<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga</id>
	<title>Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája - Mintavizsga - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-17T18:01:31Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=174094&amp;oldid=prev</id>
		<title>Szikszayl: vissza link</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=174094&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2013-12-28T13:00:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;vissza link&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2013. december 28., 15:00-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;__NOTOC__&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;__NOTOC__&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;{{Vissza|Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;===1. Melyik volt a világ első uC-je?===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;===1. Melyik volt a világ első uC-je?===&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;TMS1000 (Texas Instruments)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;TMS1000 (Texas Instruments)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l134&quot;&gt;134. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;135. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;   &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;   &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[CsuzdyCsabaDavid|Csaba]] - 2009.06.02.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[CsuzdyCsabaDavid|Csaba]] - 2009.06.02.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-side-deleted&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;{{Vissza|Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája}}&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=174057&amp;oldid=prev</id>
		<title>Szikszayl, 2013. december 27., 14:55-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=174057&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2013-12-27T14:55:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;amp;diff=174057&amp;amp;oldid=157270&quot;&gt;Változtatások megtekintése&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=157270&amp;oldid=prev</id>
		<title>David14: David14 átnevezte a(z) Mintavizsga (http://home.mit.bme.hu/~benes/oktatas/vimm9151/vizsga/minta v.htmforrás) lapot a következő névre: Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája - Mintavizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=157270&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2013-02-06T10:42:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;David14 átnevezte a(z) &lt;a href=&quot;/index.php?title=Mintavizsga_(http://home.mit.bme.hu/~benes/oktatas/vimm9151/vizsga/minta_v.htmforr%C3%A1s)&amp;amp;action=edit&amp;amp;redlink=1&quot; class=&quot;new&quot; title=&quot;Mintavizsga (http://home.mit.bme.hu/~benes/oktatas/vimm9151/vizsga/minta v.htmforrás) (a lap nem létezik)&quot;&gt;Mintavizsga (http://home.mit.bme.hu/~benes/oktatas/vimm9151/vizsga/minta v.htmforrás)&lt;/a&gt; lapot a következő névre: &lt;a href=&quot;/Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&quot; title=&quot;Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája - Mintavizsga&quot;&gt;Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája - Mintavizsga&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2013. február 6., 12:42-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-notice&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;&lt;div class=&quot;mw-diff-empty&quot;&gt;(Nincs különbség)&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>David14</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=145935&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|MintaVizsga}}  &lt;!-- Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája --&gt;  ==I.==  ===1. Melyik volt a világ első uC-je?=== 	  TMS1000 (Texas Inst…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontrollerek_alkalmaz%C3%A1stechnik%C3%A1ja_-_Mintavizsga&amp;diff=145935&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-22T11:44:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|MintaVizsga}}  &amp;lt;!-- Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája --&amp;gt;  ==I.==  ===1. Melyik volt a világ első uC-je?=== 	  TMS1000 (Texas Inst…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Valaszthato|MintaVizsga}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája --&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==I.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Melyik volt a világ első uC-je?===&lt;br /&gt;
	  TMS1000 (Texas Instruments)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. Sorolja fel, hogy milyen tipusú memóriákban tárolják a mikrokontrollerek programját és jellemezze ezeket!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Egyszer programozható (One Time Programmable): &lt;br /&gt;
		 Olcsó, főleg nagy szériánál alkalmazzák.&lt;br /&gt;
* Többször programozható: &lt;br /&gt;
		 Régebben EPROM (UV fénnyel törölhető, nehézkes), manapság FLASH (ISP, reset lábon keresztül pl., PIC-nél járulékos feszültség kellhet).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===3. Milyen óragenerátorai lehetnek  egy uC-nek, és melyek ezek jellemzői?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* RC oszcillátor: gyenge stabilitás, pontatlan frekvencia, de gyors beállási idő, olcsó.&lt;br /&gt;
* Kvarc oszcillátor: gyakori, nagy pontosságú, nagy frekvencia stabilitás, de nagy beállási idő (~100 ms).&lt;br /&gt;
* Kerámia oszcillátor: elfogadható pontosság, kiváló stabilitás, rövidebb beállási idő, mint a kvarcnál, olcsó.&lt;br /&gt;
* Oszcillátor chip&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===4. Rajzoljon le egy felharmonikus Pierce oszcillátort!===&lt;br /&gt;
	Jegyzet 12. old.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===5. Milyen frekvencia tartományban használható felharmonikuson rezgő kvarc oszcillátor?===&lt;br /&gt;
	 40 - 80 Mhz (általában a 3. felharmónikuson rezegnek)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===6. Milyen forrásai lehetnek egy uC belső RESET jelének?===&lt;br /&gt;
* Bekapcsolási reset áramkör&lt;br /&gt;
* Külső reset (pl. nyomógomb)&lt;br /&gt;
* Egyéb (pl. brown-out, watch-dog, egyéb hiba)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===7. Rajzolja fel egy uC párhuzamos slave portjának belső kialakítását továbbá rajzolja fel, hogyan lehet rákapcsolni egy mikroprocesszoros rendszer buszára!===&lt;br /&gt;
	 33. old.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===8. Hogyan lehet egyszerű kialakítású időzítővel ciklikus működést megvalósítani?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Init:&lt;br /&gt;
* timer inicializálása&lt;br /&gt;
* üzemmód beállítás&lt;br /&gt;
* kezdőérték beírás&lt;br /&gt;
* timer engedélyezés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	interrupt:&lt;br /&gt;
* kezdőérték újratöltése&lt;br /&gt;
	  &lt;br /&gt;
===9. Rajzolja le egy fel-le számlálóval és egyenlőség komparátorral kialakított PWM egység blokkvázlatát, és magyarázza el működését! Rajzolja le az egység  jellemző idődiagrammját is!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 31. old.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===10. Mi a funkciója a parity error, frameing error és overrun státus biteknek a SIO egységben?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* parity error: jelzi a vett adat paritáshibáját (vett és számított paritás nem egyezik)&lt;br /&gt;
* frameing error: jelzi, hogy a stop bit nem volt végig H szintű&lt;br /&gt;
* overrun: nem bufferelt vevőegységeknél jelzi, hogy új adat érkezett még a régi kiolvasása előtt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===11. Mely paraméterektől függ leginkább a CMOS logikák fogyasztása?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Órajeltől.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===12. Milyen esetekben célszerű interruptosan kezelni egy perifériát?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ha a periféria két kiszolgálása közt sok utasítást tudna a mikrokontroller végrehajtani (lassú periféria)&lt;br /&gt;
* ha véletlenszerű a kiszolgálási igény, de gyorsan ki kell szolgálni&lt;br /&gt;
* ha nem túl hosszú az interrupt, vagy megszakítható (többszintű interrupt rendszer)&lt;br /&gt;
* ha ettől áttekinthetőbb lesz a program&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===13. Jellemezze az AVR mikrokontrollerek I/O, adat RAM és regiszter címzési lehetőségeit!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* regiszterek: r0-r31-ig, utolsó 3 pár (X, Y, Z) használható pointerként (inkrementálás pre/post), stack SP (I/O területen)&lt;br /&gt;
* A regiszterek memóriaként is címezhetők (0x00-0x1F cím)&lt;br /&gt;
* Másolás memóriából regiszterbe: ld, st, indexelés: ldd&lt;br /&gt;
* I/O regiszterek: in, out (I/O regiszterek első fele bitcímezhető is: sbi, cbi, sbic).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===14. Jellemezze az AVR mikrokontrollerek interrupt rendszerét!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Interrupt esetén SP lementése, IT letiltása, majd a kódmemória elején lévő megfelelő címre ugrik a vezérlés, ide kell a jmp utasítást írni.&lt;br /&gt;
* Az interrupton belül érdemes lementeni az SREG és a használt regiszterek tartalmát.&lt;br /&gt;
* A RETI utasítás automatikusan engedélyezi az interruptokat.&lt;br /&gt;
* Prioritások: az alacsonyabb címhez tartozó IT rutin magasabb prioritású.&lt;br /&gt;
* Minden perifériának van egyéni IT engedélyező flagje is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===15. Rajzolja fel az MCS-51 mikrokontroller külső memória írás ciklusának jellemző idődiagramját!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	Csak az AVR-ekhez van a jegyzetben ilyen diagram, de valószínű hasonló az MCS-knél is. (54. old.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===16. Mit csinálnak az MCS-51 mikrokontrollerek idle és power down állapotban?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Power down: leállítja az oszcillátort, regiszterek megőrzik a tartalmukat, de minden órajelet igénylő funkció leáll, RESET hatására ébred.&lt;br /&gt;
* Idle: CPU órajele leáll, de a perifériák (időzító, soros vonal) tovább működnek, IT, RESET hatására ébred.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===17. Milyen funkciói vannak a programozó (égető) készülékeknek?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adat betöltés (pl. intel hex fájlból).&lt;br /&gt;
* Betöltött adatok módosítása.&lt;br /&gt;
* CRC kód generálása (a feltöltendő kód hibavédő kódja).&lt;br /&gt;
* Eszköz törlése (EEPROM-nál. FLASH-nél).&lt;br /&gt;
* Törölt állapot ellenőrzése.&lt;br /&gt;
* Spec. bitek beállítása (lock bitek, FUSE bitek).&lt;br /&gt;
* Felprogramozás, és ellenőrzés (visszaolvasás után).&lt;br /&gt;
* Ellenőrzés: a chipben lévő tartalom megegyezik-e a bufferben lévővel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===18. Részletesen írja le, hogyan lehet megvalósítani a monitorok lépésenkénti program végrehajtás funkcióját?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Lehet törésponti hárdverrel, ekkor minden memóriaolvasáskor kell NMI-t kérni.&lt;br /&gt;
* Lehet szoftverből kiváltott IT-vel, ha nincs engedélyezve, akkor szoftverből kiváltott NMI-vel.&lt;br /&gt;
* Lehet úgy, hogy a program folytatását kiváltó ret alatt idézünk elő interruptot, ekkor a ret utáni utasítás mindenképpen végrehajtódik még (feature), és csak utána lépünk be az IT-be. Ez megoldható mondjuk egy szabad timer egységgel. pl.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	monitorból visszatérés: &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 -timer init&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 -timer start&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 -sei (ha kell)&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 -reti&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 progi:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 -a reti utáni utasítás akkor is végrehajtódik, ha közeben IT jött.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Timer helyett használhatunk szoftveresen hívható IT-t is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===19. Sorolja fel a mikrokontrolleres assemblerek néhány mikrokontroller specifikus tulajdonságát!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* WinAVR: lokális címkék&lt;br /&gt;
* A51 abszolút szegmenshivatkozás: CSEG/DSEG/XSEG/ISEG/BSEG AT cím.&lt;br /&gt;
* A51 helyfoglalás a RAM területen DS/DBIT direktívával.&lt;br /&gt;
* Regiszterekre hivatkozás a nevükkel a megfelelő fájl beinkludolása után (AVR) / be van építve az assemblerbe (MCS-51).&lt;br /&gt;
* A51: hivatkozás portra pl.: P1.2&lt;br /&gt;
* A51: egyes bankok regisztereire hivatkozás a USING kulcsszó után AR0-AR7-el. pl.: USING 1, majd push AR2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===20. Hogyan oldják meg a több modulból álló assembly programban a modulok szimbólumaira történő külső hivatkozást?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A megosztandó szimbólumokat PUBLIC direktívával kell definiálni pl.: &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	PUBLIC SUB1, SUB2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	SUB1:&lt;br /&gt;
	  függvény...&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
	SUB2:&lt;br /&gt;
	  függvény...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ahol használni akarjuk, ott az EXTRN direktívával kell erre utalni: &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
	EXTRN CODE(SUB1, SUB2) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	call SUB1&lt;br /&gt;
	...&lt;br /&gt;
	call SUB2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===21. Ábrákkal és szövegesen mutassa be az egyszerű mikrokontrolleres programok tipikus felépítését!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 90. oldal&lt;br /&gt;
* perifériák és változók inicializálása&lt;br /&gt;
* IT engedélyezés&lt;br /&gt;
* végtelen ciklus, amit a perifériák interruptjai megszakítanak időről időre&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* IT-ken belül: mentés, kiszolgálás, visszatöltés, reti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===22. Mi a szerepe a bufferelésnek, hogyan lehet jelzést bufferelni?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A burstösen jövő adatokat lehet vele becacheelni, hogy aztán processzálni tudjuk a main_loop-ban :)&lt;br /&gt;
* A jelzés bufferelésére általában elég egy unsigned char változó, amit a beérkező jelzéskor növelünk (esetleg az overrunt is vizsgáljuk), feldolgozáskor pedig csökkentjük (ha nem 0).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==II.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===23. Mi az In-circuit Programming és az In-circuit Debugging? Hogyan valósul meg mindez a PIC mikrokontrollereknél?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===24. Milyen üzemi paraméterek állíthatók régiónként a H8/3002-es eszköz esetében? Mik  a megkötések?===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===25. Ismertesse a H8/300H processzor regiszterkészletét és annak jellegzetességeit, valamint a CCR regiszter bitjeit!===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==III.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===26. Rajzolja fel egy 4x2-es billentyű mátrix mikrontrollerhez illesztését, ha 6 I/O port áll rendelkezésre! Írja meg a hardvert kezelő szubrutint (AVR assembly nyelven), mely főprogram szinten fut. Rendelkezésre áll egy timer IT, mely a tim 1 byte-os változó értékét csökkenti 1ms-onként, mindaddig, amíg az 0 nem lesz. Ekkor a timout nevű flaget 1-be írja. (Mellékletként megkapja az AVR utasításkészletét tartalmazó táblázatot.)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 101. old.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==IV.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===27. Készítse el az alábbi feladat részletes specifikácókját, a részletes funkcionális blokkvázlatát, végezze el a hardver szoftver szétválasztást és készítse el a hardver rendszertervet! Egy hagyományos orvosi vérnyomásmérőt kell kiváltani a mandzstta automatikus felfújását és leeresztését elvégző készülékkel, mely a mandzstta aktuális nyomását is kijelzi. (Az orvos hagyományos módon állapítja meg szisztolés és diasztolés értéket.) A készülék hálózatról működik. A készüléknek megadható a felfújáskor elérendő végnyomás értéke (3 értékből lehet választani 180, 200, 220 Hgmm). A készülék kézzel indítható. Az indítás hatására először egy SZ1 gyors leeresztő szeleppel teljesen leereszti mandszettát, majd vár 1sec-ot. A nyomásérzékelővel ekkor mért értéket tekinti 0Hgmm-nek. Ezután elkezdi felfújni egy előzőleg kiválasztott nyomásértékig. Ha ezt elérte egy SZ2 lassú leeresztő szelep kinyitásával lassan leereszti, 30 Hgmm elérésekor pedig az SZ1 szelep kinyitásával teljesen leereszti. A mandzsetta felhasználói beavatkozásra is bármikor gyorsan leereszthető. A készülék hibajelzést ad, ha a felfújó motor kikapcsolása után is növekszik a nyomás. Ekkor az SZ1 gyors leeresztő szelep kinyitásával leereszti a mandzsettát. A nyomás érzékelő a nyomással fordítottan arányos frekvencia kimenettel rendelkezik, 0 Hgmm esetén 1MHz, 300 Hgmm esetén 500kHz frekvenciájú TTL jelet ad ki.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
-- [[CsuzdyCsabaDavid|Csaba]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>