<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=SzgHaloZhEgyeb</id>
	<title>SzgHaloZhEgyeb - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=SzgHaloZhEgyeb"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=SzgHaloZhEgyeb&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-17T07:47:36Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=SzgHaloZhEgyeb&amp;diff=138551&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloZhEgyeb}}   __TOC__  ==Egyéb kérdések==  ===1. Mi a különbség a terminálhálózat és a valódi számítógéphálózat között…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=SzgHaloZhEgyeb&amp;diff=138551&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T20:21:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloZhEgyeb}}   __TOC__  ==Egyéb kérdések==  ===1. Mi a különbség a terminálhálózat és a valódi számítógéphálózat között…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloZhEgyeb}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Mi a különbség a terminálhálózat és a valódi számítógéphálózat között?===&lt;br /&gt;
A terminálhálózaton egy központi gép van, és a többiek csak az ő erőforrásait használják. Ez nem számítógép hálózat.&lt;br /&gt;
===2. Mi a szerepe a terminalhalozatoknal hasznalatos vonali multiplexernek es terminalvezerlonek?===&lt;br /&gt;
===3. Mi a kulonbseg a szamitogephalozat es az elosztott rendszerek kozott?===&lt;br /&gt;
Az elosztott rendszerben (jelen tárgy definíciói szerint) van egy közös OpRe, és ez intézi el a feladatok megoldását, a felhasználó elől rejtetten. Az szghálóban a usernek kell megadnia, hogy melyik gép melyik szolgáltatását akarja igénybe venni, és szó sincs közös oporendszerről (ergo nem elosztott rendszer).&lt;br /&gt;
===4. Mit nevezunk szamitogep architekturanak es mik az elemei?===&lt;br /&gt;
===5. Mi az azonosság és a különbség a PDU és az SDU között?===&lt;br /&gt;
PDU (protokoll adategység) = PCI (protokoll vezérlőegység) + SDU (szolgálati adategység, vagyis maga az átvivendő adat)&lt;br /&gt;
===6. Definialja a PDU-t. Mire szolgal ? Milyen reszekbol all ?===&lt;br /&gt;
Lásd előző pont.&lt;br /&gt;
===7. Milyen reláció van a szolgálat és a protokoll között?===&lt;br /&gt;
===8. Milyen feladatok ellatasaban jatszanak szerepet a szolgalati primitivek es milyen tipusait ismeri?===&lt;br /&gt;
===9. Milyen viszony van egy periodikus jel időtartománybeli és frekvenciatartománybeli viselkedése között?===&lt;br /&gt;
Fourier transzformáció :)&lt;br /&gt;
===10. Mi a reláció az alábbi három fogalom között: effektív sávszélesség, átviteli közeg sávszélessége, alakhű átvitel?===&lt;br /&gt;
* Effektív sávszélesség (W): ebben a frekvenciatartományban öszpontosul a jel teljesítményének 95%-a.&lt;br /&gt;
* Átviteli közeg sávszélessége (B): Az a sávszél, ahol a bevitt és a kimenő jel aránya -3 dB fölött van (az érték ugyanz ampitúdó és teljesítmény esetén is, mert teljesítmény esetén 10*lg(x), feszültség esetén 20*lg(x) a dB definíciója).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha W&amp;amp;gt;B, akkor a spektum értékes része nyelődik el, így torzul a jelalak.&lt;br /&gt;
===11. Hogyan definialja a jel effektiv savszelesseget es az atviteli kozeg savszelesseget? Mi a relacio kozottuk?===&lt;br /&gt;
Lásd előző.&lt;br /&gt;
* alapsávú átvitel W=B&lt;br /&gt;
* szélessávú átvitel: W&amp;amp;lt;&amp;amp;lt;B, több jel is átvihető, pl. frekvenciaosztásos multiplexálással.&lt;br /&gt;
===12. Egy feltételezett zajos csatornán 30 kb/s adatsebességet értünk el. Hány dB az S/N, ha a csatorna sávszélessége 3 kHz? (Elegendő közelítő számítást végezni.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B=3kHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=30kb/s&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=B*log2(1+S/N) -&amp;gt; log2(1+S/N)=10 -&amp;gt; S/N=1023&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerintem itt meg dB-be at kell szamolni a [dB]=10*log(S/N) keplettel. Tehat: [dB]=10*log(1023)=~30dB. Ellenorizzetek!&lt;br /&gt;
-- [[PappDavidZoltan|Space]] - 2006.12.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===13. Zajmentes csatornan 32K/s adatsebesseg erheto el. Hany Hz a csatorna savszelessege, ha QAM-modemet hasznalunk?===&lt;br /&gt;
C=2*B*log2(L) , L=4 (QAM esetén egy jel 4 bitet visz át.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
32K/s=2*B*log2(4) -&amp;gt; B=8kHz&lt;br /&gt;
===14. Egy feltetelezell zajmentes csatornan 100Mb/s a csatornakapacitas szamitott erteke. Hany jelszint szukseges ekkora adatsebesseg eleresehez, ha a csatorna savszelessege 5MHz ? Mekkora a jelzesi sebesseg ?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=100Mbit/s , B=5MHz, C=2*B*log2(L) -&amp;gt; log2(L)=10 -&amp;gt; L=1024 jelszint szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mi az a jelzési sebesség??&lt;br /&gt;
(Szerintem a Baudban megadott cucc, mert a Baud a Wikin lévő anyagok szerint = jel/sec)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===15. Mi az oka annak, hogy egy hangcsatorna információját egy 64 kb/s sebességű adatcsatornán lehet átvinni?===&lt;br /&gt;
===16. Milyen megoldásokat ismer két DTE összekapcsolására modemmel és modem nélkül?===&lt;br /&gt;
* Modemmel: modem, távbeszélő vagy egyéb analóg átviteli szolgáltatás, modem&lt;br /&gt;
* Modem nélkül: nulmodem kábel.&lt;br /&gt;
===17. Elemezze az órajel-visszaállíthatóság szempontjából a bipoláris NRZ és a differenciális Manchester kódolást!===&lt;br /&gt;
Machester good, NRZ bad. (hosszú 0 sorozatok miatt)&lt;br /&gt;
===18. HDB3 kodolas eseten mi az oka annak, hogy megszakitjak a hosszu 0 sorozatokat, meg akar a kod megsertesevel is?===&lt;br /&gt;
Legyen jelváltás, hogy lehessen órát szinkronizálni hozzá.&lt;br /&gt;
===19. A HDB3 kodolas a kovetkezo: ha 1 volt es most 000000 jon akkor bipolaris 000+-0- lesz vagy hasonlo, jellemezze egyenaramu osszetevo, DC komponens savszelessegigeny es szikronizacio szempontjabol NRZ-hez kepest (vagy bipol NRZ-hez kepest)!===&lt;br /&gt;
DC komponens = egyenáramú összetevő = 0. Sávigény azonos. Szinkronizáció van a csupa0 részen is.&lt;br /&gt;
===20. Hasonlítsa össze az RS449-t es az RS232-t!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;amp;nbsp;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;			  || &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;RS232&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;								 || &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;RS449&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;							  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Vezetékek száma&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  || 9/25									 || 9/37								  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Adat jel&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;			|| adat vezeték és föld különbsége || + és - adatvezeték különbsége &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Feszültség&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;		 || 5-15 V								  || ?									  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Sávszélesség&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;	  || alacsony								|| magas								 &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Max. kábel hossz&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; || 15 m									 || 1 km								  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Eszközök&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;			|| 1 DTE + 1 DCE						 || 1 DTE + 1 DCE					  &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
Forrás: http://www.rs485.com/rs485spec.html &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.12.30.&lt;br /&gt;
===21. Milyen sajatossagai vannakaz RS485 interfesznek az RS422-hoz kepest, es milyen alkalmazasokban hasznalatos ?===&lt;br /&gt;
===22. A beagyazasi folyamat ismertetesevel szemleltesse a szamitogephalozati architektura tobbretegu hierarchikus ( hagymahejszeru ) felepiteset.===&lt;br /&gt;
===23. Hasonlitsa ossze a statisztikus (ATDM) es a szinkron TDM-et! Mikor mi elonyosebb?===&lt;br /&gt;
===24. Milyen idonyalabolasi eljarasokat (TDM) ismer, es ezeknek mik a fobb jellemzoi ?===&lt;br /&gt;
===25. E1/T1 kapcsolt vonal osszehasonlitasa.===&lt;br /&gt;
32/24 szelet egy keretben. EU/US.&lt;br /&gt;
===27. Mi celt szolgal a vivojel detektor a modemben ? Mi a szerep a vivojel detektor CD jelenek az interfeszen ?===&lt;br /&gt;
===28. Mit nevezunk tobbszintu modulacionak? Milyen alkalmazasi lehetosegeit ismeri?===&lt;br /&gt;
Egymástól függetlenül modulálhatjuk a fázist és az amplitúdót is, így több adatot tudunk átvinni azonos sávszélességen. QAM modem ezt használja.&lt;br /&gt;
===29. mi fontos a jelalak es a jelamplitudo szempontjabol a vett jel ertelmezhetosege szempontjabol?===&lt;br /&gt;
Értelmes ez a kérdés?&lt;br /&gt;
===30. Hogyan lehet digitalis adatokat atvinni analog tavbeszelo rendszeren? (2 pont)===&lt;br /&gt;
Modem segítségével.&lt;br /&gt;
===31. Sorolja fel az osszekottetes alapu es az osszekottetes nelkuli szolgalat azonossagait es kulonbsegeit.===&lt;br /&gt;
===32. Mi a teljesitmenysuruseg spektrum, es milyen szerepet jatszik az adatratviteli rendszer tervezesenel ?===&lt;br /&gt;
Az amplitúdo spektrum négyzetével arányos. A jel effektív sávszélességét határozza meg.&lt;br /&gt;
===33. Hogyan befolyasolja jel vevo oldali ertelmezhetoseget a vett jel jelalakja es jelszintje ?===&lt;br /&gt;
Nagyban. Ha nem szép a jel alakja, akkor csak a bitidő közepén van esélyünk helyesen felismerni. A jelszintnek a komparálási szinttől kellő távolságban kell lennie.&lt;br /&gt;
===34. Hogyan befolyasolja a jel vevo oldali ertelmezhetoseget a vonali kodolas?===&lt;br /&gt;
===35. Hogyan érhet? el 3200 baud-os jelzési sebesség mellett 28,8kb/sec átviteli sebesség QAM modemmel?===&lt;br /&gt;
===36. Milyen matematikai módszerek vannak periodikus és aperiodikus jelek id?- és frekvenciatartománybeli leírására?===&lt;br /&gt;
===37. Elemezze a bipoláris RZ(?) és a ternális kódolást sávigény és órajel-visszaállíthatóság szempontjából!===&lt;br /&gt;
Értelmes ez a kérdés?&lt;br /&gt;
===38. Mi a számítógéphálózati architektúra, és a hivatkozási modell? Milyen hivatkozási modelleket ismer?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[AdamO|adamo]] - 2005.09.20.&lt;br /&gt;
-- [[BrezinaP|Brez]] - 2005.10.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>