https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=Prot_2010_vizsga_2Prot 2010 vizsga 2 - Laptörténet2026-05-16T03:29:33ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.43.8https://vik.wiki/index.php?title=Prot_2010_vizsga_2&diff=139622&oldid=prevUnknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2}} ==Protokoll Technológia 2010 első vizsga== ====1.- Ismertesse milyen lépésekben történik a jelzéshálózat átko…”2012-10-21T20:44:27Z<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2}} ==Protokoll Technológia 2010 első vizsga== ====1.- Ismertesse milyen lépésekben történik a jelzéshálózat átko…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2}}<br />
<br />
==Protokoll Technológia 2010 első vizsga==<br />
<br />
====1.- Ismertesse milyen lépésekben történik a jelzéshálózat átkonfigurálása, ha ezek a linkek meghibásodnak típusú feladat: ([https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoszak/Protokoll/protokollZh2009.JPG 2. feladat])====<br />
Ez idén (2011 tavasz) nem volt órán.<br />
<br />
====2.- Hívás felépítős feladat sok központon keresztül ([https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoszak/Protokoll/protokollZh2009.JPG 3. feladat])====<br />
<br />
====3.- Hogyan zajlik egy tesztlaborban egy protokoll megvalósítás tesztelése (hogyan választjuk ki a futtatandó teszteket, milyen dokumentumok használatosak)?====<br />
Input: PICS és PIXIT.<br />
Ezek alapján meghatározzák, hogy:<br />
* Mely teszteseteket<br />
* Milyen paraméterekkel<br />
* Milyen elrendezésben<br />
kell tesztelni. Az Abstract Test Suite-ból Executable TS-ot készítenek.<br />
A futtatás során minden lényeges esemény naplózásra kerül.<br />
<br />
Output:<br />
<br />
PCTR:<br />
* Milyen megvalósításon<br />
* Mely vizsgálatokat<br />
* Milyen opciók mellett<br />
* Milyen elrendezésben<br />
* Milyen eredménnyel<br />
hajtottak végre<br />
<br />
SCTR:<br />
A teljes vizsgált rendszert jellemzi<br />
====4.- Ismertesse egy SMS útját a feladó központjától a címzett központjáig====<br />
Tk. 138. oldal 88.,89. ábra összefűzve:<br /><br />
{{InLineImageLink|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2|88.abra_sms_kuldes.jpg}}<br /><br />
{{InLineImageLink|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2|89.abra_sikeres_sms_fogadas.jpg}}<br />
<br />
<br />
====5.- GSM Location Update NSS-ben====<br />
Tk. 137. o, 87. ábra:<br /><br />
{{InLineImageLink|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2|87.abra_helyzetfrissites.jpg}}<br />
<br />
====6.- GPRS-ben miért kell csökkenteni a paginget, és hogyan oldják meg?====<br />
Az adatforgalom börsztös, tehát kis-kis adagokban megy egymás után. Ennek következtében két adatbörszt közötti cellavándorlás kikerülése végett, paging-et kell küldeni, hogy hol van a fogadó fél, hogy oda menjen az adat. Viszont ez rentgeteg paginget jelentene, ezért felosztották a location area-kat routing area-kra amik sokkal kisebbek, és elég csak egy ilyen kisebb környezetben jelezni, ami nem egy egész nagy location area-t terhel.<br />
<br />
* '''IDLE''' állapot: a mobil állomás (MS) nem kapcsolódik a GPRS hálózathoz, ilyenkor sem adatforgalmazás, sem a felhasználó kiértesítése (paging) nem lehetséges, a felhasználó elérhetetlen; a PDP környezet létrehozásához az MS-nek el kell végeznie a GPRS bejelentkezés folyamatát.<br />
* '''STANDBY''' állapot: a mobil állomás (MS) már kapcsolódott a GPRS hálózathoz, így kiértesítése lehetséges, adatforgalmazás azonban ilyenkor sem. MS helyzetét routing area szinten ismerjük.<br />
* '''READY''' állapot: a mobil állomás (MS) képes PDP PDU-k (Packet Data Unit) küldésére és fogadására; az SGSN folyamatosan frissíti az útvonal- és cellaválasztási információkat. MS helyzetét cella szinten ismerjük.<br />
<br />
Idle állapotból Ready állapotba úgy kerülhetünk ha bejelentkezünk a GPRS hálózatba. Ha kijelentkezünk akkor visszakerülünk Idle-ba. Ha Ready állapotban vagyunk és egy darabig nem küldünk adatot vagyis lejár a timer átkerülünk Standby állapotba. Standby állapotból Ready állapotba egy keret küldéssel léphetünk. Ha Standby állapotba vagyunk és itt is lejár a timer vagy kijelentkezünk a gprs hálózatból akkor visszakerülünk Idle állapotba.<br />
<br />
Ide még kell folyamatábra is.<br />
<br />
====7.- SDL diagramm rajzolás====<br />
Tk. 12. oldal, 5. ábra.<br /><br />
[[sdlpelda|SDL órai példa]]<br />
====8.- ASN1:====<br />
=====a.) kódolja ezt konkrét értékekre, ahol lehet használjon indefinit hosszkódolást:=====<br />
<pre><br />
send1 OPERATION<br />
ARGUMENT<br />
routingInforSM-AG [15] SEQUENCE {<br />
<br />
msisdn [1] OCTET STRING (SIZE(1..9))),<br />
sm-RP-PRO [31] BOOLEAN,<br />
serviceCentreAddress [22] IPMLICIT OCTET STRING (SIZE(1..20)),<br />
teleservice [5] IMPLICIT OCTET STRING (SIZE(1)) OPTIONAL<br />
}<br />
</pre><br />
Megoldás [[Prot_2010_vizsga_1|ITT]]<br />
=====b.) milyen típusú TCAP komponensben küldhetjük ezt az üzenet?=====<br />
<br />
Pontos válasz TK/116.o utolsó bekezdésében:<br />
* '''ARGUMENT''' kulcsszó után specifikált üzenetszerkezet használható '''Invoke''' komponensekben (ennél a feladatnál most ez van)<br />
* '''RESULT''' kulcsszó után specifikált üzenetszerkezet használható '''Return Result''' komponensekben<br />
* '''ERROR''' kulcsszó után specifikált üzenetszerkezet használható '''Return Error''' komponensekben<br />
<br />
<br />
====9.- Ismertesse két digitális ISDN készülék közötti hívás felépülését, ha a két készülék különböző központban van!====<br />
104. oldal, 72. ábra: <br /><br />
{{InLineImageLink|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2|72.abra_dss1-isup-dss1.jpg}}<br />
<br />
====10.- Ismertesse egy mobil készüléken végződő hívás (MT call) felépülését az A interfészen!====<br />
133. oldal, 84. ábra: <br /><br />
{{InLineImageLink|Infoszak|Prot_2010_vizsga_2|84.abra_hivasfogadas_az_a_interfeszen.jpg}}<br />
<br />
-- [[SoproniPeter2|Sopi]] - 2011.06.15.<br />
<br />
-- [[DonGatto|Liba]] - 2010.06.07.<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoszak]]</div>Unknown user