„Záróvizsga kvíz - Hálók” változatai közötti eltérés

== Mi a neve annak a sokportos eszk ̈oznek, amely jellemz ̋oen azonos szabv ́anyu ́ h ́al ́ozatokat vagy g ́epeket k ̈ot  ̈ossze a m ́asodik r ́etegben, s a kereteket igyekszik csak a szu ̈ks ́eges ir ́anyba tov ́abb ́ıtani! ==

== Milyen szerepet j ́atszanak az auton ́om rendszerek (AS) az Internet u ́tvonal-ir ́any ́ıt ́as ́aban? ==

# Megnehez ́ıtik az egys ́eges (konzisztens) k ́ep kialak ́ıt ́as ́at a h ́al ́ozatr ́ol, mert belseju ̈kben szabadon d ̈onthet- nek az alkalmazott routing protokollr ́ol.

# Lehet ̋ov ́e teszik a routerek sz ́am ́ara, hogy felhaszn ́al ́oi v ́egpontok nagysz ́amu ́ csoportjait csak egy-egy be- jegyz ́esk ́ent kezelj ́ek az u ́tvonalt ́abl ́aikban.

# Megnehez ́ıtik a gerincrouterek dolg ́at, hogy helyesen ́allap ́ıts ́ak meg a v ́egpontok fel ́e vezet ̋o legalkalmasabb utat.

# Lehet ̋ov ́e teszik a routing feladatok hierarchikus megoszt ́as ́at a vil ́agm ́eretu ̋ h ́al ́ozatban.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalm ́aban a Classless Inter-Domain Routing? ==

# Oszt ́alyn ́elku ̈li tartom ́anyk ̈ozi u ́tv ́alaszt ́ast.

# Az A, B ́es C oszt ́alyu ́ c ́ımek merev NetID/HostID-re val ́o oszt ́as ́anak a megszu ̈ntet ́es ́et.

# AS-ek (auton ́om rendszerek) k ̈oz ̈otti u ́tv ́alaszt ́asi m ́odszert.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mi a felt ́etele annak, hogy a r ́etegezett protokollarchitektu ́ra valamely r ́eteg ́eben a megval ́os ́ıt ́ast megv ́altoztassuk? ==

# A szomsz ́ed r ́etegek hozz ́aj ́arul ́asa szu ̈ks ́eges.

# Csak a felette l ́ev ̋o r ́eteg – amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.

# Csak az alatta l ́ev ̋o r ́eteg – amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.

# Csak a mellette l ́ev ̋o r ́eteg – amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem j ́o.

== Milyen szolg ́altat ́as(oka)t nem nyu ́jt az UDP protokoll? ==

# Sorrendhelyes ́atvitel

# Portkezel ́es

# Torl ́od ́asvez ́erl ́es

# Hibav ́ed ̋o ko ́dol ́as a teljes UDP PDU-ra.

# A fentiek k ̈ozu ̈l az UDP mindegyik szolg ́altat ́ast nyu ́jtja.

== Mely tev ́ekenys ́eg(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

# Az ́allom ́as figyeli a csatorn ́at (,,viv ̋ot”).

# Ha az ́allom ́as nem ́erz ́ekel ad ́ast a csatorn ́an, elkezdi ku ̈ldeni a keretet.

# Ha kett ̋o vagy t ̈obb  ́allom ́as ad u ̈tk ̈oz ́est okozva, mindegyik abbahagyja az ad ́ast.

# U ̈tk ̈oz ́es ut ́an valamekkora (v ́eletlen) k ́esleltet ́est k ̈ovet ̋oen az ́allom ́as u ́jb ́ol megk ́ıs ́erli az ad ́ast. e) A t ̈obbi v ́alasz egyike sem helyes.

== Mely param ́eterek szu ̈ks ́egesek egy h ́al ́ozaton el ́erhet ̋o t ́avoli alkalmaz ́as megc ́ımz ́es ́ehez? ==

# Az alkalmaz ́as futtathat ́o  ́allom ́any ́anak fa ́jlneve.

# A h ́al ́ozati csatol ́o fizikai c ́ıme.

# Az alkalmaz ́ashoz rendelt portsz ́am.

# IP-verzi ́o  ́es IP-c ́ım.

# Az alkalmaz ́as mem ́oriac ́ıme.

== Mi ́ert szu ̈ks ́eges a TCP- ̈osszek ̈ottet ́es l ́etrehoz ́as ́an ́al a ,,h ́aromutas k ́ezfog ́as” harmadik l ́ep ́ese? ==

# Mert ́ıgy a ,,h ́ıvott” f ́el megtudja, hogy a v ́alasza meg ́erkezett a kezdem ́enyez ̋oh ̈oz.

# Nincsen harmadik l ́ep ́ese a ,,h ́aromutas k ́ezfog ́asnak”.

# Val ́oj ́aban nem szu ̈ks ́eges, csak az ,,egys ́eges” elj ́ar ́as miatt haszn ́alj ́ak.

# Mert ́ıgy a ,,h ́ıv ́o” f ́el megtudja, hogy a v ́alasza meg ́erkezett a ,,h ́ıvotthoz”.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Az otthoni felhaszn ́al ́asra sz ́ant ADSL router megnevez ́essel forgalomba keru ̈l ̋o eszk ̈oz ̈ok tipikusan 192.168.1.x-es IP-c ́ımeket szoktak kiosztani az otthoni h ́al ́ozaton tal ́alhat ́o sz ́am ́ıt ́og ́epeknek. Mely technika teszi lehet ̋ov ́e, hogy ezek m ́egis tudnak internetezni? ==

== Milyen informa ́ci ́ot juttatnak el a csom ́opontok  ́es kiknek a link-state ( ̈osszek ̈ot ́es- ́allapot) routing m ́odszer eset ́en? ==

# A csom ́opontok elmondj ́ak a szomsz ́edaiknak a velu ̈k kapcsolatos tapasztalataikat.

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket mindenkinek.

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket szomsz ́edaiknak.

# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet h ́al ́ozatban u ̈tk ̈oz ́es t ̈ort ́ent, egy ................................ jel keru ̈l ki-

sug ́arz ́asra, hogy minden ́allom ́as biztosan ́erz ́ekelje az u ̈tk ̈oz ́est. Ezek ut ́an az ́allom ́as u ́jra megk ́ıs ́erli az ad ́ast a backo↵ strat ́egia alkalmaz ́as ́aval.” ==

# jam, zavar ́o jel, zajl ̈oket

== Mely(ek) lehet(nek) az al ́abbiak k ̈ozu ̈l az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati r ́eteg feladata(i)? ==

# Bitsorozatok keretez ́ese.

# Bitszinkroniz ́aci ́o v ́egz ́ese.

# Csatlakoz ́ok t ́ıpus ́anak, m ́eret ́enek r ̈ogz ́ıt ́ese.

# K ̈ozeghozz ́af ́er ́es vez ́erl ́ese.

# Adatkapcsolati c ́ımek kezel ́ese.

# Egyedi linkek ̈osszefu ̋z ́ese v ́egpontok k ̈oz ̈otti  ̈osszek ̈ottet ́ess ́e.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszk ̈ozt, ami jellegzetesen alkalmaz ́asi r ́etegbeli protokollkonverzi ́ot

is v ́egez! ==

# gateway, ́atj ́ar ́o

== Mit neveznek az u ́tvonalva ́laszt ́asn ́al auton ́om rendszernek (AS)? ==

# Egy ̈onmu ̋ko ̈do ̋en, felu ̈gyelet n ́elku ̈l dolgoz ́o rendszert.

# Egy olyan h ́al ́ozatr ́eszt, amelyen belu ̈l egys ́eges u ́tvonalv ́alaszt ́asi m ́odszert alkalmaznak.

# Olyan h ́al ́ozatot, amely maga d ̈onti el a haszn ́alt h ́al ́ozati protokollt.

# Egy olyan h ́al ́ozatot, amely nem kapcsolo ́dik tov ́abbi h ́al ́ozatokhoz.

# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mi ́ert kell az IPv4 fejr ́esz Header Checksum mezo ̋j ́enek a tartalm ́at minden tov ́abb ́ıt ́asi l ́ep ́esben u ́jrasz ́amolni? ==

# Csup ́an biztons ́agi okb ́ol, hogy friss ́ıtsu ̈k a biteket.

# Egy ́altal ́an nem kell, s ̋ot az hib ́at okozhat.

# Mert a fejr ́eszben esetleg megv ́altoztatunk valamit a tov ́abb ́ıt ́as sor ́an.

# Mert menetk ̈ozben a csomag adatr ́esze s ́eru ̈lhetett.

== Az al ́abbiak ko ̈zu ̈l mely ́all ́ıt ́as(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

# A webszerver a HTTP-k ́er ́eseket jellemz ̋oen a TCP 80-as porton figyeli.

# A n ́evfelolda ́s funkci ́ot is ell ́atja.

# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkos ́ıtott v ́altozata.

# Statikus ́es dinamikusan gener ́alt tartalom kiszolg ́al ́as ́ara is alkalmas.

# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi  ́all ́ıt ́ast: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugr ́asonk ́enti t ̈ordel ́es, ez ́ert n ̋o a feldolgoz ́asi sebess ́eg, viszont szu ̈ks ́eg van a(z) ......................... felder ́ıt ́es ́ere.” ==

# MTU vagy maxim ́alis csomagm ́eret

== Miafelt ́eteleannak,hogyar ́etegezettprotokollarchitektu ́ravalamelyr ́eteg ́ebenamegval ́os ́ıt ́astmegv ́altoztassuk? ==

# A szomsz ́ed r ́etegek hozz ́aj ́arul ́asa szu ̈ks ́eges.

# Csak a felette l ́ev ̋o r ́eteg –, amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt, – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.

# Csak az alatta l ́ev ̋o r ́eteg –, amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt, – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.

# Csak a mellette l ́ev ̋o r ́eteg –, amelynek szolg ́altat ́ast nyu ́jt, – hozz ́aj ́arul ́as ́ara van szu ̈ks ́eg.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem j ́o.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi  ́all ́ıt ́ast: ,,Ha egy Ethernet h ́al ́ozatban u ̈tk ̈oz ́es to ̈rt ́ent, akkor az ad ́o egy . . . . . . . . . . . . -t bocs ́at ki, hogy

minden ́alloma ́s biztosan ́erz ́ekelje az u ̈tk ̈oz ́est. Ezek ut ́an az ́allom ́as u ́jra megk ́ıs ́erli az ad ́ast a backoff strat ́egia alkalmaz ́as ́aval.” ==

# jam vagy zavar ́o jel vagy zajl ̈oket

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemz ̋oen sokportos eszk ̈ozt, amely a fizikai jeleket azok ́ertelmez ́ese n ́elku ̈l tov ́abb ́ıtja, ́es ez ́altal t ̈obb g ́ep, illetve h ́al ́ozat  ̈osszek ̈ot ́es ́et is lehet ̋ov ́e teszi! ==

# hub vagy multiport repeater vagy t ̈obbportos jelism ́etl ̋o vagy t ̈obbkaus jelism ́etl ̋o

== Milyen informa ́ci ́ot juttatnak el a csom ́opontok  ́es kiknek a link-state ( ̈osszek ̈ot ́es- ́allapot) routing m ́odszer eset ́en? ==

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket mindenkinek.

# A csom ́opontok elmondj ́ak a szomsz ́edaiknak a velu ̈k kapcsolatos tapasztalataikat.

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket szomsz ́edaiknak.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Mi ́ert kell az IPv4 fejr ́esz Header Checksum mez ̋oj ́enek a tartalm ́at minden tov ́abb ́ıt ́asi l ́ep ́esben u ́jrasz ́amolni? ==

# Egy ́altal ́an nem kell, s ̋ot az hib ́at okozhat.

# Csup ́an biztons ́agi okb ́ol, hogy friss ́ıtsu ̈k a biteket.

# Mert a fejr ́eszben esetleg megv ́altoztatunk valamit a tov ́abb ́ıt ́as sor ́an.

# Mert menetk ̈ozben a csomag adatr ́esze s ́eru ̈lhetett.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi a ́ll ́ıt ́ast: ,,A TCP protokoll torl ́od ́asvez ́erl ́esi mechanizmus ́aban azt a technik ́at, amely a torl ́od ́asvez ́erl ́esi ablakotmindenid ̋obenmeg ́erkezettnyugtaeset ́enadupl ́aj ́arano ̈veli, ............naknevezzu ̈k.” ==

== H ́any bit lenne r ́ezvezet ́eken (ahol a jelterjed ́esi sebess ́eg 2 · 108 m/s) CSMA/CD eset ́en a minim ́alis keretm ́eret, ha tervez ́eskor 1000 m-es maxim ́alis k ́abelhosszt engedu ̈nk meg, 20 Mbit/s adatsebess ́egu ̋ h ́al ́ozaton? ==

== Sz ́amolja ki a pillanatnyi adatsebess ́eget Mbit/s-ban TCP ́atvitel sor ́an, ha 5 k ̈orbefordul ́asi id ̋o uta ́n tapasztalunk el ̋oszo ̈r csomagveszt ́est! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torl ́od ́asvez ́erl ́esi elja ́r ́ast haszn ́alunk, a kezdeti torl ́od ́asi ablak (congestion window) 48 kByte volt, m ́ıg a k ̈oru ̈lfordul ́asi id ̋o 200 ms, a maxim ́alis szegmensm ́eret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

== H ́any bit lenne r ́ezvezet ́eken CSMA/CD eset ́en a minim ́alis keretm ́eret, ha tervez ́eskor 2000 m-es maxim ́alis szegmenshosszt engedu ̈nk meg, 5 Mbit/s adatsebess ́egu ̋ h ́al ́ozaton? A teljes pontsz ́amhoz a sz ́am ́ıt ́as menet ́et is ́ırja le! ==

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek seg ́ıts ́eg ́evel az IP-c ́ım ismeret ́eben meg lehet hat ́arozni az adatkap- csolati r ́etegbeli c ́ımet? ==

== Mit csin ́al egy IPv4 router, ha akkora t ̈ored ́ekekben  ́erkezik hozz ́a egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimen ̋o porton haszn ́alt adatkapcsolati keret payloadj ́anak m ́erete? ==

# Megn ̈oveli az adatkapcsolati r ́eteg payloadj ́anak m ́eret ́et.

# O ̈sszerakja a t ̈ored ́ekeket az eredeti csomagg ́a, ́es u ́jrat ̈ordeli a megfelel ̋o m ́eretre.

# Eldobja a csomagot, mert t ̈ored ́eket nem szabad tov ́abb t ̈ordelni.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Milyen informa ́ci ́ot juttatnak el a csom ́opontok  ́es kiknek a link-state ( ̈osszek ̈ot ́es- ́allapot) routing m ́odszer eset ́en? ==

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket mindenkinek.

# A csom ́opontok elmondj ́ak a szomsz ́edaiknak a velu ̈k kapcsolatos tapasztalataikat.

# A csom ́opontok elmondj ́ak a h ́al ́ozatr ́ol alkotott elk ́epzel ́eseiket szomsz ́edaiknak.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Az al ́abbiak ko ̈zu ̈l mely ́all ́ıt ́as(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff strat ́egi ́aj ́ara? ==

# Tiszt ́an exponenci ́alis.

# Tiszt ́an line ́aris.

# Lehet ̋ov ́e teszi az adapt ́aci ́ot a felhaszn ́al ́ok sz ́am ́ahoz.

# A 3. u ̈tk ̈oz ́es ut ́an a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsol ́asi intervallum.  

# A backoff ́ert ́ek ́et r ́esid ̋okben sza ́moljuk.

# A t ̈obbi v ́alasz k ̈ozu ̈l egyik sem helyes.

== Az al ́abbiak ko ̈zu ̈l mely param ́eter(ek) szu ̈ks ́eges(ek) egy alkalmaz ́as megc ́ımz ́esre az IP-h ́al ́ozaton keresztu ̈l? ==

# IP-verzi ́o  ́es IP-c ́ım.

# Sz ́all ́ıt ́asi r ́etegbeli protokoll azonos ́ıt ́oja.

# Alkalmaz ́as futtathat ́o  ́allom ́any ́anak f ́ajlneve.

# Az alkalmaz ́as mem ́oriac ́ıme.

# A h ́al ́ozati csatol ́o fizikai c ́ıme.

# Sz ́all ́ıt ́asi r ́etegbeli protokoll alkalmaz ́ashoz rendelt portsz ́ama.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemz ̋oen t ̈obbportos eszk ̈ozt, amely ak ́ar t ̈obb ku ̈l ̈onf ́ele h ́al ́ozat k ̈oz ̈ott is ́atj ́ar ́ast biztos ́ıthat u ́jrakeretez ́essel an ́elku ̈l, hogy a hordozott h ́al ́ozati r ́etegbeli csomagot ́ertelmezn ́e, feldolgozn ́a! ==

# h ́ıd (bridge)

== Az A ́es B v ́egpont k ̈oz ̈otti kommunik ́aci ́o sor ́an A v ́egpont utols ́ok ́ent elku ̈ld ̈ott TCP PDU-j ́aban a sorsz ́am (sequence number) 4740, a hasznos adatr ́esz 150 byte. B v ́alaszk ́ent ku ̈ld ̈ott TCP PDU-j ́aban az ACK-sz ́am 4350. H ́any byte-nyi adatot ku ̈ldhet m ́eg A a k ̈ovetkez ̋o nyugta meg ́erkez ́es ́eig, ha az ablakm ́eret 600? ==

== Mely(ek) az adatkapcsolati r ́etegben mu ̋k ̈od ̋o, ha ́l ́ozatr ́eszeket  ̈osszekapcsol ́o  ́atj ́atsz ́o(k)? ==

# h ́ıd (bridge)

# kapcsol ́o (switch)

# u ́tva ́laszt ́o (router)

# to ̈bbkapus jelism ́etlo ̋ (hub)

# jelism ́etlo ̋ (repeater)

# ́atj ́ar ́o (gateway)

== Ha ́nyszoros ́ara no ̋ a bitsebess ́eg, ha k ́etszintu ̋ ASK-r ́ol BPSK-ra v ́altunk azonos szimbo ́lumsebess ́eg mellett? (A v ́alasz egy sz ́am, melyben szu ̈ks ́eg eset ́en tizedespont haszn ́alhat ́o.) ==

==  ̈sszehasonl ́ıtva az egyszeru ̋ Aloh ́aval, a r ́eselt Aloh ́ara az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mely ́all ́ıt ́as(ok) igaz(ak)? ==

# A kihaszna ́lts ́ag javul az egyszeru ̋ Aloh ́ahoz k ́epest.

# A k ́esleltet ́es nagym ́ert ́ekben javul az egyszeru ̋ Aloh ́ahoz k ́epest.

# A fairness elvek sokkal jobban ́erv ́enyesu ̈lnek, mint az egyszeru ̋ Aloh ́an ́al.

# Mai napig haszn ́alj ́ak egyes rendszerekben.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi  ́all ́ıt ́ast: "A 802.11 ha ́l ́ozatoknak azt a mu ̋k ̈od ́esi m ́odj ́at, amikor csak a kliensek vesznek r ́eszt a kommunik ́acio ́ban, peer-to-peerm ́odon, ............ m ́odnaknevezzu ̈k." ==

== Mi ́ert nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati r ́etegbeli keretben tov ́abb ́ıtani egy IP csomagot? ==

# Mert biztons ́agosabb, ha r ́eszekben tov ́abb ́ıtjuk.

# Mert gyorsabban ́er c ́elba, ha kisebb r ́eszekre to ̈rdelve tov ́abb ́ıtjuk.

# Mert ez jav ́ıtja a csatorna kihaszna ́lts ́ag ́at.

# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyis ́eget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.

# Egyik felsorolt v ́alasz sem j ́o.

== Eg ́esz ́ıtse ki az al ́abbi a ́ll ́ıt ́ast: "A n ́evfelolda ́s az interneten a ha ́lo ́zati csomo ́pont neve ́es annak ............  -c ́ıme k ̈oz ̈ott teremt egy ́ertelmu ̋ kapcsolatot. Ennek megvalo ́s ́ıta ́s ́at egy hierarchikus n ́ev- ́es c ́ımrendszer, a ............ v ́egzi. A terhel ́es cs ̈okkentheto ̋ másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy ............ alkalmaz ́as ́aval. Ut ́obbi eset ́eben, ha a v ́egpont vagy u ̈gyn ̈oke felold egy nevet, akkor ennek az eredm ́enye ta ́rol ́asra keru ̈l az ism ́etelt k ́er ́esek kiszolga ́l ́as ́anak felgyors ́ıt ́asa v ́egett." ==

== Az A ́es B v ́egpont k ̈oz ̈otti kommunik ́acio ́ sor ́an A v ́egpont  ́altal ku ̈ld ̈ott utolso ́ 4 szegmens TCP PDU-j ́aban a sorsz ́am (sequence number) 178, 190, 222, 253. B v ́alaszk ́ent ku ̈ld ̈ott 3 szegmens TCP PDU-j ́aban az ACK-sz ́am 210, 210, 210. Erre v ́alaszk ́ent az A terminal milyen szekvenci ́aju ́  ́es ha ́ny ba ́jtos szegmenst fog ku ̈ldeni fast retransmit eset ́en, amennyiben nem j ́art m ́eg le a time-out id ̋o? ==

== Az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mely(ek) k ̈ozpontilag vez ́erelt to ̈bbsz ̈or ̈os hozza ́f ́er ́esi m ́odszer(ek)? ==

# R ́eselt Aloha

# Polling (ko ̈rbek ́erdez ́es)

# Egyszeru ̋ Aloha

# Probing (csoportos lek ́erdez ́es)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzo ̋en sokportos eszko ̈zt, ami a fizikai jeleket azok ́ertelmez ́ese n ́elku ̈l tov ́abb ́ıtja, ́es ez ́altal to ̈bb g ́ep, illetve ha ́l ́ozat  ̈osszeko ̈t ́es ́et is lehet ̋ov ́e teszi! ==

# h ́ıd (bridge)

# kapcsol ́o (switch)

# u ́tva ́laszt ́o (router)

# to ̈bbkapus jelism ́etlo ̋ (hub)

# jelism ́etlo ̋ (repeater)

# ́atj ́ar ́o (gateway)

== Mit csin ́al egy IPv4 router, ha akkora to ̈red ́ekekben  ́erkezik hozza ́ egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimen ̋o interf ́eszen haszn ́alt adatkapcsolati keret payloadja ́nak (hasznos adatr ́esz ́enek) m ́erete? ==

# Megno ̈veli az adatkapcsolati r ́eteg payloadja ́nak m ́eret ́et.

# Eldobja a csomagot, mert to ̈red ́eket nem szabad tov ́abb to ̈rdelni.

# Egyik fenti v ́alasz sem helyes.

== Mi ́ert el ̋ony ̈os switchet (kapcsol ́ot) haszn ́alni az Ethernet ha ́l ́ozatban hub helyett? ==

# Egy ́altala ́n nem el ̋ony ̈os, hiszen csak sokkal dr ́ag ́abb.

#  ́Igy nagy m ́ert ́ekben no ̈velhet ̋o a ha ́l ́ozat inform ́acio ́a ́tviteli k ́epess ́ege, de ehhez persze no ̈velni kell a bitse- bess ́eget is.

# A switch seg ́ıts ́eg ́evel ku ̈l ̈on u ̈tko ̈z ́esi tartom ́anyokra bonthato ́ a ha ́l ́ozat.

# Egyik fenti v ́alasz sem helyes.

== Az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mi igaz a web proxy szerverre? ==

# A ́ltala ́ban k ̈ozponti gyors ́ıt ́ot ́araz ́ast (cache funkci ́o) is v ́egez.

# Haszn ́alat ́aval aka ́r jelento ̋s s ́avsz ́eless ́eg is megtakar ́ıthat ́o.

# A n ́evfelolda ́s nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (b ̈ong ́eszo ̋) feladata.

# J ́ol haszn ́alhat ́o, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is ́erv ́enyes) IP-c ́ımmel. e) A webszerverrel DNS-en keresztu ̈l kommunik ́al.

== Milyen szolga ́ltata ́s(oka)t nyu ́jt az UDP? ==

# Sorrendhelyes ́atvitelt.

# Portkezel ́est.

# Torl ́od ́asvez ́erl ́est.

# Hibav ́ed ̋o k ́odol ́ast a teljes UDP PDU-ra.  

# Egyik felsorolt szolga ́ltata ́st sem nyu ́jtja.

== Az A ́es B v ́egpont k ̈oz ̈otti kommunik ́acio ́ sor ́an A v ́egpont utolso ́k ́ent elku ̈ld ̈ott TCP PDU-j ́aban a sorsza ́m (sequence number) 5720, a hasznos adatr ́esz 170 byte. B-nek A-hoz utolj ́ara meg ́erkez ̋o TCP PDU-j ́aban az ACK-sz ́am 5590. Ha ́ny byte-nyi adatot ku ̈ldhet m ́eg A a k ̈ovetkez ̋o nyugta meg ́erkez ́es ́eig, ha az ablakm ́eret 500? ==

== A TCP/IP architektu ́r ́aju ́ ha ́l ́ozatokban a csatlakoza ́si pontok ha ́l ́ozati r ́etegbeli c ́ımeik ́ent az IP c ́ımeket haszn ́al- juk. Mi a szerepu ̈k az ilyen ha ́l ́ozatokban az adatkapcsolati r ́etegbeli c ́ımeknek (amelyeket sokszor MAC c ́ımeknek is nevezu ̈nk)? ==

# L ́enyeg ́eben nincs szerepu ̈k, elegend ̋o lenne az IP c ́ım, de biztons ́agi okokbo ́l adatkapcsolati azonos ́ıt ́ot is haszn ́alnak.

# Nem el ́eg az IP c ́ım a csatlakoz ́asi pont azonos ́ıt ́as ́ara, mert a DHCP-vel kiosztott IP c ́ımek esetro ̋l esetre v ́altozhatnak.

# Az adatkapcsolati ́es a ha ́l ́ozati r ́etegben pa ́rhuzamosan alkalmazott fu ̈ggetlen c ́ımz ́es a protokollr ́etegek fu ̈ggetlens ́eg ́enek elv ́et val ́os ́ıtja meg.

# A MAC c ́ımek szerepe a ha ́l ́ozat gerinc-r ́esz ́eben b ́ır igaz ́an nagy jelento ̋s ́eggel, mert csak ́ıgy tudj ́ak a ger- incha ́l ́ozati routerek cs ̈okkenteni az u ́tvonalta ́bla ́ik m ́eret ́et.

== A ta ́vols ́agvektor-m ́odszert megval ́os ́ıt ́o Bellman-Ford-algoritmus alkalmaz ́asa sor ́an egy adott id ̋opontban a ha ́l ́ozat A csomo ́pontja a k ̈ovetkez ̋o  ́allapotvektort tartja nyilva ́n:

Meg ́erkezik B-t ̋ol a k ̈ovetkez ̋o  ́allapotvektor:

Mely bejegyz ́essel/bejegyz ́esekkel bo ̋v ́ıti illetve m ́odos ́ıtja A az ́allapotvektor ́at? ==

== A TCP/IP protokoll-architektu ́ra ,,interf ́esz” r ́eteg ́enek mely ISO OSI architektu ́ra r ́eteg(ek) felelnek meg? ==

# Ha ́l ́ozati r ́eteg.

# Sz ́all ́ıt ́asi r ́eteg.

# Adatbiztonsa ́gi r ́eteg.

# Fizikai ́es adatkapcsolati r ́etegek egyu ̈tt.  

# A fentiek k ̈ozu ̈l egyik v ́alasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabv ́anyu ́ WLAN-n ́al az ESS (Extended Service Set)? ==

# Egy ,,access point”-ot ́es az ahhoz kapcsol ́od ́o v ́egpontokat.

# A WLAN QoS-szolg ́altata ́s ́at.

# A WLAN ́altal nyu ́jtott kieg ́esz ́ıt ̋o szolga ́ltata ́sokat.

# WLAN-okat ́es Ethernet-gerincet tartalmazo ́ elrendez ́est. e) Egyik v ́alasz sem j ́o.

== Azal ́abbi ́all ́ıt ́asokk ̈ozu ̈lmelyiknemigazavivo ̋ ́erz ́ekel ́esesto ̈bbsz ̈or ̈oshozza ́f ́er ́eseselj ́ar ́asoktulajdonsa ́gaik ̈ozu ̈l? ==

# Vezet ́ekes (ka ́beles) fizikai k ̈ozegen igen bonyolult a vivo ̋  ́erz ́ekel ́ese.

# Az Aloha protokollokn ́al j ́oval nagyobb csatorna-kihaszna ́lts ́agot nyu ́jtanak.

# Nagy ́erz ́ekenys ́eg a terjed ́esi k ́esleltet ́esre: ameddig nem ́er hozza ́nk a jel, nem ́eszlelhetju ̈k.

# U ̈ tk ̈oz ́esdetekci ́oval kombin ́alva koaxia ́lis k ́abeles fizikai k ̈ozeg eset ́en tov ́abb no ̈velhet ̋o a csatorna-kihaszna ́lts ́ag.  

# A fenti v ́alaszok k ̈ozu ̈l mindegyik igaz.

== Az al ́abbiak k ̈ozu ̈l mely feladato(ka)t l ́atja el az UDP? ==

#  Sorrendhelyes ́atvitel.  

# Portkezel ́es.

# Forgalomszaba ́lyoz ́as. d) Torl ́od ́asvez ́erl ́es.

# A fentiek k ̈ozu ̈l egyik v ́alasz sem helyes.