<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Vektorkvant%C3%A1l%C3%A1s</id>
	<title>Vektorkvantálás - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Vektorkvant%C3%A1l%C3%A1s"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Vektorkvant%C3%A1l%C3%A1s&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-12T04:06:09Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Vektorkvant%C3%A1l%C3%A1s&amp;diff=137366&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|InfElmTetel22}}   Legyen &lt;math&gt;\underline{X}&lt;/math&gt; egy &lt;math&gt;d&lt;/math&gt; elemű forrásvektor &lt;math&gt;f(\underline{x})&lt;/math&gt; sűrűségfüggvénn…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Vektorkvant%C3%A1l%C3%A1s&amp;diff=137366&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T19:59:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|InfElmTetel22}}   Legyen &amp;lt;math&amp;gt;\underline{X}&amp;lt;/math&amp;gt; egy &amp;lt;math&amp;gt;d&amp;lt;/math&amp;gt; elemű forrásvektor &amp;lt;math&amp;gt;f(\underline{x})&amp;lt;/math&amp;gt; sűrűségfüggvénn…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|InfElmTetel22}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Legyen &amp;lt;math&amp;gt;\underline{X}&amp;lt;/math&amp;gt; egy &amp;lt;math&amp;gt;d&amp;lt;/math&amp;gt; elemű forrásvektor &amp;lt;math&amp;gt;f(\underline{x})&amp;lt;/math&amp;gt; sűrűségfüggvénnyel. A &amp;lt;math&amp;gt;d&amp;lt;/math&amp;gt;-dimenziós vektorkvantáló a &amp;lt;math&amp;gt;Q(\underline{x})&amp;lt;/math&amp;gt; függvény, &amp;lt;math&amp;gt;\underline{x} \in \mathbb{R}^d&amp;lt;/math&amp;gt; bemenetet az &amp;lt;math&amp;gt;\underline{x_1}, \underline{x_2}, \ldots, \underline{x_N} \in \mathbb{R}^d&amp;lt;/math&amp;gt; vektorok egyikébe képzi le. A &amp;lt;math&amp;gt;\mathbb{B}_1, \ldots, \mathbb{B}_N&amp;lt;/math&amp;gt; tartományok diszjunktak és lefedik &amp;lt;math&amp;gt;\mathbb{R}^d&amp;lt;/math&amp;gt;-t.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Négyzetes torzítás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; D(Q)=\frac{1}{d}E\left\|\underline{X}-Q(\underline{X})\right\|^2=\frac{1}{d}\sum_{i=1}^{N}{\int_{x \in \mathbb{B}_i}\limits{\left\|\underline{x}-\underline{x}_i\right\|^2f(\underline{x})d\underline{x}}} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Optimális a kör/gömb/hipergömb lenne, ezzel viszont nem lehet hézagmentesen lefedni a teret.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Voronoi tartományok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A voronoi tartományok egy tetszőleges dimenziós metrikus (ahol a pontok távolsága értelmezve van) tér partícionálását adják a tér egy W diszkrét részhalmaza alapján. A részhalmaz minden w pontjához egy tartományt rendelünk úgy, hogy ebbe a tartományba a tér azon pontjai tartozzanak, amelyekhez W egyik másik pontja sincs közelebb, mint w.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://en.wikipedia.org/wiki/Voronoi Voronoi diagram]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Optimális vektorkvantáló==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Optimális vektorkvantáló kielégíti a következő feltételeket:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\mathbb{R}^d&amp;lt;/math&amp;gt; partíciója Dirichlet partíció, azaz tartományai Voronoi-tartományok:&lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt; \mathbb{B}_i=\left\{\underline{x}: \left\|\underline{x}-\underline{x_i}\right\|\leq\left\|\underline{x}-\underline{x_j}\right\|, \forall j\neq i\right\} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kimeneti vektorok a tartományok súlypontjai:&lt;br /&gt;
 &amp;lt;math&amp;gt; \underline{x_i} = argmin_{\underline{y}}{\int_{\mathbb{B}_i}{\left\|\underline{x}-\underline{y}\right\|^2f(\underline{x})d\underline{x}}} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Linde-Buzo-Gray algoritmus:==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;Megjegyzés: a következő algotimus a LLoyd-Max algoritmushoz nagyon hasonló, annak sokdimenziós kiterjesztése.&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Vegyünk fel közelítést a kvantálási vektorokra.&amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Optimalizáljuk a kvantálót a kvantálási vektorok szerint: határozzuk meg a tartományokat a Voronoi-tartományokra vonatkozó feltételnek megfelelően.&amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Számítsuk ki a torzítást, ha az egy küszöbértéknél jobb, készen vagyunk.&amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Optimalizáljuk a kvantálót az így kapott tartományokhoz, a súlypont feltétel szerint, és ugorjunk a 2. pontra.&amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fa struktúrájú vektorkvantáló==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;L=K^d&amp;lt;/math&amp;gt; kimeneti vektor körül a közel optimálisat egy &amp;lt;math&amp;gt;d&amp;lt;/math&amp;gt; mélységű &amp;lt;math&amp;gt;K&amp;lt;/math&amp;gt;-adfokú fával határozzuk meg. Így &amp;lt;math&amp;gt;K^d&amp;lt;/math&amp;gt; helyett &amp;lt;math&amp;gt;d\left\lceil \log{K} \right\rceil&amp;lt;/math&amp;gt; összehasonlítás szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Megjegyzés by [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyakorlatilag kiválasztunk egy dimenziót, amelyikhez egy kvantálót csinálunk, majd a kapott kvantálási intervallumokhoz külön-külön kvantálókat csinálunk a következő dimenzió szerint, és így tovább, amíg el nem fogynak a dimenziók. (A könyv ábráját érdemes megnézni, abból talán megvilágosodsz: 87. oldal)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Osztott vektorkvantálás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A forrásvektorokat független osztályokba soroljuk, és ezekhez külön vektorkvantálót tervezünk. (pl. képtömörítésnél az éleket tartalmazó ill. nem tartlamzó képpontok külön osztályt alkotnak.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Többszintű vektorkvantálás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Több menet. Először egy durva közelítést állítunk elő, majd mindig az eredeti és az aktuális közti különbséget (a kvantálási hibát) kvantáljuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>