Mérés laboratórium 3. - 2. mérés - Laptörténet

Szikszayl, 2014. május 17., 11:29-n

2014-05-17T11:29:04Z

← Régebbi változat		A lap 2014. május 17., 13:29-kori változata
2. sor:		2. sor:

	== Tanácsok ==		== Tanácsok ==
	Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a ~~diagrammon~~, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>		Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagramon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>
	A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.		A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.

	-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.		-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.

	== Példa ~~jegyzökönyv~~ ==		== Példa jegyzőkönyv ==
	Itt megtalálható egy példa ~~jegyzökönyv~~: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf\|Mérés3 2. mérés ~~jegyzökönyv~~]], olyan céllal hogy mérés ~~elött~~ átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ~~ebböl~~ vagy a saját ~~jegyzökönyvböl~~ tanulni.		Itt megtalálható egy példa jegyzőkönyv: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf\|Mérés3 2. mérés jegyzőkönyv]], olyan céllal hogy mérés előtt átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebből vagy a saját jegyzőkönyvből tanulni.

	[[~~Category~~:~~Infoalap~~]]		[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Szikszayl: Szikszayl átnevezte a(z) MeresLabor3Meres2 lapot a következő névre: Mérés laboratórium 3. - 2. mérés

2014-05-17T10:52:05Z

Szikszayl átnevezte a(z) MeresLabor3Meres2 lapot a következő névre: Mérés laboratórium 3. - 2. mérés

← Régebbi változat	A lap 2014. május 17., 12:52-kori változata
(Nincs különbség)

Szikszayl: vissza link

2013-12-09T22:11:53Z

vissza link

← Régebbi változat		A lap 2013. december 10., 00:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
			{{Vissza\|Mérés laboratórium 3.}}

	== Tanácsok ==		== Tanácsok ==
	Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>		Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>

Ferrero, 2013. január 25., 19:11-n

2013-01-25T19:11:32Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 21:11-kori változata
5. sor:		5. sor:
	-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.		-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.

	== ~~Minta~~ jegyzökönyv ==		== Példa jegyzökönyv ==
	Itt megtalálható egy példa jegyzökönyv: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf\|Mérés3 2. mérés jegyzökönyv]], olyan céllal hogy mérés elött átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebböl vagy a saját jegyzökönyvböl tanulni.		Itt megtalálható egy példa jegyzökönyv: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf\|Mérés3 2. mérés jegyzökönyv]], olyan céllal hogy mérés elött átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebböl vagy a saját jegyzökönyvböl tanulni.

	[[Category:Infoalap]]		[[Category:Infoalap]]

Ferrero, 2013. január 25., 19:11-n

2013-01-25T19:11:21Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 21:11-kori változata
6. sor:		6. sor:

	== Minta jegyzökönyv ==		== Minta jegyzökönyv ==
	Itt megtalálható egy példa jegyzökönyv: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf\|Mérés3 2. mérés jegyzökönyv], olyan céllal hogy mérés elött átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebböl vagy a saját jegyzökönyvböl tanulni.		Itt megtalálható egy példa jegyzökönyv: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf\|Mérés3 2. mérés jegyzökönyv]], olyan céllal hogy mérés elött átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebböl vagy a saját jegyzökönyvböl tanulni.

	[[Category:Infoalap]]		[[Category:Infoalap]]

Ferrero, 2013. január 25., 19:11-n

2013-01-25T19:11:09Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 21:11-kori változata
1. sor:		1. sor:
			== Tanácsok ==
	Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>		Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>
	A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.		A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.

	-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.		-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.

			== Minta jegyzökönyv ==
			Itt megtalálható egy példa jegyzökönyv: [[Media:meres3_2_minta_jegyzokonyv.pdf\|Mérés3 2. mérés jegyzökönyv], olyan céllal hogy mérés elött átnézhessék a diákok, hogy mérésen már ne legyen semmi érthetetlen, illetve mérés után lehessen ebböl vagy a saját jegyzökönyvböl tanulni.

	[[Category:Infoalap]]		[[Category:Infoalap]]

Ferrero, 2013. január 25., 18:59-n

2013-01-25T18:59:19Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 20:59-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|Infoalap\|MeresLabor3Meres2}}~~

	~~vissza [[MeresLabor3\|a Mérés 3 tárgyhoz]]~~
	~~----~~

	Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>		Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>
	A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.		A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.

	-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.		-- [[TothGaborFlyR\|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.


	[[Category:Infoalap]]		[[Category:Infoalap]]

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor3Meres2}} vissza a Mérés 3 tárgyhoz ---- Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással …”

2012-10-21T20:04:01Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor3Meres2}} vissza a Mérés 3 tárgyhoz ---- Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással …”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor3Meres2}}

vissza [[MeresLabor3|a Mérés 3 tárgyhoz]]
----

Ez egy igazi LabVIEW-os mérés lesz, főleg grafikus programozással fog eltelni az idő. Ha már kézzel-lábbal próbáltok eligazodni a diagrammon, akkor jó irányba haladtok. (Na jó, annyira nem lesz nehéz.) Szerintem érdemes bekapcsolni a Context Help-et a mérés elején, mert úgy gyorsabban fogtok haladni, és nem a szomszédtól fogjátok kérdezgetni, hogy milyen be-és kimenetei vannak az egyes elemeknek. (Ők úgyis a harmadik szomszéddal lesznek elfoglalva. :) ) Tipikus hiba volt, amit nálunk is elkövettek páran, hogy a jelgenerátor kimenetét nem állították át nagy impedanciás állapotba, amit az egyik, jelgenerátort konfiguráló elemen lehet elvégezni. (Erre mindenki emlékszik ML2-ből, hogy miért kell átállítani, ugye? :) )<br/>
A szemábra felvételéhez egy külön áramkört (ami lényegében egy aluláteresztő szűrő, vagyis a kisfrekvenciájú jeleket átengedi, a nagyfrekvenciásakat pedig csillapítja) kell csatlakoztatni a PC soros portjára, amelynek a felépítése megtalálható a mérési útmutatóban. A csatlakozási pontok összekötése triviális, ha belegondoltok, hogy mit jelent az UART-nál használt RXD és TXD jelölés.

-- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]] - 2011.09.04.

[[Category:Infoalap]]