„Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}} | {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}} | ||
# az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt | |||
# jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer | |||
# (Q,s) rendszerként is ismeretes | |||
# (S, R) rendszernek is nevezik | |||
# meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre | |||
# a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet | |||
# a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik | |||
# akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken | |||
# minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére | |||
== Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}} | |||
# az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt | # az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt | ||
# jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer | # jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer | ||
| 77. sor: | 90. sor: | ||
# teljesítménybérben dolgozók bére | # teljesítménybérben dolgozók bére | ||
# karbantartás költsége | # karbantartás költsége | ||
== Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}} | |||
# ciklusidő | |||
# átlagos készletszint | |||
# kibocsátási ráta | |||
# utánrendelési idő | |||
# teljesítménybérben dolgozók bére | |||
# karbantartás költsége | |||
== Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}} | |||
# ciklusidő csökkentése | |||
# termelési költségek csökkentése | |||
# utánrendelési idő csökkentése | |||
# termelési ráta növelése | |||
# átlagos készletszint növelése | |||
# karbantartási költség növekedése | |||
== Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}} | |||
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb | |||
# a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges | |||
# egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van | |||
# a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza | |||
# a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani | |||
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti | |||
# jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal | |||
== Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}} | |||
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb | |||
# a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen | |||
# minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás | |||
# a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges | |||
# a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél | |||
# a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás | |||
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti | |||
== Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}} | |||
# valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására | |||
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb | |||
# gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges | |||
# van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt | |||
# a termék mindig jelen van a rendszerben | |||
# az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez | |||
# termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti | |||
== Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}} | |||
# a termék mindig jelen van a rendszerben | |||
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti | |||
# a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés | |||
# a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél | |||
# elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞ | |||
# valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására | |||
# a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik | |||
== Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}} | |||
# általános célú gépek szabványos szerszámokkal | |||
# néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva | |||
# a menedzsment tagjai folyamatspecialisták | |||
# magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással | |||
# számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól | |||
# nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások | |||
# termékek és műveletek állandó változása | |||
# magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség | |||
# a gépek funkciók alapján csoportosítottak | |||
== Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}} | |||
# ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék | |||
# standard és speciális anyagok keveréke | |||
# a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva | |||
# viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség | |||
# általános célú gépek részben speciális szerszámokkal | |||
# a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva | |||
# a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik | |||
== Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}} | |||
# speciális berendezés, magas fokú automatizáltság | |||
# kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások | |||
# a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén) | |||
# nagyon magas fix költség, alacsony változó költség | |||
# részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre | |||
# néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva | |||
# standard anyagok és alkatrészek | |||
# gyártósorok, szerelőszalagok | |||
# korlátozott számú terméktípus | |||
== Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}} | |||
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok | |||
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi | |||
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie | |||
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése | |||
# szervízhálózat megszervezése | |||
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás | |||
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző | |||
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség | |||
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása | |||
# a cél a minél több vásárló meghódítása | |||
== Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}} | |||
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok | |||
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi | |||
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie | |||
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése | |||
# szervízhálózat megszervezése | |||
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás | |||
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző | |||
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség | |||
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása | |||
# a cél a minél több vásárló meghódítása | |||
== Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}} | |||
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok | |||
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi | |||
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie | |||
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése | |||
# szervízhálózat megszervezése | |||
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás | |||
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző | |||
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség | |||
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása | |||
# a cél a minél több vásárló meghódítása | |||
== Melyek a beszerzési költség összetevői? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}} | |||
# a részegység előállításának költsége | |||
# biztosítások, vámok | |||
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek | |||
# alkatrész beszerzésének költsége | |||
# termékelőállítással járó költség | |||
# gépek átállításának költségei | |||
# anyag beszerzési költsége | |||
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama | |||
# mennyiségi veszteségből adódó költségek | |||
== Melyek a rendelési költség összetevői? == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}} | |||
# anyagveszteség | |||
# gépek átállításának költségei | |||
# alkatrész beszerzésének költsége | |||
# termékelőállítással járó költség | |||
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek | |||
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama | |||
# technikai és fizikai avulás költségei | |||
# adminisztratív költségek | |||
# késve szállítás többletköltsége | |||
== Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}} | |||
# Közvetett, közvetlen, amortizáció | |||
# Szállítási, anyagi, energia, bér | |||
# Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás | |||
# Önköltség, teljes, változó | |||
# Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás | |||
# Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép) | |||
# Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs | |||
# Alternatíva, elsüllyedt, beruházási | |||
== Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás | |||
# Anyagi, bér | |||
# Közvetett, közvetlen | |||
# Közvetlen, fix | |||
# Önköltség, változó | |||
# Amortizáció, bér | |||
# Proporcionális, állandó | |||
# Közvetett, fix | |||
== Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}} | |||
# Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás | |||
# Anyagi, bér | |||
# Közvetlen, fix | |||
# Önköltség, változó | |||
# Amortizáció, bér | |||
# Proporcionális, amortizációs | |||
# Állandó, változó | |||
# Közvetett, fix | |||
== A költségnem szerinti csoportosítást == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | |||
# gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti. | |||
# gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban. | |||
# gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt. | |||
# gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést. | |||
== Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk. | |||
# viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása. | |||
# ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak. | |||
# viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál. | |||
== A pótlékoló kalkulációt == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}} | |||
# az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk. | |||
# a hagyományos önköltségszámítás során használjuk. | |||
# a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk. | |||
# a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk. | |||
# a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk. | |||
# a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk. | |||
== A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}} | |||
# jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja. | |||
# megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni. | |||
# megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása. | |||
# számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható. | |||
== A vetítési alap == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra. | |||
# a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál. | |||
# segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével. | |||
# az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál. | |||
== Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}} | |||
# költségváltozási tényező segítségével végezzük. | |||
# ún. R-tényező segítségével végezzük. | |||
# egyenértékes osztókalkulációval végezzük. | |||
# ún. rezsikulcs segítségével végezzük. | |||
# költségredukcióval végezzük. | |||
# standard költségszámítással végezzük. | |||
== Pótlékoló kalkuláció == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}} | |||
# célja a vállalat fix költségeink csökkentése. | |||
# a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre. | |||
# csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat. | |||
# segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét. | |||
# segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre. | |||
# lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk | |||
== Az R-tényező == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}} | |||
# ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele. | |||
# felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre. | |||
# ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk. | |||
# segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben. | |||
# ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk. | |||
# megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya. | |||
== A költségváltozási tényező megadja, hogy == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}} | |||
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként. | |||
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként. | |||
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként. | |||
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként. | |||
== A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}} | |||
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez. | |||
# azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...). | |||
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez. | |||
# azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra | |||
== A fedezeti pontban == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}} | |||
# az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket. | |||
# az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel. | |||
# az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel. | |||
# az összes költség megegyezik az árbevétellel. | |||
# a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel. | |||
== Költségredukció == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}} | |||
# a vállalat fix költségeink csökkentése. | |||
# a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre. | |||
# a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség). | |||
# a vállalati kiadások csökkentése. | |||
# a közvetett költségek szétosztása termékekre. | |||
== Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6,}} | |||
# pótlékoló kalkulációnak nevezzük. | |||
# egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk. | |||
# standard költségszámításnak hívjuk. | |||
# fedezetszámításnak nevezzük. | |||
# költségváltozásnak hívjuk. | |||
# költségredukciónak nevezzük. | |||
== Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk == | |||
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}} | |||
# mennyiségi eltérést. | |||
# ráfordítási eltérést. | |||
# intenzitási eltérést. | |||
# tervezett mennyiségi eltérést. | |||
# áreltérést. | |||
# passzív költséget. | |||