„Záróvizsga kvíz - Hálók” változatai közötti eltérés

Ferrero (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Ferrero (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
54. sor: 54. sor:
# Portkezelés
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő k\odolás a teljes UDP PDU-ra.
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.


140. sor: 140. sor:
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsol\odik további hálózatokhoz.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.


339. sor: 339. sor:




== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimb\olumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==
== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==


{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
359. sor: 359. sor:




== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikáci\oban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==
== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnaknevezzük." ==


{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
379. sor: 379. sor:




== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hál\ozati csom\opont neve és annak ............  -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megval\osítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==
== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak ............  -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a ............ végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==


{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
388. sor: 388. sor:




== Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont által küldött utols\o 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==


{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
436. sor: 436. sor:
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
#  ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
#  ́Igy nagy mértékben növelhető a hálózat informácioá ́tviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitse- bességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bonthat\o a hálózat.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.
# Egyik fenti válasz sem helyes.


461. sor: 461. sor:




== Az A és B végpont közötti kommunikáci\o során A végpont utols\oként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==
== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==


{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
475. sor: 475. sor:
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}


# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokb\ol adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
481. sor: 481. sor:




== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csom\opontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván:
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
|B,1|C,2|D,3|E,4|F,1|
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
Megérkezik B-től a következő állapotvektor:
512. sor: 512. sor:
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmaz\o elrendezést. e) Egyik válasz sem jó.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.




532. sor: 533. sor:
#  Sorrendhelyes átvitel.  
#  Sorrendhelyes átvitel.  
# Portkezelés.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás. d) Torlódásvezérlés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.