Mérés laboratórium 2. - 5. mérés - Laptörténet

Nagy Marcell: autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

2017-07-12T14:09:33Z

autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 16:09-kori változata
10. sor:		10. sor:

	Egy kis animáció a setup time és a propagation delay mérési menetéről:		Egy kis animáció a setup time és a propagation delay mérési menetéről:
	[[~~Fájl~~:Meres2 segedlet flipflop wachag.gif]]		[[File:Meres2 segedlet flipflop wachag.gif]]


	[[~~Fájl~~:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png\|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]		[[File:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png\|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]

	{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}		{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}

	[[Kategória:Mérnök informatikus]]		[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Wacha Gábor József, 2015. április 17., 09:21-n

2015-04-17T09:21:42Z

← Régebbi változat		A lap 2015. április 17., 11:21-kori változata
4. sor:		4. sor:

	!!!!FONTOS MÉRÉSVEZETŐI TANÁCS!!!!		!!!!FONTOS MÉRÉSVEZETŐI TANÁCS!!!!


	Ezt a kapcsolási rajzot tök jó, hogy feltettétek. De. Van olyan, aki reálisnak tartja, hogy ezt be lehet magolni? Én képtelen vagyok rá.		Ezt a kapcsolási rajzot tök jó, hogy feltettétek. De. Van olyan, aki reálisnak tartja, hogy ezt be lehet magolni? Én képtelen vagyok rá.
10. sor:		9. sor:
	Mi is ott helyben jövünk rá, mit hova kell kötni, nem tudjuk fejből. (wachag)		Mi is ott helyben jövünk rá, mit hova kell kötni, nem tudjuk fejből. (wachag)

			Egy kis animáció a setup time és a propagation delay mérési menetéről:
			[[Fájl:Meres2 segedlet flipflop wachag.gif]]

Wacha Gábor József, 2015. március 11., 14:33-n

2015-03-11T14:33:26Z

← Régebbi változat		A lap 2015. március 11., 16:33-kori változata
2. sor:		2. sor:

	{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}		{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}

			!!!!FONTOS MÉRÉSVEZETŐI TANÁCS!!!!


			Ezt a kapcsolási rajzot tök jó, hogy feltettétek. De. Van olyan, aki reálisnak tartja, hogy ezt be lehet magolni? Én képtelen vagyok rá.
			Inkább azt írjátok le jegyzőkönyvbe, hogy MIÉRT ez a kapcsolás, HOGYAN találtátok ki (mi az SDU kurzusnál el szoktuk mondani).
			Mi is ott helyben jövünk rá, mit hova kell kötni, nem tudjuk fejből. (wachag)



	[[Fájl:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png\|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]		[[Fájl:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png\|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]

Szikszayl, 2014. május 17., 11:31-n

2014-05-17T11:31:54Z

← Régebbi változat		A lap 2014. május 17., 13:31-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Elavult}}		{{Elavult}}

			{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}

	[[Fájl:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png\|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]		[[Fájl:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png\|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]
5. sor:		7. sor:
	{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}		{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}

			[[Kategória:Mérnök informatikus]]

	[[~~Category~~:~~Infoalap~~]]

Totymedli, 2014. március 12., 00:53-n

2014-03-12T00:53:54Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 12., 02:53-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Elavult}}		{{Elavult}}

			[[Fájl:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png\|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]

	{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}		{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}

Gmate: teljesen elavult információk, nem is ezek a mérési feladatok most

2014-02-06T10:57:57Z

teljesen elavult információk, nem is ezek a mérési feladatok most

← Régebbi változat		A lap 2014. február 6., 12:57-kori változata
3. sor:		3. sor:
	{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}		{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}

	~~A mérésről: -- [[LatoBalazs\|LatoBalazs]] - 2005.09.27.<br/>~~
	Nálunk (IE226) mindenkinek egy-egy könnyű szóbeli kérdés volt beugró, a mérésvezető segítőkész volt, de kérdéseket is tett fel mérés közben. Elvileg az öt mérés közül ez a legkönnyebb, a mérésvez szerint 1,5 óra alatt meg lehet csinálni. Nekünk 2,5 óra kellett hozzá mert elbénáztuk :)<br/>
	~~Tanácsok:<br/>~~
	Az 1.3-as feladatban, ahol a frekvenciamenetet kell meghatározni, egyszerűbb leolvasni a multiméteren levő adatokat mint csatlakozni az eszközhöz és úgy beolvasgatni mert mire rájöttök hogyan működik (hogyan kell csatlakozni, mit kell az eszközön nyomni) addigra a kézi módszerrel már végeztek is. A frekvenciamenetet nem a sávközéptől kell mérni, hanem 100Hz-től, ahogy a mérési útmutatóban van. Ha mégis a sávközéptől méritek (és a választott sávközepetek nem 100Hz) akkor azt dokumentálni kell.<br/>
	~~Fontos: Az excelben a diagram készítésével sok időt el lehet szöszmötölni. Ezzel kapcsolatban a következőkre kell figyelni:<br/>~~
	* Akkor lesz szép a táblázat, ha az X tengely a fekvencia[Hz], az Y tengely az erősítés[dB].
	* A tengelyekre rá kell írni hogy mit ábrázolnak.
	* A logaritmikus léptéket csak azután lehet beállítani, hogy a diagram létre lett hozva! Módszer: az adott tengelyre jobb klikk > Tengely formázása > Skála > pipa:Logaritmikus skála
	* Egyedi vagy alternatív diagramtípusoknál nem biztos, hogy lehet logaritmikus skálát beállítani, szerintem a Bode-diagramhoz a diagram alaptípusoknál választható "Grafikon" és "Pont (XY)" fajták a legjobbak.<br/>
	~~<br/>~~

	~~Még pár megjegyzés:<br/>~~
	~~Az oszcilloszkóp quick measure funkciójával mindegyik mérést pillanatok alatt el leet végezni. <br/>~~
	A 2.1 feladatban a 3kHz-es négyszögjel szinusszá torzul mert az aluláteresztő szűrő amin mérünk csak az alapharmonikus 3kHz-es szinusz összetevőt ereszti át normálisan.(Ez a Bode-diagramon is látszik, 9kHz-nél már -22dB körül fog járni a csillapítás míg ~5kHz alatt még kicsi) <br/>
	~~A -3dB-hez tartozó frekvencia mérése azért kell mert ebből jön ki a csatornakapacitás. (Ennek a kétszerese)~~
	Amikor a baud ratet variálva adogatunk jeleket mindenhol azt látjuk majd hogy 9600 alatt még átmegy a jel, mivel a felső határfrekvencia 4840Hz (volt nekünk, de a szűrőn van két jumper amivel lehet variálni!!!) <br/>
	A sweep generátor egy gusztustalan valami, két frekvenciaérték között fix lépésközzel haladva ad a kimenetre egy jelet. Ha a mérésvezetővel közösen sikerül a varázslás és az oszcilloszkópot is sikerül beállítani akkor egy x tengelyre szimmetrikus ábra jön ki ami megegyezik az amplitudomenetre kapott excel-diagrammal (nem logaritmikus skálás változatával).<br/>
	~~<br/>~~
	~~Aki IE226-ban mér nem árt ha átnézi az RS-232 soros port specifikációit, röviden: <br/>~~
	~~High level: -5..-15V névlegesen -8V <br/>~~
	~~Low level: +5..+15V névlegesen +8V (Igen, a pozitív feszültség a low level) <br/>~~
	A soros port alapjáraton H levelen van amíg nem érkezik egy start bit ami low értékű. A lefutó él után fél órajellel van egy mintavételezés, ha ez low akkor órajelenként vesz mintát a stop bitekig ha high akkor csak egy tranziens lefutó élét érzékelte tehát marad high szinten. Ezután jön az 5-8 bit információ esetleg egy paritásbittel kiegészítve majd végül a high értékű stop bit. (Lehet egy, másfél vagy két stop bit). <br/>
	Ezt azért kell tudni mert mikor a tvsio.exe-vel például egy ASCII 1-est adunk 8 bites bemenetre (00000001)az oszcilloszkópon azt kell látnunk (tudva hogy LSB-től kezdődik az adás), hogy mínuszból felugrik plusszba, vissza mínuszba (start bit majd az egyes érték) megint plusszba és ott marad (7 db nulla) majd végül vissza minuszba (stop bitek). <br/>
	~~Remélem ábra nélkül is érthető :)~~
	~~<br/>~~
	~~----~~
	~~-- [[PongraczMiklos]] - 2005.10.11.~~


	[[Category:Infoalap]]		[[Category:Infoalap]]

Harapeti: legyen vissza-link a tárgyoldalra!

2013-06-24T15:16:22Z

legyen vissza-link a tárgyoldalra!

← Régebbi változat		A lap 2013. június 24., 17:16-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{Elavult}}		{{Elavult}}

			{{Vissza\|Mérés_laboratórium_2.}}

	A mérésről: -- [[LatoBalazs\|LatoBalazs]] - 2005.09.27.<br/>		A mérésről: -- [[LatoBalazs\|LatoBalazs]] - 2005.09.27.<br/>

Harapeti: Harapeti átnevezte a(z) MeresLabor2Meres5 lapot a következő névre: Mérés laboratórium 2. - 5. mérés: legyen egységes új cím

2013-06-24T15:15:20Z

Harapeti átnevezte a(z) MeresLabor2Meres5 lapot a következő névre: Mérés laboratórium 2. - 5. mérés: legyen egységes új cím

← Régebbi változat	A lap 2013. június 24., 17:15-kori változata
(Nincs különbség)

Ferrero, 2013. január 28., 18:10-n

2013-01-28T18:10:53Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 28., 20:10-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{~~GlobalTemplate\|Infoalap\|MeresLabor2Meres5~~}}		{{Elavult}}

	~~vissza [[MeresLabor2\|a Mérés 2 tárgyhoz]]~~
	~~----~~

	A mérésről: -- [[LatoBalazs\|LatoBalazs]] - 2005.09.27.<br/>		A mérésről: -- [[LatoBalazs\|LatoBalazs]] - 2005.09.27.<br/>

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor2Meres5}} vissza a Mérés 2 tárgyhoz ---- A mérésről: -- LatoBalazs - 2005.09.27.
Nálunk…”

2012-10-21T20:03:44Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor2Meres5}} vissza a Mérés 2 tárgyhoz ---- A mérésről: -- LatoBalazs - 2005.09.27. Nálunk…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor2Meres5}}

vissza [[MeresLabor2|a Mérés 2 tárgyhoz]]
----

A mérésről: -- [[LatoBalazs|LatoBalazs]] - 2005.09.27. 
Nálunk (IE226) mindenkinek egy-egy könnyű szóbeli kérdés volt beugró, a mérésvezető segítőkész volt, de kérdéseket is tett fel mérés közben. Elvileg az öt mérés közül ez a legkönnyebb, a mérésvez szerint 1,5 óra alatt meg lehet csinálni. Nekünk 2,5 óra kellett hozzá mert elbénáztuk :) 
Tanácsok: 
Az 1.3-as feladatban, ahol a frekvenciamenetet kell meghatározni, egyszerűbb leolvasni a multiméteren levő adatokat mint csatlakozni az eszközhöz és úgy beolvasgatni mert mire rájöttök hogyan működik (hogyan kell csatlakozni, mit kell az eszközön nyomni) addigra a kézi módszerrel már végeztek is. A frekvenciamenetet nem a sávközéptől kell mérni, hanem 100Hz-től, ahogy a mérési útmutatóban van. Ha mégis a sávközéptől méritek (és a választott sávközepetek nem 100Hz) akkor azt dokumentálni kell. 
Fontos: Az excelben a diagram készítésével sok időt el lehet szöszmötölni. Ezzel kapcsolatban a következőkre kell figyelni: 
* Akkor lesz szép a táblázat, ha az X tengely a fekvencia[Hz], az Y tengely az erősítés[dB].
* A tengelyekre rá kell írni hogy mit ábrázolnak.
* A logaritmikus léptéket csak azután lehet beállítani, hogy a diagram létre lett hozva! Módszer: az adott tengelyre jobb klikk > Tengely formázása > Skála > pipa:Logaritmikus skála
* Egyedi vagy alternatív diagramtípusoknál nem biztos, hogy lehet logaritmikus skálát beállítani, szerintem a Bode-diagramhoz a diagram alaptípusoknál választható "Grafikon" és "Pont (XY)" fajták a legjobbak. 
 

Még pár megjegyzés: 
Az oszcilloszkóp quick measure funkciójával mindegyik mérést pillanatok alatt el leet végezni. 
A 2.1 feladatban a 3kHz-es négyszögjel szinusszá torzul mert az aluláteresztő szűrő amin mérünk csak az alapharmonikus 3kHz-es szinusz összetevőt ereszti át normálisan.(Ez a Bode-diagramon is látszik, 9kHz-nél már -22dB körül fog járni a csillapítás míg ~5kHz alatt még kicsi) 
A -3dB-hez tartozó frekvencia mérése azért kell mert ebből jön ki a csatornakapacitás. (Ennek a kétszerese)
Amikor a baud ratet variálva adogatunk jeleket mindenhol azt látjuk majd hogy 9600 alatt még átmegy a jel, mivel a felső határfrekvencia 4840Hz (volt nekünk, de a szűrőn van két jumper amivel lehet variálni!!!) 
A sweep generátor egy gusztustalan valami, két frekvenciaérték között fix lépésközzel haladva ad a kimenetre egy jelet. Ha a mérésvezetővel közösen sikerül a varázslás és az oszcilloszkópot is sikerül beállítani akkor egy x tengelyre szimmetrikus ábra jön ki ami megegyezik az amplitudomenetre kapott excel-diagrammal (nem logaritmikus skálás változatával). 
 
Aki IE226-ban mér nem árt ha átnézi az RS-232 soros port specifikációit, röviden: 
High level: -5..-15V névlegesen -8V 
Low level: +5..+15V névlegesen +8V (Igen, a pozitív feszültség a low level) 
A soros port alapjáraton H levelen van amíg nem érkezik egy start bit ami low értékű. A lefutó él után fél órajellel van egy mintavételezés, ha ez low akkor órajelenként vesz mintát a stop bitekig ha high akkor csak egy tranziens lefutó élét érzékelte tehát marad high szinten. Ezután jön az 5-8 bit információ esetleg egy paritásbittel kiegészítve majd végül a high értékű stop bit. (Lehet egy, másfél vagy két stop bit). 
Ezt azért kell tudni mert mikor a tvsio.exe-vel például egy ASCII 1-est adunk 8 bites bemenetre (00000001)az oszcilloszkópon azt kell látnunk (tudva hogy LSB-től kezdődik az adás), hogy mínuszból felugrik plusszba, vissza mínuszba (start bit majd az egyes érték) megint plusszba és ott marad (7 db nulla) majd végül vissza minuszba (stop bitek). 
Remélem ábra nélkül is érthető :)
 
----
-- [[PongraczMiklos]] - 2005.10.11.

[[Category:Infoalap]]