Laboratórium 2 - 3. Mérés ellenőrző kérdései - Laptörténet

Nagy Marcell: autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

2017-07-12T14:15:07Z

autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 16:15-kori változata
14. sor:		14. sor:
	Ábra:		Ábra:

	[[~~Fájl~~:Labor2 kép3.jpg]]		[[File:Labor2 kép3.jpg]]

	Ampere-féle gerjesztési törvényt felírva egy olyan zárt L görbére, amely által kifeszített, a vezetékre merőleges A körlapot a vezeték pont a közepén döfi át:		Ampere-féle gerjesztési törvényt felírva egy olyan zárt L görbére, amely által kifeszített, a vezetékre merőleges A körlapot a vezeték pont a közepén döfi át:
41. sor:		41. sor:
	Ábra:		Ábra:

	[[~~Fájl~~:Labor2 kép4.jpg]]		[[File:Labor2 kép4.jpg]]

	A Faraday-féle indukciós törvény felhasználásával:		A Faraday-féle indukciós törvény felhasználásával:
72. sor:		72. sor:
	Ábra:		Ábra:

	[[~~Fájl~~:Labor2 kép5.jpg]]		[[File:Labor2 kép5.jpg]]

	Az alkalmazott modellben a külső keret által a belső keretben indukált feszültséget oly módon számítjuk, hogy a külső keret oldalait külön-külön, végtelen hosszú vezetőnek tekintjük, így felhasználható az előző kérdés megoldása:		Az alkalmazott modellben a külső keret által a belső keretben indukált feszültséget oly módon számítjuk, hogy a külső keret oldalait külön-külön, végtelen hosszú vezetőnek tekintjük, így felhasználható az előző kérdés megoldása:
101. sor:		101. sor:
	Ábra:		Ábra:

	[[~~Fájl~~:Labor2 kép6.jpg]]		[[File:Labor2 kép6.jpg]]

	Vezessük be az alábbi jelöléseket:		Vezessük be az alábbi jelöléseket:
158. sor:		158. sor:
	Ábra:		Ábra:

	[[~~Fájl~~:Labor2 kép7.jpg]]		[[File:Labor2 kép7.jpg]]


221. sor:		221. sor:
	Emiatt a differenciális módusú zavarok által keltett fluxusok (ideális esetben, azaz tökéletes csatolást feltéve) kioltják egymást. A közös módusú zavarok által keltett fluxusok viszont egyirányúak, így az ilyen zavarokat a fojtó szűrni tudja. A valóságban viszont a laza csatolás miatt fellépő szórási fluxus következtében a differenciális módusú zavarok kismértékű csillapítására is képes.		Emiatt a differenciális módusú zavarok által keltett fluxusok (ideális esetben, azaz tökéletes csatolást feltéve) kioltják egymást. A közös módusú zavarok által keltett fluxusok viszont egyirányúak, így az ilyen zavarokat a fojtó szűrni tudja. A valóságban viszont a laza csatolás miatt fellépő szórási fluxus következtében a differenciális módusú zavarok kismértékű csillapítására is képes.

	[[~~Fájl~~:Labor2 kép8.jpg]]		[[File:Labor2 kép8.jpg]]

	==8. Adja meg a szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét!==		==8. Adja meg a szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modelljét!==
227. sor:		227. sor:
	A hálózati szűrő kapcsolási rajza:		A hálózati szűrő kapcsolási rajza:

	[[~~Fájl~~:Labor2_mérés3_ábra10.JPG\|400px]]		[[File:Labor2_mérés3_ábra10.JPG\|400px]]

	<math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math>		<math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math>
235. sor:		235. sor:
	A szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis + Nulla --> Védőföld)		A szűrő aszimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis + Nulla --> Védőföld)

	[[~~Fájl~~:Labor2 kép9.jpg\|400px]]		[[File:Labor2 kép9.jpg\|400px]]

	<math>L=L_1=L_2, \;\;\; C=2 C_y</math>		<math>L=L_1=L_2, \;\;\; C=2 C_y</math>
254. sor:		254. sor:
	A hálózati szűrő kapcsolási rajza:		A hálózati szűrő kapcsolási rajza:

	[[~~Fájl~~:Labor2_mérés3_ábra10.JPG\|400px]]		[[File:Labor2_mérés3_ábra10.JPG\|400px]]

	<math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math>		<math> L_1 = L_2 = 10 \; mH, \;\;\; C_y = 2.2 \; nF, \;\;\; C_x = 68 \; nF</math>
262. sor:		262. sor:
	A szűrő szimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis --> Nulla)		A szűrő szimmetrikus zavarjelre érvényes modellje (Fázis --> Nulla)

	[[~~Fájl~~:Labor2_mérés3_ábra11.JPG\|400px]]		[[File:Labor2_mérés3_ábra11.JPG\|400px]]

	==11. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását szimmetrikus zavarjelre!==		==11. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását szimmetrikus zavarjelre!==

Szikszayl, 2014. március 17., 11:49-n

2014-03-17T11:49:13Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 17., 13:49-kori változata
283. sor:		283. sor:
	Távoltérnek nevezzük az antennától elég nagy - kb. 10 hullámhossznyinál nagyobb - távolságban létrehozott elektromágneses sugárzási teret, amelynek összetevői szabad térben az antennától mért távolsággal fordítottan ( 1/R ) arányosak.		Távoltérnek nevezzük az antennától elég nagy - kb. 10 hullámhossznyinál nagyobb - távolságban létrehozott elektromágneses sugárzási teret, amelynek összetevői szabad térben az antennától mért távolsággal fordítottan ( 1/R ) arányosak.

	[[~~Category~~:~~Villanyalap~~]]		[[Kategória:Villamosmérnök]]

David14: /* 4. Határozza meg két végtelen hosszú, párhuzamosan futó hengeres vezető között a hosszegységre eső villamos kapacitást! */

2014-02-16T14:56:56Z

4. Határozza meg két végtelen hosszú, párhuzamosan futó hengeres vezető között a hosszegységre eső villamos kapacitást!

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 16:56-kori változata
116. sor:		116. sor:
	Szimmetria okok miatt az elektromos térerősségvektor mindig sugárirányú lesz, így a henger lapjain az integrál értéke zérus, míg hengerpaláston egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik.		Szimmetria okok miatt az elektromos térerősségvektor mindig sugárirányú lesz, így a henger lapjain az integrál értéke zérus, míg hengerpaláston egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik.

	<math> E \cdot 2r\pi \cdot l={q \cdot l \over \varepsilon} \longrightarrow		<math> E(r) \cdot 2r\pi \cdot l={q \cdot l \over \varepsilon} \longrightarrow
	\vec{E}(r) = {q \over 2 \pi \varepsilon} \cdot {1 \over r} \cdot \vec{e}_r</math>		\vec{E}(r) = {q \over 2 \pi \varepsilon} \cdot {1 \over r} \cdot \vec{e}_r</math>

David14: /* 1. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető mágneses terét! */

2014-02-16T14:34:50Z

1. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető mágneses terét!

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 16:34-kori változata
24. sor:		24. sor:
	Szimmetria okokból, a mágneses térerősségvektorok a görbe mentén mindenhol érintő irányúak, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik. Az elektromos eltolásvektor időbeli változása zérus, az áramsűrűségvektor pedig merőleges az A körlapra, a felületintegrál eredménye az A körlapon átfolyó áramerősség:		Szimmetria okokból, a mágneses térerősségvektorok a görbe mentén mindenhol érintő irányúak, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik. Az elektromos eltolásvektor időbeli változása zérus, az áramsűrűségvektor pedig merőleges az A körlapra, a felületintegrál eredménye az A körlapon átfolyó áramerősség:

	<math> 2 r \pi H = I = \hat{I} \cos ( \omega t )</math>		<math> 2 r \pi \cdot H(r) = I = \hat{I} \cos ( \omega t )</math>


	<math> \vec{H} = \frac{\hat{I}\cos (\omega t)}{2 r \pi} \cdot \vec{e}_{\varphi}</math>		<math> \vec{H}(r) = \frac{\hat{I}\cos (\omega t)}{2 r \pi} \cdot \vec{e}_{\varphi}</math>


	<math> \vec{B} = \mu \cdot \vec{H} = \frac{\mu \cdot \hat{I}\cos ( \omega t )}{2 r \pi} \cdot \vec{e}_{\varphi} </math>		<math> \vec{B}(r) = \mu \cdot \vec{H}(r) = \frac{\mu \cdot \hat{I}\cos ( \omega t )}{2 r \pi} \cdot \vec{e}_{\varphi} </math>

	==2. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető környezetében elhelyezkedő vezetőkeretben indukált feszültséget!==		==2. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető környezetében elhelyezkedő vezetőkeretben indukált feszültséget!==

David14: /* 1. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető mágneses terét! */

2014-02-16T14:28:05Z

1. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető mágneses terét!

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 16:28-kori változata
19. sor:		19. sor:

	<math> \oint_L\limits \vec{H} \; \mathrm{d}\vec{l} =		<math> \oint_L\limits \vec{H} \; \mathrm{d}\vec{l} =
	\int_A\limits \left( \vec{J} + \frac{\~~mathrm{d}~~\vec{D}}{\~~mathrm{d}~~t} \right) \mathrm{d}\vec{s} </math>		\int_A\limits \left( \vec{J} + \frac{\partial\vec{D}}{\partial t} \right) \mathrm{d}\vec{s} </math>

David14: /* 1. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető mágneses terét! */

2014-02-16T14:25:53Z

1. Határozza meg egy végtelen hosszú egyenes vezető mágneses terét!

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 16:25-kori változata
19. sor:		19. sor:

	<math> \oint_L\limits \vec{H} \; \mathrm{d}\vec{l} =		<math> \oint_L\limits \vec{H} \; \mathrm{d}\vec{l} =
	\~~oint_A~~\limits \left( \vec{J} + \frac{\mathrm{d}\vec{D}}{\mathrm{d}t} \right) \mathrm{d}\vec{s} </math>		\int_A\limits \left( \vec{J} + \frac{\mathrm{d}\vec{D}}{\mathrm{d}t} \right) \mathrm{d}\vec{s} </math>

David14: /* 6. Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait! */

2014-02-16T13:30:16Z

6. Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait!

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 15:30-kori változata
210. sor:		210. sor:
	'''Működési elv:'''		'''Működési elv:'''

	A zavarokat feloszthatjuk közös és differenciális módusú zavarokra. Földeletlen zavarforrásból származó zavaró jel a tápáramhoz hasonló módon, az egyik vezetéken befolyik az eszközbe, a másikon pedig ki. Ezt nevezzük differenciális módusú zavaró jelnek. A közös módusú zavar ezzel szemben (a mechanikai kialakítás következtében) mindkét tápvezetéken folyik be az eszközbe, és a földelésen folyik vissza a zavarforráshoz.		A zavarokat feloszthatjuk közös és differenciális módusú zavarokra. Földeletlen zavarforrásból származó zavaró jel a tápáramhoz hasonló módon, az egyik vezetéken befolyik az eszközbe, a másikon pedig ki. Ezt nevezzük differenciális módusú (szimmetrikus) zavaró jelnek. A közös módusú (aszimmetrikus) zavar ezzel szemben (a mechanikai kialakítás következtében) mindkét tápvezetéken folyik be az eszközbe, és a földelésen folyik vissza a zavarforráshoz.

	A közös módusú zavarok csillapítása --> ld. 7. kérdés		A közös módusú zavarok csillapítása --> ld. 7. kérdés

David14: /* 12. Elektromágneses tereknél mit nevezünk közeltérnek illetve távoltérnek? */

2014-02-16T02:07:38Z

12. Elektromágneses tereknél mit nevezünk közeltérnek illetve távoltérnek?

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 04:07-kori változata
279. sor:		279. sor:
	==12. Elektromágneses tereknél mit nevezünk közeltérnek illetve távoltérnek?==		==12. Elektromágneses tereknél mit nevezünk közeltérnek illetve távoltérnek?==

	~~Ábra:~~		Közeltérnek nevezzük az antenna közelében létrehozott elektromágneses sugárzási teret, amelynek összetevői szabad térben az antennától mért távolság négyzetével, illetve köbével csökkennek.

	~~[[Fájl:Labor2 kép12.jpg]]~~		Távoltérnek nevezzük az antennától elég nagy - kb. 10 hullámhossznyinál nagyobb - távolságban létrehozott elektromágneses sugárzási teret, amelynek összetevői szabad térben az antennától mért távolsággal fordítottan ( 1/R ) arányosak.

	~~A vonalszerű vezetőben folyó áram által létrehozott mágneses térerősséget~~ az ~~általánosított Biot~~-~~Savart törvény adja meg:~~

	~~<math> \mathbf{H}(\mathbf{r},t) = \frac{1}{4 \pi} \int_l\limits I \left( \mathbf{r'}, t~~-~~\frac{R}{v} \right) \frac{\mathrm{d}\mathbf{l}' \times \mathbf{R^0}}{R^2} + \frac{1}{4 \pi v} \int_l\limits \frac{\partial I(\mathbf{r'}~~, ~~t-\frac{R}{v})}{\partial t} \frac{\mathrm{d}\mathbf{l}' \times \mathbf{R^0}}{R}; </math>~~

	~~<math> R = \|\mathbf{r}' - \mathbf{r}\|, \quad \mathbf{R^0} = \frac{\mathbf{r} - \mathbf{r'}}{R}, \quad v = \frac{1}{\sqrt{\varepsilon \mu}} = \frac{c}{\sqrt{\varepsilon_r \mu_r}} </math>~~

	~~Ebből kiolvasható, hogy~~ az ~~összefüggés első tagja az árammal arányos és a távolság négyzetével~~ fordítottan ~~arányos. A mágneses térerősségnek e tag által leírt komponensét közeltérnek vagy közeli térnek nevezzük.~~

	~~Az összefüggés második tagja ellenben az áram idő szerinti deriváltjával arányos, és a távolsággal~~ (~~és nem a négyzetével) fordítottan arányos. Ezt az összetevőt távoltérnek vagy távoli térnek nevezzük.~~

	Tehát a vezetőhöz közel a közeli, messze a távoli tér a domináns. Az áram idő szerinti deriváltjával való arányosság szemléletesen úgy is leírható, hogy adott nagyságú áram esetén adott távolságra a vezetéktől a távoltér annál nagyobb a közeltérnél, minél nagyobb az '''I''' áram frekvenciája. Tehát előírt erőteret annál kisebb árammal tudunk létrehozni, minél nagyobb frekvenciát választunk.


	<math>\vec{H}</math> ismeretében konkrét esetben <math>\vec{E}</math> rotációképzéssel számítható, de <math>\vec{E}</math> -re is megadható az előbbihez hasonló összefüggés, de az jóval bonyolultabb. Ennek is van egy távoli, az áram deriváltjával és <math>1/R</math>-rel arányos, egy közeli, az árammal és <math>1/R~~^2</math>-tel arányos összetevője, de van még egy harmadik, még közelebbi, <math>1/R^3</math> szerint eltűnő és az áram idő szerinti integráljával (a töltéssel~~) ~~arányos összetevője is~~.

	[[Category:Villanyalap]]		[[Category:Villanyalap]]

David14: /* 6. Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait! */

2014-02-16T02:01:12Z

6. Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait!

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 04:01-kori változata
194. sor:		194. sor:

	==6. Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait!==		==6. Tanulmányozza a CD11.4599.151 típusú hálózati szűrő működését és műszaki adatait!==

			'''Műszaki adatok:'''

	A CD11.4599.151 típusú szűrővel rendelkező hálózati csatlakozó 2 pólusú kapcsolója lengő vezetéken helyezkedik el. Névleges áramerőssége 1A, általános célú berendezésekbe tervezték, 1 pólusú beépített olvadóbiztosítékkal.		A CD11.4599.151 típusú szűrővel rendelkező hálózati csatlakozó 2 pólusú kapcsolója lengő vezetéken helyezkedik el. Névleges áramerőssége 1A, általános célú berendezésekbe tervezték, 1 pólusú beépített olvadóbiztosítékkal.
206. sor:		208. sor:


	~~A zavarok fajtái~~:~~<br />~~		'''Működési elv:'''
	~~A) Feszültségingadozások<br />~~
	~~B) Harmónikus frekvenciájú inerferencia (100 Hz - 2 kHz)<br />~~
	~~C) Tranziensek által okozott interferencia (300 MHz-ig)<br />~~
	~~D) Szinusz szerű zavarok (akár 1 GHz-ig)~~

	A szűrők alkotóelemei általában kondenzátorok és tekercsek, de gyakran alkalmaznak kondenzátor-kisütő ellenállásokat, túlfeszültség-védőket és igen nagyfrekvenciás fojtókat is. Emiatt a szűrő általában több egymást követő fokozatból áll.

	~~A zavarok terjedhetnek közvetlen vezetéssel, kapacitív és induktív csatolással valamint sugárzással.~~

	A zavarokat feloszthatjuk közös és differenciális módusú zavarokra. Földeletlen zavarforrásból származó zavaró jel a tápáramhoz hasonló módon, az egyik vezetéken befolyik az eszközbe, a másikon pedig ki. Ezt nevezzük differenciális módusú zavaró jelnek. A közös módusú zavar ezzel szemben (a mechanikai kialakítás következtében) mindkét tápvezetéken folyik be az eszközbe, és a földelésen folyik vissza a zavarforráshoz.		A zavarokat feloszthatjuk közös és differenciális módusú zavarokra. Földeletlen zavarforrásból származó zavaró jel a tápáramhoz hasonló módon, az egyik vezetéken befolyik az eszközbe, a másikon pedig ki. Ezt nevezzük differenciális módusú zavaró jelnek. A közös módusú zavar ezzel szemben (a mechanikai kialakítás következtében) mindkét tápvezetéken folyik be az eszközbe, és a földelésen folyik vissza a zavarforráshoz.

David14: /* 9. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását aszimmetrikus zavarjelre! */

2014-02-16T01:50:05Z

9. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását aszimmetrikus zavarjelre!

← Régebbi változat		A lap 2014. február 16., 03:50-kori változata
247. sor:		247. sor:
	==9. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását aszimmetrikus zavarjelre!==		==9. Ideális elemeket feltételezve írja fel a szűrő csillapítását aszimmetrikus zavarjelre!==

	~~Ábra:~~		<math>L=L_1=L_2, \;\;\; C=2 C_y</math>

	~~[[Fájl:Labor2 kép10.jpg]]~~

	<math> \frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}} = \frac{\frac{1}{j \omega C}}{j \omega L + \frac{1}{j \omega C}} = \frac{1}{j \omega L j \omega C + 1} = \frac{1}{1 - \omega^2 L C} </math>		<math> \frac{U_\mathrm{ki}}{U_\mathrm{be}} = \frac{\frac{1}{j \omega C}}{j \omega L + \frac{1}{j \omega C}} = \frac{1}{j \omega L j \omega C + 1} = \frac{1}{1 - \omega^2 L C} </math>