Kiskoza, 2014. április 19., 13:50-n

2014-04-19T13:50:07Z

Kory, 2013. október 17., 20:14-n

2013-10-17T20:14:29Z

← Régebbi változat		A lap 2013. október 17., 22:14-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|Gazdhuman\|SzámvitelTémakör10}}~~


	__TOC__		__TOC__

Kory, 2013. április 20., 08:00-n

2013-04-20T08:00:06Z

← Régebbi változat		A lap 2013. április 20., 10:00-kori változata
286. sor:		286. sor:

	* [[SzámvitelTémakör9\|SzámvitelTémakör9]]		* [[SzámvitelTémakör9\|SzámvitelTémakör9]]

	~~==Következő teszt==~~

	* [[SzámvitelTémakör11\|SzámvitelTémakör11]]

	==Vissza a főoldalra==		==Vissza a főoldalra==

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör10}} TOC ==Témakör: Költségek számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A bérjárulékok között nem szere…”

2012-10-21T19:44:58Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör10}} __TOC__ ==Témakör: Költségek számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A bérjárulékok között nem szere…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör10}}

__TOC__

==Témakör: Költségek számbavételéhez kapcsolódó ismeretek==

A bérjárulékok között nem szerepelhetnek adójellegű tételek.
H (10/79)

A bérjárulékok személyi jellegű költségek.
I (111/16)

A bérköltségek köze tartozik a munkavállalónak fizetett albérleti hozzájárulás, üdülési csekk, et kezesi jegy, vagy a végkielégítés.
H (16/88)

A bérköltségek köze tartozik többek között az alapbér; a törzsbér; a bérpótlékok; az éves eredménytől függő prémiumok, jutalmak; a kiegeszitő fizetések; az illetmények; a 13. vagy további havi munkabér.
I (99/6)

A bérköltségként jelenítjük meg a bérjárulékokat, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetéseket.
H (9/107)

A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél kisebb mértékben emelkednek.
I (84/13)

A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének egységnyi növekedésére egységnél nagyobb mértékben emelkednek.
H (10/99)

A degresszíven változó költségek a tevékenység volumenének hatására csökkennek.
H (14/106)

A felmerült és az időszakot terheli, költségek között a kapcsolatot a kalkuláció teremti meg.
H (21/89)

A felmerült és az időszakot terheli költségek között a kapcsolatot a költségkorrekciók teremtik meg.
I (86/9)

A főüzemek, a társüzemek, valamint a központi irányítás a költségek felmerülése szempontjából költséghelyek.
I (93/15)

A főüzemi költségek a termek előállítás és szolgáltatásnyűjtás konkrét helyein felmerült közvetett költségek.
I (76/11)

A főüzemi költségek a termék elő állító és szolgáltatást nyújtó tevékenységeket kiszolgáló, ezek munkáját segíti üzemek költségei.
H (12/93)

A hulladék újrahasznosítása költségmegterülést jelent.
I (94/7)

A költség a tevékenység érdekében felmerült erőforrás felhasználás pénzben kifejezett értéke.
I (94/20)

A költség az értékesített eszközök bekerülési (könyv szerinti) értéke.
H (12/103)

A költségcsökkenések között megkülönböztetünk tényleges és technikai költségcsökkenéseket.
I (91/14)

A költségek aktív időbeli elhatárolása a felmerült költségekhez további költségeket rendel.
H (7/94)

A költségek aktív időbeli elhatárolása csökkenti a felmerült költségeket.
I (104/13)

A költségek aktív időbeli elhatárolása költségmegterülést jelent.
H (13/89)

A költségek passzív időbeli elhatárolása a felmerült költségekhez további költségeket rendel.
I (76/15)

A költségek passzív időbeli elhatárolása csökkenti a felmerült költségeket.
H (21/93)

A költségkorrekcióknak két csoportja van a költségek időbeli elhatárolása és a költségmegterülések.
I (87/14)

A költségmegterülések a felmerült költségeket csökkenti tételek.
I (110/8)

A költségmegterülések a felmerült költségeket növeli tételek.
H (16/106)

A központi irányítás költségei változó költségek.
H (14/84)

A központi irányítás általános költségei köze tartoznak a társüzemi költségek.
H (14/110)

A közvetett költségek gazdasági szempontból nem köthetik egy meghatározott termekhez.
I (99/6)

A közvetlen költségek esetében a költségviselő nem ismert, kizárólag a költséghely.
H (14/103)

A közvetlen költségek gazdasági szempontból egy meghatározott termekhez köthetik és kizárólag a termekkel hozhatok kapcsolatba.
I (90/14)

A lineárisan változó költségek a mennyiség egységnyi növekedésére mindig ugyanolyan mértékben emelkednek.
I (108/9)

A lépcsőzetesen változó költségek bizonyos tevékenységi volumen elérésekor ugrásszerűen változnak és a következő kritikus pontig újra változatlanok maradnak.
I (108/7)

A progresszíven változó költségek a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%-nal kisebb mértékben emelkednek.
H (12/101)

A progresszíven változó költségek a tevékenység volumenének 1%-os növekedésére 1%-nal nagyobb mértékben emelkednek.
I (91/10)

A pénzügyi, befektetési, biztosító intézeti szolgáltatásokat, hatosai igazgatási szolgáltatásokat egyéb szolgáltatás költségeként mutatjuk ki.
I (90/14)

A regresszíven változó költségek a tevékenység volumenének hatására csökkennek.
I (99/13)

A személyi jellegű költségek köze soroljuk a bérköltséget, a bérjárulékokat, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetéseket.
I (81/9)

A szőkített önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel a termekre jutó vállalati általános, költségeket is.
H (13/96)

A szőkített önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kívül a termékre jutó üzemi általános, költségeket is.
I (105/11)

A technikai költségcsökkenések köze tartoznak a költségmegterülések és az aktív időbeli elhatárolások.
H (10/99)

A technikai költségcsökkenések köze tartoznak a költségrendezések (költségfelosztások), a költségek aktiválása, valamint átvezetése az eredmény terhére.
I (90/14)

A technológiai önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel az üzemi általános, költségek lineárisan változó részét is.
I (91/10)

A technológiai önköltségen meghatározott bekerülési érték tartalmazza a közvetlen költségeken kivel az üzemi általános költségeket is.
H (9/94)

A társüzemi költségek a termek előállítás és szolgáltatásnyújtás konkrét helyein felmerült közvetett költségek.
H (16/94)

A társüzemi költségek a termék elő állító és szolgáltatást nyújtó tevékenységeket kiszolgáló, ezek munkáját segíti üzemek költségei.
I (114/13)

A tényleges költségcsökkenések köze tartoznak a költségmegterülések és az aktív időbeli elhatárolások.
I (95/4)

A tényleges költségcsökkenések köze tartoznak a költségrendezések (költségfelosztások), a költségek aktiválása, valamint átvezetése az eredmény terhére.
H (6/113)

A viszonylag állandó költségek a tevékenység egy adott terjedelmen belül nem reagálnak a tevékenység volumenének változásara, az adott terjedelmet túllepve azonban igen.
I (95/20)

A vállalati általános költségei köze a központi igazgatás és adminisztráció költségei, az értékesítés közvetett költségei valamint az egyéb központi általános költségek tartoznak.
I (100/11)

Az anyagjellegű költségek köze soroljuk az anyagköltséget, az igénybevett szolgáltatás költséget, az egyéb szolgáltatás költséget, valamint az eladott áruk beszerzési értéket.
H (12/86)

Az anyagjellegű költségek köze soroljuk az anyagköltséget, az igénybevett szolgáltatás költséget, valamint az egyéb szolgáltatás költséget.
I (95/8)

Az anyagköltség a tevékenység érdekében felhasznált anyagok pénzben kifejezett értéke.
I (86/8)

Az anyagköltség a vásárolt anyagok pénzben kifejezett értéke.
H (17/94)

Az elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem ellenszámla.
H (8/84)

Az elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem átvezetési számla.
I (85/12)

Az elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem ellenszámla.
I (97/7)

Az elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén a másodlagos elszámolásnál alkalmazott ellenszámla a költségnem átvezetési számla.
H (7/108)

Az időszakban felmerült költségek között vannak olyan költségek, melyek a tárgyidőszakot terhelik és vannak olyan költségek, melyek más beszámolási időszakban jelentkeznek ráfordításként.
I (87/16)

Az időszakban felmerült és az időszakot terheli, költségek összege kiadja az összes költséget.
H (5/89)

Az időszakot terheli, költségek között vannak olyan költségek, melyek az időszakban merültek fel, de lehetnek olyan költségek is, melyek más beszámolási időszakból származnak.
I (93/7)

Az általános költség szinonimája a közvetett költségnek.
I (100/18)

Az általános költségek esetében a költségviselő nem ismert, kizárólag a költséghely.
I (121/21)

Bérjárulékként kerül kimutatásra a munkáltató által fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék; egészségbiztosítási járulék; egészségügyi hozzájárulás; munkaadói járulék; szakképzési hozzájárulás; valamint minden olyan adok módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg.
I (107/14)

Egy 2005. decemberében megfizetett, következő negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2005. évi eredményt terheli.
H (8/89)

Egy 2005. decemberében megfizetett, következő negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2006. évi eredményt terheli.
I (97/12)

Egy 2006. januárjában megfizetett, előző negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2005. évi eredményt terheli.
I (100/20)

Egy 2006. januárjában megfizetett, előző negyedévre vonatkozó bérleti díj a 2006. évi eredményt terheli.
H (15/101)

Egy asztalos vállalatnál az elállításra kerülő szék a költséghely.
H (14/92)

Egy asztalos vállalatnál az elállításra kerüli szék az költségviselő.
I (90/9)

Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszközforrás számlákkal szemben költségnem számlák állnak.
I (88/15)

Elsődleges költségnem, másodlagos költségviselő/költséghely elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségviselő/költséghely számlák állnak.
H (11/98)

Elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségnem számlák állnak.
H (8/111)

Elsődleges költségviselő/költséghely, másodlagos költségnem elszámolás esetén költségkönyveléskor az eszköz, forrás számlákkal szemben költségviselő/költséghely számlák állnak.
I (107/8)

Ha a költségeket a kalkulációhoz való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk bekerülési értékbe tartozó és nem tartozó költségeket.
I (103/15)

Ha a költségeket a kalkulációhoz való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk állandó (fix) és változó költségeket.
H (14/84)

Ha a költségeket a volumenhez való kapcsolat szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk állandó (fix) és változó költségeket.
I (91/12)

Ha a költségeket elszámolhatósági módjuk szerint csoportosítjuk, akkor közvetlen és közvetett költségekről beszelünk.
I (89/15)

Ha a költségeket elszámolhatósági módjuk szerint csoportosítjuk, költségnemekről beszelünk.
H (7/82)

Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, költség nemekről beszelünk.
I (92/10)

Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk anyagjellegű, személyi jellegű költségeket, valamint az értékcsökkenési leírását.
I (80/13)

Ha a költségeket fajtájuk, jellegük szerint csoportosítjuk, megkülönböztetünk közvetlen és közvetett költségeket.
H (9/101)

Igénybevett szolgáltatás költségeként mutatjuk ki a pénzügyi, befektetési, biztosító intézeti szolgáltatásokat, hatosai igazgatási szolgáltatásokat.
H (12/95)

Igénybevett szolgáltatás költségeként mutatjuk ki mindazon szolgáltatásokat, melyek nem tartoznak sem a közvetített szolgáltatásokhoz, sem az egyéb szolgáltatásokhoz.
I (86/9)

Költségek aktív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény csökken.
H (14/95)

Költségek aktív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény nő.
I (101/8)

Költségek passzív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény csökken.
I (98/11)

Költségek passzív időbeli elhatárolása esetén a tárgyévi eredmény nő.
H (13/103)

Szemelyi jellegű egyéb kifizetésként jelenítjük meg a munkavállalónak fizetett albérleti hozzájárulást, üdülési csekket, et kezesi jegyet, vagy a végkielégítést is.
I (107/8)

Változó költségek azok, melyek a tevékenység volumenétől függően valamilyen arányban változnak.
I (90/11)

Állandó költségnek nevezzük azokat a költségeket, melyek a tevékenységi volumenjelentős terjedelmében a vizsgált időszakban változatlanok.
I (99/12)

Értékcsökkenési leírásként mutatjuk ki a befektetett eszközök körében a bekerülési érték tárgyidőszakra jutó csökkenését, melyet a hasznos gazdasági élettartam, a várható maradványérték és egyéb tényezők figyelembevételével, előzetes tervek alapján határoznak meg.
H (12/103)

Értékcsökkenési leírásként mutatjuk ki az immateriális javak, tárgyi eszközök körében a bekerülési érték tárgyidőszakra jutó csökkenését, melyet a hasznos gazdasági élettartam, a várható maradványérték és egyéb tényezők figyelembevételével, előzetes tervek alapján határoznak meg.
I (109/14)

==Előző teszt==

* [[SzámvitelTémakör9|SzámvitelTémakör9]]

==Következő teszt==

* [[SzámvitelTémakör11|SzámvitelTémakör11]]

==Vissza a főoldalra==

[[SzamVitel]]

[[Category:Gazdhuman]]

Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám: 10 - Laptörténet

Kiskoza, 2014. április 19., 13:50-n

Kory, 2013. október 17., 20:14-n

Kory, 2013. április 20., 08:00-n

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör10}} __TOC__ ==Témakör: Költségek számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A bérjárulékok között nem szere…”

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Gazdhuman|SzámvitelTémakör10}} TOC ==Témakör: Költségek számbavételéhez kapcsolódó ismeretek== A bérjárulékok között nem szere…”