<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s%2C_16._t%C3%A9tel</id>
	<title>Rendszeroptimalizálás, 16. tétel - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s%2C_16._t%C3%A9tel"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s,_16._t%C3%A9tel&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-17T02:14:33Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s,_16._t%C3%A9tel&amp;diff=139677&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|RopiTetel16}}   ==!! Közelítő algoritmus a Steiner-fa problémára, illetve a metrikus utazóügynök problémára (Christofides algoritmus…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s,_16._t%C3%A9tel&amp;diff=139677&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-22T09:43:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|RopiTetel16}}   ==!! Közelítő algoritmus a Steiner-fa problémára, illetve a metrikus utazóügynök problémára (Christofides algoritmus…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|RopiTetel16}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==!! Közelítő algoritmus a Steiner-fa problémára, illetve a metrikus utazóügynök problémára (Christofides algoritmusa). Az általános utazóügynök probléma közelíthetősége.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Steiner-fa probléma===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feladat*: adott G(S&amp;amp;cup;T,E) összefüggő gráf, c:E&amp;amp;rarr;&amp;lt;b&amp;gt;R&amp;lt;/b&amp;gt;&amp;lt;sup&amp;gt;+&amp;lt;/sup&amp;gt; élsúlyozás. Keressük meg a minimális összköltségű, T pontjait tartalmazó fát. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Speciális esetek*:&lt;br /&gt;
* T=V: minimális feszítőfa keresés.&lt;br /&gt;
* |T=2: legrövidebb út.&lt;br /&gt;
* G teljes gráf és az élsúlyokra teljesül a háromszög-egyenlőtlenség: metrikus Steiner-fa probléma.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Lemma*: ha a metrikus Steiner-fa problémára létezik k-approximációs algoritmus, akkor az általános problémára is létezik. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Biz.*: az általános problémát visszavezetjük a metrikus esetre. Legyen G&amp;#039;-ben minden pontpárra c&amp;#039;(a&amp;amp;rarr;b) = a és b csúcs távolsága G-ben. OPT(G&amp;#039;)&amp;amp;le;OPT(G), mert G&amp;#039;-ben kisebbek az élköltségek. Tekintsük G&amp;#039;-ben az algoritmus által talált fát, ennek költsége &amp;amp;le;k&amp;amp;middot;OPT(G&amp;#039;)&amp;amp;le;k&amp;amp;middot;OPT(G). A fa G-beli megfelelője a legrövidebb utak uniója lesz, ami egy összefüggő részgráfot alkot. Ha ebből veszünk egy feszítőfát, az összköltség nem nő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Lemma*: a minimális feszítőfa költsége a T halmazon legfeljebb az optimális metrikus Steiner-fa kétszerese. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Biz.*: vegyünk egy optimális Steiner-fát. Duplázzuk meg az éleit, és keressünk egy Euler-kört. Vegyük sorba az Euler-kör csúcsait, és dobjuk el azokat, amelyeket nem először érintettünk. A csúcsokat összekötve kaptunk egy Hamilton-utat. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
c(minimális feszítőfa T-n) &amp;amp;le; c(Hamilton-út) &amp;amp;lt; c(Euler-kör) = 2*OPT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Lemma*: a minimális feszítőfa nem k-optimális k&amp;amp;lt;2-re. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Biz.*: legyen |S=1, az S és T közötti élek 1 súlyúak, a T-beli élek pedig 2 súlyúak. Az optimum n-1, de az algoritmus 2(n-2) költségű fát talál, mivel n-1 T-beli pont van, a feszítőfához tehát n-2 élre van szükség, és minden él súlya 2.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Metrikus utazóügynök probléma===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Feladat*: adott G teljes gráf, és egy c:E&amp;amp;rarr;&amp;lt;b&amp;gt;R&amp;lt;/b&amp;gt;&amp;lt;sup&amp;gt;+&amp;lt;/sup&amp;gt; élsúlyozás, amire teljesül a háromszög-egyenlőtlenség. Keressük a minimális összsúlyú Hamilton-kört. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2-approximációs algoritmus*: vesszük a minimális feszítőfát, megduplázzuk az éleit, keresünk egy Euler-kört és leszűkítjük Hamilton-körré. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
c(talált Hamilton-kör) &amp;amp;le; c(Euler-kör) = 2*c(minimális feszítőfa) &amp;amp;le; 2*c(minimális Hamilton-út) &amp;amp;lt; 2*c(minimális Hamilton-kör) = 2*OPT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Christofides algoritmus*: vesszük a minimális feszítőfát és egy minimális összsúlyú teljes párosítást a fa páratlan fokú csúcsai által kifeszített G&amp;#039; részgráfban. A fa és a párosítás élei által meghatározott részgráfban keresünk egy Euler-kört, amit leszűkítünk Hamilton-körré. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Tétel*: a Christofides algoritmus 3/2-approximációs. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Biz.*: a minimális feszítőfa összsúlya &amp;amp;lt; OPT, elég azt belátni, hogy a párosítás éleinek összsúlya &amp;amp;le; OPT/2. Jelöljük a minimális Hamilton-kört G gráfban H-val, G&amp;#039; segédgráfban H&amp;#039;-vel. c(H&amp;#039;)&amp;amp;le;OPT, mert H-t levágásokkal át tudjuk alakítani úgy, hogy csak G&amp;#039;-beli csúcsokat tartalmazzon, miközben nem nő az összköltsége, és az így kapott G&amp;#039;-beli Hamilton-körnél H&amp;#039; nyilván nem nagyobb súlyú. A minimális összsúlyú teljes párosítás pedig legfeljebb c(H&amp;#039;)/2 költségű, mert H&amp;#039; páros élei és páratlan élei is teljes párosítást alkotnak, a kettő költségének összege c(H&amp;#039;), tehát van legfeljebb c(H&amp;#039;)/2 összköltségű párosítás, aminél nem nagyobb a minimális összsúlyú teljes párosítás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Általános utazóügynök probléma közelíthetősége===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Tétel*: az általános utazóügynök probléma nem k-közelíthető. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Biz.*: tegyük fel, hogy van rá k-közelítés. Vegyünk egy tetszőleges G(V,E) gráfot és képezzünk belőle egy G&amp;#039;(V,V&amp;amp;times;V) gráfot úgy, hogy G&amp;#039; éleire c(e)=1, ha e&amp;amp;isin;G és c(e)=k|V||, ha e&amp;amp;notin;G. Ha G-ben volt Hamilton-kör, G&amp;#039;-ben ||V|| lesz az optimum, különben legalább k||V||+1, tehát ha egy k-approximációs algoritmus talál egy legfeljebb k||V súlyú Hamilton-kört G&amp;#039;-ben, akkor G-ben volt Hamilton-kör, különben nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.01.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>