https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=SzgHalok_4._teszt_%28%C3%9Atv%C3%A1laszt%C3%A1s_diasor%29SzgHalok 4. teszt (Útválasztás diasor) - Laptörténet2026-04-17T04:29:39ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.43.6https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_4._teszt_(%C3%9Atv%C3%A1laszt%C3%A1s_diasor)&diff=138423&oldid=prevUnknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt04}} A 2008. 03. 11-ei tesztben voltak a 3. tesztbol is kerdesek. Ekkor szerepelt: * 2007. 10. 15. * 2008.…”2012-10-21T20:18:47Z<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt04}} A 2008. 03. 11-ei tesztben voltak a <a href="/SzgHalokTeszt03" class="mw-redirect" title="SzgHalokTeszt03">3. tesztbol</a> is kerdesek. Ekkor szerepelt: * 2007. 10. 15. * 2008.…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt04}}<br />
<br />
<br />
A 2008. 03. 11-ei tesztben voltak a [[SzgHalokTeszt03|3. tesztbol]] is kerdesek.<br />
<br />
Ekkor szerepelt:<br />
* 2007. 10. 15.<br />
* 2008. 03. 11.<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
==Miért nem kell feltétlenül ismernünk az Interneten történő kommunikációhoz a partnerünk címét?==<br />
* Mert a neki szóló üzenetekben elhelyezhetjük a cím helyett a globális egyedi nevét is<br />
* Mert elküldhetjük a csomagot mindenkinek szóló címmel és elhelyezve benne a nevét, a többiek figyelmen kívül fogják hagyni<br />
* '''Egyik válasz sem jó''' (Ha ismerjük a nevét -> ARP, vagy DNS - ARP üzeneteket nem küldözgethetünk csak úgy az Interneten)<br />
<br />
==Mi a szerepük a forgalomszabályozásban a forgalomleíróknak (traffic descriptors)?==<br />
* '''Lehetővé teszik, megalapozzák szolgáltatási szerződések megkötését'''<br />
* '''Lehetővé teszik a szolgáltató részére a hálózati szolgáltatás igénybevételének ellenőrzését'''<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
* Lehetővé teszik a hálózat megfelelő méretezését<br />
<br />
==A távolság-vektor (routing) módszer végtelenig számolását oly módon szüntethetjük meg, hogy végesre korlátozzuk a hálózatban lehetséges távolságokat.==<br />
* '''Hamis''' (ki kell egészíteni a távolság-vektort a létrejöttére utalómegjegyzésekkel)<br />
* Igaz<br />
<br />
==A távolság-vektor routing módszernél a csomópontok a többi csomóponttól ÁLTALUK MÉRT TÁVOLSÁGUKAT közlik a szomszédaikkal.==<br />
* '''Hamis''' (elképeléseiket közlik, ami nem feltétlenül az általuk mért távolság)<br />
* Igaz<br />
<br />
==Minden hierarchikus címzés lehetővé teszi az útvonal-irányítók számára a munkát megkönnyítő cím-aggregációt?==<br />
* '''Nem, mert például az Ethernet címek felső szintje és a végpontok elhelyezkedése nem hozható kapcsolatba'''<br />
* Egyik válasz sem jó.<br />
* Igen, mert mindig elég a hierarchia felső szintje szerint végezni az útvonal-irányítást<br />
<br />
==Az átvitelszabályozás (flow control) és a torlódásszabályozás semmilyen kapcsolatban sincs egymással.==<br />
* '''Hamis''' (flow control tekinthető a congestion control eszközének - előzzük meg a torlódást, mielőtt az bekövetkezne)<br />
* Igaz<br />
<br />
==A forgalomszabályozás (flow control) az áramkörkapcsolt hálózatok egyik fontos eszköze a túlzott terhelés megakadályozására.==<br />
* '''Hamis''' (áramkörkapcsolt hálózatban nincs értelme)<br />
* Igaz<br />
<br />
==Milyen nagyságrendű számítást igényel a legrövidebb út meghatározása egy olyan hálózatban, amelynek N csomópontja és E összeköttetése van? (Egy összefüggést, képletet kell megadni)==<br />
<br />
<math> O(E *log E) </math><br />
<br />
==Az összeköttetések létrehozását, fenntartását, elbontását szolgáló jelzések továbbítása történhet:==<br />
* '''Külön hálózaton'''<br />
* '''A felhasználói információ továbbítására használt sávon kívül'''<br />
* '''A felhasználói információ továbbítására használt sávon belül'''<br />
* '''Külön csatornában'''<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
<br />
==Milyen részfeladatokra bontható a routing?==<br />
* '''Megismerni a hálózatot alkotó csomópontok és összeköttetések (linkek) aktuális struktúráját, állapotát'''<br />
* '''Megoldani az aktuálisan fellépő útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''<br />
* '''A hálózat aktuális állapotának ismeretében mindegyik csomópontban olyan információs bázist generálni, amelynek használatával meg lehet oldani az útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
<br />
==Milyen információt gyűjthetünk a hálózat állapotáról az útvonaltáblák kitöltéséhez?==<br />
* '''Az egyes csomópontok melyik végpontokat (beleértve LAN-okat) szolgálják ki'''<br />
* '''Az egyes csomópontok melyik másik csomópontokkal vannak összekötve'''<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
* Hol helyezkedhetnek el földrajzilag a csomópontok<br />
<br />
==Routing csak összeköttetésmentes csomagkapcsolt hálózatban van, mert az áramkörkapcsolt hálózatok dedikált átviteli csatornákat használnak, az összeköttetés-alapú csomagkapcsolás pedig lényegében virtuális áramkörkapcsolás.==<br />
* '''Hamis''' (összeköttetés alapúnál is kell, de csak a kapcsolat kiépítésénél)<br />
* Igaz<br />
<br />
==Elosztott routing esetén a csomópontok általában önállóan, saját kezdeményezésként közölnek routing információt a többiek részére.==<br />
* '''Igaz'''<br />
* Hamis<br />
<br />
==Milyen eszközt használnak a csomópontok az útvonal-kijelölés, illetve az útválasztás elvégzésére?==<br />
* '''Keresési algoritmusokat'''<br />
* '''Táblázatban nyilvántartott adatokat'''<br />
* Számítási algoritmusokat<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
<br />
==Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link state (összekötés állapot) routing módszer esetén?==<br />
* A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat<br />
* A csomópontok elmondják a hálózatokról alkotott elképzeléseiket mindenkinek<br />
* '''Egyik válasz sem jó''' ( a csomópontok elmondják mindenkinek a szomszédaikról nyert tapasztalataikat)<br />
<br />
==Az összeköttetés-mentes módon működő csomagkapcsolt hálózatban nincs a kommunikáló végpontok között előre "kiépített" (lerögzített) összeköttetés, minden csomagot valamennyi csomópont "emlékezet nélkül" megvizsgál és csomagonként egyedi döntést hozva továbbít==<br />
* '''Igaz''' (a valóságban azért nem teljesen emlékezet nélkül, hisz a routing tábla mi ha nem "emlékezet")<br />
* Hamis<br />
<br />
==Milyen kiegészítésekre van szükség a széles értelemben vett routingot illetően, ha mobil végpontokat is meg akarunk engedni a hálózatban?==<br />
* '''Idegen (foreign) ügynök'''<br />
* '''Otthoni (home) ügynök'''<br />
* '''A mobil végpont felkészítése az ügynökökkel való párbeszédre'''<br />
* A mobil végpont mozgási jellemzőinek korlátozása<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
<br />
==A CSMA/CD és a CSMA/CA között a rendszertervező szabadon választhat.==<br />
* '''Hamis''' (az ütközés detektálás - CD - nem mindig kivitelezhető)<br />
* Igaz<br />
<br />
==Mi jelenti a legfőbb különbséget az áramkör- és a csomagkapcsolás között a csatornahasználat szempontjából?==<br />
* az áramkörkapcsolás osztottan használja a csatornákat <br />
* '''Egyik válasz sem jó''' <br />
* a csomagkapcsolás dedikált csatornákat alkalmaz<br />
<br />
==A távolság-vektor (routing) módszer a Dijkstra algoritmust használja a hálózatról összegyűjtött információból az útvonaltáblák kitöltéséhez.==<br />
* '''Hamis''' (Bellman-Ford algoritmus)<br />
* Igaz<br />
<br />
==Milyen működési fázisokat alkalmaznak az összeköttetés alapú módon működő hálózatokban?==<br />
* Egyik válasz sem jó (ez nem) <br />
* forgalom lekérdezése <br />
* '''összeköttetés elbontása''' <br />
* '''felhasználói információ-átvitel''' <br />
* '''összeköttetés létesítése''' <br />
<br />
==Melyek a hálózatok alapvető működési módjai?==<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
* '''csomagkapcsolt működésmód'''<br />
* '''összeköttetés-mentes működés'''<br />
* '''összeköttetés alapú működés'''<br />
* '''áramkör kapcsolt működés'''<br />
<br />
==A centralizált vezérlésű hozzáférési módszereknek milyen fajtáit ismeri?==<br />
* '''Lekérdezés'''<br />
* '''Foglalás'''<br />
* '''Probing'''<br />
* Bejelentkezés<br />
* Előjegyzés<br />
* Egyik sem jó<br />
<br />
==Információtovábbító-HÁLÓZAT kialakítására azért van szükség, mert ezáltal nagyszámú felhasználó részére gazdaságosan és használhatóan lehetővé válik, hogy a populáció bármely tagjával időszakosan információcserét hajtson végre.==<br />
* '''Igaz'''<br />
* Hamis<br />
<br />
==Az alábbiak közül mely(ek) routing feladat(ok)?==<br />
* '''Megismerni a hálózatot alkotó csomópontok és összeköttetések (linkek) aktuális struktúráját, állapotát'''<br />
* '''A hálózat aktuális állapotának ismeretében mindegyik csomópontban olyan információs bázist generálni, amelynek használatával meg lehet oldani az útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''<br />
* '''Megoldani az aktuálisan fellépő útvonal-kijelölési vagy útválasztási feladatokat'''<br />
* Egyik válasz sem jó<br />
<br />
==Miért előnyös a csomagkapcsolásban a továbbított adategységek méretének korlátozása?==<br />
* Egyik felsorolt válasz sem jó<br />
* '''Nem okoz beláthatatlan időtartalmú foglaltságot a továbbítási útvonalon egy-egy adategység (komplett üzenet)'''<br />
* '''Csökken a csomagolási késleltetés'''<br />
* '''A továbbított csomag meghibásodása esetén kedvezőbb lehet a csatorna kihasználtsága'''<br />
<br />
<br />
-- [[KovacsBalazs|OBrien]] - 2008.03.16.<br />
-- [[VargaNikolett|csacsiga]] - 2008.06.17.<br />
<br />
Átnézve, javítva (2010.05.16.): Csirke, Szilveszter, Cipka<br />
<br />
Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet általában hivatkozni)<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Unknown user