https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=M%C3%A9r%C3%A9s_Labor_II._Ellen%C5%91rz%C5%91_m%C3%A9r%C3%A9s_gyakorlat 2026-05-12T20:31:46Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9r%C3%A9s_Labor_II._Ellen%C5%91rz%C5%91_m%C3%A9r%C3%A9s_gyakorlat&diff=137580&oldid=prev 2012-10-21T20:03:15Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor2EllGy}} Aki valamit tud, az ne habozzon kitölteni. Előtte akár utána is nézhet, hogy tényleg jó-e, amit gondol. ;) %TOC{de…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoalap|MeresLabor2EllGy}}<br /> <br /> Aki valamit tud, az ne habozzon kitölteni. Előtte akár utána is nézhet, hogy tényleg jó-e, amit gondol. ;)<br /> <br /> %TOC{depth=&quot;2&quot;}%<br /> <br /> <br /> ==Megjegyzések a gyakorlati feladatokhoz:==<br /> * Az ellenőrző mérés gyakorlati részén ilyen vagy ehhez hasonló feladatokat kapnak a hallgatók. A feladatok nehézsége nem teljesen egyforma, ezeket az eltéréseket a mérésvezetők az osztályzat megállapításánál igyekeznek figyelembe venni.<br /> * Az 1. mérés speciális részei (pl. hogyan kell egye ellenállást bekötni a breadboardon) technikai okokból nem szerepelnek a gyakorlati feladatok közt, de az ott gyakorolt mérési eszközök, módszerek más mérésekben is szerepeltek, és azokkal kapcsolatban &quot;előkerülnek&quot;. Az írásbeli részen számítani lehet az 1. méréshez kapcsolódó kérdésre.<br /> * A 2-3. méréshez kapcsolódó feladatok esetében mindjárt az elején célszerű tisztázni az esetleg nem egyértelműnek tűnő feladatokat, lehetőségeket. (Pl. az egyszerűség kedvéért tekinthető-e pergésmentesnek a nyomógomb vagy kapcsoló.) Az első megjegyzésben szereplő &quot;ehhez hasonló&quot; elsősorban itt fog előfordulni: pl. lehet, hogy valamilyen értéket nem a LED soron kell kijelezni, hanem az LCD kijelzőn, de ebben az esetben kérhető egy LCD kezelő rutin.<br /> <br /> <br /> ==1. A D/A átalakító erősítési hibája és beállása==<br /> Mérje meg a D/A átalakító erősítési hibáját! A hibát százalékban adja meg, és hasonlítsa össze<br /> az adatlap adataival. (A tesztpanelen a &quot;VREF Range&quot;, &quot;Output buffer enabled&quot; van beállítva, a<br /> VREF névleges értéke +2,5 V.)&lt;br&gt;<br /> Nézze meg oszcilloszkópon a D/A átalakító beállását, a dac_gui alkalmazással beállítható<br /> legnagyobb amplitúdójú pozitív irányú ugrás esetén. Becsülje meg a beállási időt!&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás===<br /> Erősítési hiba: (Vmax-V0)/(2.5V-1LSB), ahol a Vmax és V&lt;sub&gt;0&lt;/sub&gt; a maximum és minimum értékeknél mért feszültétség. LSB = FS/2&lt;sup&gt;n&lt;/sup&gt;, ahol FS a maximum értékhez tartozó feszültség, n pedig a bitek száma (jelenleg 12).<br /> Beállási idő: a dac_gui-nál Square Wave-t kell beállítani. A beállás pedig a 0-ról 2.5V-ra történő beállás ideje, ahol 1LSB-s eltéréstől mérünk.&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==2. D/A átalakító integrális linearitási hibájának meghatározása==<br /> Mérje meg a D/A átalakító kimenő feszültségét a tartományon belül nagyjából egyenletesen<br /> elosztott 10 pontban, a jeltartomány két szélső pontját is belevéve. A mért feszültségeket<br /> közvetlenül elektronikusan vigye át egy Excel táblába! A linearitási hiba számítását az Excel<br /> tábla segítségével végezze!&lt;br&gt;<br /> Az integrális linearitási hiba értékét LSB-ben adja meg! Értékelje is az eredményt!&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás===<br /> Excel tábla felosztva 10 részre, a mért és a számított (lineáris) feszültség különbsége osztva 0.0006-tal (=1LSB) adja az eltérést FSB-ben. Értékelni az adatlap alapján.&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==3. D/A átalakító differenciális linearitási hibájának meghatározása és glitch vizsgálata&lt;br&gt;==<br /> Mérje meg a D/A átalakító differenciális linearitási hibáját az 1022 &amp;#8211; 1026 bemenő<br /> jeltartományban! A hiba értékét LSB-ben adja meg!&lt;br&gt;<br /> Az oszcilloszkópon mutasson be egy átváltási tranzienst (glitch), és mérje meg az amplitúdóját a<br /> kurzorvonalak segítségével.&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás===<br /> Differenciális hiba: Az 1022-tól az 1026-ig való értékek ráadásával miden értéknél meg kell adni a mért feszültséget LSB-ben, és aztán ezek különbségének 1LSB-től való eltérését kell megadni.<br /> Glitch: dac_gui &quot;Glitch&quot; funkciója. Ezután oszcilloszkóp, és kész...<br /> &lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==4. Az A/D átalakító tulajdonságainak vizsgálata szinuszjellel&lt;br&gt;==<br /> A szinuszos mérőjelet az ADC2-es csatornára kell adni. A méréshez a szinuszjel amplitúdóját a<br /> mérésvezető által megadott paraméterek szerint állítsa be. (Ha nem kapott ilyen előírást, akkor a<br /> jel a 0 - 2,4 V tartományt töltse ki.) A jel ráadása előtt oszcilloszkóppal ellenőrizze, hogy a<br /> generátoron beállított jel tényleg nem lépi túl az átalakító jeltartományát, ami 0 .. +2,5 V.&lt;br&gt;<br /> A jel frekvenciáját úgy válassza meg, hogy koherens mintavételezés legyen, és a mintavételezés<br /> időtartama a jel periódusidejének k-szorosa legyen. A k értékét a mérésvezető adja meg, a k = 5<br /> érték nem választható. (A k lehet pl. 3, 7, 9, 11 stb.) Az átalakító mintavételi frekvenciája<br /> 115200 Hz, és az átalakító 8192 egymás utáni mintát tárol a tesztpanel RAM-jában. Ezekkel az<br /> adatokkal a koherens mintavételezéshez szükséges jelfrekvencia már kiszámítható.&lt;br&gt;<br /> Nézze meg az átalakított jelet az időtartományban, és ellenőrizze, hogy a mintavétel tényleg<br /> koherens.&lt;br&gt;<br /> Nézze meg az átalakított jel spektrumát! Értékelje a spektrumot, hogy az jellegre megfelel-e az<br /> elvártnak. Térjen ki arra is, hogy a spektrumon látszik-e, hogy a mintavétel koherens volt-e. Az<br /> értékelés alapjául szolgáló ábrát emelje át a jegyzőkönyvrészletbe, és írja mellé az értékelést.&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás:===<br /> A jel frekvenciája: fm=k*115200/8192.<br /> Időtartomány: Time-domain mód. Koherens, ha a jobb oldalon a vonal ott ér véget, ahol a bal oldalon levő vonal kezdődik.<br /> Spektrum: Frequency-domain mód. Látszik az offset a 0. spektrumvonalnál, és az alapharmonikus, valamint pedig a felharmonikusok.&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==5. Négyszögjel vizsgálata A/D átalakítóval&lt;br&gt;==<br /> Adjon az átalakító bemenetére (ADC2-es csatorna) szimmetrikus (50%) kitöltésű négyszögjelet.<br /> A négyszögjel amplitúdóját a mérésvezető által megadott paraméterek szerint állítsa be. (Ha nem<br /> kapott ilyen előírást, akkor a jel a 0,4 - 2,0 V tartományt töltse ki.) A jel ráadása előtt<br /> oszcilloszkóppal ellenőrizze, hogy a generátoron beállított jel tényleg nem lépi túl az átalakító<br /> jeltartományát, ami 0 .. +2,5 V.&lt;br&gt;<br /> A jel frekvenciáját úgy válassza meg, hogy koherens mintavételezés legyen, és a mintavételezés<br /> időtartama a jel periódusidejének k-szorosa legyen. A k értékét a mérésvezető adja meg, a k = 5<br /> érték nem választható. (A k lehet pl. 3, 7, 9, 11 stb.) Az átalakító mintavételi frekvenciája<br /> 115200 Hz, és az átalakító 8192 egymás utáni mintát tárol tesztpanel RAM-jában. Ezekkel az<br /> adatokkal a koherens mintavételezéshez szükséges jelfrekvencia már kiszámítható.&lt;br&gt;<br /> Nézze meg az átalakított jelet az időtartományban, és ellenőrizze, hogy a mintavétel tényleg<br /> koherens.&lt;br&gt;<br /> Nézze meg az átalakított jel spektrumát! Értékelje a spektrumot, hogy az megfelel-e az<br /> elvártnak. Térjen ki arra is, hogy a spektrumon látszik-e, hogy a kitöltési tényező 50%. Az<br /> értékelés alapjául szolgáló ábrát emelje át a jegyzőkönyvrészletbe, és írja mellé az értékelést.&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás===<br /> Ugyanaz, mint a 4. feladat, csak most négyszögjel.<br /> Értékelés: a páros sorszámú komponensek lényegesen alulmaradnak amplitúdóban a páratlanokkal szemben. Az alakhűség is látszik az időtartományban.&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==6. Alapsávi digitális jel átvitelének vizsgálata&lt;br&gt;==<br /> A szem-ábra felvételéhez adjon egy, a szem-ábra vizsgálatához alkalmas vizsgáló jelet a<br /> jelcsatorna bemenetére, és figyelje meg az szem-ábrát a jelcsatorna-modell másik végén! Vegye<br /> fel a szemábrát 4800 és 9600 Baud jelváltási sebesség esetén, az ábrákat mentse is át egy<br /> jegyzőkönyv-részletbe. Értékelje a kapott szem-ábrákat!&lt;br&gt;<br /> Ellenőrizze, hogy a jelcsatorna-modellen átvitt jelet helyesen veszi-e a PC soros portja 9600<br /> Baud esetén. (A mérésvezető más átviteli sebességet is előírhat.) Vegye is fel a jelcsatorna<br /> kimenetén látható jelalakot a mérésvezető által megadott karakter átvitele esetén. A karaktert a<br /> klaviatúra megfelelő gombjának leütésével kell ráadni a csatornára. Az oszcilloszkópot úgy kell<br /> triggerelni, hogy az minden karakter-jelet kijelezzen a következő karakter érkezéséig, de a<br /> kijelzési kép megőrzése nem a STOP gomb megnyomásával történik. Értékelje a kapott<br /> jelalakot!&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás===<br /> Jel: so_rand2 progival. Az oszcilloszkópon infinite persistence megjelenítési mód. Értékelés: nyitottság.<br /> Helyes jel átvitelének ellenőrzése: tvsio program kell. Az oszcilloszkópon a triggernél a &amp;#8217;pattern&amp;#8217;-t kell állítani, méghozzá lefutó élre (ugyanis a startbit 0). -- [[VargaTamas|Tompika]] - 2006.12.06.&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==7. Vegye fel a jelcsatorna-modell frekvenciamenetét (&quot;amplitúdó-menet&quot;), és határozza meg a felső határfrekvenciát!&lt;br&gt;==<br /> A vizsgált frekvenciatartomány legyen 500 Hz - 10 kHz, és elég 10-15 pontban mérni.<br /> A frekvenciamenet vizsgálatánál a relatív erősítést mérje meg dB-ben. A mérési eredményeket<br /> közvetlenül elektronikusa vigye át egy Excel táblába! Határozza meg a -3dB-es felső<br /> határfrekvenciát, és mérje meg ott a fázistolást!&lt;br&gt;<br /> A mérési eredményeket ábrázolja Excel &quot;chart&quot;-ként is a hagyományos Bode-diagram<br /> formájában! A diagramon természetesen fel kell tüntetni a tengelyek skálázását és a<br /> mértékegységeket is. Amikor a Bode-diagramot átemeli a jegyzőkönyvbe, ne felejtse el a mérési<br /> eredményeket tartalmazó táblázatot is átemelni.&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás===<br /> 500Hz-től 10kHz-ig kell egyenletesen 10-15 pontban mérni. A jel 4 Vp-p, 0 V offszet.<br /> Relatív erősítés: a digitális multiméterre először a sávközépi jelet kell ráadni (500Hz, sin). Ezt kell a &amp;#8217;shift + db&amp;#8217; gombbal eltárolni, aztán majd ehhez viszonyítja a többit. Így már a relatív erősítést fogjuk kapni.&lt;br&gt;<br /> &lt;b&gt;Kérdéses: 3dB-es határfrekvencia?&lt;/b&gt;&lt;br&gt;<br /> * addig kell állítgatni (tekergetni) a hullámforma-generátoron a frekvenciát, amíg a multiméteren a -3dB -t nem látod. Ez lesz a határfrekvencia. -- [[MartonGabor|Gabesz]] - 2005.12.05.<br /> A fázistolást mérhetjük automatikusan (gondolom, mert nem kötötték ki, hogy nem), vagy kézzel: (96/207)*360 [(időeltolódás/kimenet periódusideje)*360]&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==8. A jelcsatorna-modell erősítésének és határfrekvenciájának vizsgálata&lt;br&gt;==<br /> Adjon a jelcsatorna-modell bemenetére 1V effektív értékű, 500 Hz frekvenciájú szinuszjelet.<br /> Multiméterrel mérje meg a kimenő és bemenő feszültséget, és számítsa ki az erősítést. Mérje<br /> meg a fázistolást is az oszcilloszkóppal, lehetőleg minél pontosabban. A fázistolást nem a<br /> Quick_Meas funkcióval kell végezni, hanem a képernyőn mért értékekből kell számítani.&lt;br&gt;<br /> Értékelje is az eredményt! (Mekkora fázistolást vár sávközépen?)&lt;br&gt;<br /> Ezután keresse meg azt a határfrekvenciát, amelyen az erősítés a felére csökken. Az itt mért<br /> erősítést számítsa át dB-be.&lt;br&gt;<br /> Számítsa ki az elméleti csatornakapacitást kétállapotú jelek esetére, az előzőkben mért étékek<br /> felhasználásával.&lt;br&gt;<br /> ===Megoldás===<br /> A jel le van írva, erősítés a kimenet/bemenet. Ha dB kell akkor átváltani. A fázistolás megmérése számítással: (időeltolódás/kimenet periódusideje)*360&lt;br&gt;<br /> &lt;b&gt;Kérdéses: Ezek után el kell kezdenem lépegetni (különböző frekvenciájú jeleket ráadni) és megnézni mikor lesz az erősítés a fele? Meg aztán a dB nem határozható meg e nélkül? Mert ha fele, akkor Uki/Ube=0.5 &amp;#61664; 20*log0.5=-6.02&lt;/b&gt;&lt;br&gt;<br /> * kiszámoltad az erősítést a fenti módszerrel (legyen mondjuk A). Ekkor addig állítgatod a frekit, amíg az erősítés A/2 lesz (=/=0.5). dB-ben: ahogy fent, csak 0.5 helyett A/2. -- [[MartonGabor|Gabesz]] - 2005.12.05.<br /> Csatornakapacitás: 2*B*log&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;2 = 2*B = 2*határfrekvencia&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==11. Bináris számok beolvasása&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely 8 bites bináris számot olvas be a<br /> kapcsolósorról, két részletben. A kapcsolókon (SW0 -SW3) beállított értéket jobbról balra<br /> növekvő súlyozású 4 bites bináris számként kell kezelni. A 8 bites szám alsó (alacsonyabb<br /> súlyozású) része a BT0 nyomógombbal, a felső része a BT1 nyomógombbal vihető be.&lt;br&gt;<br /> A BT1 gomb megnyomása után a bevitt 8 bites szám értéket jelezze ki a LED soron!<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|em11.asm|em11.asm}}===<br /> <br /> ==12. Gombnyomás számláló&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely az INT nyomógomb lenyomására (ill.<br /> pergésére) keletkező 1-&gt;0 átmeneteket számolja. Az INT nyomógomb változásait<br /> megszakítással kezelje. A számláló 4 bites, tartalma a LED soron van kijelezve.&lt;br&gt;<br /> Kiegészítő feladat: A számláló az 1111 érték elérése után nem számol tovább, a számláló egy<br /> másik nyomógombbal törölhető.<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|em12.asm|em12.asm}} változott!===<br /> * bugfix: állapotregiszter mentése/visszaállítása az IT-rutinban<br /> <br /> ==13. LED villogtatás-1&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely kb. másodperces ütemezéssel villogtat<br /> egy LED-et. Az időzítést egy timer egységgel végezze.&lt;br&gt;<br /> Egy nyomógomb megnyomása után a LED villogás helyett folyamatosan égjen. Ugyanazon<br /> nyomógombot még egyszer megnyomva megint villogjon. A nyomógomb kezelését interrupttal<br /> oldja meg.<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|em13.asm|em13.asm}}===<br /> <br /> ==14. LED villogtatás-2&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely kb. másodperces ütemezéssel villogtat<br /> egy LED-et. Az időzítést egy SW időzítő rutinnal végezze.&lt;br&gt;<br /> Egy nyomógomb megnyomása után a LED villogás helyett folyamatosan égjen. Ugyanazon<br /> nyomógombot még egyszer megnyomva megint villogjon. A nyomógomb kezelését interrupttal<br /> oldja meg.<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|led_vill_02.asm|led_vill_02.asm}}===<br /> <br /> ==15. Gombnyomás-emlékező&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely emlékezik a gombok megnyomási<br /> sorrendjére. A BT0, BT1, BT2 nyomógombhoz rendre a LED1, LED2, LED3 világító dióda<br /> tartozik. A gomb megnyomása esetén a hozzá rendelt LED világít. Egyidejűleg tárolásra kerül a<br /> gombnyomás eseménye. Alapállapot után a felhasználó legfeljebb 8 gombnyomást végezhet. A<br /> felhasználó egyszerre csak 1 gombot tarthat lenyomva.&lt;br&gt;<br /> Az IT gomb lenyomása után kb. 0.5 sec ütemezéssel a kártya visszajátssza a lenyomott<br /> gombokat. (Ehhez kérhető kész időzítő rutin, ha a megoldás túl lassan készül.)<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|gombnyomas_emlekezo.asm|gombnyomas_emlekezeo.asm}}===<br /> A fenti verziót nem tudtam szimulálni, mert a .inc fájl miatt az AVR Studio nem engedte felüldefiniálni<br /> a 25-nél nagyobb ill. 16-nál kisebb regisztereket, így ez a megoldás kevesebb regisztert használ:<br /> (A státuszregiszterrel nem törődtem, mo: lásd. 19. feladat)<br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|em15.asm|em15.asm}}===<br /> <br /> ==16. Összeadó készítése&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely egy összeadót valósít meg. Az<br /> összeadó 4 bites, előjel nélküli bináris kódolású operandusokkal dolgozik.&lt;br&gt;<br /> A számokat az SW0..3 kapcsolókon kell beállítani. Az IT gomb első megnyomásának hatására a<br /> szám betöltődik a 8 bites eredményregiszterbe. Az eredményregiszter tartalmát a LED0..7 jelzi<br /> ki. Az IT gomb második megnyomása beviszi a kapcsolókon beállított második operandust, és<br /> rögtön hozzáadja az eredményregiszter tartalmához. Az IT gomb harmadik megnyomása törli az<br /> eredményregisztert és alapállapotba viszi vissza az összeadót.<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|osszeado.asm|osszeado.asm}}===<br /> <br /> ==17. Összeadó/kivonó készítése&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely egy összeadó/kivonó egységet valósít<br /> meg. Az egység 4 bites 2-es komplemens kódolású operandusokkal dolgozik.&lt;br&gt;<br /> A számokat az SW0..3 kapcsolókon kell beállítani. Az BT0 gomb megnyomásának hatására a<br /> szám betöltődik az eredményregiszterbe. Ezután kell a kapcsolókon beállítani a második<br /> operandust. Ha ezután a felhasználó a BT1 gombot nyomja meg, akkor a számot hozzáadja az<br /> eredményregiszterhez, ha pedig a BT2 gombot nyomja meg, kivonja a számot az<br /> eredményregiszter tartalmából. Az eredmény-regiszter hosszát, a carry kezelését a hallgató<br /> választja meg. Az eredményregiszter tartalmát a LED0..7 jelzi ki.&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> Megoldás:<br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|em17.asm|em17.asm}}===<br /> ==18. LED-léptetés&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely gombnyomásra lépteti a &quot;fényt&quot; a<br /> LED-soron. Bekapcsolás után a program gyújtsa ki a LED4 diódát, a többi ne világítson. A<br /> világító LED-pozíció a BT0 és BT2 nyomógombok segítségével léptethető, BT0-val az egyik<br /> irányba, BT2-vel a másikba. Minden gombnyomás 1 pozíciónyit léptet az adott irányba. Ha a<br /> léptetés során elértük a széls&amp;#245; helyzetet, akkor ne lehessen &quot;kiléptetni&quot; a világító LED-et.<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|em18.asm|em18.asm}}===<br /> <br /> ==19. Kódfigyelő&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, amely a gombok megnyomási sorrendjét<br /> figyeli. Az SW0...3 kapcsolók egy bináris kódot adnak meg. Ezt a kódot kell bebillentyűzni a<br /> BT0 és BT1 nyomógombokkal, amikor is a BT0jelzi a 0 értéket, BT1 pedig az 1 értéket. Ha a<br /> kódot sikerül helyesen beütnünk, akkor a LED0 kigyullad, egészen a következő gombnyomásig.<br /> Amíg a kódot nem ütjük be, a LED0 nem világít.&lt;br&gt;<br /> Egy példa az értelmezésre:&lt;br&gt;<br /> Kapcsolóállás: SW0=1 SW1=0 SW2=0 SW3=1&lt;br&gt;<br /> Beütendő szekvencia: BT1, BT0 BT0 BT1<br /> ===Megoldás===<br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|em19.asm|em19.asm}}===<br /> A státuszregisztert lusta voltam elmenteni, de nyilván (IT kezelő rutin elején) in temp, SREG ; push temp ;<br /> (IT kezelő rutin végén - reti előtt) pop temp ; out SREG, temp ; menthető minden IT rutinban! <br /> <br /> ==20. Dobókocka&lt;br&gt;==<br /> Írjon egy programot az AVR Experiment kártyára, mely egy dobókockát szimulál. A &quot;dobás&quot; a<br /> BT2 gombbal történik. A gomb minden egyes megnyomására 1 - 6 darab LED gyullad ki a LEDsoron,<br /> a világító LED-ek száma véletlenszerű. (Tipp a véletlenszám előállításához: ha pl. egy<br /> számláló az emberi akciókhoz képest nagy sebességgel számol, akkor a gomb megnyomása<br /> biztos nem lehet szinkronban a számlálóval, a számlálónak a gomb megnyomása pillanatában<br /> aktuális értéke véletlenszerűnek tekinthető.)&lt;br&gt;&lt;br&gt;<br /> <br /> ==={{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|dobokocka.asm|dobokocka.asm}}===<br /> interrupt nélkül, a pergésnél mindig újabb eredmény keletkezik, de az is ugyanannyira véletlen mint az első.<br /> <br /> -- [[SzentimreyHarrachDanielMatyas|Đani]] - 2005.12.03.<br /> -- [[FodorPeter|Peti]] - 2006.12.06.<br /> <br /> * {{InLineFileLink|Infoalap|MeresLabor2EllGy|Meres2GyakPeldak.zip|Meres2GyakPeldak.zip}}: Megcsináltam én is az assembly példákat, hiba - tévedés joga fenntartva, persze minden javítást szívesen veszek :)<br /> <br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Unknown user