Kiskoza, 2014. április 19., 13:48-n

2014-04-19T13:48:31Z

Kory, 2013. október 17., 20:14-n

2013-10-17T20:14:05Z

← Régebbi változat		A lap 2013. október 17., 22:14-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|Gazdhuman\|SzámvitelTémakör9}}~~


	__TOC__		__TOC__

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör9}} TOC ==Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A befektetett eszközök beszerzése (nö…”

2012-10-21T19:45:18Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör9}} __TOC__ ==Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A befektetett eszközök beszerzése (nö…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör9}}

__TOC__

==Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek==

A befektetett eszközök beszerzése (növekedése) csökkenti a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban a befektetési cash flow értéket.
I (103/13)

A befektetett eszközök beszerzése (növekedése) növeli a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban a befektetési cash flow értéket.
H (10/108)

A befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke a befektetési cash flow értéket növeli.
I (93/12)

A befektetett eszközök értékesítésének ellenértéke a finanszírozási cash flow értéket növeli.
H (15/116)

A befektetett eszközök értékesítésének nyereségével a működési cash flow-n belül csökkenteni kell az adózás előtti eredmény értéket, hiszen ezt az értéket a befektetési cash flow-n belül a befektetett eszközök eladása sor értéke is tartalmazza.
I (137/13)

A befektetett eszközök értékesítésének nyereségével a működési cash flow-n belül növelni kell az adózás előtti eredmény értéket, hiszen ezt az értéket a befektetési cash flow-n belül a befektetett eszközök eladása sor értéke is tartalmazza.
H (14/128)

A befektetett eszközök értékesítésének veszteségével a működési cash flow-n belül csökkenteni kell az adózás előtti eredmény értéket, mert a veszteség a befektetési cash flow-n belül nem jelentkezik.
H (12/113)

A befektetett eszközök értékesítésének veszteségével a működési cash flow-n belül növelni kell az adózás előtti eredmény értéket, különben a veszteség kétszer is szerepel a cash flow kimutatáson belül: a működési és a befektetési cash flow-ban.
I (106/18)

A bruttó cash flow az értékcsökkenésekkel (értékvesztésekkel), képzett céltartalékokkal csökkentett, visszaírásokkal, feloldott céltartalékokkal növelt adózás előtti eredmény.
H (12/110)

A bruttó cash flow az értékcsökkenésekkel (értékvesztésekkel), képzett céltartalékokkal növelt, visszaírásokkal, feloldott céltartalékokkal csökkentetett adózás előtti eredmény.
I (122/15)

A cash flow a pénzeszközállomány megváltozásának rendszerezett levezetése.
I (101/13)

A cash flow kimutatás a forgóeszközök közötti pénzeszközök változását mutatja be, így befektetett eszközökön belül szereplőtartós bankbetétekkel kapcsolatos változások is megjelennek a levezetésben, mégpedig a finanszírozási cash flow-n belül.
I (88/21)

A cash flow kimutatás direkt vagy indirekt módon minden pénzeszközváltozást megjelenít, azokat a pénzmozgásokat is, melyek nem jelentenek sem hozamot, sem költséget vagy ráfordítást.
I (103/14)

A cash flow kimutatásban nem jelennek meg azok a pénzbevételek vagy pénzkiadások, melyek nem jelentenek sem hozamot, sem költséget vagy ráfordítást.
H (6/119)

A direkt cash flow összeállításához feltétlenül szükségünk van a mérleg és az eredmény kimutatás adataira.
H (12/107)

A direkt cash flow-t a mérleg és az eredmény kimutatás adatainak segítségével állítjuk össze.
H (15/122)

A direkt cash flow-t pénzforgalmi adatokból állítjuk össze, a pénzbevételek és a pénzkiadások rendszerezett bemutatásával.
I (117/14)

A finanszírozási cash flow-n belül döntően a befektetett eszközökkel és a rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzeszközváltozások jelennek meg.
H (20/112)

A finanszírozási cash flow-n belül döntően a saját tőkével és a hosszú lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos pénzeszközváltozások jelennek meg.
I (129/18)

A fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés a működési cash flow-t csökkenti.
I (113/12)

A fizetett (fizetendő) osztalék, részesedés a működési cash flow-t növeli.
H (15/104)

A fizetett (fizetendő) osztalékot, a többi tulajdonosnak történi kifizetésétől eltérően nem a finanszírozási, hanem a működési cash flow-n belül kell megjeleníteni.
I (99/6)

A fizetett osztalékot, a többi tulajdonosnak történi kifizetéssel együtt a finanszírozási cash flow-n belül kell megjeleníteni.
H (17/125)

A jövőre vonatkozó közvetlen (direkt) cash flow-t szoktak likviditási tervnek is nevezni.
I (120/4)

A kapott osztalékot a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban – függetlenül attól, hogy forgóeszközök vagy befektetett eszközök közötti részesedések után kapjuk – a befektetési cash flow-n belül kell megjeleníteni.
I (115/15)

A kapott osztalékot a számviteli törvény szerinti cash flow kimutatásban – függetlenül attól, hogy forgóeszközök vagy befektetett eszközök közötti részesedések után kapjuk – a működési cash flow-n belül kell megjeleníteni.
H (7/96)

A közvetett (indirekt) cash flow-t szoktak likviditási tervnek is nevezni.
H (14/110)

A közvetett cash flow kimutatás levezetésekor az amortizációt hozzá kell adni az adózás előtti eredményhez, mert az amortizáció olyan költség, mely nem kapcsolódik pénzmozgáshoz.
I (101/16)

A közvetett cash flow kimutatás levezetésekor az amortizációt le kell vonni az adózás előtti eredményhez, mert az amortizáció olyan költség, mely nem kapcsolódik pénzmozgáshoz.
H (18/107)

A közvetett módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetlen módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel konkrét forgalmi adatokból dolgozik, magasabb az információtartalma.
H (10/108)

A közvetett módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetlen módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel állományváltozásokkal dolgozik, összeállítása általában egyszerűbb és gyorsabb.
I (111/17)

A közvetlen módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetett módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel konkrét forgalmi adatokból dolgozik, magasabb az információtartalma.
I (96/19)

A közvetlen módszerrel összeállított cash flow kimutatás előnye a közvetett módszerrel összeállított kimutatással szemben, hogy mivel állományváltozásokkal dolgozik, összeállítása általában egyszerűbb és gyorsabb.
H (19/147)

A mérlegadatokból számított likviditási mutatók előnye a cash flow kimutatással szemben, hogy a mutatók alapján számított értékek flow jellegűek, míg a cash flow kimutatás Stock jellegű.
H (17/115)

A mérlegadatokból számított likviditási mutatók hátránya a cash flow kimutatással szemben, hogy az adatok egy adott időpontot ragadnak meg, míg a cash flow kimutatás egy adott időszakra vonatkozik.
I (122/11)

A rendelkezésre álló cash flow-t ügy tudjuk meghatározni, hogy a nyitó pénzkészletből levonjuk a záró pénzkészletet.
H (18/92)

A szabad cash flow a vállalat számára az év végen készpénz vagy számlapénz formájában rendel kezesre álló pénzvagyon nagyságát mutatja meg.
H (18/104)

A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőinek veszélyeztetése nélkül szabadon kivonható a vállalkozásból.
I (106/21)

A számviteli cash flow három fő részterületre bontva mutatja be a pénzáramok alakulását az adott időszakban. Ezek: a bruttó cash flow, a nettó cash flow és a rendel kezesre álló cash flow.
H (9/111)

A számviteli cash flow három fő részterületre bontva mutatja be a pénzáramok alakulását az adott időszakban. Ezek: a működési, a befektetési és a finanszírozási cash flow.
I (127/12)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a befektetési cash flow levezetése direkt módon történik.
I (99/18)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a befektetési cash flow levezetése indirekt módon történik.
H (16/125)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a finanszírozási cash flow levezetése nagyreszt direkt módon történik.
I (110/15)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a finanszírozási cash flow levezetése nagyreszt indirekt módon történik.
H (18/122)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a működési cash flow levezetése direkt módon történik.
H (14/132)

A számviteli törvény által előírt cash flow kimutatásban a működési cash flow levezetése indirekt módon történik.
I (120/15)

A záró pénzkészlet és a nyitó pénzkészlet különbséget nevezzük, rendel kezesre álló cash flownak.
I (112/15)

Az indirekt cash flow összeállításához feltétlenül szükségünk van a mérleg és az eredmény kimutatás adataira.
I (108/16)

Az indirekt cash flow összeállításánál a pénzeszközváltozások a saját források és az idegen források változásával egyenes arányban vannak, míg a nem pénzeszközök változásával fordított arányban.
I (116/15)

Az indirekt cash flow összeállításánál a pénzeszközváltozások a saját források és az idegen források változásával fordított arányban vannak, míg a nem pénzeszközök változásával egyenes arányban.
H (13/129)

Befektetési cash flow alatt a befektetetési tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük.
I (111/12)

Egy vállalkozás fizetőképes, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai.
H (16/122)

Egy vállalkozás fizetőképes, ha működésből származó pénzbevételeiből folyamatosan finanszírozni lehet a működési kiadásokat.
I (119/13)

Egy vállalkozás nyereséges, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai.
I (104/13)

Egy vállalkozás nyereséges, ha működésből származó pénzbevételeiből folyamatosan finanszírozni lehet a működési kiadásokat.
H (17/104)

Finanszírozási cash flow alatt a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozást értjük.
I (105/13)

Finanszírozási cash flow alatt a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük.
H (14/121)

Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a finanszírozási cash flow-t 3000,- eFt-tal növeli.
H (9/101)

Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a működési cash flow-t 3000,- eFt-tal csökkenti.
H (14/109)

Ha a Szállítók nyitó értéke 1000,- eFt, záró értéke 4.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Szállítók állományváltozása a működési cash flow-t 3000,- eFt-tal növeli.
I (115/16)

Ha a Vevők nyitó értéke 4000,- eFt, záró értéke 6.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Vevők állományváltozása a működési cash flow-t 2000,- eFt-tal csökkenti.
I (103/18)

Ha a Vevők nyitó értéke 4000,- eFt, záró értéke 6.000, akkor az indirekt cash flow kimutatásban a Vevők állományváltozása a működési cash flow-t 2000,- eFt-tal növeli.
H (15/99)

Ha a bruttó cash flow 500,- eFt, a nyereségadó 40,- eFt, a jóváhagyott osztalék 100,- eFt, akkor a nettó cash flow 360,- eFt.
I (115/14)

Ha a rendelkezésre álló cash flow negatív az azt jelenti, hogy az induló pénzkészlet bizonyos mértékben felelésre került.
I (107/15)

Ha a rendelkezésre álló cash flow pozitív az azt jelenti, hogy az induló pénzkészlet bizonyos mértékben felelésre került.
H (13/110)

Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a finanszírozási cash flow-t 1.000,- e Ft-tal csökkenti.
H (12/108)

Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a működési cash flow-t 1.000,- e Ft-tal csökkenti.
I (103/16)

Ha az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek nyitó értéke 10.000,- eFt, záró értéke 9.000,- eFt, akkor az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek állományváltozása a működési cash flow-t 1.000,- e Ft-tal növeli.
H (18/97)

Ha az adózás előtti eredmény 1000,- eFt, az elszámolt értékcsökkenés 600,- eFt, a feloldott céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 1400,- eFt.
I (105/12)

Ha az adózás előtti eredmény 1000,- eFt, az elszámolt értékcsökkenés 600,- eFt, a feloldott céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 600,- eFt.
H (21/110)

Ha az adózás előtti eredmény 1500,- eFt, az elszámolt értékvesztés 800,- eFt, a képzett céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 2500,- eFt.
I (108/13)

Ha az adózás előtti eredmény 1500,- eFt, az elszámolt értékvesztés 800,- eFt, a képzett céltartalék 200,- eFt, akkor a bruttó cash flow 500,- eFt.
H (22/129)

Ha az Áruk nyitó értéke 7000,- eFt, záró értéke 4.500, akkor az indirekt cash flow kimutatásban az Áruk állományváltozása a működési cash flow-t 2500,- eFt-tal csökkenti.
H (15/110)

Ha az Áruk nyitó értéke 7000,- eFt, záró értéke 4.500, akkor az indirekt cash flow kimutatásban az Áruk állományváltozása a működési cash flow-t 2500,- eFt-tal növeli.
I (106/9)

Mivel a cash flow kimutatás a pénzeszközök változását mutatja be, a levezetésben nem szerepelnek semmiféle készpénzzel vagy számlapénzzel kapcsolatos pénzmozgások.
H (16/99)

Működési cash flow alatt a pénzügyi műveletekből származó pénzeszközváltozást értjük.
H (13/118)

Működési cash flow alatt a szokásos tevékenységből származó pénzeszközváltozást értjük.
I (113/14)

Nettó cash flow alatt a nyereségadóval, az osztalékkal és az adózott eredményt terheli más kifizetésekkel csökkentett bruttó cash flow-t értjük.
I (104/12)

Nettó cash flow alatt a nyereségadóval, az osztalékkal és az adózott eredményt terheli más kifizetésekkel növelt bruttó cash flow-t értjük.
H (20/88)

==Előző teszt==

* [[SzámvitelTémakör8|SzámvitelTémakör8]]

==Következő teszt==

* [[SzámvitelTémakör10|SzámvitelTémakör10]]

==Vissza a főoldalra==

[[SzamVitel]]

[[Category:Gazdhuman]]

Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 9 - Laptörténet

Kiskoza, 2014. április 19., 13:48-n

Kory, 2013. október 17., 20:14-n

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör9}} __TOC__ ==Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A befektetett eszközök beszerzése (nö…”

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör9}} TOC ==Témakör: A pénz számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A befektetett eszközök beszerzése (nö…”