Segítség:Latex - Laptörténet

Erikb: 3 elírás javítása

2013-12-14T13:57:14Z

3 elírás javítása

← Régebbi változat		A lap 2013. december 14., 15:57-kori változata
17. sor:		17. sor:
	: Példa <math> címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> → <math>1+2=3</math>		: Példa <math> címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> → <math>1+2=3</math>

	Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> ~~címkéne~~ belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.		Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> címkén belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.

	: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az <math> címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.		: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az <math> címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.
83. sor:		83. sor:
	A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.		A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.

	Latexben az '''operátorokat''' használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.		Latexben '''operátorokat''' használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.

	; Az általános ~~operátorszintexis~~		; Az általános operátorszintaxis
	: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code>		: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code>

Kory, 2013. június 11., 08:51-n

2013-06-11T08:51:33Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 11., 10:51-kori változata
157. sor:		157. sor:
	\|}		\|}
	==További információ==		==További információ==
	Az itt említett lehetőségeken kívül [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pletle%C3%ADr%C3%B3_nyelv itt]] találsz még információkat.		Az itt említett lehetőségeken kívül [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pletle%C3%ADr%C3%B3_nyelv itt] találsz még információkat.

Kory, 2013. június 11., 08:51-n

2013-06-11T08:51:14Z

← Régebbi változat		A lap 2013. június 11., 10:51-kori változata
156. sor:		156. sor:
	<math>\left( \frac a b \right)</math>		<math>\left( \frac a b \right)</math>
	\|}		\|}
			==További információ==
			Az itt említett lehetőségeken kívül [[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:K%C3%A9pletle%C3%ADr%C3%B3_nyelv itt]] találsz még információkat.

Palotasb: /* Operátorok */

2013-04-06T12:13:39Z

Operátorok

@@ 88. sor: / 88. sor: @@
 : <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code>
-Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható.
+Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható. Az opciók rész általában elhagyható, a szögletes zárójeleket nem kell kiírni.
 {| class="wikitable"
@@ 95. sor: / 95. sor: @@
 | <code>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</code>
 | <math>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</math>
 |}

Palotasb, 2013. április 6., 11:46-n

2013-04-06T11:46:24Z

← Régebbi változat		A lap 2013. április 6., 13:46-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~__NOTOC__~~
	{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}		{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
	Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.		Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.
10. sor:		9. sor:

	Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.		Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.
			__TOC__
	== Alapok – <math> címke ==		== Alapok – <math> címke ==

Palotasb: operátorok

2013-04-06T11:44:51Z

operátorok

← Régebbi változat		A lap 2013. április 6., 13:44-kori változata
11. sor:		11. sor:
	Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.		Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.

	== Alapok ==		== Alapok – <math> címke ==

	~~===~~ <math> címke ===

	'''Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.		'''Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.
34. sor:		32. sor:
	\|}		\|}

	=== Speciális szimbólumok ===		== Speciális szimbólumok ==

	Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.		Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.
82. sor:		80. sor:
	: <div style="height: 4em; overflow: scroll; border: 1px solid #aaa; padding: 5px;"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>		: <div style="height: 4em; overflow: scroll; border: 1px solid #aaa; padding: 5px;"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>

	=== Operátorok ===		== Operátorok ==

	~~Latexben~~ az ~~operátorokat használunk~~ a matematikai ~~formulák leírására. Mivel egy formula egy kétdimenziós ábra~~, ~~míg~~ a ~~szöveg~~, ~~amit leírunk csak egy dimenziós~~, ~~ezért~~ az ~~operátorok paraméterei adják valamilyen sorrendben a formula különböző részeit~~.		A fentiekkel már elég sok mindent le tudunk írni, de még mindig nem mindent. Az elvi gond az, hogy a matematikai formuláink kétdimenziósak, a speciális szimbólumainkat, kitevőinket, alsó indexeinket használva viszont lényegében még mindig az egydimenziós leírásnál vagyunk.

	~~; Általános operátorszintaxis~~		Latexben az '''operátorokat''' használunk a matematikai formulák többdimenziós leírására. Az operátor egy olyan speciális szimbólum, aminek paraméterei vannak, például egy tört számlálója és nevezője, egy gyök kitevője és ami benne van, egy mátrix elemei, stb.
	~~: <code>\~~'''~~operátornév~~'''~~[''opció1''~~,~~''opció2''~~,.~~..] '''paraméter1''' '''paraméter2''' ...</code>~~

	~~Összetettebb formulák esetén több formula egymásba ágyazásáról van szó~~, ~~vagyis egy-egy paraméter önmagában se feltétlenül egy darab szám vagy betű~~, ~~hanem az is lehet egy összetettebb paraméterekkel is rendelkező operátor~~. ~~Hogy egyértelmű legyen, melyik paraméter melyik operátorhoz tartozik, ezért az egymáshoz tartozó dolgokat (pl~~. ~~egy adott paramétert) mindig kapcsos zárójellel fogunk közre~~. ~~Gyakran akkor is ezt alkalmazzák, ha a paraméter például egyetlen karakter, és nem lenne külön szükség a zárójelezésre~~.		; Az általános operátorszintexis
			: <code>\'''operátornév'''[''opció1'',''opció2'',...] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} ...</code>

	~~; Általános operátorszintaxis zárójelezéssel~~		Egy paraméter az lehet egy bővebben kifejtendő Latex-képlet is, akár további operátorokkal és paraméterekkel, ezért kellenek a kapcsoszárójelek a paraméterek csoportosítására. Ha a paraméterünk egyetlen szimbólum, akkor a kapcsoszárójel el is hagyható.
	~~: <code>\'''operátornév'''[''opció1''~~,~~''opció2''~~,..~~.] {'''paraméter1'''} {'''paraméter2'''} {...}</code>~~

	~~; Példa~~		{\| class="wikitable"
	~~: Az ''sqrt'' operátor gyökjel alá helyez szöveget~~, ~~egyetlen paramétere a gyök (egyetlen opciója, pedig a gyökkitevő, ami opcionális).~~		\|+ Fontosabb operátorok, és példák
	:: <code>\~~sqrt~~ {a^2 + b^2} ~~= c</code>~~		\|-
	~~:: <math>\sqrt~~ {a~~^2 +~~ b^2} = c</~~math~~>		\| <code>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</code>
	:: <~~code~~>\~~sqrt[3]~~ {a^3 + b^3} ~~\neq c</code> (A ''neq'' operátor nullaparaméteres, csak a nemegyenlő jelet helyettesíti.)~~		\| <math>\frac {a+b} {a-b}, \frac 1 2 = 0.5</math>
	~~:: <math>\sqrt[3]~~ {a~~^3 +~~ b^3} ~~\neq c</math>~~
	~~: A ''frac'' operátor két paramétere egy tört számlálója és nevezője.~~		\|}
	~~:: <code>~~\frac ~~{\sqrt 2}~~ 2 = ~~\frac {1} {\sqrt 2}~~</~~code~~>
	~~:: <math>\frac {\sqrt 2} 2 = \frac {1~~} ~~{\sqrt 2}</math>~~

Palotasb: /* Speciális szimbólumok */

2013-04-06T11:33:20Z

Speciális szimbólumok

← Régebbi változat		A lap 2013. április 6., 13:33-kori változata
67. sor:		67. sor:
	\| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code>		\| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code>
	\| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math>		\| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math>
			\|-
			\| <code>\equiv = \neq < > \le \ge \sim \approx</code>
			\| <math>\equiv = \neq < > \le \ge \sim \approx</math>
			\|-
			\| <code>\emptyset \in \notin \cap \cup \subset \supset \forall \exists \nexists</code>
			\| <math>\emptyset \in \notin \cap \cup \subset \supset \forall \exists \nexists</math>
			\|-
			\| <code>\Leftarrow \leftarrow \uparrow \iff \leftrightarrow \Leftrightarrow \downarrow \rightarrow \Rightarrow</code>
			\| <math>\Leftarrow \leftarrow \uparrow \iff \leftrightarrow \Leftrightarrow \downarrow \rightarrow \Rightarrow</math>
	\|}		\|}

	Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.		Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.

	: <div ~~class~~="~~mv-collapsible mv-collapsed~~"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>		: <div style="height: 4em; overflow: scroll; border: 1px solid #aaa; padding: 5px;"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>

	=== Operátorok ===		=== Operátorok ===

Palotasb: átírás

2013-04-06T11:13:34Z

átírás

← Régebbi változat		A lap 2013. április 6., 13:13-kori változata
1. sor:		1. sor:
	__NOTOC__		__NOTOC__
	{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}		{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
	Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk.		Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Ennek az a lényege, hogy a cikkeken belül a folyó szövegbe könnyen tudunk képleteket beilleszteni, nem kell mondjuk képet készíteni egy képletről, és azt külön feltölteni.

	A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy ~~de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az~~, hogy ~~képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható~~ (~~bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű~~).		Itt egy példa arra, hogy milyen (elsőre ijesztőnek tűnő) kóddal kaphatunk egy szép képletet.
			{\| class="wikitable"
			\| <code><nowiki><math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math></nowiki></code>
			\| <math>\int_{-\infty}^\infty \mathrm{e}^{-\alpha x^2} \mathrm{d}x = \sqrt{\frac{\pi}{\alpha}}</math>
			\|}

	~~== Latex szintaxis ==~~		Ha ezt az oldalt elolvasod, az egész érthetővé fog válni.

	Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.		== Alapok ==

	=== ~~Alapok~~ ===		=== <math> címke ===

	: '''~~Az összes példakódban azt kell feltételezni, hogy~~ egy <code><math></code> ~~címkén belül van.~~'''		'''Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni''', majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

	~~Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.~~		: Példa <math> címke nélkül: <code>1+2=3</code> → 1+2=3
			: Példa <math> címkével: <code><nowiki><math>1+2=3</math></nowiki></code> → <math>1+2=3</math>

	~~: <code>1+1=2</code> vagy <code>1 + 1 = 2</code> (mindegy~~, hogy ~~írunk-e szóközöket)~~		Látszik, hogy az utóbbi példa kicsit máshogy néz ki, ez azért van, mert a wiki automatikusan egy képpé alakít minden <math> címkéne belüli képletet, és azt szúrja be az oldalra.
	~~: <~~math~~>1+1=2</math> vagy <math>1 + 1 = 2</math>~~

	~~Bizonyos speciális karakterek automatikusan~~ úgy ~~formázzák a körülöttük lévő szöveget~~, ~~ahogy azt~~ a ~~karakternek megfelelő operátor leírásakor papíron tennénk~~, ~~pl. négyzetre emeléskor a <code>^</code> karakter~~.		: ''Megjegyzés: innentől minden példában vegyük is úgy, hogy a kód az <math> címkén belül van, nem lesz mindig külön kiírva.

	: <code>~~a^2 + b~~^~~2 = c^2~~</code>		Az is látszik, hogy egyszerű szöveget beírva, ugyanazt kapjuk vissza, amit beírtunk, de hát a képletleírót nem is egyszerű képletek leírására találták ki. Pár speciális karakter használható egyszerű és gyakran használt formázásra, például felső indexbe írásra (hatványozásra) a <code>^</code> karakter vagy alsó indexre a <code>_</code> karakter.
	: <~~math~~>~~a^2 + b^2 = c^2~~</~~math~~>

	~~További speciális jelentése van~~ a ~~következő karaktereknek, ezeket közvetlenül nem lehet~~ a ~~szövegbe beszúrni:~~		{\| class="wikitable"
			\| <code>a^2 + b^2 = c^2</code>
			\| <math>a^2 + b^2 = c^2</math>
			\|-
			\| <code>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</code>
			\| <math>a_i^2 + b_i^2 = c_i^2</math>
			\|}

	: <code>~~# $ %~~ ^ ~~& _ { } ~ \~~</code>		=== Speciális szimbólumok ===
	~~: Helyettesíteni lehet néhányukat egy visszaperjel beszúrásával~~ a ~~karakter~~ (~~vagy a neve~~) ~~elé~~.
	: <code>\# \$ \% \& \_ \{ \} \~~sim~~ \~~backslash~~</code>		Észrevehetjük, hogy a képletmegjelenítő minden karaktert dőlt betűsként jelenít meg, ami azt jelenti, hogy az egy ''matematikai változó'', de mi nem mindig matematikai változókat akarunk begépelni. Azt is észrevehetjük, hogy van pár olyan karakter, amit szívesen begépelnénk, de nincs ''alfa'' billentyű a klaviatúránkon.
	: <math>\# \$ \% \& \_ \{ \} \~~sim~~ \~~backslash~~</math>
			{\| class="wikitable"
			\|+ Valami nem stimmel
			\|-
			\| <code>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</code>
			\| <math>sin^2 alfa + cos^2 alfa = 1</math>
			\|}

			A két probléma öszefügg. Mind a függvénynevek, mind a görög betűk (sok mással együtt) speciális szimbólumoknak számítanak Latex nyelven.

			'''A speciális szimbólumok <code>\</code>-jellel kezdődnek.''' Vagyis egy visszaperjelet kell eléjük írni.

			{\| class="wikitable"
			\|+ Így mindjárt jobb
			\|-
			\| <code>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</code>
			\| <math>\sin^2 \alpha + \cos^2 \alpha = 1</math>
			\|}

			{\| class="wikitable"
			\|+ Fontosabb speciális operátorok
			\|-
			\| <code>\sin \cos \tan \sinh \cosh</code>
			\| <math>\sin \cos \tan \sinh \cosh</math>
			\|-
			\| <code>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</code>
			\| <math>\alpha \beta \gamma \pi \rho \varrho \phi \varphi \sigma \theta \vartheta</math>
			\|-
			\| <code>\Omega \Sigma \Pi \Theta</code>
			\| <math>\Omega \Sigma \Pi \Theta</math>
			\|}

			Vigyázni kell, hogy a nevüket ne rontsuk el, vagy ne hivatkozzunk nem létező speciális szimbólumra, mert akkor egy csúnya hibaüzenett fog dobni a Latex. A következő történik, ha <code>\alpha</code> helyett <code>\alfa</code>-t írok.

			: <div class="mv-collapsible mv-collapsed"><math>\sin^2 \alfa + \cos^2 \alfa = 1</math></div>

	=== Operátorok ===		=== Operátorok ===

Palotasb: /* Alapok */ helyesírás és formázás

2013-03-09T17:25:43Z

Alapok: helyesírás és formázás

← Régebbi változat		A lap 2013. március 9., 19:25-kori változata
11. sor:		11. sor:
	=== Alapok ===		=== Alapok ===

	: '''Az összes ~~példábakódban~~ azt kell feltételezni, hogy egy <math> címkén belül van.'''		: '''Az összes példakódban azt kell feltételezni, hogy egy <code><math></code> címkén belül van.'''

	Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.		Egy string (karakterlánc) általában közvetlenül jelenik meg, így beírhatunk pl. egyszerű képleteket.

Palotasb: leírás

2013-02-20T22:59:55Z

leírás

← Régebbi változat		A lap 2013. február 21., 00:59-kori változata
1. sor:		1. sor:
	__NOTOC__		__NOTOC__
	{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}		{{:Segítség:Tartalomjegyzék}}
	Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk. Először minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.		Összetettebb matematikai képletek beszúrására [http://hu.wikipedia.org/wiki/TeX Latex] (ejtsd: latekh) nyelvű képletleírót használunk.

	A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az, hogy képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható (bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű).		A Latex-kel azért is érdemes külön foglalkozni, mert a legtöbb természettudományos és műszaki terület elterjedt szakcikkek, jegyzetek stb. írásakor, így későbbi tudományos pályánk során is gyakran találkozhatunk vele, egy de facto szabványról van szó. Ennek az oka elsősorban az, hogy képletek begépelésére egy rövid tanulási szakasz után könnyen használható (bár a vizuális képletszerkesztőkkel legfeljebb sebességben veszi fel a versenyt, ha gyorsan gépelünk, és a nyers kódot visszaolvasni, visszafejteni nem mindig könnyű).

	== Latex szintaxis ==		== Latex szintaxis ==

			Minden képletet egy <code><math></code> és egy <code></math></code> címke közé kell rakni, majd a két címke között már nem a wiki szintaxisa szerint, hanem Latex szintaxissal lehet képleteket írni.

	=== Alapok ===		=== Alapok ===