VIKWiki:TDK Absztrakt - Laptörténet

Szikszayl: Szikszayl átnevezte a(z) Absztrakt lapot VIKWiki:TDK Absztrakt lapra átirányítás nélkül

2014-03-08T11:38:58Z

Szikszayl átnevezte a(z) Absztrakt lapot VIKWiki:TDK Absztrakt lapra átirányítás nélkül

← Régebbi változat		A lap 2014. március 8., 13:38-kori változata
(Nincs különbség)

Szikszayl, 2014. február 28., 23:40-n

2014-02-28T23:40:57Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 1., 01:40-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|_Siteszerk\|TdkFejezet1}}~~

	** !TdkFejezet1
	** TdkFejezet2
	** TdkFejezet3
	** TdkFejezet4


	Definíció: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek.		Definíció: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek.

	A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén felfedezhetünk hallgatói tudásbázist. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő ~~hallagatók~~ számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak.		A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén felfedezhetünk hallgatói tudásbázist. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallgatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak.
	Néhol csupán egy-egy füzet, vagy feladatlap fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy ''máskor'' - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő [[InfoSite]] weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.		Néhol csupán egy-egy füzet, vagy feladatlap fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy ''máskor'' - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő InfoSite weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.

	A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Munkánk első felében ezeket a stációkat mutatjuk be általánosságban, majd konkrét hallgatói közösségekben.		A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Munkánk első felében ezeket a stációkat mutatjuk be általánosságban, majd konkrét hallgatói közösségekben.
22. sor:		14. sor:

	==A készítők==		==A készítők==
	A dolgozat készítői a VIK hallgatói, és az [[InfoSite]] szerkesztőgárdájának tagjai. Radnóti Krisztina a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) is hallgatója, és az ott működő hallgatói tudásbázis, a BMEKG weblap alapítója, szerkesztője.		A dolgozat készítői a VIK hallgatói, és az InfoSite szerkesztőgárdájának tagjai. Radnóti Krisztina a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) is hallgatója, és az ott működő hallgatói tudásbázis, a BMEKG weblap alapítója, szerkesztője.

	Az általunk szerkesztett weboldalak nagy látogatottsága, és sok egyéb jel azt mutatja, hogy ezen weblapoknak nem elhanyagolható hatásuk van a hallgatók tanulási szokásaira, a megszerzett tudásukra és az érdemjegyeikre.		Az általunk szerkesztett weboldalak nagy látogatottsága, és sok egyéb jel azt mutatja, hogy ezen weblapoknak nem elhanyagolható hatásuk van a hallgatók tanulási szokásaira, a megszerzett tudásukra és az érdemjegyeikre.

	A saját tapasztalataink alapján úgy sejtettük, - sok hallgatótárssal egyetértésben - hogy az oldalak a hallgatók számára nagyon hasznosak, eredményesebbé teszik a tanulást és erősítik a közösséget. Ám azt is tapasztaltuk, hogy a tudásbázis méretének, látogatottságának - egyszóval: ~~jelentősségének~~ - növekedtével a vele ~~együttjáró~~ problémák és konfliktusok is nőttek, sokasodtak.		A saját tapasztalataink alapján úgy sejtettük, - sok hallgatótárssal egyetértésben - hogy az oldalak a hallgatók számára nagyon hasznosak, eredményesebbé teszik a tanulást és erősítik a közösséget. Ám azt is tapasztaltuk, hogy a tudásbázis méretének, látogatottságának - egyszóval: jelentőségének - növekedtével a vele együtt járó problémák és konfliktusok is nőttek, sokasodtak.

	A konfliktusok kezelésének első, legnehezebb lépése a probléma felderítése, megfogalmazása. 2004 decembere óta az [[InfoSite]] szerkesztőgárdája tudatosan kutatja a weblap hatásait, igyekszik megfogalmazni a problémákat és felmerülő kérdéseket, hogy azokra a hallgatókkal és oktatókkal közösen választ tudjon adni.		A konfliktusok kezelésének első, legnehezebb lépése a probléma felderítése, megfogalmazása. 2004 decembere óta az InfoSite szerkesztőgárdája tudatosan kutatja a weblap hatásait, igyekszik megfogalmazni a problémákat és felmerülő kérdéseket, hogy azokra a hallgatókkal és oktatókkal közösen választ tudjon adni.

	Ennek állomása jelen dolgozat, melynek elkészítése során rengeteg véleményt gyűjtöttünk össze, és érdekes összefüggésekre jutottunk. Átfogóbb, tisztább képet kaptunk a hallgatói közösségben lejátszódó folyamatról. Tapasztalatainkat olyan formába hoztuk, mely reményeink szerint alkalmas lesz azok továbbadására, mind a kar hallgatói és oktatói felé, mind a többi kar és intézmény felé.		Ennek állomása jelen dolgozat, melynek elkészítése során rengeteg véleményt gyűjtöttünk össze, és érdekes összefüggésekre jutottunk. Átfogóbb, tisztább képet kaptunk a hallgatói közösségben lejátszódó folyamatról. Tapasztalatainkat olyan formába hoztuk, mely reményeink szerint alkalmas lesz azok továbbadására, mind a kar hallgatói és oktatói felé, mind a többi kar és intézmény felé.
37. sor:		29. sor:

	==Motiváló szakirodalom==		==Motiváló szakirodalom==

	Idézet a Kooperatív tanulás [5] könyv "Előszó a magyar kiadáshoz" fejezetéből:		Idézet a Kooperatív tanulás [5] könyv "Előszó a magyar kiadáshoz" fejezetéből:

44. sor:		35. sor:
	Összehasonlítottam a látottakat a hazai számonkérési szokásokkal. A tanár óra elején felüti a naplót. A gyerekek bújnak a pad alá, rettegnek, hogy épp az ő nevüknél lapozódik fel a könyv. Végül elhangzik a név (de hiszen Karinthy ezt nálam jobban megírta már…), a gyerekek megkönnyebbülnek, a kiválasztott megizzad. Megkezdődik a felelés. (...) Versengő helyzet ez, amelyben egymás ellen kell jól teljesíteni. A kooperáció halvány jele is, amit jellemző módon súgásnak hívunk, csalásnak minősül. Spencer Kagan olyan rendszert kínál, amelybe be van építve, mint szükségszerű elem, a segítés, az együttműködés. „Építő egymásra utaltságnak” nevezi egyik alapelvét, amelynek lényege, hogy a pedagógus által irányított rendszerben a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladatai úgy vannak jelen a csoportban, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. A kooperatív tanulás rendszerébe be van építve – hasonlóan ahhoz, ahogy a mi létező rendszerünkben a versengés – a kooperáció."		Összehasonlítottam a látottakat a hazai számonkérési szokásokkal. A tanár óra elején felüti a naplót. A gyerekek bújnak a pad alá, rettegnek, hogy épp az ő nevüknél lapozódik fel a könyv. Végül elhangzik a név (de hiszen Karinthy ezt nálam jobban megírta már…), a gyerekek megkönnyebbülnek, a kiválasztott megizzad. Megkezdődik a felelés. (...) Versengő helyzet ez, amelyben egymás ellen kell jól teljesíteni. A kooperáció halvány jele is, amit jellemző módon súgásnak hívunk, csalásnak minősül. Spencer Kagan olyan rendszert kínál, amelybe be van építve, mint szükségszerű elem, a segítés, az együttműködés. „Építő egymásra utaltságnak” nevezi egyik alapelvét, amelynek lényege, hogy a pedagógus által irányított rendszerben a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladatai úgy vannak jelen a csoportban, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. A kooperatív tanulás rendszerébe be van építve – hasonlóan ahhoz, ahogy a mi létező rendszerünkben a versengés – a kooperáció."

	Mint ahogy a szerző a bevezetőben később utal rá, a kooperáció nem minden helyzetben, feladatnál jó módszer, de a megfelelő ~~esetkeben~~ sokkal motiváltabb, így hatékonyabb tanulást eredményez. Úgy gondoljuk, a felsőoktatásban is teret kell adni a kooperáció módszerének, az együttműködés ("Építő egymásra utaltság") begyakorlásának, és erre ~~kíváló~~ lehetőség az önszerveződően egyébként is létrejövő Hallgatói tudásbázis.		Mint ahogy a szerző a bevezetőben később utal rá, a kooperáció nem minden helyzetben, feladatnál jó módszer, de a megfelelő esetekben sokkal motiváltabb, így hatékonyabb tanulást eredményez. Úgy gondoljuk, a felsőoktatásban is teret kell adni a kooperáció módszerének, az együttműködés ("Építő egymásra utaltság") begyakorlásának, és erre kiváló lehetőség az önszerveződően egyébként is létrejövő Hallgatói tudásbázis.

	Az [1] irodalom egy konferencia, az IFIP TC3 Lifelong Learning Working Track anyagának kivonata. A konferencia szervezői az oktatás, a gazdaság és a társadalom jövőjét az "élethosszig tartó tanulásban" ("a bölcsőtől a sírig") látják, melyet az infokommunikáció rohamos fejlődése tesz ~~lehetőve~~.		Az [1] irodalom egy konferencia, az IFIP TC3 Lifelong Learning Working Track anyagának kivonata. A konferencia szervezői az oktatás, a gazdaság és a társadalom jövőjét az "élethosszig tartó tanulásban" ("a bölcsőtől a sírig") látják, melyet az infokommunikáció rohamos fejlődése tesz lehetővé.

	A jövőképük, és annak indoklása mellett rengeteg szükséges változást sorolnak fel. Az egyik javaslat a Világbanktól származik (a könyvben a 10. oldal): <span style="color:blue">Ez a mondat nem jó!</span>		A jövőképük, és annak indoklása mellett rengeteg szükséges változást sorolnak fel. Az egyik javaslat a Világbanktól származik (a könyvben a 10. oldal): <span style="color:blue">Ez a mondat nem jó!</span>
56. sor:		47. sor:
	Az [1] irodalom szerzői fontos szerepet nyilvánítanak a folyamatban a felsőoktatási intézményeknek, a változtatásokat elsősorban az intézményvezetőktől és az állami felügyeleti szervektől várják.		Az [1] irodalom szerzői fontos szerepet nyilvánítanak a folyamatban a felsőoktatási intézményeknek, a változtatásokat elsősorban az intézményvezetőktől és az állami felügyeleti szervektől várják.

	Úgy gondoljuk, az eddig kialakult, infokommunikációra építő hallgatói tudásbázisok tökéletesen konformak az IFIP TC3 Taskforce kitűzéseivel, azok "alulról ~~épitkező~~" megvalósításai.		Úgy gondoljuk, az eddig kialakult, infokommunikációra építő hallgatói tudásbázisok tökéletesen konformak az IFIP TC3 Taskforce kitűzéseivel, azok "alulról építkező" megvalósításai.


	<span style="color:gray">		<span style="color:gray">
	Munkánk során célunk feltárni az igényt, mely életre hívta az oldalt, és kidolgozni a célkitűzést, ami a tevékenységüket maradéktalanul hasznossá teszi. Megfigyeltük, hogy az InfoSite-ot létrehozó motiváció egyáltalán nem egyedi a felsőoktatásban, erre alakítottuk ki a "hallgatói tudásbázis" fogalmát. Az [[InfoSite]] történetét összevetve a BMEKG és egyéb hallgatói tudásbázisok történetével érdekes összefüggéseket - közös technológiai lépcsőket fedeztünk fel.		Munkánk során célunk feltárni az igényt, mely életre hívta az oldalt, és kidolgozni a célkitűzést, ami a tevékenységüket maradéktalanul hasznossá teszi. Megfigyeltük, hogy az InfoSite-ot létrehozó motiváció egyáltalán nem egyedi a felsőoktatásban, erre alakítottuk ki a "hallgatói tudásbázis" fogalmát. Az InfoSite történetét összevetve a BMEKG és egyéb hallgatói tudásbázisok történetével érdekes összefüggéseket - közös technológiai lépcsőket fedeztünk fel.

	Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a hallgatói tudásbázisok már most olyan mértékű hatással vannak az ismeretszerzés folyamatára, hogy fontos, hogy minden érintett megfontoltan gondolkodjon és cselekedjen e téren. Ez csak akkor valósulhat meg, ha kellő ismeretekkel rendelkezünk a hallgatói tudásbázisokról. Dolgozatunk ezért a jelenség vizsgálatával, értelmezésével foglalkozik. Munkánk lényeges részét jelenti VIK és GTK hallgatói tudásbázisainak létrejöttének esettanulmány-szerű elemzése. Részletesen kitérünk jelenlegi állapotra is, kiemelve az előnyös hatásokat, rámutatva a nehézségekre. Mikor elkezdtük e dolgozat írását, két célt tűztünk ki magunk elé: Egyrészt minél részletesebben feltárni, hogy a hallgatói tudásbázisok fejlődése hogyan hat a hallgatók tudására. Másrészt pedig gyakorlati következtetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy milyen hozzáállást érdemes az érintetteknek - hallgatóknak és oktatóknak - tanúsítani.		Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a hallgatói tudásbázisok már most olyan mértékű hatással vannak az ismeretszerzés folyamatára, hogy fontos, hogy minden érintett megfontoltan gondolkodjon és cselekedjen e téren. Ez csak akkor valósulhat meg, ha kellő ismeretekkel rendelkezünk a hallgatói tudásbázisokról. Dolgozatunk ezért a jelenség vizsgálatával, értelmezésével foglalkozik. Munkánk lényeges részét jelenti VIK és GTK hallgatói tudásbázisainak létrejöttének esettanulmány-szerű elemzése. Részletesen kitérünk jelenlegi állapotra is, kiemelve az előnyös hatásokat, rámutatva a nehézségekre. Mikor elkezdtük e dolgozat írását, két célt tűztünk ki magunk elé: Egyrészt minél részletesebben feltárni, hogy a hallgatói tudásbázisok fejlődése hogyan hat a hallgatók tudására. Másrészt pedig gyakorlati következtetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy milyen hozzáállást érdemes az érintetteknek - hallgatóknak és oktatóknak - tanúsítani.
	</span>		</span>


	~~[[Category:_Siteszerk]]~~

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFejezet1}} !TdkFejezet1 TdkFejezet2 TdkFejezet3 TdkFejezet4 Definíció: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük össze…”

2012-10-22T11:33:14Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFejezet1}} ** !TdkFejezet1 ** TdkFejezet2 ** TdkFejezet3 ** TdkFejezet4 *Definíció*: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük össze…”

Új lap

{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFejezet1}}

** !TdkFejezet1
** TdkFejezet2
** TdkFejezet3
** TdkFejezet4

*Definíció*: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük összefoglaló néven minden olyan gyűjtőmunkát vagy szellemi terméket, amelyet hallgatók egy csoportja hozott létre saját maguk illetve a többi hallgató a tanulmányainak segítésére. A hallgatói tudásbázisokat közösségek építik, amelyből a közösség minden tagja profitál, és így vagy úgy minden tag részt is vesz benne. Munkánkban olyan (hallgatói tudásbázist építő) közösségekkel foglalkozunk, amik elsődlegesen hallgatókból állnak és önszerveződőek.

A definíciónk meglehetősen tág, az oktatás szinte minden területén felfedezhetünk hallgatói tudásbázist. Ezeknek számos technikai megvalósítása létezik, amelyek ütőképességükben, a résztvevő hallagatók számában, és a tanulásra tett hatásukban komoly különbségeket mutatnak.
Néhol csupán egy-egy füzet, vagy feladatlap fénymásolata jár kézről kézre. Máshol - vagy ''máskor'' - viszont jól szervezett, szinte intézményesített hallgatói tudásbázisokkal találkozhatunk. Ilyen például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karán (VIK) működő [[InfoSite]] weboldal, melynek állandó szerkesztőgárdája van, és a felhalmozott anyagok terjedelme kitenné Révai nagy lexikonának első tíz kötetét.

A hallgatói tudásbázisok az infokommunikáció fejlődésével rohamosan fejlődtek, és egyre kevésbé elhanyagolható tényezői a felsőoktatásnak. A folyamat most is tart. Több hallgatói közösséget vizsgálva hasonló evolúciót tapasztaltunk, és a fejlődés többé kevésbé elkülönülő stációit állapítottuk meg. Munkánk első felében ezeket a stációkat mutatjuk be általánosságban, majd konkrét hallgatói közösségekben.

A dolgozat második felében a hallgatók által készített segédanyagokkal foglalkozunk. Elemezzük a jellemzőiket, elkészítésük és felhasználásuk motivációit. Felsoroljuk a velük kapcsolatban felmerülő problémákat, pozitív és negatív hatásokat. Javaslatot teszünk a folyamat helyes mederben tartásához az oktatók, hallgatók és a hallgatói közösség "kemény magjának" részére. Az elemzés során a VIK-en készült konkrét anyagokat, és az ottani hallgatói közösséget vettük alapul. Több példát, és sok hallgató véleményét vonultatjuk fel megállapításaink alátámasztására. Végül a VIK-en készült felmérések eredményeit összehasonlítjuk a Gazdaság és Társadalomtudományi Karon végzett felméréssel.

=A dolgozatban előforduló rövidítések és nevek=
BME, VIK, GTK, InfoSite, VillanySite, Wiki, BMEKG ...

=A dolgozat motivációja=

==A készítők==
A dolgozat készítői a VIK hallgatói, és az [[InfoSite]] szerkesztőgárdájának tagjai. Radnóti Krisztina a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) is hallgatója, és az ott működő hallgatói tudásbázis, a BMEKG weblap alapítója, szerkesztője.

Az általunk szerkesztett weboldalak nagy látogatottsága, és sok egyéb jel azt mutatja, hogy ezen weblapoknak nem elhanyagolható hatásuk van a hallgatók tanulási szokásaira, a megszerzett tudásukra és az érdemjegyeikre.

A saját tapasztalataink alapján úgy sejtettük, - sok hallgatótárssal egyetértésben - hogy az oldalak a hallgatók számára nagyon hasznosak, eredményesebbé teszik a tanulást és erősítik a közösséget. Ám azt is tapasztaltuk, hogy a tudásbázis méretének, látogatottságának - egyszóval: jelentősségének - növekedtével a vele együttjáró problémák és konfliktusok is nőttek, sokasodtak.

A konfliktusok kezelésének első, legnehezebb lépése a probléma felderítése, megfogalmazása. 2004 decembere óta az [[InfoSite]] szerkesztőgárdája tudatosan kutatja a weblap hatásait, igyekszik megfogalmazni a problémákat és felmerülő kérdéseket, hogy azokra a hallgatókkal és oktatókkal közösen választ tudjon adni.

Ennek állomása jelen dolgozat, melynek elkészítése során rengeteg véleményt gyűjtöttünk össze, és érdekes összefüggésekre jutottunk. Átfogóbb, tisztább képet kaptunk a hallgatói közösségben lejátszódó folyamatról. Tapasztalatainkat olyan formába hoztuk, mely reményeink szerint alkalmas lesz azok továbbadására, mind a kar hallgatói és oktatói felé, mind a többi kar és intézmény felé.

Hasznos volt a dolgozat elkészítése azért is, mert az irodalom keresése és feldolgozása során kiléptünk a szerkesztés mindennapi feladatai mögül, és több területen olyan szakvéleményeket olvastunk, melyek alapján a Hallgatói tudásbázis új aspektusait fedeztük fel. Ezek megerősítettek minket abban, hogy a tudásbázis működtetése, fejlesztése indokolt, sőt nagyon hasznos lehet.

Megláttuk, hogy a hallgatói tudásbázisok elemzése nem csak a helyi folyamatok helyes mederben tartásához hasznos, hanem ezen túlmutató céljai is lehetnek. A dolgozat alapja lehet további kutatásoknak, amelyek a (felső)oktatás jövőjét, a tanítva tanulás folyamatát vagy az interdiszciplináris területek óriás kutatócsoportjainak csapatmunkáját elemzik.

==Motiváló szakirodalom==

Idézet a Kooperatív tanulás [5] könyv "Előszó a magyar kiadáshoz" fejezetéből:

"Természetismeret órán az osztály csoportokban dolgozott, óra eleji számonkérés zajlott, de számomra egészen új módszerrel. A gyerekek egyenként A, B, C, D jeleket kaptak, a négy külön csoport mindegyikében. A tanár feltette az ismétlő kérdést. A négyfős csoportok összedugták a fejüket, megkeresték közösen a választ. Ez után a tanár egy kalapból kihúzta a különböző cédulák egyikét. Amelyik betűt húzta, a csoportból azzal a jellel rendelkező gyereknek kellett válaszolnia a kérdésre. Így a csoportok mindegyik tagja kényszerítve volt arra, hogy dolgozzon („Egyéni felelősség”), hogy figyeljen a közös gondolkodásra, válaszkeresésre, hiszen ő is „kihúzható” volt a kalapból. E mellett drukkolt a felszólított gyereknek, a csoport érdeke volt, hogy társa minél jobb választ adjon. („Építő egymásra utaltság”.) A csoport annyi pontot kapott, ahány jó választ adott. A tanárt nem zavarta az sem, ha a csoportok felszólítottjai, egyféle jó válasz esetén sorban ugyanazt a választ mondták el, elhitte, hogy ez a csoportmunka eredménye. A gyerekek örömmel, együtt, egymásért dolgoztak. A számonkérés öt percig tartott, húsz előző órán tanult ismeretet vettek át ennyi idő alatt úgy, hogy minden tanuló figyelt, ismételt.

Összehasonlítottam a látottakat a hazai számonkérési szokásokkal. A tanár óra elején felüti a naplót. A gyerekek bújnak a pad alá, rettegnek, hogy épp az ő nevüknél lapozódik fel a könyv. Végül elhangzik a név (de hiszen Karinthy ezt nálam jobban megírta már…), a gyerekek megkönnyebbülnek, a kiválasztott megizzad. Megkezdődik a felelés. (...) Versengő helyzet ez, amelyben egymás ellen kell jól teljesíteni. A kooperáció halvány jele is, amit jellemző módon súgásnak hívunk, csalásnak minősül. Spencer Kagan olyan rendszert kínál, amelybe be van építve, mint szükségszerű elem, a segítés, az együttműködés. „Építő egymásra utaltságnak” nevezi egyik alapelvét, amelynek lényege, hogy a pedagógus által irányított rendszerben a gyerekek tevékenysége és megoldandó feladatai úgy vannak jelen a csoportban, hogy egymás nélkül nem boldogulnak, együttműködés nélkül a feladat megoldhatatlan. A kooperatív tanulás rendszerébe be van építve – hasonlóan ahhoz, ahogy a mi létező rendszerünkben a versengés – a kooperáció."

Mint ahogy a szerző a bevezetőben később utal rá, a kooperáció nem minden helyzetben, feladatnál jó módszer, de a megfelelő esetkeben sokkal motiváltabb, így hatékonyabb tanulást eredményez. Úgy gondoljuk, a felsőoktatásban is teret kell adni a kooperáció módszerének, az együttműködés ("Építő egymásra utaltság") begyakorlásának, és erre kíváló lehetőség az önszerveződően egyébként is létrejövő Hallgatói tudásbázis.

Az [1] irodalom egy konferencia, az IFIP TC3 Lifelong Learning Working Track anyagának kivonata. A konferencia szervezői az oktatás, a gazdaság és a társadalom jövőjét az "élethosszig tartó tanulásban" ("a bölcsőtől a sírig") látják, melyet az infokommunikáció rohamos fejlődése tesz lehetőve.

A jövőképük, és annak indoklása mellett rengeteg szükséges változást sorolnak fel. Az egyik javaslat a Világbanktól származik (a könyvben a 10. oldal): Ez a mondat nem jó!

Ezt meg le kell fordítani.
Risks for the developing countries and transition economies
"Developing countries and transition economies risk being further marginalized in a competitive global knowledge economy because their education and training systems are not equipping learners with the skills they need. To respond to the problem, policymakers need to make crucial changes. They need to replace the information-based, teacher-directed, directive-based rote learning provided within a formal education system with a new type of learning that emphasizes creating, applying, analyzing, and synthesizing knowledge and engaging in collaborative learning throughout the lifespan." (World Bank 2002B; p.ix).

Az [1] irodalom szerzői fontos szerepet nyilvánítanak a folyamatban a felsőoktatási intézményeknek, a változtatásokat elsősorban az intézményvezetőktől és az állami felügyeleti szervektől várják.

Úgy gondoljuk, az eddig kialakult, infokommunikációra építő hallgatói tudásbázisok tökéletesen konformak az IFIP TC3 Taskforce kitűzéseivel, azok "alulról épitkező" megvalósításai.


Munkánk során célunk feltárni az igényt, mely életre hívta az oldalt, és kidolgozni a célkitűzést, ami a tevékenységüket maradéktalanul hasznossá teszi. Megfigyeltük, hogy az InfoSite-ot létrehozó motiváció egyáltalán nem egyedi a felsőoktatásban, erre alakítottuk ki a "hallgatói tudásbázis" fogalmát. Az [[InfoSite]] történetét összevetve a BMEKG és egyéb hallgatói tudásbázisok történetével érdekes összefüggéseket - közös technológiai lépcsőket fedeztünk fel.

Annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a hallgatói tudásbázisok már most olyan mértékű hatással vannak az ismeretszerzés folyamatára, hogy fontos, hogy minden érintett megfontoltan gondolkodjon és cselekedjen e téren. Ez csak akkor valósulhat meg, ha kellő ismeretekkel rendelkezünk a hallgatói tudásbázisokról. Dolgozatunk ezért a jelenség vizsgálatával, értelmezésével foglalkozik. Munkánk lényeges részét jelenti VIK és GTK hallgatói tudásbázisainak létrejöttének esettanulmány-szerű elemzése. Részletesen kitérünk jelenlegi állapotra is, kiemelve az előnyös hatásokat, rámutatva a nehézségekre. Mikor elkezdtük e dolgozat írását, két célt tűztünk ki magunk elé: Egyrészt minél részletesebben feltárni, hogy a hallgatói tudásbázisok fejlődése hogyan hat a hallgatók tudására. Másrészt pedig gyakorlati következtetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy milyen hozzáállást érdemes az érintetteknek - hallgatóknak és oktatóknak - tanúsítani.


[[Category:_Siteszerk]]

VIKWiki:TDK Absztrakt - Laptörténet

Szikszayl: Szikszayl átnevezte a(z) Absztrakt lapot VIKWiki:TDK Absztrakt lapra átirányítás nélkül

Szikszayl, 2014. február 28., 23:40-n

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFejezet1}} ** !TdkFejezet1 ** TdkFejezet2 ** TdkFejezet3 ** TdkFejezet4 *Definíció*: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük össze…”

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|_Siteszerk|TdkFejezet1}} !TdkFejezet1 TdkFejezet2 TdkFejezet3 TdkFejezet4 Definíció: ''Hallgatói tudásbázisnak'' nevezzük össze…”