Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverTechnikakV20051221}}
==1. feladat== ''DLL-ek definíciója, elő…”

2012-10-22T09:45:55Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverTechnikakV20051221}} <style> ol { margin-top: 0px; } </style> <div id="feladat1"></div> ==1. feladat== ''DLL-ek definíciója, elő…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverTechnikakV20051221}}

<style> ol { margin-top: 0px; } </style>

<div id="feladat1"></div>
==1. feladat==

''DLL-ek definíciója, előnyei? Mi a különbség a statikus és dinamikus linkelés között?''

*DLL*: Dynamic-link library. Kódot, adatokat, erőforrásokat tartalmazó, exe-vel azonos szerkezetű file.

Előnyei:
* lehetővé teszi moduláris szoftver készítését: az egyes funkciók külön fejleszthetők és tesztelhetők
* a file újrafelhasználható más szoftverekben => winchester spórolás
* elég csak az éppen szükséges modulokat betölteni => memória spórolás
* nyelvfüggetlen
Hátrányai (összefoglaló néven: függőségi probléma vagy &bdquo;dll hell”)
* Az interfész nem változtatható
* Nincs szabványos verziókezelés
* A dll-eknek nincs szabványos helye a file rendszerben.

*Statikus linkelés (lib)*: A könyvtár a program indításakor betöltődik (leképződik a processz címtartományára). Gyorsabb. <br>
*Dinamikus linkelés (dll)*: Rugalmasabb, de nagyobb az overheadje. Két fajtája van
# Implicit: a könyvtár stubját (egy .lib-et) hozzálinkeljük a programhoz, a dll-t a Windows tölti be a program indításakor.
# Explicit: futás közben, =LoadLibrary= hívással töltjük be a dll-t, és <pre>GetProcAddress</pre>-szel kérdezzük le a használt függvények címét. A kód =FreeLibrary= hívással törölhető ki a memóriából.

<div id="feladat2"></div>
==2. feladat==

''WinAPI-ban jelenítsünk meg egy négyzetet. Menüpont hatására jöjjön elő egy modális dialógusablak, amiben be lehet állítani a négyzet oldalát. Első indításkor az Edit mező 70-es értéket tartalmazzon. A kurzor billentyűk lenyomására a négyzet mozduljon el 1 pixellel a megfelelő irányba.''

A teljes kód letölthető [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoszak/SzoftverTechnikakV20070130/negyzet.zip innen].

<pre>
struct Square {
int x, y, size;
} square;

LRESULT CALLBACK DlgProc(HWND hwnd, UINT iMsg,
WPARAM wParam, LPARAM lParam)
{
char size[11];

switch(iMsg) {
case WM_INITDIALOG:
sprintf(size, "%d", square.size);
SetDlgItemTextA(hwnd, TEXTBOX_SIZE, size);
return TRUE;

case WM_COMMAND:
if (wParam==IDOK) {
GetDlgItemTextA(hwnd, TEXTBOX_SIZE, size, 10);
square.size = atoi(size);
EndDialog(hwnd, 0);
return TRUE;
}
break;
}

return FALSE;
}

LRESULT CALLBACK WndProc(HWND hwnd, UINT iMsg,
WPARAM wParam, LPARAM lParam)
{
HDC hdc;
PAINTSTRUCT ps;
RECT rect;
HBRUSH redBrush;
HPEN redPen;
int moved;

switch(iMsg) {
case WM_CREATE:
square.x = 0;
square.y = 0;
square.size = 70;
return 0;

case WM_COMMAND:
if (wParam==MENUITEM_SETTINGS) {
DialogBox(hInst, MAKEINTRESOURCE(DIALOG_SETTINGS), hwnd, DlgProc);
InvalidateRect(hwnd, NULL, 1);
}
return 0;

case WM_KEYDOWN:
moved = 1;
switch (wParam) {
case VK_LEFT: square.x--; break;
case VK_RIGHT: square.x++; break;
case VK_UP: square.y--; break;
case VK_DOWN: square.y++; break;
default: moved = 0;
}
if (moved) InvalidateRect(hwnd, NULL, 1);
return 0;

case WM_PAINT:
hdc = BeginPaint(hwnd, &ps);
redBrush = CreateSolidBrush(RGB(255, 0, 0));

/*
rect.left = square.x;
rect.top = square.y;
rect.right = square.x + square.size;
rect.bottom = square.y + square.size;
FillRect(hdc, &rect, redBrush);
*/

// vagy

redPen = CreatePen(PS_SOLID, 1, RGB(255, 0, 0));
SelectObject(hdc, redBrush);
SelectObject(hdc, redPen);
Rectangle(hdc, square.x, square.y, square.x + square.size, square.y + square.size);
DeleteObject(redBrush);
DeleteObject(redPen);

EndPaint(hwnd, &ps);
return 0;

case WM_DESTROY:
PostQuitMessage(0);
return 0;

default:
return DefWindowProc(hwnd, iMsg, wParam, lParam);
}
}
</pre>

<div id="feladat3"></div>
==3. feladat==

''MFC-ben milyen osztályokkal valósítják meg az MDI-os document-view architektúrát, ezek hogy érik el egymást?''

<pre>
GetActiveView() +-----------+ <-----------------\
/-------> | CView | | GetFirstViewPosition()
| +-----------+ ---------------\ | GetNextView()
| GetDocument() | | UpdateAllViews()
| | |
| V |
+-----------+ GetActiveDocument() +-----------+
| CFrameWnd | ----------------------> | CDocument |
+-----------+ +-----------+
</pre>

Az UpdateAllViews() minden view-ra meghívja az =OnUpdate= eseménykezelőt, amiben paraméterként átad egy referenciát a módosítást végző view-ra. Az MDI működését az Observer tervezési minta írja le.

<pre>
+------------+ +---------+ +---------+
| MyDocument | | View1 | | View2 |
+------------+ +---------+ +---------+
| | |
| | user |
| SetData() ■ <-------- |
x=2 ■ <----------------- ■ |
/---- ■ | |
\---> ■ | |
■ | |
UpdateAllViews() ■ | |
/------------- ■ | |
\------------> ■ OnUpdate() | |
■ -----------------> ■ |
■ GetData() ■ |
■ ■ <--------------- ■ |
■ ■ ■ |
■ OnUpdate() |
■ ------------------------------------> ■
| GetData() ■
| ■ <---------------------------------- ■
| ■ | ■
| | |
</pre>

<div id="feladat4"></div>
==4. feladat==

<em>Milyen életciklus modellt választanál egy 2-3 hónapos projekthez, amit már csinált a csapat?<br>
Mit jelent a Unified Process? Fázisai?<br>
Mit jelent az iteratív fejlesztés? Magyarázd el az UP példáján.<br>
Mik az egyes fázisok végtermékei?</em>

<div id="feladat5"></div>
==5. feladat==

''Composite tervezési minta mire jó, mikor használják, class diagram, osztályok szerepe?''

<div id="feladat6"></div>
==6. feladat==

''Hogyan néz ki egy use case diagram? Mik az elemei?''

A use case diagram egy projekt üzleti modelljét írja le. Legegyszerűbb esetben egy páros gráf az aktorok és a rendszer funkciói között. Bonyolultabb esetben a funkciók szétbonthatók hierarchikusan kisebb funkciókra.

A funkciók működése forgatókönyvekkel írható le. A főforgatókönyv a hibamentes esetben végrehajtandó lépéseket sorolja fel. A kiegészítő forgatókönyv definiálja, hogy a főforgatókönyvben melyik lépésben milyen hibák léphetnek fel, és megmondja, hogy mi a teendő a bekövetkezésük esetén.

<div id="feladat7"></div>
==7. feladat==

''KDE-ben készítsünk egy view-t, ami lekérdezi a dokumentumtól egy téglalap adatait, és kettős puffereléssel megjeleníti.''

[[SzoftverTechnikakV20041223#feladat7|Megoldás]]

<div id="feladat8"></div>
==8. feladat==

''Tesztelés típusai + magyarázat''

* Formális teszt: párhuzamosan fut a szoftver tervezése és tesztelése
** (+) ismert a forgatókönyv
** (+) ismert az elfogadási kritérium
** (+) automatizálható
** (-) sok tervezési igényel
** (-) nem térhetünk ki mindenre (időbeli és pénzbeli korlátok miatt)
* Informális teszt
** (+) olcsó
** (+) random módon történik
** (-) alap forgatókönyvek kieshetnek
** (-) szoftver tervvel nincs összhangban a tesztelési terv
* Béta teszt
** (+) sok felhasználó csinálja
** (+) ingyen van
** (-) known bugs az azonnali javítás helyett
* FAT (Factory Acceptance Test)
Átadás előtti teszt a vevő bevonásával, valós környezetben.

-- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.06.13.

[[Category:Infoszak]]

Szoftver technikák vizsga, 2005. 12. 21. - Laptörténet

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverTechnikakV20051221}} ol { margin-top: 0px; } ==1. feladat== ''DLL-ek definíciója, elő…”

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverTechnikakV20051221}}
==1. feladat== ''DLL-ek definíciója, elő…”