<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=THSZ_Zh_20071119</id>
	<title>THSZ Zh 20071119 - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=THSZ_Zh_20071119"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=THSZ_Zh_20071119&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-17T21:06:47Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=THSZ_Zh_20071119&amp;diff=170352&amp;oldid=prev</id>
		<title>Szikszayl, 2013. augusztus 24., 14:11-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=THSZ_Zh_20071119&amp;diff=170352&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2013-08-24T14:11:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2013. augusztus 24., 16:11-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l88&quot;&gt;88. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;88. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;# 2&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;# 2&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;# 3&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;# 3&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[Category:Infoalap]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key my_wiki:diff:1.41:old-152483:rev-170352:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=THSZ_Zh_20071119&amp;diff=152483&amp;oldid=prev</id>
		<title>Lt: Új oldal, tartalma: „==1.== * Melyik eszkoz analog es melyik digitalis? (4) * PCM: mintavetelezes, kvantalas, milyen parameterek, bitseb? (5) ** A/D átalakító, egyfajta kodek ** Pulse Co…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=THSZ_Zh_20071119&amp;diff=152483&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2013-01-20T11:40:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „==1.== * Melyik eszkoz analog es melyik digitalis? (4) * PCM: mintavetelezes, kvantalas, milyen parameterek, bitseb? (5) ** A/D átalakító, egyfajta kodek ** Pulse Co…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;==1.==&lt;br /&gt;
* Melyik eszkoz analog es melyik digitalis? (4)&lt;br /&gt;
* PCM: mintavetelezes, kvantalas, milyen parameterek, bitseb? (5)&lt;br /&gt;
** A/D átalakító, egyfajta kodek&lt;br /&gt;
** Pulse Code Modulation&lt;br /&gt;
** Mintavételezés:&lt;br /&gt;
*** először sávszűrő (0,3 - 3,4kHz)&lt;br /&gt;
*** majd mintavevő (8 kHz)&lt;br /&gt;
*** végül kvantáló&lt;br /&gt;
** kvantálás:&lt;br /&gt;
*** logaritmikus karakterisztikával&lt;br /&gt;
*** EU: &amp;quot;A&amp;quot; törvény kvantáló&lt;br /&gt;
** paraméterek &lt;br /&gt;
*** 8 bitre, 8Khz * 8 bit = 64kbps&lt;br /&gt;
* ISDN csatornak: nev, db, adatseb, mit visznek? (6)&lt;br /&gt;
*** B - 64 kbps, beszédátvitel VAGY adatok átvitele VAGY kódolt videó&lt;br /&gt;
*** D - 16 v 64 kbps - jelzésátvitel (hívás, kapcsolatbontás)&lt;br /&gt;
*** kombinációk:&lt;br /&gt;
**** 2B+D16: BRA/BRI (Basic Rate Access/Interface, alapsebességű hozzáférés)&lt;br /&gt;
**** 30B+D64: PRA/PRI (Primary Rate Access/Interface, primer sebességű hozzáférés)&lt;br /&gt;
* Hany rezvezetek (nem erpar) kell ISDN atvitelere kozpont es elofizeto kozott es miert?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2.==&lt;br /&gt;
* Mi a nanotechnologia es a nanoelektronika kozott a kulonbseg? (7)&lt;br /&gt;
** Nanoelektronika: kutatási terület - hogyan lehet a jelenlegi rendszereinket atomi méretekben megvalósítani, hol már nem érvényesek a Maxwell egyenletek.&lt;br /&gt;
** Nanotechnológia: a jelenlegi vezetőket minél kisebb csíkszélességgel legyártani (100 nm alatt)&lt;br /&gt;
** Javítva. (lsd. http://w3.tmit.bme.hu/thsz/thsz04.pdf ) -- Lakatos Dávid - 2010.11.13.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. ADSL==&lt;br /&gt;
* ADSL: rovidites (1), elofizetoi hurok savszelessege (1) hogy hasznalja ki a helyi hurok nyujtotta savszelet? (2)&lt;br /&gt;
** Asymmetric Digital Subscriber Line - aszimmetrikus digitális előfizetői vonal&lt;br /&gt;
** hurok sávszélessége:&lt;br /&gt;
*** 1,1Mhzes frekvenciatartomány:&lt;br /&gt;
**** 256 csatornára felosztva:&lt;br /&gt;
***** 0. csatorna - POTS (beszéd)&lt;br /&gt;
***** 1-5. csatorna - védősáv&lt;br /&gt;
***** 1 feltöltés, 1 letöltés, minden más a forgalomé&lt;br /&gt;
*** fel:16kbps - 1Mbps&lt;br /&gt;
*** le: 0,1Mbps - 1 Mbps&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ADSL topologia (4)&lt;br /&gt;
* Splitter feladata, holvan es miert? (4)&lt;br /&gt;
** elválasztja a telefonvonalat, a fel- és letöltést&lt;br /&gt;
** a felhasználónál van&lt;br /&gt;
* ADSL 2+ (2)&lt;br /&gt;
** a max. frekvencia 2,2Mhz&lt;br /&gt;
** hangátvitel, adatfeltöltés frekvenciái nem változnak&lt;br /&gt;
** Letöltési frekvencia nő - a maximális sávszélesség 16-25Mb/s-re nő&lt;br /&gt;
** 1,5 km-es távolságon belül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. BORSCHT==&lt;br /&gt;
* BORSCHT (7)&lt;br /&gt;
* B - Battery feeding - távtáplálás (a telefon nem az előfizető elektromos hálózatát használja)&lt;br /&gt;
* O - Overvoltage (Protection) - túlfesz-védelem - ne csapja meg a juzert a telefon, ha felveszi a kagylót (villámlás, rövidzárlat elleni védekezés)&lt;br /&gt;
* R - Ringing - a hívott vonal csengetése - 75-100 V, 200 mA (ma már túlzás kicsit, mert nem kell fizikailag is csengetni)&lt;br /&gt;
* Supervision/Signaling - a hurok zárásának figyelése - nyitott a hurok, ha nem foglalt (tud hívást fogadni); zárt, ha nem tud. 100ms-enként ellenőrzés&lt;br /&gt;
* C - Coding/Decoding - A/D átalakítás, kodekek - pl PCM.&lt;br /&gt;
* H - Hybriding - 2/4 huzalos átalakítás&lt;br /&gt;
* T - Testing - vonal állapotának felmérése egy vonalra kapcsolt tesztelő berendezéssel&lt;br /&gt;
* Mely eszkoz valositja meg es miert van ra szukseg? (3)&lt;br /&gt;
** kapcsolóközpontokban van ilyen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Jelatvitel es forgalmi kovetelmenyek==&lt;br /&gt;
* Erlang keplet, mekkora lesz a blokkolas? (5)&lt;br /&gt;
** ? Itt volt konkrét feladat? :)&lt;br /&gt;
* Erlang es Engset modell? (2)&lt;br /&gt;
** Az Erlang modell azt mondja, hogy sok felhasználó van, ezért egy új hívás kezdeményezi igény beérkezése után is ugyanakkora marad az előrelépési intenzitás (vagyis: mind1, hányan telefonálnak most, ugyanakkora eséllyel indul még egy hívás)&lt;br /&gt;
** Az Engset modell ezzel szemben azt mondja, hogy kevés felhasználónk van, itt nyilván adott számú felhasználó közül minél többen telefonálnak, annál kevesebb az esélye annak, hogy új hívás fog beérkezni. :)&lt;br /&gt;
* Miert nehez megalkotni az IP halozatok Erlang kepletet? (4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Tavbeszelo halozatban mekkora a megengedett egyiranyu kesleltetes? Mitol fugg ez es miert? (3)&lt;br /&gt;
** [[VoIP]] &amp;amp; PSTN esetén: 400 ms, de 12,5 ms felett már visszhantörlés szükséges&lt;br /&gt;
==6. Jelzesrendszerek==&lt;br /&gt;
* DSS1: mit rovidit, hol hasznaljak, milyen retegekbol all, ezeknek mi a feladata? (8)&lt;br /&gt;
* Ket azonos kozpontu ISDN vegberendezesek kozotti kapcsolatfelepites uzenetdiagrammja (6)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. FEC==&lt;br /&gt;
* FEC: mit jelent? miert szeretik hasznalni? (7)&lt;br /&gt;
* otn eseten: mennyi redundancia, mennyi bithibaarany es jelszint nyereseget jelent? (keplet eleg) (8)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Forgalom kotegeles (8)==&lt;br /&gt;
Egy harom-csillag topologiaju halozatban szeretnenk minden pontpar kozt (kozepso is) egy egysegnyi savszelessegigenyu osszekottetest kialakitani. csak a kozepso pont tamogatja a forgalom-kotegelest. minden szakaszon az ellenkezo iranyban 1-1 kulon fenyszal all rendelkezesre, melyek ugyanez a hullamhossz keszletet hasznaljak igy feltetelezzuk egy hullamhosszutrol h mindket iranyba tamogatja a kommunikaciot. &lt;br /&gt;
Szemleltesse a kialakitando hullamkeszletet es melyik esetben hany kulonbozo hullamhosszra van szuksege szakaszonkent.&lt;br /&gt;
minden hullamhossz kapacitasa:&lt;br /&gt;
# 0,5&lt;br /&gt;
# 1&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
# 3&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Lt</name></author>
	</entry>
</feed>