https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=SzgHalok_1._kis_ZHSzgHalok 1. kis ZH - Laptörténet2026-05-17T07:46:34ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.43.8https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_1._kis_ZH&diff=138459&oldid=prevUnknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-ZH-1}} A kis ZH-kat négy turnusban írtuk, ennek megfelelően négy "csoport" volt a moodle-ben is. 15 perc alatt 9 kérd…”2012-10-21T20:19:26Z<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-ZH-1}} A kis ZH-kat négy turnusban írtuk, ennek megfelelően négy "csoport" volt a moodle-ben is. 15 perc alatt 9 kérd…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokTeszt09-ZH-1}}<br />
<br />
<br />
A kis ZH-kat négy turnusban írtuk, ennek megfelelően négy "csoport" volt a moodle-ben is.<br />
<br />
15 perc alatt 9 kérdésre kell válaszolni. Ebből 3 számolós, ami két pontot ér. Az összes 12 pont felét kell elérni e kis ZH teljesítéséhez, tehát a számolósok megoldása nélkül hibátlan dolgozatot kell írni.<br />
A 9 kérdésből mindössze egy volt a korábbi wiki-n fent lévőkből, a többi kérdés mind új volt.<br />
<br />
Ez a kis ZH független az otthon írandó sorozattól, így nem lesz egy hét haladék.<br />
<br />
<br />
Példa:<br />
<br />
==Adja meg QPSK moduláció alkalmazása esetén mekkora az adatátviteli sebesség kbit/s-ban ha a jelzési sebesség (szimbólumsebesség) 400 kbaud?==<br />
* QPSK = Quadrature Phase-Shift Keying<br />
* Quad, vagyis 4 állapota van<br />
* 4 állapot 2 biten tárolható<br />
* 2 bit = 1 baud (szimbólum)<br />
* Innen: 400 kbaud(/s) = 800 kbit/s (kilobit és nem kibibit)<br />
<br />
==Számolja ki egy rézvezetéken CSMA/CD-vel működő 200 m maximális szegmensmérettel és 10 Mbit/s adatsebességgel rendelkező hálózat minimális résidejét (minimális kerethosszhoz tartozó időt) mikroszekundumban!==<br />
* rézvezeték, tehát a terjedési sebesség <math>2*10<sup>8</sup></math> m/s<br />
* a résidő = 2L/C (L a link hossza, C a terjedési sebesség) = <math>2*200/2*10<sup>8</sup>=2*10<sup>-6</sup></math> s= 2us<br />
* ez mikromásodpercben 2*10<sup>-3</sup>=0,002 ms<br />
<br />
==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a WiFi és WiMAX szabványra is?==<br />
* Használhatnak FHSS-t. <br />
* Ugyanabba a hálózat kiterjedésére utaló kategóriába sorolhatók. <br />
* Főként a 2,4 GHz-es ISM sávot használják. <br />
* '''Használhatnak OFDM-et'''. <br />
* '''Ugyanazt a fizikai közeget használják'''. <br />
* IEEE szabványok. <br />
<br />
==Az alábbiak közül mely(ek) ismert (a számítógép-hálózatokban is érdekelt) szabványosító szervezet(ek)?==<br />
* '''ETSI''' ( - European Telecommunication Standard Institute) <br />
* '''IETF''' (- Internet Engineering Task Force ) <br />
* '''ISO''' (- International Standardization Organization ) <br />
* PDU (- Protocol Data Unit vagy Péntek DélUtáni mérőcsoport, de nem szabványosító szervezet <br />
* A többi válasz közül egyik sem helyes. <br />
* '''ANSI''' (- American National Standards Institute) <br />
* '''IEEE''' (- Institute of Electrical and Electronic Engineers )<br />
* '''ITU''' (- International Telecommunication Union)<br />
<br />
==Számolja ki, hogy egy 4 Mbit/s adatsebességű, 500 m hosszúságú rézvezetőn mekkora egy 1000 bájtos csomag átviteli ideje mikroszekundumban!==<br />
* 4 Mbit/s = 4*10^6 bit/s, 500 m = 5*10^2m, 1000 bájt = 8*10^3 bit<br />
* Állandók: c = 2*10^8 m/s, mikroszekundum = 10^-6 s<br />
* Két részből tevődik össze:<br />
* Adási idő: adatmennyiség / sávszélesség = 8*10^3 bit / 4*10^6 bit/s = 2*10-3 s = 2000 mikroszekundum<br />
* Terjedési idő: táv / sebesség = 5*10^2 m / 2*10^8 m/s = 2,5*10-6 s = 2,5 mikroszekundum<br />
* Átviteli idő: adási + terjedési idő = 2000 + 2,5 = 2002,5 mikroszekundum<br />
<br />
==Milyen absztrakt alkotóelemekből építhetők fel az információtovábbító hálózatok?==<br />
* rádiócsatornákból <br />
* '''összekötésekből (link)''' <br />
* A többi válasz egyike sem helyes. <br />
* '''csomópontokból (node)''' <br />
* fényvezetőkből <br />
* '''végpontokból (end system)''' <br />
<br />
==Az alábbiak közül mely(ek) jellemző(ek) a réselt (slotted) Alohára?==<br />
* '''Kevesebb ütközés lesz, mint az egyszerű Alohánál azonos forgalom esetén.''' <br />
* '''Jobb a kihasználtsága, mint az egyszerű Alohának.''' <br />
* Jelentősen nagyobb a késleltetése, mint az egyszerű Alohának. <br />
* A résidő határán átnyúlhatnak keretek. <br />
* A felsoroltak közül egyik válasz sem jellemző a réselt Alohára. <br />
<br />
==Ha A egy üzenetet küld D-nek, majd erre D egy üzenettel válaszol, akkor ezen két üzenet közül melyik fog C-hez is eljutni?==<br />
* Csak az első. <br />
* Egyik sem. <br />
* '''Nem állapítható meg.''' (lehet, hogy az eredeti feladat részletesebb volt, de így biztos ez a jó válasz :-) ) <br />
* Mindkettő. <br />
* Csak a második. <br />
<br />
==Az alábbiak közül mely réteg(ek) NEM szerepel(nek) az ISO OSI referenciamodellben?==<br />
* Adatkapcsolati <br />
* '''Interfész''' <br />
* '''Adategyeztetési''' <br />
* Fizikai <br />
* Alkalmazási <br />
* Megjelenítési <br />
* '''Adatbiztonsági''' <br />
<br />
Átnézve, javítva (2010.05.15.): Csirke, Szilveszter, Cipka<br />
Megjegyzés: nem minden válasz logikus és egyértelmű - de elvileg ezt kérik számon (és a diákból lehet hivatkozni)<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Unknown user