David14: David14 átnevezte a(z) Számítógépes kultúra jegyzet lapot a következő névre: Számítógépes kultúra - Jegyzet

2013-02-06T11:46:48Z

David14 átnevezte a(z) Számítógépes kultúra jegyzet lapot a következő névre: Számítógépes kultúra - Jegyzet

← Régebbi változat	A lap 2013. február 6., 13:46-kori változata
(Nincs különbség)

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|SzamgepKultJegyzet}} vissza ---- Az alant olvasható jegyzetet tessék óvatosan kezelni, real time próbáltam begépeln…”

2012-10-22T11:46:28Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|SzamgepKultJegyzet}} vissza ---- Az alant olvasható jegyzetet tessék óvatosan kezelni, real time próbáltam begépeln…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Valaszthato|SzamgepKultJegyzet}}

[[SzamgepKult|vissza]]
----

Az alant olvasható jegyzetet tessék óvatosan kezelni, real time próbáltam begépelni, szóval lehet, hogy valami hülyeséget írtam. Azért nagyjából jó. Remélem érthető is.
A helyesírási hibákért szintén bocs. Azért remélem segít. Könnyebben olvasható, mint egy kézzel írott jegyzet.
Arminius hangfelvétele alapján kiegészítettem: [[BrezinaP|Brez]].

'''1. Tabulációs project:'''

Franciák a nagy francia forradalom idején azzal a problémával néztek szembe, hogy szerettek volna használható ''táblázatokat'' készíteni, és ezt úgy oldották meg, hogy

''Piramis'' jelleggel felülre tettek:

5 jó matematikust: ők kitalálták, hogy mi az a feladat amit kell megoldani, ezt leosztotta kb.
20 db középszintű matematikus: leegyszerűszítették, hogy egyszerű emberek is meg tudják oldani
80 db fodrász oldotta meg a feladatokat.

Ez a mechanizmus ''emberhez volt igazítva'', tehát hogy egyszerre csak egy műveletet tudunk elvégezni, nem tudunk hosszú számokat megjegyezni, stb.

''Neumann János'' elhatározta, hogy gépesíteni fogja a számítástechnikát és elektronikus számítógépet fog készíteni, ezt úgy csinálta (a 2. világháború idején) hogy lement a ballisztikai laboratórium számítástechnikai termébe megnézte, hogy a fiatal nők milyen struktúra szerint dolgozzák fel az adatokat. Ezt gépesítette és így született meg a Neumann-féle architektúra, amit '''Neumann-féle szűk keresztmetszettnek''' szoktak nevezni.

'''2. Az első programok eredete:'''

Neumann meg volt győződve, hogy csak gépi kódban lehet programozni, mert különben nagyon csökkenni fog a hatékonyság.
Ennek megfelelően az első programnyelvet 1948-ban írták meg: ''initial order'' , assemblybe fordította le 30 sorban az utasításokat. Itt derült ki a számítástechnika egyik problémája: amikor növeljük a programok méretét akkor a komplexitás nagyon gyorsan növekedni fog.
Az első programozási kézikönyv: 1951.

1957-ben jelent meg a '''fortran''', jelentősége felbecsülhetetlen.
Ha nem lett volna fortran akkor a programozók 90%-a soha nem kezd el programozni, ugyanis a fortran előtt nem léteztek nagyüzemi módszerek a programozásra. Előnyei
* A fortrannal majdnem olyan gyorsan lehetett programozni, mint assemblyben.
* Kitágította a potenciális programozók körét és ezáltal növelte az igényt a számítógépekre.
Az igazi programozók a fortran elterjedését megpróbálták megakadályozni, ugyanis azt gondolták hogy nem jó dolog ha mindenki tud programozni, de nem sikerült.

'''3. Unix eredete:'''

1960-as évek elején az IBM volt az autókrata technológia szimbóluma, és az alternatívát a Digital Equipment PDPI-je jelentette, melyre jellemző hogy kicsi és nyitott. 1961-ben az MIT időosztásos rendszerekkel kezdett kísérletezni. Ezt az IBM furcsa dolognak tartotta, mivel hogy nincsen benne perspektíva. A MIT felvetette a Multix nevezetű operációs rendszert.
1969-ben leállították. Ekkor kezdett elkészülni a Unics, amit Thomson és Richie fejlesztett. A mainframe ellen irányult, hogy olyan rendszert hozzanak létre ami lehetővé teszi a a számítástechnika decentralizálását, és hidat alkot a nagy és a kisgépek között.

1972-ben a Dougles Mclroy felveti a kérdést: hogyan lehetne az egyik program kimenetét egy másik program bemenetére irányítani.
Thomson 1dimensióssá tesz ezt az elvet: '''pipe''' : bármilyen kimenet bármi másnak a bemeneteként tud viselkedni. A Unix eszerint működik.

'''4. Turing teszt:'''

Turing abból indult ki, hogy volt egy játék amit a 30as években Londonban játszottak:
Egyik szobába beküldünk egy not a másikba egy férfit. Csak kérdések alapján ki kell találni, hogy melyikben van a férfi,melyikben a no. Turing azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia esetében pontosan ugyan ez a megoldás:
egy olyan tesztet kell létrehozni ami arra válaszol, hogy a rendzser úgy viselkedik-e mintha értelmes lenne. Konkrétan egyik szobába betesszük a gépet a másikba az embert, és ha a gép úgy tud válaszolni hogy nem tudjuk megkülönböztetni egy intelligens embertol akkor arra következtethetünk, hogy ugyanolyan intelligens mint egy ember. Problémák:

* attól hogy a kérdések alapján nem tudjuk megkülönböztetni a férfit és a nõt, ebbol nem az következik hogy nem különböznek, hanem hogy nem tudjuk megkülönböztetni.

* nem mindegy hogy ki a kérdezõ, ugyanis egy MI expertet sokkal nehezebb átverni, mint egy átlagembert. A turing-teszten kétféle képp lehet átmenni: okosabb gépek vagy butább kérdezõk jelenthetik a megoldást.

* az nem az intelligencia emulációja-e csak ami történik?: de lehet-e az intelligenciát emulálni?

* ha olyan kommunikációs rendszert építünk ki amiben minden face2face információ elvész, nem veszik-e el a lényege az egésznek.

* vajon az érzelmek nem tartoznak-e hozzá az intelligenciához? Ez alapján akkor lenne intelligens egy gép, ha teljesen ugyanolyan lenne mint mi, ez viszont nem mindig igaz.

Turing teszt ellentetje a kínai szoba:
Rakjunk be egy embert egy szobába egy szótárral és kezdjünk el az ajtó alatt cédulákat becsúsztatni neki, amin kínai nyelvû kérdések vannak de az illetõ nem tud kínaiul. A szótárban minden karaktersorozatra benne van a válasz, tehát annélkül hogy tudna kínaiul egy kinaival tud beszélgetni.

A probléma, hogy sem a szótár sem a szoba, sem az ember nem tudja, hogy mi történik, mégis kívülrol nézve úgy tûnik, mintha megjelenne a megértés.

Ezek szerint abból, hogy látszólag értelmesen viselkedik a rendszer, semmire nem tudunk következtetni.

'''5. Architektúra és Copyright:'''

4 féle jogi szabályozás létezik:

* jogi szabályozás: megmondja hogy hány évet kap valaki ha egy copyright alatt áló filmet kitesz egy publikus oldalra
* normatív szabályozás: akkor se cselekedjünk helytelenül, ha nem kapunk érte büntetést
* piaci szabályozás: meghatározza pl. hogy mennyi egy matrica az autópályára
* architektúrán keresztül: autópálya építése, ami befolyásolja a közlekedést.
Ezek azok amik befolyásolják a copyrighthoz való viszonyulást az interneten.

Probléma az, hogy a szerzõi jogok védelmében fellépõ alapítványok azt szokták mondani, hogy a letöltés nem jó dolog.
Azonban minimum 4 féle letöltés létezik:
* publikusan kitenni valami védett anyagot: ez egyértelmûen bûncselekmény
* mintát feltenni valamibõl
* olyan dolgot feltenni ami elvileg védett, de gyakorlatilag nem lehet sehol megtalálni
* saját anyagot feltenni

Az utóbbi évszázadban a cégkoncentráció olyan szintûvé vált, hogy megjelenik az architektúra, mint befolyásoló tényezõ.

Egyre inkább kitolják újból és újból a különbözõ termékek copyright határát, mivel akkora lobbierejük van. Ezzel az a probléma hogy szelektálás nélkül tolják ki, és így azoknak a könyveknek a 98%-a ma nem elérhetõ, ami 1923-ban elérhetõ volt.

'''6. Internet-féreg tanulságai:'''

Az derült ki, hogy a kb. 60000 akkor létezõ számítógépbõl kb. 2000-et tett mûködésképtelenné. Azért csak annyit, mert csak ennyin futott a BSD-nek az a verziója, ami olyan hibát tartalmazott amit az internet féreg ki tudott használni.
* A változatosság gyönyörködtet: tehát egy olyan rendszer amely kizárólag egy operációs rendszeren alapul sérülékeny.
* A tüneti kezelés nem hatékony.
* A korábbi elképzeléssel ellentétben nem úgy kell a tûzfalat beüzemelni, hogy kikapcsoljuk azokat a funkciókat amelyek nem kellenek, hanem hogy mindent kikapcsolunk és csak azt kapcsoljuk be amire szükség van.
* Létrehozták a CERT-et. Azaz ha az internet globalizálódik és a problémák globálissá válnak, akkor a válasznak is globálisnak kell lennie.

'''7. Internet felépítése:'''

Paul Baran elképzelése:
3-féle szerkezet:
* centralizált, pl. telefonközpont
* decentralizált, pl. nemzetközi telefonhálózat
* háló modell, egyenrangú nodekból (ez lenne az ideális)
Mindenki azt hitte, hogy az Internet nagymértékben redundáns, de szept 11-én rájöttek, hogy nem.

2-féle érdek:
* biztonságtechnikai érdek
* gazdasági érdek : egy szolgáltató nem fog még egy üvegszálat lefektetni ha már van egy lefektetve…
Ígyhát az Internet inkább a decentralizált sémát valósítja meg. A probléma az, hogy egy ilyen jellegû hálózatban nincs küszöbérték a fertõzések terjedésére, azaz ha megjelenik egy fertõzés, akkor az mindenképp el fog terjedni.

Ha meg akarnánk a terjedést elõzni, akkor a nagy szolgátatókat kéne rávenni, hogy a csomópontokban szûrést végezzenek, de ez nem olyan mint TV, itt nem felel a szolgáltató a tartalomért, ezért nem kötelezhetõ a szûrésre.

'''8. FIPS:'''

1973: milyen alapelvek alapján kell a személyes adatokat kezelni.

* 1.az érintettnek joga van tudni, hogy milyen adatokat tárolnak róla és ezeket mire használják: személyes adatok nem kezelhetõk titokban
* 2.joga van megakadályozni, hogy egy róla szóló adatot beleegyezése nélkül más célra használjanak
* 3.módja kell hogy leegyen hogy a vele kapcsolatos adatokat helyesbítse vagy kiegészítse: ha az adatok õt helyettesítik akkor nem tükrözhetnek hamis képet
* 4.a személyes adatokat tároló, használó szervezetnek meg kell gyõzõdnie, hogy arra használják az adatokat, amire eredetileg megkapta õket.

3-féle adat:
* adat
* személyes adat: egy-egy megfeleltetéssel az adott személlyel összekapcsolható
* szenzitív adat (sexuális beállítottság, pénzügyi helyzet stb.)
Privacy szabályozásának modelljei:
* 1.Keretszabályozás: nagy általánosságban megmondjuk, hogy hogyan kell kezelni az adatokat. De különbözõ esetekben értelmezni kell.
* 2.Szektorális szabályozás: különbözõ területeket máshogy szabályozzák (pl. internet, mobil külön, ilyesmi). De ilyekor viszont a szabályozást mindig egy lépéssel hátrébb tart mint a tech.
* 3.ipar önszabályozása: cégek összeállnak, és õk mondják meg, hogy hogy kéne mit szabályozni. De az ipar egész máshogy szabályoz, olyat akar, ami neki kedvezõ. (kistestvér-nagytestvér: ipar-állam)

'''9. Kamerázás problémái:'''

Elõzményként érdemes megemlíteni, hogy nem mindegy, hogy rögzítik e a felvételt vagy sem (pl volvo buszok). Ha nem rögzítik akkor nem lehet vele visszaélni, ezzel semmi gond nincs. Ha viszont rögzítik, akkor azzal vissza is lehet élni. Problémák a kamerázással:
* technológiai választ ad egy nem technológiai kérdésre. pl. 8. ker. bekamerázása ->nem abbamaradt a bûnözés, csak más helyre mentek.
* a kamerázás mögött az húzódik, hogy a privacy és a biztonság egy állandót ad, azaz ha csökken a pricacy, akkor nõ a biztonság. Viszont olyan indokkal szoktak bekamerázni helyeket, hogy megelõzzék a terrorizmust, de a egy terrorista arcát a bûncselekmény elkövetéséig nem ismerik. Attól, hogy csökkentjük a privacy-t, nem biztos hogy nõ a biztonság, és attól, hogy valaki biztonságban érzi magát még nem feltétlen van biztonságban.
* az állam az állampolgárokban potenciális bûnözõket lát
Nem morális probléma:
* statisztikai: arcfelismerõ kamera 10000-bõl 1szer téved. 10.000.000-ból 1 terrorista -> 1000 téves riasztás!!!

Általában véve: a biometrikus azonosítás annyira biztosan azonosítja az egyént, amennyire az adatbázis megbízható. Ez nem elég.

'''10. Szólásszabadság Európai és Amerikai modellje:'''

1917-ben Schenk röplapokat osztogatott, hogy ne vonuljanak az amerikaiak a világháborúba. A bíróság elítélte. Ezután kimondták azt az alapszabályt, hogy a szólásszabadság egy fontos dolog: a demokrácia nem muködtethetõ szólásszabadság nélkül! Anarchia Sen közgazdász azt mutatta ki, hogy csak nem demokratikus és sajtószabadsággal nem rendelkezõ államokban lehetnek halálos éhinségek. Nálunk ez azért nincs így, mert van visszacsatolás, és az államnak is érdeke, hogy szeressék a választópolgárok és ne haljanak éhen.

A lényeg az, hogy egy szólásszabadsággal rendelkezõ országban az állampolgárok nagyobb biztonságban vannak, mint ellenkezõ esetben. Tehát a szólásszabadságot érdemes védeni, a kérdés hogy meddig. Ebben különbözik az európai és az amerikai modell

* ''Amerikában'' csak 1 esetben lehet korlátozni: ha nyilvánvaló veszély van jelen. (pl. nem lehet tüzet kiáltani zsúfolt helyen, mert akkor halálra tapossák egymást az emberek)

* ''Európában'' fontos dolog, de ismerünk olyan eseteket, amikor a szólásszabadsággal visszaélve pl a nácik vagy a kommunisták hatalomátvételt hajtottak végre. Ilyen esetekben nem lehet engedni a szólásszabadságot. Szerintük olyan mint egy gumi, egy ideig lehet feszíteni, de aztán el fog szakadni.

by Geronimo ( geronimo@sch.bme.hu )

* {{InLineFileLink|Valaszthato|SzamgepKultJegyzet|Szmtgpeskultra.doc|Szmtgpeskultra.doc}}: Szgkult jegyezet doc-ban
* {{InLineFileLink|Valaszthato|SzamgepKultJegyzet|szgpkult.pdf|szgpkult.pdf}}: 2005 őszi féléves összefoglaló jegyzet
* {{InLineFileLink|Valaszthato|SzamgepKultJegyzet|szgkult05_tavasz.rtf|szgkult05_tavasz.rtf}}: Lektorált jegyzet Deák Gábortól, 2005. tavasz

[[Category:Valaszthato]]

Számítógépes kultúra - Jegyzet - Laptörténet

David14: David14 átnevezte a(z) Számítógépes kultúra jegyzet lapot a következő névre: Számítógépes kultúra - Jegyzet

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|SzamgepKultJegyzet}} vissza ---- Az alant olvasható jegyzetet tessék óvatosan kezelni, real time próbáltam begépeln…”