„Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező” változatai közötti eltérés

H ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses indukcióvektor vektoriális szorzata.==

I ==A Poynting vektor a villamos térerősség és a mágneses térősség vektoriális szorzata.==

I ==A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.==

H ==A Poynting vektor dimenziója J/m2.==

I ==A Poynting vektor dimenziója Pa m/s.==

I ==A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.==

H ==A Poynting vektor távvezetékkel párhuzamos komponense a vezetékben disszipáltenergiát fedezi.==

H ==A radioaktív kormeghatározás során a 14-es tömegszámú C izotóp arányát vizsgálják az N-hez képest.==

H ==A rezgő villamos dipólus a villamos dipólnyomaték irányában sugároz a legjobban.==

I ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság első hatványával fordított arányban cseng le.==

I ==A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==

H ==A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.==

H ==A rubin lézerben a populáció inverziót a rákapcsolt feszültség biztosítja.==

H ==A speciális relativitáselmélet alapján a hossz kontrakció során a testekben mechanikai feszültség lép fel az alakváltozás miatt.==

H ==A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.==

H ==A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==

I ==A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fénysebesség minden inercia rendszerben ugyanaz.==

I ==A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.==

H ==A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.==

I ==A tömeg megmondja a téridőnek, hogyan görbüljön, görbült téridő pedig megmondja a tömegnek hogyan mozogjon.==

I ==A törésmutató a vákuumbeli fénysebesség és a közegbeli fénysebesség hányadosa.==

H ==A transzformátor vasmagja úgy van kialakítva, hogy a hatásfokot növelő örvényáramok minél nagyobbak legyenek.==

I ==A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.==

I ==A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.==

I ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.==

I ==A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.==

I ==A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.==

I ==Az adott közeg optikai törésmutatója a vákuumbeli és az adott közegbeli fénysebesség hányadosa.==

I ==Az adott test 27 °C-on 81-szer annyi energiát sugároz ki, mint 100 K-en.==

I ==Az alagúteffektus során az E energiájú elektron nullától különböző valószínűséggel áthalad a V potenciálú falon.==

H ==Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.==

I ==Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll.==

I ==Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.==

I ==Az általános relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkoztatási rendszerben ugyanaz az alakjuk.==

H ==Az atommag átmérője néhány Angström.==

I ==Az atommag hatáskeresztmetszete m2 dimenziójú.==

I ==Az atommagot a kis hatótávolságú vonzó magerő tartja össze.==

I ==Az atomok átmérője Angström nagyságrendű.==

I ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.==

H ==Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint vas esetén.==

I ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 180°-os fázisugrással verődik vissza.==

H ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os fázisugrással verődik vissza.==

H ==Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.==

I ==Az elektromos sztatikus térerősségvektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folytonosan megy át a határfelületen.==

H ==Az elektrosztatika Gauss tétele értelmében felületre vonatkozó indukció fluxus megegyezik az össztöltés és a vákuum dielektromos állandójának hányadosával.==

H ==Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla a fémek felületén.==

H ==Az elektrosztatikus tér fémüregben soha nem lehet nulla.==

H ==Az elektrosztatikus tér örvényes.==

I ==Az elektrosztatikus térbe helyezett fémfelületek mindig ekvipotenciális felületek.==

I ==Az elektrosztatikus térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére párhuzamos komponense folytonosan megy át.==

H ==Az eltolás vektor időszerinti deriváltja az eltolási áramsűrűség, amelynek értéke a vákuumban nulla.==

H ==Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.==

H ==Az eltolási áram elektronok áramlását jelenti.==

H ==Az eltolási áram vákuumban nulla.==

H ==Az eltolási áram vákuumban nulla, mert nincs polarizáció, mivel vákuumban töltések sincsenek.==

I ==Az eltolási áramsűrűség az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.==

I ==Az eltolási vektor dimenziója J/m*m*V.==

H ==Az eltolási vektor határfelületre merőleges komponense mindig ugrást szenved.==

H ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.==

I ==Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes szabad töltés mennyiségét.==

I ==Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.==

H? ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adja meg.==

I ==Az F fizikai operátorának sajátértékei F várható értékeit adja meg.==

H ==Az indukált feszültség lehet időben állandó.==

I ==Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.==

H ==Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.==

H ==Az indukció fluxus hullám változása konzervatív villamos teret indukál.==

I ==Az indukció fluxus változása örvényes villamos teret indukál.==

H ==Az indukció fluxus változása sztatikus villamos teret indukál.==

I ==Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.==

I ==Az optikai rács felbontóképessége az elhajlás rendszáma és a karcolásszám szorzata.==

H ==Az optikailag aktív anyag a bejövő nyaláb polarizációját változatlanul hagyja.==

I ==Az önindukciós együttható az elrendezésre számított indukció fluxus és az abban folyó áram hányadosa.==

I ==Belső konverzió során a gerjesztett atommag az atomi elektronnal való kölcsönhatás során szabadul meg a többletenergiától.==

H ==Curie hőmérséklet alatt a ferromágneses anyag diamágnesessé válik.==

I ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.==

I ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása lecsökken.==

H ==Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.==

I ==De Broglie szerint az elektron anyaghullámhossza a Planck-állandó és az elektron impulzusának hányadosa.==

H ==Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.==

I ==Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos.==

H ==Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.==

I ==Egy mikrorendszer lehetséges energia értékeit és saját állapotait a Hamilton operátor sajátérték egyenlete adja meg.==

I ==Egy rendszer Hamilton operátorának sajátértékei megadják az adott rendszer lehetséges energia értékeit.==

I ==Elektromágneses síkhullám terjedési iránya merőleges a mágneses térerősségre.==

I ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensének ellentettjével.==

H ==Elektromos térerősség értéke az elektrosztatikus erőtér adott pontjában egyenlő a potenciál gradiensével.==

I ==Elektrosztatikus tér fémüregben mindig nulla.==

H ==Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.==

I ==Elektrosztatikus térbe helyezett fém esetében az elektrosztatikus tér a fém felületének minden pontjában merőleges a fémfelületre.==

I ==Elektrosztatikus térbe helyezett fémüregben a villamos térerősség 0.==

H ==Fraunhofer-diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==

I ==Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.==

H ==Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.==

I ==Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és a z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.==

I ==Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.==

H ==Időben változó mágneses tér konzervatív villamos teret hoz létre.==

I ==Indukált emisszió során a bejövő foton alacsonyabb energiaszintre kényszeríti a gerjesztett elektront.==

I ==Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.==

I ==Két pont közötti elektrosztatikus feszültség megegyezik az egyes pontokban lévő potenciálok különbségével.==

I ==Két pont közötti feszültség a két pontban lévő potenciálok különbségeként számolható.==

H ==Különböző dielektrikumok határfelületén a villamos térerősség határfelülete merőleges komponens folyamatosan megy át.==

I ==Lenz törvénye értelmében az indukált áram mindig olyan irányú, hogy az indukciót létesítő változást, a mágneses indukció fluxus változását akadályozza.==

I ==LiF felületet ultranagy vákuumban monoenergiás He nyalábbal bombázunk.==

H ==Mágneses térben az elektromos töltésekre nem hat erő.==

I ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjának ellentettjével.==

H ==Maxwell második egyenlete szerint a villamos térerősség rotációja megegyezik a mágneses indukció vektor időszerinti deriváltjával.==

H ==Mellékkvantumszám nagyobb vagy egyenlő, mint nulla és kisebb vagy egyenlő, mint a főkvantumszám.==

I ==Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.==

I ==Optikai leképzés során a divergáló képsugarak látszólagos képet hoznak létre.==

I ==Optikai rács felbontóképessége közelítőleg a rendszám és a "karcolások" (összes rés) számának szorzata.==

I ==Optikai tükör nagyítása fordított állású kép esetén negatív.==

I ==Paraxiális gömbtükör fókusztávolságon belüli tárgyról virtuális egyenes állású képet hoz létre.==

I ==Pauli-elv szerint két elektron egy rendszeren belül nem lehet azonos állapotban.==

I ==Pozitron bomláskor az anyamag tömegszáma változatlan.==

I ==Röntgen diffrakció során 0.1 nm nagyságrendjébe eső hullámhosszúságú elektromágneses hullámot kell használni ahhoz, hogy értékelhető diffrakciós csúcsokat kapjunk a NaCI kristályról.==

H ==Sugárzó villamos dipólus mágneses tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.==

H ==Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.==

I ==Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.==

I ==Távollátás esetén a távoli tárgy képe a szemben a retina mögött jön létre, amelyet pozitív lencsével korrigálunk.==

I ==Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.==

H ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása eredményezi az indukált elektromotoros erőt.==

I ==Unipoláris dinamó esetén az indukció fluxus időbeli változása nulla.==

I ==Vékony lencse esetében a tengellyel párhuzamos sugár úgy törik meg, hogy a sugár vagy meghosszabbítása a fókusz ponton halad át.==