Mikroökonómia típusfeladatok - Laptörténet

Gyöngyösi Máté: Halott sablon eltávolítása

2024-10-28T16:39:08Z

Halott sablon eltávolítása

← Régebbi változat		A lap 2024. október 28., 18:39-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{RightTOC}}~~
	{{Vissza\|Mikro- és makroökonómia}}		{{Vissza\|Mikro- és makroökonómia}}

Horváth Bálint 2: Monopol példafeladat hozzáadása.

2020-01-29T02:17:13Z

Monopol példafeladat hozzáadása.

← Régebbi változat		A lap 2020. január 29., 04:17-kori változata
120. sor:		120. sor:

	A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = 450.		A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = 450.

			=Monopolisztikus vállalat profitja=
			<!--Tanszékileg kiadott minta ZH-ból-->
			Egy iparágban egyetlen vállalat működik, amelynek határbevételi függvénye:
			MR = 2500 − 4Q . Profitmaximalizáló kibocsátás mellett a vállalat határköltsége 900, s az
			átlagköltség éppen minimális. Mekkora ebben az esetben a vállalat által realizált profit
			összege?

			<math>ACmin = MC</math>, valamint <math>MC = MR</math><br>
			<math>2500 - 4Q = 900</math><br>
			<math>Q = 400</math><br>
			Továbbá tudjuk, hogy <math>TR = Q D^{-1}(Q)</math>, tehát <math>MR = Q \frac{\delta D^{-1}(Q)}{\delta Q} + D^{-1}(Q)</math>, ahol <math>D^{-1}(Q)</math> az inverz keresleti függvény (Andriska-jegyzet 58. oldal), és <math>P = D^{-1}(Q)</math>.<br>
			Megoldva a differenciálegyenletet megkapjuk, hogy<br>
			<math>P = 2500 - 2Q</math>.<br>
			<math>\pi = TR - TC = QP - QAC = Q * (2500 - 2Q) - Q * AC = 320000</math>

	=Hasznosság=		=Hasznosság=

Szalai András: /* Holtteher-veszteség */

2019-10-13T15:55:40Z

Holtteher-veszteség

← Régebbi változat		A lap 2019. október 13., 17:55-kori változata
36. sor:		36. sor:
	=Holtteher-veszteség=		=Holtteher-veszteség=
	Előző feladat során kialakuló holtteher-veszteség kiszámolásának módja:<br />		Előző feladat során kialakuló holtteher-veszteség kiszámolásának módja:<br />
	Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, <math>m_a</math> tehát esetünkben <math>T=20 \cdot \frac{48}{2}=480</math>		Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, <math>m_a</math>-t, tehát esetünkben <math>T=20 \cdot \frac{48}{2}=480</math>
	{\| class="wikitable" border="0"-t.<br />		{\| class="wikitable" border="0"-t.<br />
	Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140<br />		Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140<br />

Szalai András: /* Holtteher-veszteség */

2019-10-13T15:55:14Z

Holtteher-veszteség

← Régebbi változat		A lap 2019. október 13., 17:55-kori változata
36. sor:		36. sor:
	=Holtteher-veszteség=		=Holtteher-veszteség=
	Előző feladat során kialakuló holtteher-veszteség kiszámolásának módja:<br />		Előző feladat során kialakuló holtteher-veszteség kiszámolásának módja:<br />
	Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, ma-t.<br />		Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, <math>m_a</math> tehát esetünkben <math>T=20 \cdot \frac{48}{2}=480</math>
			{\| class="wikitable" border="0"-t.<br />
	Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140<br />		Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140<br />
	Különbségük 48.<br /><br />		Különbségük 48.<br /><br />

Szalai András: /* Holtteher-veszteség */

2019-10-13T15:51:24Z

Holtteher-veszteség

← Régebbi változat		A lap 2019. október 13., 17:51-kori változata
35. sor:		35. sor:

	=Holtteher-veszteség=		=Holtteher-veszteség=
	Előző feladat során kialakuló holtteher veszteség kiszámolásának módja:<br />		Előző feladat során kialakuló holtteher-veszteség kiszámolásának módja:<br />
	Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, ma-t.<br />		Kiszámoljuk (p-k visszahelyettesítésével az eredeti kínálati függvénybe) Q-t és Q*-ot, ezek különbsége adja a háromszög magasságát, ma-t.<br />
	Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140<br />		Q=6(77-20)-250=92 és Q*=6(65)-250=140<br />

Poduszló Kristóf Hunor: Monopolhelyzettel kapcsolatos feladat profit eredményének javítása

2018-10-25T08:33:05Z

Monopolhelyzettel kapcsolatos feladat profit eredményének javítása

← Régebbi változat		A lap 2018. október 25., 10:33-kori változata
118. sor:		118. sor:
	Tudjuk, hogy a teljes költség deriváltja a határköltség, tehát MC=20. Monopol helyzetben MR=MC, tehát 50-Q=20, ebből Q=30 az optimális termelés. A kínáltai függvényből ki tudjuk számolni, hogy p=35 az ár.		Tudjuk, hogy a teljes költség deriváltja a határköltség, tehát MC=20. Monopol helyzetben MR=MC, tehát 50-Q=20, ebből Q=30 az optimális termelés. A kínáltai függvényből ki tudjuk számolni, hogy p=35 az ár.

	A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = ~~1350~~.		A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = 450.

	=Hasznosság=		=Hasznosság=

Katona Tamás, 2018. május 3., 17:33-n

2018-05-03T17:33:29Z

← Régebbi változat		A lap 2018. május 3., 19:33-kori változata
118. sor:		118. sor:
	Tudjuk, hogy a teljes költség deriváltja a határköltség, tehát MC=20. Monopol helyzetben MR=MC, tehát 50-Q=20, ebből Q=30 az optimális termelés. A kínáltai függvényből ki tudjuk számolni, hogy p=35 az ár.		Tudjuk, hogy a teljes költség deriváltja a határköltség, tehát MC=20. Monopol helyzetben MR=MC, tehát 50-Q=20, ebből Q=30 az optimális termelés. A kínáltai függvényből ki tudjuk számolni, hogy p=35 az ár.

	A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = ~~450~~.		A profit a teljes bevétel és teljes költség különbsége, azaz TR - TC = p*Q - 20Q = 1350.

	=Hasznosság=		=Hasznosság=

Eckl Máté: /* Fogyasztó jövedelme */

2017-10-23T14:32:02Z

Fogyasztó jövedelme

← Régebbi változat		A lap 2017. október 23., 16:32-kori változata
149. sor:		149. sor:
	<math>MRS = \frac{y}{x} = \frac{p_x}{p_y}</math> Ebbe behelyettesítve <math>\frac{90}{50} = \frac{p_x}{100}</math>, ahonnan <math>p_x=180</math>.		<math>MRS = \frac{y}{x} = \frac{p_x}{p_y}</math> Ebbe behelyettesítve <math>\frac{90}{50} = \frac{p_x}{100}</math>, ahonnan <math>p_x=180</math>.

	<math>I=90100+50180=18000</math>		<math>I=90 \cdot 100 + 50 \cdot 180 = 18000</math>

	=Árbevétel, profit=		=Árbevétel, profit=

Eckl Máté: /* Termelési függvény */

2017-10-23T12:38:34Z

Termelési függvény

← Régebbi változat		A lap 2017. október 23., 14:38-kori változata
99. sor:		99. sor:

	=Termelési függvény=		=Termelési függvény=
	Egy vállalat termelési függvénye <math>Q = 10 * \sqrt{KL}</math>. A rövid távon rendelkezésre álló tőke K=4, egységnyi munka ára 10, egységnyi tőke 50. Mekkora összköltséggel állítható elő 80 egységnyi termék?		Egy vállalat termelési függvénye <math>Q = 10 \cdot \sqrt{KL}</math>. A rövid távon rendelkezésre álló tőke K=4, egységnyi munka ára 10, egységnyi tőke 50. Mekkora összköltséggel állítható elő 80 egységnyi termék?


	Mivel a feladatból ismerjük K értékét, egyszerűen behelyettesítünk: <math>80 = 20 * \sqrt{L}</math>, ebből L=16.		Mivel a feladatból ismerjük K értékét, egyszerűen behelyettesítünk: <math>80 = 20 \cdot \sqrt{L}</math>, ebből L=16.

	Az összköltség <math>TC = L * P_L + K * P_K</math>. Innen már ismerünk minden változót, TC=360		Az összköltség <math>TC = L \cdot P_L + K \cdot P_K</math>. Innen már ismerünk minden változót, TC=360

	=Határköltség=		=Határköltség=

Eckl Máté: /* Befektetések */

2017-10-23T12:33:22Z

Befektetések

← Régebbi változat		A lap 2017. október 23., 14:33-kori változata
90. sor:		90. sor:
	Gondoljuk végig, mennyit kapunk az ingatlanért: minden évben 0,9 milliót, majd az utolsó évben 24,9 milliót. Számoljuk ki, mennyi pénzt kellett volna a bankba rakni, hogy pont ennyi pénzünk legyen. Ehhez a <math>FV_t = PV_0 * (1+r)^t</math> képlet módosítását használjuk.		Gondoljuk végig, mennyit kapunk az ingatlanért: minden évben 0,9 milliót, majd az utolsó évben 24,9 milliót. Számoljuk ki, mennyi pénzt kellett volna a bankba rakni, hogy pont ennyi pénzünk legyen. Ehhez a <math>FV_t = PV_0 * (1+r)^t</math> képlet módosítását használjuk.

	<math>PV_1 = 0,9 / 1,2 = 0,75</math>		<math>PV_1 = \frac{0,9}{1,2} = 0,75</math>

	<math>PV_2 = 0,9 / 1,2^2 = 0,625</math>		<math>PV_2 = \frac{0,9}{1,2^2} = 0,625</math>

	<math>PV_3 = 24,9 / 1,2^3 = 14,409</math>		<math>PV_3 = \frac{24,9}{1,2^3} = 14,409</math>

	Ez így összesen 15,784 millió, tehát ennyit érne most az a pénz, amit összesen kapnék érte. Ez azt jelenti, hogy a ház megvételén 0,215 milliót buknánk, tehát nem éri meg megvenni.		Ez így összesen 15,784 millió, tehát ennyit érne most az a pénz, amit összesen kapnék érte. Ez azt jelenti, hogy a ház megvételén 0,215 milliót buknánk, tehát nem éri meg megvenni.