Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MestersegesIntelligenciaZhLogikAgensPeldak1}} ==48. Mi a különbség a dedukciós és az abdukciós következtetés között?== A dedukció …”

2012-10-21T20:05:08Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MestersegesIntelligenciaZhLogikAgensPeldak1}} ==48. Mi a különbség a dedukciós és az abdukciós következtetés között?== A dedukció …”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|MestersegesIntelligenciaZhLogikAgensPeldak1}}

==48. Mi a különbség a dedukciós és az abdukciós következtetés között?==
A dedukció formálisan igaz, amíg az abdukció nem.
<math>\begin{tabular}{l|l}
Dedukci\'o: & Abdukci\'o: \\
$A \rightarrow B$ & $A \rightarrow B$ \\
$A$ & $B$ \\
\hline
$B$ & $A$ \\
\end{tabular}</math>

==49. Mitõl más a logikai bizonyítás menete a predikátum kalkulusban az itélet kalkulushoz képest? Vegye példának pl. a Modus Ponens lépést.==
<math>\begin{tabular}{l|l}
$A \rightarrow B$ & $\forall x P(x) \rightarrow Q(x)$ \\
$A$ & $P(A)$ \\
\hline
$B$ & $Q(A)$ \\
\end{tabular}</math>

==50. Mi az abdukció és miért fontos?==
A következményből az okra következtet. Annak ellenére, hogy formálisan nem igaz fontos, mert sok esetben helyes okot ad vissza. (Diagnosztikai rendszereknél használható)

==51. Mi a dedukció és miért fontos?==
Az okból a következményre következtetek. Ez a Modus Ponens. Formálisan helyes. Fontos, mert a következtető rendszerek alapelve.

==52. Mutassa ki, hogy az abdukció nem egy deduktív eljárás.==
((A -> B) <math>\land</math> B) -> A Ha A és B minden lehetséges állítására igaz, akkor deduktív.

==53. Jellemezze röviden a következtetési tudás mindhárom fajtáját (azaz a deduktív, abduktív és induktív következtetést)!==
'''Dedukció:''' formálisan érvényes, igazságtartó. Olyan következmények származtatása, amelyek a premisszákból mindenképpen következnek. Pl.: modus ponens -
<math>\begin{tabular}{r}
$A \Rightarrow B$ \\
$A$ \\
\hline
$B$
\end{tabular}</math>

'''Abdukció:''' a belátás folyamata. Nem formális, de hasznos, mert kauzális szabályok esetén a diagnosztikai következtetést modellezi.
<math>\begin{tabular}{r}
$A \Rightarrow B$ \\
$B$ \\
\hline
$A$
\end{tabular}</math>

'''Indukció:''' Nem formális, de komplexitás-redukáló hatású(idő,tár). Ilyen a tanulás egy fajtája is. Pl.: predikatum(obj1), predikatum(obj2), predikatum(obj3), ... alapján: <math>\forall</math>x predikatum(x)

==54. Mit jelent, hogy egy logika monoton vagy sem? Predikátum kalkulus például milyen? ==
A logika monoton, ha új mondatoknak a tudásbázishoz történő hozzáadásakor, minden korábban maga után vonzott mondata az eredeti TB-nek továbbra is mondata marad az új, nagyobb TB-nek. Formálisan :
Ha TB1 I= a akkor (TB1 u TB2) I= a
(ítélet-kalkulus, elsőrendű logika, pred. logika – igen, valószínűség-elm. – nem)

==55. Mi a klóz formára való átalakítás lényege (miért, hogyan)?==
Lényege az elsőrendű logikai állítások redundancia-mentesítése és linearizálása, hogy a bizonyítás jól algoritmizálható legyen. Lépései:
* Implikáció eltűntetése: <math>A \Rightarrow B \equiv \neg A \lor B</math>
* Operátorokat beljebb vinni: <math>\neg(A \land B) \equiv \neg A \lor \neg B</math>
* Egzisztenciális kvantorok eltűntetése (egyedi névhasználat, Skolem-konstans)
* Univerzális kvantor eltűntetése

==56. A klóz formára való átalakításnál mi történik az univerzális és az egzisztenciális kvantorral? ==
Eltűnnek (egyedi névhasználat, Skolem-konstans)

==57. Hogyan kell értelmezni ezt az állítást, hogy számítógépen a formális logikai bizonyítás gyakorlatilag kivitelezhetetlen?==
A probléma az implementáláskor is torzul, ezért gyakorlatilag lehetetlen formálisan bizonyítani.

==58. Mik a gépi rezoluciós bizonyítás metalogikai, heurisztikus vonásai?==
Konzisztens állításhalmaz esetén nincs jól definiált kilépési pontja, az eljárást időkorláttal le kell állítani.

==59. Foglalja össze a rezoluciós logikai bizonyítás lépéseit!==
# Az F halmaz összes állítását konvertáljuk F ' klóz formába.
# Negáljuk az S-t és konvertáljuk klóz formába. Adjuk hozzá az F '-hez.
# Ismételjük az alábbi ciklust, amíg
## ellentmondásra rá nem futunk,
## AZ ELŐREHALADÁST MÁR NEM TAPASZTALJUK, vagy
## AZ ERŐFORRÁSOK ELŐRE MEGHATÁROZOTT MENNYISÉGÉT KI NEM HASZNÁLJUK:
### VÁLASSZUNK MEG két klózt.
### Alkalmazzunk rezolúciós lépést. Rezolvens = a két szülő klóz összes literáljának diszjunkciója, megfelelő behelyettesítéssel.
### Ha a rezolvens egy üres klóz, megvan az ellentmondás. Ha nincs, adjuk hozza a többi klóz-hoz és folytatjuk tovább.

==60. Hasonlítsa össze bizonyíthatóság szempontjából az itélet kalkulust, a predikátum kalkulust és a predikátum kalkulus lehetséges kiterjesztéseit (pl. modális logikák).==

?????????????

==61. Mi történik a konjunkcióval a klóz formára történő áttérésekor?==
A konjunkciók (azaz az “ÉS” műveletek) az “ÉS eliminálása” deduktív lépéssel “eltűnnek”, és a klóz több kisebb önálló klózzá esik szét (amikben az “ÉS” már nem szerepel).
Megjegyzés: A klózban tehát az “ÉS”-nek nincs helye. Az “ÉS” eltűnése egy szimbolikus átalakítás, mert a keletkező klózhalmaz egyidejű felírása implicit módon tartalmazza az “ÉS”-t.

==62. Milyen a rezolúciós bizonyítás általános felépítése (avagy hogyan kell a rezolúciót a problémák megoldására használni)?==
A célt negálva a tudásbázishoz kell adni és lefuttatni az algoritmust az igy kibővített tudásbázisra.

==63. Hogyan lehet megvizsgálni igazságtábla módszerrel, hogy egy állítás kielégíthetetlen? Adjon rá példát ==
Táblázatos formában felírjuk az állítást, és minden ítéletszimbólum-kombinációját. Az egyes kombinációkra kiszámítjuk az állítás értékét. Ha minden sorban HAMIS szerepel, akkor az állítás kielégíthetetlen.
Pl.:

{| border="1"
| P || Q || (P <math>\lor</math> Q) <math>\land</math> (¬P <math>\land</math> ¬Q)
|-
| HAMIS || HAMIS || HAMIS
|-
| HAMIS || IGAZ || HAMIS
|-
| IGAZ || HAMIS || HAMIS
|-
| IGAZ || IGAZ || HAMIS
|}

==64. Hogyan néz ki az általánosított Modus Ponens? Miben áll a fontossága?==
<math>\begin{tabular}{r}
$E_1$ \\
$E_1 \Rightarrow E_2$ \\
\hline
$E_2$
\end{tabular}</math>
vagy <math>\begin{tabular}{r}
$P(A)$ \\
$\forall x P(x) \Rightarrow Q(x)$ \\
\hline
$Q(A)$
\end{tabular}</math>

Nagyobb lépéseket tesz, hasznos lépéseket tesz(nem próbálgat véletlenül, mint az univerzális-elimináció), és kihasználja a kanonikus formát.

==65. Milyen problémákra számítani kell a természetes nyelvű kijelentéseknek predikátum kalkulus állításaira való átírásánál?==
Bizonytalanság és hiedelem nem fejezhető ki vele.

==66. Mikor teljes egy következtetési eljárás? A következtetés igazságtábla módszere teljes-e (indok)? A Modus Ponens egyedüli alkalmazása teljes-e? A rezolúció teljes-e?==
Ha minden igaz állítást be lehet bizonyítani a következtetési eljárással. Az igazságtábla teljes. A Modus Ponens nem teljes. A rezolució teljes.

==67. Mitől függ egy logikai állítás értéke?==
A formális állítás által reprezentált dolog értékétől. (RIZSA!!!)

==68. Fűzzön kommentárt az alábbiakhoz: ==
* '''Szabály:''' Ha valaki beteg, nem megy előadásra.
* '''Tény:''' Béla nem megy előadásra.
* '''Konkluzió:''' Béla beteg.

Az abdukció helytelen alkalmazása:
<math>\begin{tabular}{r}
$A \Rightarrow B$ \\
$B$ \\
\hline
$A$
\end{tabular}</math>
. Nem formális, csak diagnosztikai célokat szolgál.

==69. Mire szolgálnak az un. rezolúciós stratégiák? Adjon példát egy teljes rezolúciós stratégiára.==
A rezolúció teljes, de nem mindig hatékony. A stratégiák alkalmazásával hatékonyabbá tehető.

'''Pl.:'''
* ''Egységpreferencia'' (az egy literált tartalmazó egységklózokat részesíti előnyben, mert a keresett mondat rövid – Igaz <math>\Rightarrow</math> Hamis)
* ''Lineáris''
* ''Bennfoglalás'' (nem értékeli ki a más szabályok által bennfoglaltakat, pl.: ha P(A), akkor a P(A)<math>\lor</math>Q(B) felesleges.),stb.

==70. Milyen az ítéletlogikai következtetés komplexitása és miért? Vonatkozik-e ugyanaz a Predikátum Kalkulus esetére is?==
Az ítéletlogika eldönthető, mert minden jól definiált mondat igaz-hamis volta belátható véges erőforrások alkalmazásával. A predikátum félig eldönthető. Hamis – hamis volta nem dönthető el.

==71. Magyarázza meg, hogy annak ellenére, hogy az abdukció nem egy formális következtetési lépés, miért hasznos és széles körben alkalmazott lépés?==
Diagnosztikai rendszerekben, ahol csak a következmény ismert, egyedül ezt tudjuk használni. Általában helyes következtetést ad vissza.

==72. Mi a teljesség? Mikor egy következtetési eljárás teljes?==
Teljes egy (logikai) rendszer, ha minden igaz állítás bizonyítható benne, és a következtetési eljárás teljes, ha ezt biztosítja.

==73. Milyen axiómákkal kell kiegészíteni a szituációkalkulust, hogy az ágens világat képes legyen leírni?==
Hatás-axiómákkal (a cselekvések hatására bekövetkező változások a világ állapotában) és keret-axiómákkal (ellenkezője: a világ változatlansága a cselekvések hatására, pl.: ha nem engedi el, akkor még nála van az arany).

==74. Értelmes stratégia, amikor a kérdés negáltjából indulunk ki és mindig megtartjuk a pillanatnyi rezolvenst?==
Csak abban az esetben értelmes, ha a tudásbázis klóz formában tartalmazza a logikai állításokat (input stratégia).

==75. Az elsőrendű logikában, a rezolúciós lépés alkalmazásánál miért kell ügyelni az argumentumok értékére? Saját példával illusztrálja.==
Mert a sikeres egyesítés csakis a megfelelő behelyettesítések mellett lehetséges. Pl.: két konstans nem helyettesíthető, két változó pedig igen.

'''Példa:''' 
¬kutya(János) <math>\lor</math> piros(János) 
kutya(Bodri) 
(nem megy, mert az első két literál a negálás ellenére igaz) 
¬kutya(x) <math>\lor</math> piros(János) 
kutya(Bodri) 
(megy x/Bodri-val, és így az első két literál ellentétes) 

[[Category:Infoalap]]

MestersegesIntelligenciaZhLogikAgensPeldak1 - Laptörténet

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MestersegesIntelligenciaZhLogikAgensPeldak1}} ==48. Mi a különbség a dedukciós és az abdukciós következtetés között?== A dedukció …”