VIKWiki:TDK Kockázat és innováció könyv - Laptörténet

Szikszayl: Szikszayl átnevezte a(z) KockazatEsInnovacioKonyv lapot VIKWiki:TDK Kockázat és innováció könyv lapra átirányítás nélkül

2014-03-08T11:41:56Z

Szikszayl átnevezte a(z) KockazatEsInnovacioKonyv lapot VIKWiki:TDK Kockázat és innováció könyv lapra átirányítás nélkül

← Régebbi változat	A lap 2014. március 8., 13:41-kori változata
(Nincs különbség)

Szikszayl, 2014. február 28., 15:50-n

2014-02-28T15:50:40Z

← Régebbi változat		A lap 2014. február 28., 17:50-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|_Siteszerk\|KockazatEsInnovacioKonyv}}~~

	==Hronszky Imre - Kockázat és Innováció: A technika fejlődése társadalmi kontextusban==		==Hronszky Imre - Kockázat és Innováció: A technika fejlődése társadalmi kontextusban==
	Elolvastam fent említett, 2002-ben kiadott könyv azon fejezeteit, amik szerintem érdekesek szempontunkból. Elsőként azt emelném ki, hogy érdekes élményem volt: amikor I. évben amikor hallgattam az "Innovációmenedzsment" és "Bevezetés a Technológia Elméletébe+ című kurzusokat, akkor ahogy meséltem megvettem ezt a könyvet és megpróbáltam elolvasni, de - bár megértettem - nagyon nehezen olvasható és eléggé unalmas volt. Most ismét kézhez véve olvasmányosnak és érdekesnek találtam. És szerintem ez egy baromi jó hír, mert azt jelenti, hogy pont abban okosodunk az egyetemen ami talán a legfontosabb: új ismeretek szerzésének képessége, azaz szövegértés. Személyes megjegyzés vége.		Elolvastam fent említett, 2002-ben kiadott könyv azon fejezeteit, amik szerintem érdekesek szempontunkból. Elsőként azt emelném ki, hogy érdekes élményem volt: amikor I. évben amikor hallgattam az "Innovációmenedzsment" és "Bevezetés a Technológia Elméletébe+ című kurzusokat, akkor ahogy meséltem megvettem ezt a könyvet és megpróbáltam elolvasni, de - bár megértettem - nagyon nehezen olvasható és eléggé unalmas volt. Most ismét kézhez véve olvasmányosnak és érdekesnek találtam. És szerintem ez egy baromi jó hír, mert azt jelenti, hogy pont abban okosodunk az egyetemen ami talán a legfontosabb: új ismeretek szerzésének képessége, azaz szövegértés. Személyes megjegyzés vége.

	~~Jöjjen~~ hát pár dolog, amit a könyvből kijegyzetelek, szempontok illetve 1-2 konkrét dolog.		Jöjjön hát pár dolog, amit a könyvből kijegyzetelek, szempontok illetve 1-2 konkrét dolog.

	Elolvasott oldalak: 99 - 166.		Elolvasott oldalak: 99 - 166.

	* Nagy felkiáltójel: amiről a könyvben szó van innováció néven, az elsősorban műszaki jellegű innováció, tehát pl. találmány. Ezért ha ezt a szót szeretnénk használni, akkor elővigyázatosan!		* Nagy felkiáltójel: amiről a könyvben szó van innováció néven, az elsősorban műszaki jellegű innováció, tehát pl. találmány. Ezért ha ezt a szót szeretnénk használni, akkor elővigyázatosan!
			* Innováció irányának két erősen leegyszerűsítő szemlélete: piaci igény határozza-e meg, vagy tudomány haladása által motivált? - Minél inkább új egy innovációs eredmény, annál kevésbé lehet előzetesen meglévő igényt feltételezni. Nem szabad ugyanakkor lebecsülni a "fejlesztési szakaszt" sem, hiszen ekkor talált az innováció tényleges társadalmi hasznosulásra. (102-103)
	* Innováció irányának két erősen leegyszerűsítő szemlélete: piaci igény határozza-e meg, vagy tudomány haladása által motivált? - Minél inkább új egy ~~innocációs~~ eredmény, annál kevésbé lehet előzetesen meglévő igényt feltételezni. Nem szabad ugyanakkor lebecsülni a "fejlesztési szakaszt" sem, hiszen ekkor talált az ~~innocávió~~ tényleges társadalmi hasznosulásra. (102-103)

	* '''Technológiai paradigma''' fogalmát 80-as években vezették be az evolucionista közgazdászok. Mert eredetileg Kuhn munkássága alapján tudományos paradigma volt.		* '''Technológiai paradigma''' fogalmát 80-as években vezették be az evolucionista közgazdászok. Mert eredetileg Kuhn munkássága alapján tudományos paradigma volt.

	* Ún. '''védett tér''' képzésének kérdésköre. Az innovációt segítő különféle társadalmi mechanizmusok kialakításának stratégiája. Intézményi védelmet biztosít ilyen értelemben például a szabadalom, vagy az üzleti életben a kockázati tőkések (üzleti anyalok). (106-107)		* Ún. '''védett tér''' képzésének kérdésköre. Az innovációt segítő különféle társadalmi mechanizmusok kialakításának stratégiája. Intézményi védelmet biztosít ilyen értelemben például a szabadalom, vagy az üzleti életben a kockázati tőkések (üzleti anyalok). (106-107)

	* Hronszky egyik témája a technikatörténet, aminek sok olyan jellegű irodalma van, hogy például egy találmány (kedvenc: bicikli) létrejöttét részletesen, '''esettanulmányszerűen''' leírja, és ebből próbál okulni, felhívni a figyelmet arra hogy milyen rengeteg tényező hat akkor, ha nem alkalazzuk a szokásos erős leegyszerűsítéseket. Ezt azért írtam le, mert úgy érzem, hogy jó ötlet lesz részletesen leírni az IS/bmekg létrejöttét, pl. az olyan részekre gondolok, minthogy hogy lett a sok pici oldalból egy nagy, kit milyen motiváció hajtott stb., mert Hronszky tudományterülete révén láthatóan kedveli a részleteket, és többször is szerepel a könyvben hogy ezen esettanulmányok bizony tudományos szempontból értékesek.		* Hronszky egyik témája a technikatörténet, aminek sok olyan jellegű irodalma van, hogy például egy találmány (kedvenc: bicikli) létrejöttét részletesen, '''esettanulmányszerűen''' leírja, és ebből próbál okulni, felhívni a figyelmet arra hogy milyen rengeteg tényező hat akkor, ha nem alkalazzuk a szokásos erős leegyszerűsítéseket. Ezt azért írtam le, mert úgy érzem, hogy jó ötlet lesz részletesen leírni az IS/bmekg létrejöttét, pl. az olyan részekre gondolok, minthogy hogy lett a sok pici oldalból egy nagy, kit milyen motiváció hajtott stb., mert Hronszky tudományterülete révén láthatóan kedveli a részleteket, és többször is szerepel a könyvben hogy ezen esettanulmányok bizony tudományos szempontból értékesek.

	* Innovációk létrejöhetnek "használat közben" is. Innovációk "forrásukat" tekintve lehetnek "mutációk", "rekombinációk" vagy "hibridek". (110)		* Innovációk létrejöhetnek "használat közben" is. Innovációk "forrásukat" tekintve lehetnek "mutációk", "rekombinációk" vagy "hibridek". (110)

	* Fontos kulcsmondat: A műszaki rendszerek csak valamely '''társadalmi közegben''' funkcióképesek. (110) Számos leszűkítő nézet van azzal kapcsolatosan, hogy miért nem képes valamely találmány széleskörűen elterjedni. Evoluciós megközelítésben az innováció mint evolúciós folyamat szükségképpen felesleget termelő. Közgazdászok azt szokták mondani, h. vmi azért bukik el, mert nem felel meg a piac vagy a profitmaximalizálás igényének. Technikatörténészek több szempontot vesznek figyelembe. Például: Új találmányokat egy már létező társadalmi rendszerbe kellene beilleszteni, rendszerkényszer megakadályozhatja elterjedést. Vagy: A társadalmi ellenállás változatos módozatai jelentkeznek, hiszen mindig vannak nyertesek és vesztesek, érdekek, stb. (110-111)		* Fontos kulcsmondat: A műszaki rendszerek csak valamely '''társadalmi közegben''' funkcióképesek. (110) Számos leszűkítő nézet van azzal kapcsolatosan, hogy miért nem képes valamely találmány széleskörűen elterjedni. Evoluciós megközelítésben az innováció mint evolúciós folyamat szükségképpen felesleget termelő. Közgazdászok azt szokták mondani, h. vmi azért bukik el, mert nem felel meg a piac vagy a profitmaximalizálás igényének. Technikatörténészek több szempontot vesznek figyelembe. Például: Új találmányokat egy már létező társadalmi rendszerbe kellene beilleszteni, rendszerkényszer megakadályozhatja elterjedést. Vagy: A társadalmi ellenállás változatos módozatai jelentkeznek, hiszen mindig vannak nyertesek és vesztesek, érdekek, stb. (110-111)

	* Bármely technológia egész életciklusa alatt újból és újból újraértelmezési folyamat részévé válhat, pl ha új releváns csoportok jelennek meg és ez a műszaki funkciók megváltoztatását követeli. (114)		* Bármely technológia egész életciklusa alatt újból és újból újraértelmezési folyamat részévé válhat, pl ha új releváns csoportok jelennek meg és ez a műszaki funkciók megváltoztatását követeli. (114)

	* Hallgatólagos vagy néma tudás (tacit knowledge) szerepe. (116-117)		* Hallgatólagos vagy néma tudás (tacit knowledge) szerepe. (116-117)

	* Szép mondat: A tudás fő gazdasági forrássá, a tanulóképesség és tanulási készség az alkalmazkodás kritériumává válik az egyén, a cég, .., a nemzetek és a világ mint globális rendszer szintjén. (123)		* Szép mondat: A tudás fő gazdasági forrássá, a tanulóképesség és tanulási készség az alkalmazkodás kritériumává válik az egyén, a cég, .., a nemzetek és a világ mint globális rendszer szintjén. (123)

	* Az innovációs folyamatok mindig valamennyire lokális jellegűek. (124)		* Az innovációs folyamatok mindig valamennyire lokális jellegűek. (124)

	* Az innovációban gyakran éppen a korábban viszonylag független folyamatok hatják egyre intenzívebben át egymást, és vezetnek lényegében alig előrelátható, robbanásszerű folyamatokhoz. (125)		* Az innovációban gyakran éppen a korábban viszonylag független folyamatok hatják egyre intenzívebben át egymást, és vezetnek lényegében alig előrelátható, robbanásszerű folyamatokhoz. (125)

	* Az innováció tudástermelés. Ezért döntő jelentőségű a tudástermelés endogenizálásának történeti folyamata és a lehetséges formaváltás anticipálása. (126)		* Az innováció tudástermelés. Ezért döntő jelentőségű a tudástermelés endogenizálásának történeti folyamata és a lehetséges formaváltás anticipálása. (126)
			* Változó '''egyetemek'''. Korábbinál élesebb verseny új kooperációs folyamatokat szül. Az innovációs társadalom tudásközpontú, tudástermelő társadalom. A gazdaság kezd éhes lenni az új tudásra, ezért az egyetemek felé fordul. Megtalálja-e azt, amire szüksége van? Egyetemeknek kulcsszerepük lehet a tudástermelés hatékonyságának növelésében, másrészt az egyetemeknek újra kell kialakítaniuk missziójukat. Az egyetem és a vállalat egymást kölcsönösen meghatározóvá kezd válni. Erősödik a laborjelleg vállalatoknál, az egyetemek "desktop melletti" munkába fognak.
	* Változó '''egyetemek'''. Korábbinál élesebb verseny új kooperációs folyamatokat szül. Az innovációs társadalom tudásközpontú, tudástermelő társadalom. A gazdaság kezd éhes lenni az új tudásra, ezért az egyetemek felé fordul. Megtalálja-e azt, amire szüksége van? Egyetemeknek kulcsszerepük lehet a tudástermelés hatékonyságának növelésében, másrészt az egyetemeknek újra kell ~~kialakítanuk~~ missziójukat. Az egyetem és a vállalat egymást kölcsönösen meghatározóvá kezd válni. Erősödik a laborjelleg vállalatoknál, az egyetemek "desktop melletti" munkába fognak.		** Fejlődés a kutatásban kezd hatni az oktatásra is, pl. informatikus hallgatói PhD laborokban közösen meghatározott témákon dolgoznak. '''!!!''' - Hronszky erről írt 1 mondatot, tehát az "önálló labor", tdk stb. cuccok VIK-en nálunk is megérdemelnek pár mondatot, főleg nyilván ezek hatékonyságnövelése/ egyéb előnye Wiki-n keresztül. Csoportmunka, projekt jelleg megkönnyítése alsóbb évfolyamokon? - ha valami ilyet bele tudnánk vinni, azt imádná.
	** Fejlődés a kutatásban kezd hatni az oktatásra is, pl. ~~informatius hallgatól [[~~PhD]] laborokban közösen meghatározott témákon dolgoznak. '''!!!''' - Hronszky erről írt 1 mondatot, tehát az "önálló labor", tdk stb. cuccok VIK-en nálunk is megérdemelnek pár mondatot, főleg nyilván ezek hatékonyságnövelése/ egyéb előnye Wiki-n ~~kesztül~~. Csoportmunka, projekt jelleg megkönnyítése alsóbb évfolyamokon? - ha valami ilyet bele tudnánk vinni, azt imádná.
	** Egyre több tudásra van szükség, és egyre kevesebb idő van ezt elvont tudásként átadni. Az elvont tudás megkeresése készségének kialakítása válik új feladattá. '''!!!''' - dobjunk pár mondatot arról, hogy hogyan (vagy hogyan nem?) segítik elő oldalaink a keresési képességet. Előny, hogy kénytelenek mindig utánajárni az információnak mert nem az a leghatékonyabb választásuk, h. végighallgatják az előadásokat, vagy esetleg a portál már hátrány, mert minden nagyon össze van szedve egy helyre neki és elkényelmesedik?		** Egyre több tudásra van szükség, és egyre kevesebb idő van ezt elvont tudásként átadni. Az elvont tudás megkeresése készségének kialakítása válik új feladattá. '''!!!''' - dobjunk pár mondatot arról, hogy hogyan (vagy hogyan nem?) segítik elő oldalaink a keresési képességet. Előny, hogy kénytelenek mindig utánajárni az információnak mert nem az a leghatékonyabb választásuk, h. végighallgatják az előadásokat, vagy esetleg a portál már hátrány, mert minden nagyon össze van szedve egy helyre neki és elkényelmesedik?
	** '''!!!''' "Sőt bizonyos helyeken bizonyos tárgyak tanulásakor megszabadulnak a hallgatók attól a lokális kötöttségtől, hogy csak adott tanár jegyzetekben konzerválódó tudását ~~asszimilálhatjál~~. Ehelyett akár ~~bíztatást~~ kaphatnak pl. internetes összehasonlításra."		** '''!!!''' "Sőt bizonyos helyeken bizonyos tárgyak tanulásakor megszabadulnak a hallgatók attól a lokális kötöttségtől, hogy csak adott tanár jegyzetekben konzerválódó tudását asszimilálhatják. Ehelyett akár biztatást kaphatnak pl. internetes összehasonlításra."
	(mindez 128-129)		(mindez 128-129)
			* A társadalomtudományok is innovációforrássá válnak. Sajnos azonban ezeket - dicséretes kivételektől eltekintve - más egyetemeket tanítják, mint a műszaki tárgyakat.
	* A társadalomtudományok is innovációforrássá válnak. Sajnos azonban ezeket - ~~dícséretes~~ kivételektől eltekintve - más egyetemeket tanítják, mint a műszaki tárgyakat.		* "Nem információs társadalomban élünk, mégha olyan sokan ezt mondják is. Fokozódó tudásigényű, magasabb rendű tanulásra kész társadalomban élünk, ahol a tudás nem egyenlő az információval. A megkülönböztetés a lehető legfontosabb." '''!!!''' - ezzel kapcsolatban ne szúrjuk el a szóhasználatot. (131)

	* "Nem információs társadalomban élünk, ~~méha olya~~ sokan ezt mondják is. Fokozódó tudásigényű, magasabb rendű tanulásra kész társadalomban élünk, ahol a tudás nem egyenlő az információval. A megkülönböztetés a lehető legfontosabb." '''!!!''' - ezzel ~~kapcsolatben~~ ne szúrjuk el a szóhasználatot. (131)

	* Megtörténhet, hogy vmely szakterület válságát egy másik szakterületen kifejlesztett új eszközök vagy törvények átvétele váltja ki. (143)		* Megtörténhet, hogy vmely szakterület válságát egy másik szakterületen kifejlesztett új eszközök vagy törvények átvétele váltja ki. (143)

	* Paradigma fogalmanak hasznalati modjairol (153) Paradigma: amely mellett adott közösség elkötelezi magát, és amely keretet biztosít a problémák megfogalmazására, heurisztikát a megoldásukra, és betlti az ismeretek értékelésének funkcióját.		* Paradigma fogalmanak hasznalati modjairol (153) Paradigma: amely mellett adott közösség elkötelezi magát, és amely keretet biztosít a problémák megfogalmazására, heurisztikát a megoldásukra, és betlti az ismeretek értékelésének funkcióját.

	* Alapvetően más és más közösségek állnak a tudomány s a technológia fejlődése mögött. (160)		* Alapvetően más és más közösségek állnak a tudomány s a technológia fejlődése mögött. (160)
			* '''"Technológiai paradigma"''' azért van idézőjelben az egész könyvben, mert csupán analógiáról van szó a kuhni tudományos paradigmával. (163)
	* '''"Technológiai paradigma"''' azért van idézőjelben az egész ~~könyven~~, mert csupán analógiáról van szó a kuhni tudományos paradigmával. (163)

	-- [[RadnotiKrisztina\|kriszi]] - 2005.10.14.		-- [[RadnotiKrisztina\|kriszi]] - 2005.10.14.


	~~[[Category:_Siteszerk]]~~

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|KockazatEsInnovacioKonyv}} ==Hronszky Imre - Kockázat és Innováció: A technika fejlődése társadalmi kontextusban== Elolvastam fent e…”

2012-10-22T11:31:52Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|KockazatEsInnovacioKonyv}} ==Hronszky Imre - Kockázat és Innováció: A technika fejlődése társadalmi kontextusban== Elolvastam fent e…”

Új lap

{{GlobalTemplate|_Siteszerk|KockazatEsInnovacioKonyv}}

==Hronszky Imre - Kockázat és Innováció: A technika fejlődése társadalmi kontextusban==
Elolvastam fent említett, 2002-ben kiadott könyv azon fejezeteit, amik szerintem érdekesek szempontunkból. Elsőként azt emelném ki, hogy érdekes élményem volt: amikor I. évben amikor hallgattam az "Innovációmenedzsment" és "Bevezetés a Technológia Elméletébe+ című kurzusokat, akkor ahogy meséltem megvettem ezt a könyvet és megpróbáltam elolvasni, de - bár megértettem - nagyon nehezen olvasható és eléggé unalmas volt. Most ismét kézhez véve olvasmányosnak és érdekesnek találtam. És szerintem ez egy baromi jó hír, mert azt jelenti, hogy pont abban okosodunk az egyetemen ami talán a legfontosabb: új ismeretek szerzésének képessége, azaz szövegértés. Személyes megjegyzés vége.

Jöjjen hát pár dolog, amit a könyvből kijegyzetelek, szempontok illetve 1-2 konkrét dolog.

Elolvasott oldalak: 99 - 166.

* *Nagy felkiáltójel*: amiről a könyvben szó van innováció néven, az elsősorban műszaki jellegű innováció, tehát pl. találmány. Ezért ha ezt a szót szeretnénk használni, akkor elővigyázatosan!

* Innováció irányának két erősen leegyszerűsítő szemlélete: piaci igény határozza-e meg, vagy tudomány haladása által motivált? - Minél inkább új egy innocációs eredmény, annál kevésbé lehet előzetesen meglévő igényt feltételezni. Nem szabad ugyanakkor lebecsülni a "fejlesztési szakaszt" sem, hiszen ekkor talált az innocávió tényleges társadalmi hasznosulásra. (102-103)

* '''Technológiai paradigma''' fogalmát 80-as években vezették be az evolucionista közgazdászok. Mert eredetileg Kuhn munkássága alapján tudományos paradigma volt.

* Ún. '''védett tér''' képzésének kérdésköre. Az innovációt segítő különféle társadalmi mechanizmusok kialakításának stratégiája. Intézményi védelmet biztosít ilyen értelemben például a szabadalom, vagy az üzleti életben a kockázati tőkések (üzleti anyalok). (106-107)

* Hronszky egyik témája a technikatörténet, aminek sok olyan jellegű irodalma van, hogy például egy találmány (kedvenc: bicikli) létrejöttét részletesen, '''esettanulmányszerűen''' leírja, és ebből próbál okulni, felhívni a figyelmet arra hogy milyen rengeteg tényező hat akkor, ha nem alkalazzuk a szokásos erős leegyszerűsítéseket. Ezt azért írtam le, mert úgy érzem, hogy jó ötlet lesz részletesen leírni az IS/bmekg létrejöttét, pl. az olyan részekre gondolok, minthogy hogy lett a sok pici oldalból egy nagy, kit milyen motiváció hajtott stb., mert Hronszky tudományterülete révén láthatóan kedveli a részleteket, és többször is szerepel a könyvben hogy ezen esettanulmányok bizony tudományos szempontból értékesek.

* Innovációk létrejöhetnek "használat közben" is. Innovációk "forrásukat" tekintve lehetnek "mutációk", "rekombinációk" vagy "hibridek". (110)

* Fontos kulcsmondat: A műszaki rendszerek csak valamely '''társadalmi közegben''' funkcióképesek. (110) Számos leszűkítő nézet van azzal kapcsolatosan, hogy miért nem képes valamely találmány széleskörűen elterjedni. Evoluciós megközelítésben az innováció mint evolúciós folyamat szükségképpen felesleget termelő. Közgazdászok azt szokták mondani, h. vmi azért bukik el, mert nem felel meg a piac vagy a profitmaximalizálás igényének. Technikatörténészek több szempontot vesznek figyelembe. Például: Új találmányokat egy már létező társadalmi rendszerbe kellene beilleszteni, rendszerkényszer megakadályozhatja elterjedést. Vagy: A társadalmi ellenállás változatos módozatai jelentkeznek, hiszen mindig vannak nyertesek és vesztesek, érdekek, stb. (110-111)

* Bármely technológia egész életciklusa alatt újból és újból újraértelmezési folyamat részévé válhat, pl ha új releváns csoportok jelennek meg és ez a műszaki funkciók megváltoztatását követeli. (114)

* Hallgatólagos vagy néma tudás (tacit knowledge) szerepe. (116-117)

* Szép mondat: A tudás fő gazdasági forrássá, a tanulóképesség és tanulási készség az alkalmazkodás kritériumává válik az egyén, a cég, .., a nemzetek és a világ mint globális rendszer szintjén. (123)

* Az innovációs folyamatok mindig valamennyire lokális jellegűek. (124)

* Az innovációban gyakran éppen a korábban viszonylag független folyamatok hatják egyre intenzívebben át egymást, és vezetnek lényegében alig előrelátható, robbanásszerű folyamatokhoz. (125)

* Az innováció tudástermelés. Ezért döntő jelentőségű a tudástermelés endogenizálásának történeti folyamata és a lehetséges formaváltás anticipálása. (126)

* Változó '''egyetemek'''. Korábbinál élesebb verseny új kooperációs folyamatokat szül. Az innovációs társadalom tudásközpontú, tudástermelő társadalom. A gazdaság kezd éhes lenni az új tudásra, ezért az egyetemek felé fordul. Megtalálja-e azt, amire szüksége van? Egyetemeknek kulcsszerepük lehet a tudástermelés hatékonyságának növelésében, másrészt az egyetemeknek újra kell kialakítanuk missziójukat. Az egyetem és a vállalat egymást kölcsönösen meghatározóvá kezd válni. Erősödik a laborjelleg vállalatoknál, az egyetemek "desktop melletti" munkába fognak.
** Fejlődés a kutatásban kezd hatni az oktatásra is, pl. informatius hallgatól [[PhD]] laborokban közösen meghatározott témákon dolgoznak. '''!!!''' - Hronszky erről írt 1 mondatot, tehát az "önálló labor", tdk stb. cuccok VIK-en nálunk is megérdemelnek pár mondatot, főleg nyilván ezek hatékonyságnövelése/ egyéb előnye Wiki-n kesztül. Csoportmunka, projekt jelleg megkönnyítése alsóbb évfolyamokon? - ha valami ilyet bele tudnánk vinni, azt imádná.
** Egyre több tudásra van szükség, és egyre kevesebb idő van ezt elvont tudásként átadni. Az elvont tudás megkeresése készségének kialakítása válik új feladattá. '''!!!''' - dobjunk pár mondatot arról, hogy hogyan (vagy hogyan nem?) segítik elő oldalaink a keresési képességet. Előny, hogy kénytelenek mindig utánajárni az információnak mert nem az a leghatékonyabb választásuk, h. végighallgatják az előadásokat, vagy esetleg a portál már hátrány, mert minden nagyon össze van szedve egy helyre neki és elkényelmesedik?
** '''!!!''' "Sőt bizonyos helyeken bizonyos tárgyak tanulásakor megszabadulnak a hallgatók attól a lokális kötöttségtől, hogy csak adott tanár jegyzetekben konzerválódó tudását asszimilálhatjál. Ehelyett akár bíztatást kaphatnak pl. internetes összehasonlításra."
(mindez 128-129)

* A társadalomtudományok is innovációforrássá válnak. Sajnos azonban ezeket - dícséretes kivételektől eltekintve - más egyetemeket tanítják, mint a műszaki tárgyakat.

* "Nem információs társadalomban élünk, méha olya sokan ezt mondják is. Fokozódó tudásigényű, magasabb rendű tanulásra kész társadalomban élünk, ahol a tudás nem egyenlő az információval. A megkülönböztetés a lehető legfontosabb." '''!!!''' - ezzel kapcsolatben ne szúrjuk el a szóhasználatot. (131)

* Megtörténhet, hogy vmely szakterület válságát egy másik szakterületen kifejlesztett új eszközök vagy törvények átvétele váltja ki. (143)

* Paradigma fogalmanak hasznalati modjairol (153) *Paradigma*: amely mellett adott közösség elkötelezi magát, és amely keretet biztosít a problémák megfogalmazására, heurisztikát a megoldásukra, és betlti az ismeretek értékelésének funkcióját.

* Alapvetően más és más közösségek állnak a tudomány s a technológia fejlődése mögött. (160)

* '''"Technológiai paradigma"''' azért van idézőjelben az egész könyven, mert csupán analógiáról van szó a kuhni tudományos paradigmával. (163)

-- [[RadnotiKrisztina|kriszi]] - 2005.10.14.

[[Category:_Siteszerk]]