„Fizika1 vizsga 2008.01.30” változatai közötti eltérés
a Kategóriabesorolás |
|||
(17 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell. | |||
==Kifejtős kérdések== | ==Kifejtős kérdések== | ||
38. sor: | 37. sor: | ||
==Feladatok== | ==Feladatok== | ||
max. 20 pont, | max. 20 pont, feladatonként 2,5p | ||
;1. Egy részecske helyzetvektora r(t)= 3t<sup>2</sup> i + 4t<sup>2</sup> j + 7 k. Mekkora utat tesz meg az első 11 másodperc alatt? | ;1. Egy részecske helyzetvektora r(t)= 3t<sup>2</sup> i + 4t<sup>2</sup> j + 7 k. Mekkora utat tesz meg az első 11 másodperc alatt? | ||
70. sor: | 69. sor: | ||
:D: 85kg/m<sup>3</sup> | :D: 85kg/m<sup>3</sup> | ||
:E: Egyik sem | :E: Egyik sem | ||
;6. Egy 110l térfogatú ballonban 0,8kg hidrogén (M= 2g) és 1,6kg oxigén (M= 32g) van. T= 20°C Mekkora a keverék nyomása? | |||
:A: 50kPa | |||
:B: 500kPa | |||
:C: 1MPa | |||
:D: 10MPa | |||
:E: Egyik sem | |||
;7. Mekkora a termondinamikai valószínűsége annak a 8 részecskéből álló rendszernek, amelynek makroeloszlása: 0 2 1 0 2 3 ? | |||
:A: 0,6 | |||
:B: 96 | |||
:C: 1680 | |||
:D: Egyik sem | |||
;8. Mennyi adiabatikus munkavégzéssel lehet 1 kg oxigéngázt (M= 32g) 20°C-ról 500°C-ra melegíteni? | |||
:A: 312 kJ | |||
:B: 254 kJ | |||
:C: 203 kJ | |||
:D: 114 kJ | |||
:E: Egyik sem | |||
===Megoldás=== | ===Megoldás=== | ||
114. sor: | 110. sor: | ||
Legyenek a gáz adatai kezdetben <math> p_1,\; V_1,\; n_1 </math>, a tömeg és nyomás változása <math> \Delta m,\; \Delta p </math>, az egész folyamat közös hőmérséklete T, a gáz moláris tömege M, a nyomás, ahol sűrűséget mérünk <math> p_x </math>, és itt a sűrűsége <math> \rho </math>. Így <math> p_1 V_1=n_1 RT </math> és <math> (p_1-\Delta p)V_1=(n_1-\frac{\Delta m}{M})RT </math>. Kivonva a két egyenletet és átosztva: <math> \frac{M}{RT}=\frac{\Delta m}{V_1 \Delta p} </math>. A sűrűség: <math> \rho=\frac{m}{V}=\frac{nM}{nRT/p_x}=p_x \frac{M}{RT} </math>, innen a sűrűség a kívánt nyomáson <math> \rho=\frac{p_x \Delta m}{V_1 \Delta p}=100 \frac{kg}{m^3} </math> | Legyenek a gáz adatai kezdetben <math> p_1,\; V_1,\; n_1 </math>, a tömeg és nyomás változása <math> \Delta m,\; \Delta p </math>, az egész folyamat közös hőmérséklete T, a gáz moláris tömege M, a nyomás, ahol sűrűséget mérünk <math> p_x </math>, és itt a sűrűsége <math> \rho </math>. Így <math> p_1 V_1=n_1 RT </math> és <math> (p_1-\Delta p)V_1=(n_1-\frac{\Delta m}{M})RT </math>. Kivonva a két egyenletet és átosztva: <math> \frac{M}{RT}=\frac{\Delta m}{V_1 \Delta p} </math>. A sűrűség: <math> \rho=\frac{m}{V}=\frac{nM}{nRT/p_x}=p_x \frac{M}{RT} </math>, innen a sűrűség a kívánt nyomáson <math> \rho=\frac{p_x \Delta m}{V_1 \Delta p}=100 \frac{kg}{m^3} </math> | ||
====6.==== | |||
<math>V= 110 l = 110dm^3 = 0,11m^3</math><br /> | |||
<math>T= 293K</math><br /> | |||
<math>m_H= 0,8kg = 800g, M_H= 2g, n_H= \frac{m_H}{M_H} = 400mol</math><br /> | |||
<br /> | |||
<math>m_O= 1,6kg = 1600g, M_O= 32g, n_O= \frac{m_O}{M_O} = 50mol</math><br /> | |||
<math>P_H= \frac{n_H*R*T}{V} = 8,8MPa</math><br /> | |||
<math>P_O= \frac{n_O*R*T}{V} = 1,1MPa</math><br /> | |||
<br /> | |||
<math>P= P_H + P_O \approx 10MPa</math> | |||
====7.==== | |||
<math>\frac{8!}{2!*1!*2!*3!} = 1680</math><br /> | |||
====8.==== | |||
<math>f= 5</math><br /> | |||
<math>m= 1kg</math><br /> | |||
- | <math>M= 32g = 0,032kg</math><br /> | ||
<math>T_1= 293K</math><br /> | |||
<math>T_2=773K </math><br /> | |||
<math>Q=0 </math><br /> | |||
<br /> | |||
<math>\Delta T= T_2 - T_1 = 480K </math><br /> | |||
<br /> | |||
<math>\Delta E= Q+W = W = \frac{f}{2}*\frac{m}{M}*R*\Delta T = \frac{5}{2}*\frac{1}{0,032}*8,314\frac{J}{molK}*480K=311775J=311,775kJ\approx 312kJ </math><br /> | |||
-- [[IllesJanos|ijanos]] - 2008.01.30.<br /> | |||
-- [[MihellerBalazs|Balázs]] - 2008.01.31.<br /> | |||
-- [[MatyasCsaba|Verne]] - 2009.01.05.<br /> | |||
-- [[MarosViktor|csakii]] - 2010.01.19.<br /> | |||
-- [[KinsztlerT|Hump]] - 2011.01.13.<br /> | |||
-- [[KaracsonyZsolt|Boci]] - 2011.01.14.<br /> | |||
-- [[Lord_Viktor|Lord Viktor]] - 2013.01.25<br /> | |||
[[Category:Infoalap]] | [[Category:Infoalap]] |
A lap jelenlegi, 2013. február 8., 22:36-kori változata
A ketteshez az elméleti részből 12 pont, a feladatokból 7,5 pont kell.
Kifejtős kérdések
max. 15 pont, feladatonként 3 pont
- Milyen tulajdonságai vannak egy ideális gáznak?
- ?
- Írja le a Carnot körfolyamat hatásfokát!
- Mondja ki és vezesse le Steiner tételét!
- Fejtse ki és vezesse le Gauss tételét!
Igaz-hamis kérdések
max. 15 pont, jó válasz: 1p, nincs válasz: 0p, rossz válasz: -1p
- A gyorsulás nagysága független az inerciarendszer rendszer megválasztásától.
- A tömegpont lendülete függ az inerciarendszer megválasztásától
- Newton 3. axiómája szerint az erő és a reakcióerő összege zérus, ezért nincs gyorsulás.
- A munka a teljesítmény-idő görbe alatti terület.
- A Coriolis erő merőleges a test sebességére
- A tömegközéppont koordinátái mindig pozitív számok.
- A hőtan harmadik főtétele szerint az abszolút nulla fok véges számú lépésben elérhető
- Tömegpontrendszer tömegközéppontjának sebessége belső erők segítségével is változtatható.
- Tömegponrendszer perdülete állandó, ha a pontrendszerre időben változatlan forgatónyomaték hat.
- A Carnot-féle körfolyamat során a belső energia maximumának és minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya.
- Az entrópia két rendszer egyesítésénél kiegyenlítődik.
- Az ideális gáz részecskéi között vonzóerő hat.
- A fajhőviszony nem lehet egynél kisebb.
- Az ekvipartíció törvénye szerint gázkeverékben a kripton atomok átlagban lassúbbak a héliumatomoknál.
- A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a legnagyobb.
Megoldás
non-official
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 I I H I I H H H H I H H I I I
Feladatok
max. 20 pont, feladatonként 2,5p
- 1. Egy részecske helyzetvektora r(t)= 3t2 i + 4t2 j + 7 k. Mekkora utat tesz meg az első 11 másodperc alatt?
- A: 255m
- B: 355
- C: 555
- D: 605
- E: Egyik sem
- 2. Egy kerékpáros 20m sugarú körpályán 10 m/s állandó nagyságú sebességgel halad. A függőlegeshez képest mekkora szöggel kell dőlnie?
- A: tg φ =0,1
- B: tg φ =0,2
- C: tg φ =0,5
- D: tg φ =0,8
- E: Egyik sem
- 3. Egy ω= 11 k 1/s szögsebességgel forgó korongon 0,2 kg tömegű test halad v= 3 i + 5 j m/s sebességgel. A ráható Coriolis-erő
- A: 12 k N
- B: 40 i - 24 j N
- C: 22 i - 13,2 j N
- D: ?
- E: Egyik sem
- 4. Csigán átvetett fonál egyik végén 1kg, másik végén 2kg tömeg függ. A fonálban ébredő erő a gyorsuló mozgás alatt
- A: 10,3 N
- B: 13,3 N
- C: 20,3 N
- D: 30,3 N
- E: Egyik sem
- 5. Egy 100 literes edényben lévő ideális gáz tömegét 1kg-mal csökkentve a nyomás 1 MPa-lal csökken. Mekkora a gáz sűrűsége 10MPa nyomáson?
- A: 25kg/m3
- B: 100kg/m3
- C: 125kg/m3
- D: 85kg/m3
- E: Egyik sem
- 6. Egy 110l térfogatú ballonban 0,8kg hidrogén (M= 2g) és 1,6kg oxigén (M= 32g) van. T= 20°C Mekkora a keverék nyomása?
- A: 50kPa
- B: 500kPa
- C: 1MPa
- D: 10MPa
- E: Egyik sem
- 7. Mekkora a termondinamikai valószínűsége annak a 8 részecskéből álló rendszernek, amelynek makroeloszlása
- 0 2 1 0 2 3 ?
- A: 0,6
- B: 96
- C: 1680
- D: Egyik sem
- 8. Mennyi adiabatikus munkavégzéssel lehet 1 kg oxigéngázt (M= 32g) 20°C-ról 500°C-ra melegíteni?
- A: 312 kJ
- B: 254 kJ
- C: 203 kJ
- D: 114 kJ
- E: Egyik sem
Megoldás
non-official
1 2 3 4 5 6 7 8 D C C B B D C A
1.
A megtett út a sebesség nagyságának (a sebességvektor abszolút értékének) az integrálja (a sebességvektor integrálja lenne a helyvektor megváltozása). A sebességvektor a helyvektor deriváltja: , ennek abszolútértéke: , ennek integrálja
2.
A körmozgás dinamikai feltétele szerint a normális irányú gyorsulás a kerületi sebesség négyzete osztva a körpálya sugarával: , valamint ha a sebesség állandó, akkor a tangenciális irányú gyorsulás nulla. Ez alapján a kerékpárosra ható eredő erő , és a kör közepe felé mutat. Ha feltételezzük, hogy nem a súrlódás tartja a pályáján, akkor az úttestnek lejtenie kell a kör közepe felé. Ha felveszünk egy, a pályára merőleges síkot, és berajzoljuk a kerékpárosra ható erőket, akkor lesz a felületnek egy K nyomóereje (merőleges a felületre) és egy mg gravitációs erő; ezek eredője F kell legyen. Ha az úttest szöggel tér el a vízszintestől (a kerékpáros pedig ugyanennyivel a függőlegestől), akkor az erők függőleges irányú komponensei: (ugyanis függőleges irányban 0 az eredő erő), a vízszintes irányúak pedig: , mert F az eredő erő. Ezekből kifejezve -t:
3.
A Coriolis-erő: , ez alapján jön ki.
4.
A kötél nem nyúlik, tehát a két testre ugyanakkora K kényszererővel fog hatni, valamint a két test gyorsulása ugyanakkora (abszolútértékű) lesz (és ellenkező előjelű). Így: , , Innen kifejezve K-t:
5.
Legyenek a gáz adatai kezdetben , a tömeg és nyomás változása , az egész folyamat közös hőmérséklete T, a gáz moláris tömege M, a nyomás, ahol sűrűséget mérünk , és itt a sűrűsége . Így és . Kivonva a két egyenletet és átosztva: . A sűrűség: , innen a sűrűség a kívánt nyomáson
6.
7.
8.
-- ijanos - 2008.01.30.
-- Balázs - 2008.01.31.
-- Verne - 2009.01.05.
-- csakii - 2010.01.19.
-- Hump - 2011.01.13.
-- Boci - 2011.01.14.
-- Lord Viktor - 2013.01.25