SzoftTechPZH20130510 - Laptörténet

Gocsrobert: elgépelések javítása

2014-05-22T08:01:25Z

elgépelések javítása

← Régebbi változat		A lap 2014. május 22., 10:01-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''1.: a) UML (6p)'''		'''1.: a) UML (6p)'''

	'''b) (csonk) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak ~~elkészeítése~~. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és ~~műveleteikl~~ (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''		'''b) (csonk) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteik (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''


	'''2.: A person osztály egy Age nevű, integer típusú publikus tulajdonsággal (property) és egy szintén nyilvános, AgeChanged eseménnyel rendelkezik. Ha Age-t megváltoztatjuk, az ~~esüti~~ az AgeChanged Eseményt, melynek argumentumaiban megadja az Age tulajdonság korábbi és új értékét is.'''		'''2.: A person osztály egy Age nevű, integer típusú publikus tulajdonsággal (property) és egy szintén nyilvános, AgeChanged eseménnyel rendelkezik. Ha Age-t megváltoztatjuk, az elsüti az AgeChanged Eseményt, melynek argumentumaiban megadja az Age tulajdonság korábbi és új értékét is.'''

	'''Adjuk meg a Person osztály teljes kódját C# nyelven, és írjunk hozzá példakódot a használathoz.'''		'''Adjuk meg a Person osztály teljes kódját C# nyelven, és írjunk hozzá példakódot a használathoz.'''
52. sor:		52. sor:
	'''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''		'''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''

	Segítségével több fájlba ~~szédszedhető~~ az osztály definíciója.		Segítségével több fájlba szétszedhető az osztály definíciója.

	Csak .NET 2.0-tól elérhető nyelvi elem.		Csak .NET 2.0-tól elérhető nyelvi elem.
60. sor:		60. sor:
	Példa: WinForms használatánál a generált és a kézzel írt kód különválasztása.		Példa: WinForms használatánál a generált és a kézzel írt kód különválasztása.

	'''b) Component és Control osztályok közti ~~különség~~?'''		'''b) Component és Control osztályok közti különbség?'''
	* Component (komponens):<br />		* Component (komponens):<br />
	Bármilyen, container (pl. designer) által tartalmazható komponens. Nem feltétlenül vizuális (pl. Timer, SerialPort), de fel lehet dobni a		Bármilyen, container (pl. designer) által tartalmazható komponens. Nem feltétlenül vizuális (pl. Timer, SerialPort), de fel lehet dobni a
124. sor:		124. sor:
	}//itt meghívódik az nw.Dispose()		}//itt meghívódik az nw.Dispose()
	</pre>		</pre>
	'''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj ~~desktruktorában~~ a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''		'''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj destruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''

	A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.		A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.
148. sor:		148. sor:
	'''6.: Csővezeték architektúra'''		'''6.: Csővezeték architektúra'''

	'''a) Adatnyelő által ~~vezértelt~~ csővezeték architektúra ~~ismeretése~~ szekvenciadiagrammal (8p)'''		'''a) Adatnyelő által vezérelt csővezeték architektúra ismertetése szekvenciadiagrammal (8p)'''

	'''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által ~~vezértelt~~ csővezeték architektúrában(6p)'''		'''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezérelt csővezeték architektúrában(6p)'''

	'''7.: ADO.NET'''		'''7.: ADO.NET'''

Ruzar, 2014. április 13., 18:32-n

2014-04-13T18:32:24Z

← Régebbi változat		A lap 2014. április 13., 20:32-kori változata
130. sor:		130. sor:
	'''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''		'''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''

	~~a c# generikus típusai~~ nem ~~olyan rugalmasak mint~~ a c++ ~~templatek. pl nem lehet benne aritmetikai utasításokat használni, de lehet benne user-defined operátor~~.		* Ha nem használunk egy sablont, ki se derülnek a benne levő hibák c++ban.
			* Kódburjánzás (code bloat) veszély eltűnt.
	* ~~c# se explicit se partial specializációt nem támogat~~.		* A sablon önmagában, a paraméterek megkötése nélkül is lefordul. A forráskód védelme megoldott.
	* ~~c# nem engedi a típusos paramétereknek~~ a ~~default típust~~.
	* c# nem engedi a nem típusos template paramétereket (pl.~~: template C<int i> {})~~

	'''5.: Szálkezelés:'''		'''5.: Szálkezelés:'''
146. sor:		144. sor:
	'''b) Itt el kellett indítgatni két szálat meg megállítani őket..'''		'''b) Itt el kellett indítgatni két szálat meg megállítani őket..'''

	'''c) Mely ~~esetbe~~ használunk ill nem használunk statikus blokkot (3p)'''		'''c) Mely esetben használunk ill nem használunk statikus blokkot (3p)'''

	'''6.: Csővezeték architektúra'''		'''6.: Csővezeték architektúra'''

Ruzar, 2014. április 13., 18:24-n

2014-04-13T18:24:09Z

← Régebbi változat		A lap 2014. április 13., 20:24-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''1.: a) UML (6p)'''		'''1.: a) UML (6p)'''

	'''b) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteikl (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''		'''b) (csonk) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteikl (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''


51. sor:		51. sor:

	'''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''		'''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''

			Segítségével több fájlba szédszedhető az osztály definíciója.

			Csak .NET 2.0-tól elérhető nyelvi elem.

			A fordító fésüli össze (nem lehetnek a részek külön szerelvényben).

			Példa: WinForms használatánál a generált és a kézzel írt kód különválasztása.

	'''b) Component és Control osztályok közti különség?'''		'''b) Component és Control osztályok közti különség?'''
			* Component (komponens):<br />
			Bármilyen, container (pl. designer) által tartalmazható komponens. Nem feltétlenül vizuális (pl. Timer, SerialPort), de fel lehet dobni a
			designerbe, megadhatók vizuálisan a tulajdonságok és események
			* Control (vezérlő):<br />
			A Component-ből származik. Minden vezérlő őse. Natív ablak HWND tartozik hozzá (Handle tulajdonság). Összes közös tulajdonság, összes közös művelet, összes közös esemény

	'''c) (10,10)-be zöld színű, 1 px vastag vonallal rajzolt, kitöltetlen, 30px oldalhosszú négyzetet rajzoljunk. A vonal színe 10 mp alatt menjen át fehérbe. 'Interruptolj' az x gombbal. Csak időzítő (Timer) alapú megoldás elfogadható.'''		'''c) (10,10)-be zöld színű, 1 px vastag vonallal rajzolt, kitöltetlen, 30px oldalhosszú négyzetet rajzoljunk. A vonal színe 10 mp alatt menjen át fehérbe. 'Interruptolj' az x gombbal. Csak időzítő (Timer) alapú megoldás elfogadható.'''
104. sor:		117. sor:

	'''4.:a) C# példa Dispose kapcsán using blokk használatára + magyarázat a kódhoz (6p)'''		'''4.:a) C# példa Dispose kapcsán using blokk használatára + magyarázat a kódhoz (6p)'''
			<pre>
			using(NativeWrapperPelda nw = new NativeWrapperPelda()) // NativeWrapperPelda implementálja az IDisposeable-t
			{
			nw.SomeMethod();
			///...
			}//itt meghívódik az nw.Dispose()
			</pre>
	'''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj desktruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''		'''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj desktruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''

Szikszayl, 2013. szeptember 14., 21:04-n

2013-09-14T21:04:28Z

← Régebbi változat		A lap 2013. szeptember 14., 23:04-kori változata
164. sor:		164. sor:

	*A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!		*A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!

			[[Category:Infoalap]]

Regirl, 2013. június 1., 17:49-n

2013-06-01T17:49:58Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 1., 19:49-kori változata
109. sor:		109. sor:
	A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.		A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.

	�
	'''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''		'''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''

117. sor:		116. sor:
	* c# nem engedi a típusos paramétereknek a default típust.		* c# nem engedi a típusos paramétereknek a default típust.
	* c# nem engedi a nem típusos template paramétereket (pl.: template C<int i> {})		* c# nem engedi a nem típusos template paramétereket (pl.: template C<int i> {})


	'''5.: Szálkezelés:'''		'''5.: Szálkezelés:'''
136. sor:		134. sor:

	'''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúrában(6p)'''		'''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúrában(6p)'''


	'''7.: ADO.NET'''		'''7.: ADO.NET'''
166. sor:		163. sor:


	***A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!		*A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!

Regirl: Új oldal, tartalma: „'''1.: a) UML (6p)''' '''b) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az arch…”

2013-06-01T17:49:02Z

Új oldal, tartalma: „'''1.: a) UML (6p)''' '''b) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az arch…”

Új lap

'''1.: a) UML (6p)'''

'''b) Nagy projektekben c# nyelvű környezetben a feladatunk egy Document-View architektúrájú alkalmazás alapjainak elkészeítése. Az architektúra egyik alapgondolata, hogy a dokumentum(Document) objektum egy listában tartja nyilván a nézeteit(View) különböző típusúak lehetnek (pl DrawingView, Editorview). A nézeteknek vannak tulajdonságaik (pl Size) és műveleteikl (pl SetSize). Vannak, amik elérnek. (eddig emlékszem)'''

'''2.: A person osztály egy Age nevű, integer típusú publikus tulajdonsággal (property) és egy szintén nyilvános, AgeChanged eseménnyel rendelkezik. Ha Age-t megváltoztatjuk, az esüti az AgeChanged Eseményt, melynek argumentumaiban megadja az Age tulajdonság korábbi és új értékét is.'''

'''Adjuk meg a Person osztály teljes kódját C# nyelven, és írjunk hozzá példakódot a használathoz.'''

<pre>
public delegate void ChangedDelegate(int x, int y);

public class Person
{
public event ChangedDelegate AgeChanged;
private int age;

public Person(int age)
{
this.age = age;
}

public int Age
{
get { return age; }
set
{
AgeChanged(age, value);
age = value;
}
}
}

class Program
{
static void Main(string[] args)
{
Person jakab = new Person(25);
jakab.AgeChanged += eventHandler;

jakab.Age = 30;
}

static void eventHandler(int regi, int uj)
{
Console.WriteLine("Age régi értéke: {0}", regi);
Console.WriteLine("Age új értéke: {0}", uj);
}
}
</pre>

'''3.: a) Milyen célt szolgál a Partial class?'''

'''b) Component és Control osztályok közti különség?'''

'''c) (10,10)-be zöld színű, 1 px vastag vonallal rajzolt, kitöltetlen, 30px oldalhosszú négyzetet rajzoljunk. A vonal színe 10 mp alatt menjen át fehérbe. 'Interruptolj' az x gombbal. Csak időzítő (Timer) alapú megoldás elfogadható.'''

<pre>
public partial class Form1 : Form
{
bool stopped = false;
int cntr = 0;

public Form1()
{
Timer timer = new Timer();
timer.Interval = 1000;
timer.Tick += new EventHandler(timer_Tick);
timer.Start();

this.KeyDown += new KeyEventHandler(Form1_Keydown);

InitializeComponent();
}

void Form1_Keydown(object sender, KeyEventArgs e)
{
if (e.KeyCode == Keys.X && !stopped)
stopped = true;
}

void timer_Tick(object sender, EventArgs e)
{
if (!stopped)
Invalidate();
}

protected override void OnPaint(PaintEventArgs e)
{
base.OnPaint(e);
Pen pen = new Pen(Color.FromArgb(5 + cntr * 25, 255, 5 + cntr * 25), 1);
e.Graphics.DrawRectangle(pen, 10, 10, 30, 30);

if (cntr == 10)
stopped = true;

if (!stopped)
++cntr;
}
}

</pre>

'''4.:a) C# példa Dispose kapcsán using blokk használatára + magyarázat a kódhoz (6p)'''

'''b) Felügyelt .NET környezetben miért ne férjünk egy obj desktruktorában a felügyelt tagváltozókhoz? (3p)'''

A destruktor csak a külső hivatkozásait engedhesse el(pl. nem felügyelt erőforrások) , mert a felügyelteket lehet, hogy felszabadította már a GC.

�
'''c) natív C++ template-ek 3 negatív tulajdonsága, mely C#-ból eltűnt (3p)'''

a c# generikus típusai nem olyan rugalmasak mint a c++ templatek. pl nem lehet benne aritmetikai utasításokat használni, de lehet benne user-defined operátor.

* c# se explicit se partial specializációt nem támogat.
* c# nem engedi a típusos paramétereknek a default típust.
* c# nem engedi a nem típusos template paramétereket (pl.: template C<int i> {})

'''5.: Szálkezelés:'''

'''a) Többszálú alk. előnyei (4p)'''

# jobb processzor kihasználtság
# nem növekvő átlagos válaszidő (interaktivitás – pl. nem akad le a GUI, szerveralkalmazások)
# időzítés érzékeny feladatok magasabb prioritású szálon futtathatóak

'''b) Itt el kellett indítgatni két szálat meg megállítani őket..'''

'''c) Mely esetbe használunk ill nem használunk statikus blokkot (3p)'''

'''6.: Csővezeték architektúra'''

'''a) Adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúra ismeretése szekvenciadiagrammal (8p)'''

'''b) (írj) Pszeudo-kódot szűrő (filter) komponens megvalósításához adatnyelő által vezértelt csővezeték architektúrában(6p)'''

'''7.: ADO.NET'''

'''Írjunk robosztus, hatékony, kapcsolat alapú modellre épülő ADO.NET példakódot, amely kitöröl minden olyan rekordot, melyben létezik a DepartmentID.'''

'''Staff(StaffID(kulcs), Name, EMail, DepartmentID). (13p)'''

<pre>
SqlConnection conn = null;

try
{
conn = new SqlConnection("...");
SqlCommand command = new SqlCommand("DELETE FROM Staff WHERE DepartmentID IS NOT NULL", conn);
conn.Open();
command.ExecuteNonQuery();
}
catch(EXception ex)
{
Console.WriteLine(ex.Message);
}
finally
{
if (conn != null) conn.Close();
}

</pre>

***A szálkezelős feladat ha jól emlékszem hasonló volt a rendes ZH A csoportjának a feladatához: megírt kód elindít két szálat: egyik szál egy long (64bites!!!) változóbe beír egy számot, majd a másik szál kiolvassa és kiírja a konzolra. az egyes szál a beírás után, a kettes szál a kiolvasás után befejezheti a futását. Az nem tételezhető fel hogy az egyes szál előbb indul el mint a kettes!