https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=Szabtech_kisk%C3%A9rd%C3%A9sekSzabtech kiskérdések - Laptörténet2026-05-07T07:34:09ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.43.8https://vik.wiki/index.php?title=Szabtech_kisk%C3%A9rd%C3%A9sek&diff=138071&oldid=prevUnknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabtechKiskerdesek}} ---- ==Mit ábrázol a hatásvázlat, mi a hatáslánc?== A '''hatásvázlat''' a rendszert ábrázolja a konkrét szer…”2012-10-21T20:12:22Z<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabtechKiskerdesek}} ---- ==Mit ábrázol a hatásvázlat, mi a hatáslánc?== A '''hatásvázlat''' a rendszert ábrázolja a konkrét szer…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabtechKiskerdesek}}<br />
<br />
----<br />
==Mit ábrázol a hatásvázlat, mi a hatáslánc?==<br />
A '''hatásvázlat''' a rendszert ábrázolja a konkrét szerekezeti részektől elvonatkoztatva. Csupán jelek egymásra hatását és az egyes jelek közötti fv. kapcsolatokat tartalmazza.<br />
A tagokat valamely idommal jeloljük, a befutó nyilak a bemeno, akifutó nyilak a kimenő jeleket jelzik. A nyilak iránya ahatásirány.<br />
*hatáslánc*: azon tagok öszessége, amelyeken a jel a hatásirányban halad.<br />
==Miből épül fel a hatásvázlat?==<br />
Felépül a tagokat jelzo dobozokból és a be és kifutó nyilakból. A tagok tartalmazzák az a átviteli fgv.-eket. Egyéb szerv lehet a +, - és a jel be és kimenet.<br />
==Mi a tag és mit fejez ki?==<br />
A '''tag''' egy adott irányítási funkciót ellátó szerv, amelyek különböző technikai elveken épülhetnek fel. Lényege a bemenő és kimenő jel közötti függvénykapcsolat.<br />
==Hogyan jellemzi a tag a jeleken végzett műveleteket?==<br />
A '''tag''' az átviteli függvényével jellemzi az általa vegzett műveleteket.<br />
==Mi a különbség a nyílt és a zárt hatásláncú iránytíás között?==<br />
* ''nyílt hatásláncú irányítás:'' '''vezérlés:''' előzetes ismeretek alapján valósul mega abeavatkozás, zavar esteén nem a várt eredményt hozza.<br><br />
* ''zárt hatásláncú irányítás:'' '''szabályozás:''' a vezérléssel visszahat az iránytásra, a hatásvázlatban hurok alakul ki, a tényleges és a kívánt értéket összehasonlítja és ez alapján avatkozik bele a folyamatba. Zavar esteén is működőképes, de instabillá válhat.<br />
==Ismertesse a szabályozási kör szerkezeti vázlatának fontosabb elemeit.==<br />
==Mi a szerv?==<br />
Az irányítási rendszer egyes részfeladatát ellátó egység.<br />
==A szabályozási kör hatásvázlatának legofntosabb jelei:==<br />
* '''vezetőjel:''' az alapjelet ettőla külső jeltől függően kell megváltoztatni<br />
* '''alapjel:''' alapértékkel arányos jelet állít elő az ellenőrző jellel való összehasonlításra<br />
* '''ellenőrző jel:''' az érzékelő szerv kimenő jele<br />
* '''rendelkező jel:''' a külünbségképző összehasonlítás utáni kimenő jele = hibajel<br />
* '''végrehajtó jel:''' az erősítő és a komp. szerv kienő jele<br />
* '''beavatkozó jel:''' a beavatkozó szervet működtető jel<br />
* '''szabályozott jellemző:''' a kimenő jel<br />
* '''zavaró jel:''' zavaró hatások<br />
* '''módosított jellemző:''' a beavatkozó szerv kimenő jele. CÉl: minél közvetlenebb kapcsolat a szabályozott jellemzővel.<br />
==Mi az állapotváltozó?==<br />
Az állapotváltozók olyan jellemzők, amelyek a kezdeti feltételekben szerepelnek és alkalmasak a rendszer állapotának a leírására a további időpontokban is. Olyan jellemzők, amelyek adott időpontbeli értékéből és a bemenő jelből meghatározhatók a rendszer mozgásának jellemzői a következő időpontokban.<br />
==Hogyan lehet kijelölni az állapotváltozókat?==<br />
Állapotváltozó lehet a kiemnő jel és annak differenciálhányadosai, vagy ezeknek és a bemenő jelnek *n* darab egymástól független lineáris kombinációja. Ha a rendszerben integráló jellegű tag van, akkor annak a kimenete mindig állapotváltozónak választható. Korlátos bemenő jelre az állapotváltozó pillanatnyi értékeugrásszerűen nem változhat.<br />
==Hogyan jellemezhető matematikailag folytonos idejű analóg jel?==<br />
Folytonso idejű analóg jel jellemezhető idő, frekvencia (fourier, amplitúdó és teljes spektrum) és s tartományban.<br />
==Hogyan jellemezhető matemaitkailag a diszkrét idejű jel?==<br />
Folytonos idejű diszkrét jel jellemezhető az odő, frekvencia és a z tartományban<br />
==Mi a matematikai mintavételezés? Mi hordozza az információt ilyenkor?==<br />
==Hogyan fejezzük ki a mintavételes jelet a frekvenciatarományban==<br />
* diszkrét fourier sorba fejtéssel (periodikus jel)<br />
* diszkrét fourer tarfóval (apreifodikus jel)<br />
==Mi az összefüggés az s és a z tartomány között?==<br />
==Mi a tartószerv szerepe?==<br />
A tartószerv feladata a mintavételezett értéket a következő minatvételiga kimeneten tartani.<br />
==Mit jelent a tartószerv rendszáma?==<br />
A rendszám a tartószerv átviteli függvényére jellemző:<br />
* '''0-adrendű:''' egységugrásszerű<br />
* '''1. rendű:''' sbességugrásszerű<br />
* '''n-edrendű:''' t^n-nel arányos<br />
==Kölcsönösen egyértelmű-e a folytonos és a diszkrét idejű jelek között az összefüggés?==<br />
Csak abban az esetben ha a folytonos jel sávkorlátozott, és a mintavétel legalább a sávkorlát frekvenciának a kétszresével történik.<br />
==Hogyan függ össze a folytonos idejű és az abból mintavételezéssel előállított diszkrét idejű jel frekvenciaspektruma?==<br />
Ff(jomega+jnomegas) = Fd(jomega)<br />
==Mikor leheta folytonos jelet a mintavételi jelből rekonstruálni?==<br />
Csak abban az esetben ha a folytonos jel sávkorlátozott, és a mintavétel legalább a sávkorlát frekvenciának a kétszresével történik.<br />
==Közelítően milyen egyenértékű taggal modellezhető a minatvételezés és az azt követő zérusrendű tartás?==<br />
==Milyen módszerekkel lehet leírni a lineáris folyamatokat?==<br />
<br />
időtartomány, frekvenciatartomány, s-tartomány | n-edrendű differenciálegyenlet, differenciálegyenletrendszer<br />
==Mit értünk átviteli mátrix alatt?==<br />
Átviteli mátrix: G(s)=C*(SI-A)^-1*B+D<br>a bemenetek és a kimenetek közötti kapcsolat.<br />
==Mit jelentenek az átviteli mátrix skalár rendezői?==<br />
Az egyes kimenetek és bementek közti kapcsolatot megadó átviteli függvények.<br />
==Mit értünk a rendszer karakterisztikus polinomján?==<br />
A rendszer sajátértékeit adó differenciál egyenlet:<br />
<br> 1+Wx(s)=0 vagy det(A-lambda*I)=0<br />
==Mit értünk a rendszer pólusán?==<br />
A karakterisztikus egynelet gyökeit értjük. 1+Wx(s)=0<br />
==Mire lehet következtetni a rendszer pólusaiból?==<br />
A rendszer stabilitásásra. Negatív valós résznél asszimptotikusan stabil, egyébként labilis.<br />
==Mia különbség a rendszer és az átvitel függvény pólusai között?==<br />
A rendszer pólusai a zárt kör és nem a nyílt kör átviteli függvényének pólusai.<br />
Milyen részekből épül fel egy általános rendszer?<br />
<pre><br />
-------Wa-----Wb------> <br />
I I <br />
---<----We-----<br />
</pre><br />
* '''Wa:''' szabályozás céljára beépített szervek<br />
* '''Wb:''' szabályozott szakasz<br />
* '''We:''' visszacsatoló tag<br />
==Milyen törvényszerűség szerint változnak az állapotváltozók a magára hagyott rendszer mozgásakor?==<br />
A rendszert leíró differenciálegyenlet homogén megoldása írja le az állapotváltozók változását. Ha stabil akkor egynesúlyi állapot felé tart.<br />
==Milyen összetevőkből áll a gerjesztett rendszer mozgása?==<br />
Homogén és inhomogén mozgás. A homogén mozgás a tranziens, az inhomgén mozgás a gerjesztéstől függ.<br />
==Mit értünk gerjesztett rendszer egynesúlyi mozgásán?==<br />
A gerjesztő jel hatásásra olyan új egyensúlyi állapot fog beállni, amelynek mozgását az inhomogén differenciálegyenletnek a kezdeti feltételektől független megoldása adja.<br />
==Mi a tranziens összetevő és mikor lép fel?==<br />
Az '''X' = Ax''' differenciál egyenletnek az általános megoldása. Gerjesztés megváltozásakor lép fel (be és kikapcsoláskor)<br />
==Milyen alakú a diszkrétidejű rendszer állapotegynelete?==<br />
'''x(nT + T) = Ax(nT) + Bu(nT)<br>y(nT) = Cx(nT) + Du(nT)'''<br />
==Mi a duális alakzat?==<br />
Úgy kapjuk hogy a kiemenetet és a bemenetet megcseréljük.<br />
==*x1' = -x1+u* <br> *x2' = -2*x2 + 0,5*u* <br> *y=x1 + 0,1*x2* <br> állapotegyneletű rendszernek mi a duálja?==<br />
A = <math> \left[ \begin{array}{rr} -1 & 0 \\ 0 & -2 \end{array} \right] </math> B = <math> \left[ \begin{array}{rr} 1 \\ 0,5 \end{array} \right] </math> C = <math> \left[ \begin{array}{rr} 1 & 0,1 \end{array} \right] </math> D = 0 <br><br />
w' = -A(*)w + C(*)u w1' = w1 + u <br><br />
v' = B(*)w + D(*)u w2' = 2*w2+.1*u <br><br />
v = w1 + 0.5*w2<br />
==Hogyan interpretálható geometriailag az állapotegyenletek transzformációja?==<br />
Az állapotváltozók az állapotvektornak a koordinátarendszer irányvektoraira vett vetületei. Kicserélésük új koordinátairányok kijelölését, koordináta transzformációt jelent.<br />
==A két dimenziós állapottérben új koordinátarendszert vezetünk be, amelynek koordináta vektorai:==<br />
<math> p_1 = \left[ \begin{array}{rr} 1 \\ 1 \end{array} \right] p_2 = \left[ \begin{array}{rr} 0 \\ 2,1 \end{array} \right]</math> <br> '''Mi az összefüggés az x vektor eredeti <math>x_1</math> és <math>x_2</math> valamint az új <math>x_{p1}</math> és <math>x_{p2}</math> rendezői között?'''<br />
<math>x_1 = p_{11}*x_{p1}+p_{12}*x_{p2}</math><br><math>x_2 = p_{21}*x_{p1}+p_{22}*x_{p2}</math><br />
==Mi a transzformációs mátrix?==<br />
Az a p mátrix amely megadja a régi és az új koordináták közti kapcsolatot. A p mátrix oszlopaiban álló vektorok az új koordináta irányvektorokkal azonosak.<br />
==Mi a hasnolósági transzformáció?==<br />
<math>Ap = (P^{-1})*A*P</math><br><br />
<math>Bp = (P^{-1})*B</math><br><br />
<math>Cp = C*P</math><br><br />
<math>Dp = D</math><br />
==Mi a kanonikus tarnszformáció?==<br />
Ha a koordinátarendszer transzformálásakor a mátrix sajátvektorait választjuk új koordinátavektoroknak.<br />
==Mi értünk egy rendszer saját vektorán?==<br />
Amely a leképezés során a hosszát változatja az irányát nem.<br />
==Mikor lehet koordináta transzformációval diagonizálni az alapmátrixot?==<br />
H ateljesül a det(lambdai-A)=0 feltétel és a lambdák egyszeresek<br />
==Mik a rendszer sajátértékei?==<br />
Azok az értékek amelyekkel a rendszer a sajátvektorokat nyújtja a koordinátatranszformáció során.<br />
==Többszörös sajátértékek mellett lehet-e diagonális az alapmátrix?==<br />
Igen, ha létezik a multiplicitással azonos számú független sajátvektor.<br />
==A többszörös sajátértékek esetén milyen formára redukálható az alapmátrix?==<br />
*Jordan mátrix*: Hipermátrix, az almátrixok a főátlóban helyezkednek el és dimenziójuk megegyezik a sajátértékek multiplicitásával.<br />
==Egy irányítható és megfigyelhető folyamat átviteli függvénye:==<br />
<math> W(s) =\frac{1}{(s+0.5)(s+2)^2}</math><br><br />
Írja fel az alapmátrixot jordan formában.<br><br />
A = <br> -5 0 0 <br> 0 -2 -1 <br> 0 0 -2<br />
==Mikor állapotirányítható a rendszer?==<br />
Ha teszőleges <math>t_0</math> esetén van olyan u(t) nem korlátozott alapjel amely a rendszer bármely <math>x(t_0)</math> kezdeti állapotból tetszőleges <math>x(t_1)</math> végállapotba viszi át a <math>t_0 \leq t \leq t_1</math> időtartamban.<br />
==Mikor megfigyelhető a rendszer?==<br />
A <math>t_0 \leq t \leq t_1</math> intervallumban ha minden <math>t_0</math> és valamilyen <math>t_1</math> esetén a rendszer <math>x(t_0)</math> kezdeti állapota meghatározható ha ismerjük a <math>v(t)</math> szabályozott jellemző vektort a <math>t_0 \leq t \leq t_1</math> intervallumban.<br />
==Milyen koordináta rendszerben lehet legegyszerűbben eldönteni az irányíthatóságot és hogyan?==<br />
Kanonikus koordinátarendszerben mutatkozik meg a legszeméletesebben. A rendszer csak akkor állapotirányítható, ha a kanonikus koordináták pólusai különbözőek.<br />
==Mi az általános koordinátarendszerben megadott rendszer irányíthatóságának kritériuma?==<br />
Az n változós koordinátarendszerben megadott rendszer irányítható ha a rendszer A és B mátrixaiból képzett <math>Q_i = [B, AB, A^2B \ldots{} A^{n-1}B]</math> mátrix rangja n.<br />
==Milyen kritériuma van a megfigyelhetőségnek a kanonikus koordinátarendszerben?==<br />
A kimeneti jel valamennyi állapotváltozótól függjön és a rendszer pólusai különbözőek legyenek.<br />
==Egy rendszer átviteli függvénye:==<br />
<math>W(s) = \frac{1}{(1+s)^2(1+0,5s)}</math> <br />
'''Irányítható és megfigyelhető-e a rendszer?''' <br><br />
Nemmegfigyelhető mert a pólusai különbözőek.<br><br />
<pre><br />
rank(ctrb(a,b)) ha ez = a rendjével akkor irányítható<br />
rank(obsv(a,c)) ------||------<br />
</pre><br />
==<math>x_1' = 0,1*x_1+u</math><br><math>x_2' = 0,1*x_2 + 0,5*u</math><br><math>y=x_1</math>==<br />
Irányítható-e a rendszer?<br>Megfigyelhető-e a rendszer és miért?<br>*lás előbbi*<br />
==Milyen alakban írhatók fel a folytonos idejű rendszerek átviteli függvényei?==<br />
* '''Pólus zérus alakban'''<br />
* '''polinom / polinom alakban'''<br />
* '''részlettörtekre bontva'''<br />
==Milyen az átviteli függvény '''pólus zérus''' alakja?==<br />
<math>W(s)=K*\frac{(s-z_1)(s-z_2)\ldots{}}{(s-p_1)(s-p_2)\ldots{}}</math><br />
==Milyen összefüggés van egy folytonos idejű rendszer folytonos és diszkrét pólus-zérus formában felírt átviteli függvényei között.==<br />
==Egy iránytaható és megfigyelhető rendszer impulzus átviteli függvénye:==<br />
Írja fel a diszkrét idejű állapotegyenletet kanonikus formában!<br><br />
'''matlab:''' <br />
<pre> <br />
tf2ss utána: canon<br />
</pre><br />
==Mi az átmeneti függvény?==<br />
Egységugrásra adott válasz: v(t) = y(t) | u(t) = 1(t)<br />
==Mit ábrázol a Nyquist diagram?==<br />
Az átviteli karakterisztikát <math>W(j\omega)</math> a komplex számsíkon <math>\omega</math> függvényében<br />
==Mire szolgál a Nyquist diagram?==<br />
Következtetni lehet a nyílt és a zárt rendszer amplitúdó és fázismenetére, stabilitásásra.<br />
==Mi a Bode diagram?==<br />
A Bode diagramok külön ábrázolják a frekvenciafüggvény valós és képzetes részét. A vízszintes tengelyen szerepel <math>log\omega</math> a függőlegesen <math>logM</math> (mértékegysége dB), ill. <math>\varphi</math><br />
==Mi az aszimptotikus közelítés?==<br />
Lineáris közelítés alkalmazva: <math> 1+j\omega T = \left[ \begin{array}{rr} 1, ha\;\omega < 1/T \\ j\omega , ha\;\omega > 1/T \end{array} \right]</math><br />
==Rajzolja meg az átviteli függvény aszimptotikus Bode diagramját!==<br />
Egyenes szakaszok vannak amelyek meredeksége k*20dB/dekád, ahol k 3- és 3 közötti egész szám.<br />
* '''Fel/letörés:''' Egy diagram fel vagy letörik egy adott pontban ha ott a meredeksége 20dB/dekáddal nő vagy csökken.<br />
* '''Egytárolós tag:''' <math>H(s) = \frac{K}{1+sT} \Rightarrow H(j\omega) = \frac{K}{1+j\omega t}</math> 1/T-ig vízszintes, értéke logK, majd ott lefelé törik<br />
* '''Integráló tag:''' <math>H(s) = \frac{K}{s}</math> végig -20 dB/dekád, x-et K-ban metszi.<br />
* '''Kétszeresen integráló tag:''' <math>H(s) = \frac{K}{s^2}</math> végig -40 dB/dekád, x-et <math>\sqrt{K}</math>-ban metszi<br />
* '''Fáziskésleltető/siettető tag:''' <math>H(s) = \frac{1+s\tau}{1+sT}</math> vízszintes egyenes ami <math>1/\tau</math>-ban felfelé, <math>1/T</math>-ben lefelé törik.<br />
----<br />
Ezeket a kiskérdéseket infositeon találtam egy txt fájlban onnan írogattam át ide őket hogy legyenek ékezetek:), meg volt ahol hozzá is tettem. Ami üresen maradt azt aki tudja töltse ki, meg a hibákat is jívtsa aki tudja.<br />
-- [[AdorjaniAndras|Adora]] - 2007.06.17.<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Unknown user