Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzoftTechKonzi2009jan12_1}} ==Szofttech konzi 2009.jan.12 13:30tól 14:30ig== ===Ide teheted fel a kérdéseket, amiket meg szeretnél kérde…”

2012-10-21T20:22:16Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzoftTechKonzi2009jan12_1}} ==Szofttech konzi 2009.jan.12 13:30tól 14:30ig== ===Ide teheted fel a kérdéseket, amiket meg szeretnél kérde…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzoftTechKonzi2009jan12_1}}

==Szofttech konzi 2009.jan.12 13:30tól 14:30ig==
===Ide teheted fel a kérdéseket, amiket meg szeretnél kérdezni a konzultáción.Ezeket fogjuk nagy részt megoldani.===
==Aki feltesz itt kérdést az legyen olyan szíves és konzi után írja be ide a választ is rá!==
Így no a tudásbázis és ha úgy alakul, biztosan nem felejted el a kovetkezo vizsgáig.

'''Mielott kérdezel nézd meg ,h ez az az idopont ahol meg fogsz jelenni!''' 
'''Mielott kérdezel nézd meg ,h nem kérdezte e már meg valaki!''' 
'''Mindenképp írd oda a kérdésed mellé a teljes neved!''' 
 

===1.) Szekvencia diagram szerkesztésénél honnan lehet megállapitani, hogy egy hivás aszinkron vagy szinkron? És hogyan működik a hierarchikus számozás? (Sükösd Endre)===

Szinkron (tele fejű nyil): a szinkron hivást call-nak nevezik, mert általában egy függvényhivás, melynek lesz visszatérési értéke, és erre várunk. Várakozás közben nem csinálunk mást. At-most-once tipusú, tehát maximum egyszer hajtódik végre. Példa: amikor az órás odaadja neked a megjavitott órát, hogy próbáld ki, akkor ez az órás részéről szinkron hivás, mert meg fogja várni, hogy próbáld ki és mond meg a véleményedet (térj vissza a visszatérési értékkel).

Aszinkron (rendes V fejű nyil): az aszinkron hivást message-nek nevezik, mert ez egy üzenet küldés, kérés, rendelés, amelyet csak kiadunk és utána nem várunk rá választ, eredményt, hanem csinálhatunk mást. Best-effort tipusú. Példa: amikor a postán feladsz egy levelet, bedobod a postaládába, akkor részedről ez egy aszinkron hivás. Feladod és mész utána a dolgodra, nem fogod várni, hogy jöjjön a postás kivegye, majd kézbesitse, majd jelezze vissza neked, hogy sikerült.

Hierarchikus számozás: Ha EGY példányból küldünk üzeneteket egymás után (lefele mozdulunk el), akkor nőni fog a a szám, illetve a legutolsó számjegy (1, 2, 3 vagy 2.1.1, 2.1.2, 2.1.3). Ha egy forrás_példányból küldött üzenet hatására a cél_példány küld egy üzenetet (oldalra mozdulunk el), akkor új pontot teszünk, és elölről kezdjük a számokat (3 -> 3.1 vagy 2.3 -> 2.3.1).

<a href = "http://www.umljokes.com/components/com_datsogallery/img_originals/UnderworldAnecdote.png">Vicces példa:)</a>

===2.) Algebrai axiómáknál, miután behelyettesítettük a kontruktorokat a többi függvénybe, mitől függ, hogy axióma lesz-e vagy sem? (Gulyás Máté)===

Először is felírjuk, hogy melyik hogy melyik függvény konstruktor, melyik modifier vagy behaviour. Kontruktorok az a legszűkebb halmaz, amellyel előállítható bármely formája az adott halmaznak. Például egy lista esetében a CRT() és az ADD(s) függvények kontruktorok, mert velük bármilyen összetételű lista létrehozható, mivel előbbivel egy üres listát tudunk létrehozni, utóbbival pedig a lista végére rakhatunk be elemeket.
Ha ezzel megvagyunk, elkezdjük belerakosgatni a kontruktorokat a másik két ípusú függvényekbe, az alábbi séma szerint:

''Behavior(Constructor(..)) =''

''Modifier(Constructor(..)) =''

Van néhány kivételes eset, amikor ez az ökölszabály nem működik. Ilyen az, ha például van egy ''SUBSTR(s1,s2)'' és egy ''CRT()'' függvényünk, ahol a SUBSTR(s1,s2) igaz értékkel tér vissza, amennyiben s2 megtalálható s1-ben, a CRT() függvény pedig egy új, üres stringgel tér vissza. Ekkor a SUBSTR(CRT(),CRT()) függvény nem axióma, mivel ez csak egy szűkített esete a SUBSTR(s1,CRT()) axiómának, ami mindenhol igaz lesz, így akkor is ha s1 üres string.

====3.)Hogyan jeloljuk UML2 szekvencia diagramon a feltételt? ====

Kreálunk egy keretet "alt" címkével(alt mint alternate). 
Kettéosztjuk egy szaggatott vonallal. 
Felso részébe írunk egy feltételt és berajzoljuk a felso részbe azt aminek a feltétel teljesulése esetén kell torténnie. 
A másik részbe( szaggatott vonal alá) beírjuk ,h "else" és berajzoljuk ami a feltétel be nem kovetkezése esetén torténik. 
Lásd az ábrán: 
https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/SzoftTechKonzi2009jan12_1/uml2_sec_feltetel.jpeg

====4.) Hogyan jeloljuk UML2 szekvencia diagramon az iterációt?====

A fentebb levo alt nevu kerethez hasonlóan(szaggatott vonal nélkul) csinálunk egy keretet és a "loop" címkével látjuk el. Majd pedig belerajzoljuk azt a részt aminek ismétlodnie kell. 
Ha meg akarjuk adni, h hányszor fusson le az iterácó akkor a keretet "loop (x)" címkével látjuk el, ahol az x az iterációk száma. 

====5.) Hogyan kell megszámozni a szekvencia diagramon az uzeneteket?====

Ha átmegyunk másik példány életvonalára akkor 1., 1.1 , 1.1.1 ...
Ha idoben megyunk lefele, akkor 1.1 után 1.2 , 1.1.1 után 1.1.2 attól fuggoen melyik példány életvonalán megyun lefelé az idoben.

====6.) Miért vannak a példány életvonalán levo téglalapokon újabb téglalapok (execution specification) ?====

Mert ha meghívunk egy másik fuggvényt a példányon belul, akkor abban elofordulhat ,h új váltózókat kell létrehozni és azokat tárolni a stackben. Ezeket az új változókat jelenti a fuggvényhívás hatására keletkezett téglalapocska a másik téglalapon.

====7.) Asszinkron hívás után mindig meghal az objektumpéldány?Hogyan mukodik ez szinkron esetében?====

Nem, nem mindig.Attól fugg,h mikor hal meg,h hány utasítást kell még végrehajtania ezután. 
Ameddig utasításokat hajt végre addig él az objektumpéldány is.(ergo rajzon vagy van vagy nincs téglalpocska az életvonalon a hívás után)

Szinkronnál csak akkor érhet véget a futás ha megérkezett a válasz.( <--- válasznyíl után a hívó objektum példánya meghalhat, de ez sem szukségszeru, addig viszont mindenképp él).Erre példa a 3.) kérdés ábrájának else ágában.

====8.) Miért kell ures négyzetnek lennie az ábrán a digit * helyett?====

https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/SzoftTechKonzi2009jan12_1/jsd_pelda.jpeg

 Azért mert egy szinten csak egyfajta entitás lehet.A digit meg a digit * kulonbozo entitások.

====9.) JSD-s példák:====
 Mindig a legfelso téglalap mondja el mirol is szol az egész JSD diagram.
https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/SzoftTechKonzi2009jan12_1/jsd_alma.jpeg
 
 
A leszed ° és a leesik ° szelekcióra példák.Vagy az egyik vagy a másik torténik meg. 
 
https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/SzoftTechKonzi2009jan12_1/jsd_alma2.jpeg

[[Category:Infoalap]]

SzoftTechKonzi2009jan12 1 - Laptörténet

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzoftTechKonzi2009jan12_1}} ==Szofttech konzi 2009.jan.12 13:30tól 14:30ig== ===Ide teheted fel a kérdéseket, amiket meg szeretnél kérde…”