Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata - Laptörténet

Karaffa Levente Benjámin: /* A mérésről */

2023-01-19T16:53:39Z

A mérésről

← Régebbi változat		A lap 2023. január 19., 18:53-kori változata
16. sor:		16. sor:
	A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)		A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)

	[[File:Meres7utmutato.jpg\|Mérésen kiadott útmutató]]		[[File:Meres7utmutato.jpg\|300px\|Mérésen kiadott útmutató]]

	== Házihoz segítség ==		== Házihoz segítség ==

Patyi Csaba Bendegúz: /* Házihoz segítség */

2021-11-09T17:43:27Z

Házihoz segítség

← Régebbi változat		A lap 2021. november 9., 19:43-kori változata
26. sor:		26. sor:
	'''1.6''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: 110, mert ha a pontos eredményt nézzük, az 109.2233 Ezt a kidolgozás lefele kerekíti, viszont itt felső egészrészt kell nézni, mert legalább 109.2233 menet kell, ergo 110 a jó végeredmény		'''1.6''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: 110, mert ha a pontos eredményt nézzük, az 109.2233 Ezt a kidolgozás lefele kerekíti, viszont itt felső egészrészt kell nézni, mert legalább 109.2233 menet kell, ergo 110 a jó végeredmény

	'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.		'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon, <math>R = \frac{10 V}{0,2 A} = 50 \Omega</math>. A forrás impedanciája jellemzően <math>50 \Omega</math>, ezért a műszer nem képes megmérni a keresett jellemzőt a kérdésben szereplő feszültséggel és árammal.

	'''1.9''' feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10mm(javítva), ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pif a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um "		'''1.9''' feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10mm(javítva), ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pif a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um "

Halász Gergely Gábor: /* Házihoz segítség */

2021-10-17T12:14:20Z

Házihoz segítség

← Régebbi változat		A lap 2021. október 17., 14:14-kori változata
23. sor:		23. sor:

	'''1.1''' feladat: l paraméter kiszámításának eredménye jó, de a felírt számítás nem. Valójában <math>l= 2 \pi \left( \frac{d}{2} + \frac{\frac{D-d}{2}}{2} \right) = 2 \pi \frac{D+d}{4}</math>		'''1.1''' feladat: l paraméter kiszámításának eredménye jó, de a felírt számítás nem. Valójában <math>l= 2 \pi \left( \frac{d}{2} + \frac{\frac{D-d}{2}}{2} \right) = 2 \pi \frac{D+d}{4}</math>

			'''1.6''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: 110, mert ha a pontos eredményt nézzük, az 109.2233 Ezt a kidolgozás lefele kerekíti, viszont itt felső egészrészt kell nézni, mert legalább 109.2233 menet kell, ergo 110 a jó végeredmény

	'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.		'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.

Nagy Marcell: autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

2017-07-12T14:14:59Z

autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 16:14-kori változata
16. sor:		16. sor:
	A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)		A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)

	[[~~Media~~:Meres7utmutato.jpg\|Mérésen kiadott útmutató]]		[[File:Meres7utmutato.jpg\|Mérésen kiadott útmutató]]

	== Házihoz segítség ==		== Házihoz segítség ==
39. sor:		39. sor:
	Szorosan és Lazán csatolt tekercsek:		Szorosan és Lazán csatolt tekercsek:

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép31.png]]		[[File:Labor1 kép31.png]]

	'''Szorosan csatolt tekercs:''' A szorosan csatolt tekercseket főleg a teljesítmény átvitelnél használják. Itt a főmező induktivitás nagyságrendekkel nagyobb mint a lazán csatolt tekercsnél (tehát ha pl mérésen csak 10% jön ki akkor vmit elszúrtatok) Kisebb a szórt impedancia is ami a kisebb szórt tér miatt van.		'''Szorosan csatolt tekercs:''' A szorosan csatolt tekercseket főleg a teljesítmény átvitelnél használják. Itt a főmező induktivitás nagyságrendekkel nagyobb mint a lazán csatolt tekercsnél (tehát ha pl mérésen csak 10% jön ki akkor vmit elszúrtatok) Kisebb a szórt impedancia is ami a kisebb szórt tér miatt van.
47. sor:		47. sor:
	'''Hiszterézis görbe:'''		'''Hiszterézis görbe:'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép32.png\|400px]]		[[File:Labor1 kép32.png\|400px]]

	'''Br''' – Remanens indukció : ha megszünteted a mágneses teret ennyire marad mágneses a vas (ennyi lesz az indukció gerjesztés nélkül)		'''Br''' – Remanens indukció : ha megszünteted a mágneses teret ennyire marad mágneses a vas (ennyi lesz az indukció gerjesztés nélkül)

Szabó Norbert: /* A mérésről */

2015-01-02T06:19:13Z

A mérésről

← Régebbi változat		A lap 2015. január 2., 08:19-kori változata
15. sor:		15. sor:

	A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)		A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)

			[[Media:Meres7utmutato.jpg\|Mérésen kiadott útmutató]]

	== Házihoz segítség ==		== Házihoz segítség ==

Turcsán Ádám: /* Házihoz segítség */

2014-10-26T14:13:04Z

Házihoz segítség

← Régebbi változat		A lap 2014. október 26., 16:13-kori változata
19. sor:		19. sor:

	[[Media:Labor1_mérés7_házi1.PDF‎\|Kidolgozott házi feladat]]		[[Media:Labor1_mérés7_házi1.PDF‎\|Kidolgozott házi feladat]]

			'''1.1''' feladat: l paraméter kiszámításának eredménye jó, de a felírt számítás nem. Valójában <math>l= 2 \pi \left( \frac{d}{2} + \frac{\frac{D-d}{2}}{2} \right) = 2 \pi \frac{D+d}{4}</math>

	'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.		'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.

Szikszayl, 2014. március 17., 11:45-n

2014-03-17T11:45:17Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 17., 13:45-kori változata
63. sor:		63. sor:
	'''Impedanciamérés''':		'''Impedanciamérés''':
	*3 vezetékes, illetve 5 vezetékes impedancia mérés, működés,és kapcsolási rajz.		*3 vezetékes, illetve 5 vezetékes impedancia mérés, működés,és kapcsolási rajz.
	[[~~Category~~:~~Villanyalap~~]]
			[[Kategória:Villamosmérnök]]

Hryghr, 2013. november 9., 22:42-n

2013-11-09T22:42:28Z

← Régebbi változat		A lap 2013. november 10., 00:42-kori változata
1. sor:		1. sor:
			{{Vissza\|Laboratórium 1}}

	__TOC__		__TOC__

Mp9k1: formázás

2013-11-02T15:29:46Z

formázás

← Régebbi változat		A lap 2013. november 2., 17:29-kori változata
5. sor:		5. sor:
	A beugró nagyrészt az ellenőrző kérdések közül kerül ki:		A beugró nagyrészt az ellenőrző kérdések közül kerül ki:
	* 1:1 transzformátor mire jó?		* 1:1 transzformátor mire jó?
	* ~~mű0~~ értéke		* <math>\mu_0</math> értéke
	* Egy konkrét számításnál az erővonalhossz és a felület számítása (d és D adottak mint az 1.1 feladatban)		* Egy konkrét számításnál az erővonalhossz és a felület számítása (d és D adottak mint az 1.1 feladatban)
	* Transzformátor helyettesítőképe (elektrotechnika jegyzetben ott van)		* Transzformátor helyettesítőképe (elektrotechnika jegyzetben ott van)
	* Érdemes megtanulni a főbb mértékegységeket (pl: B, H, ~~mű0~~ ...)		* Érdemes megtanulni a főbb mértékegységeket (pl: <math>B, H, \mu_0</math> ...)

	A mérések első 3 feladatát csináltuk meg, azok közül sem minden részletet (pl. 1.4, 1.5 kimaradt). A karakterisztika átszámításánál érdemes már otthon kiszámolni a skalártényezőt ami a két mennyiség között teremt kapcsolatot. Tehát ~~vmi~~ H=constI, illetve ~~mű0~~ = const2Z.		A mérések első 3 feladatát csináltuk meg, azok közül sem minden részletet (pl. 1.4, 1.5 kimaradt). A karakterisztika átszámításánál érdemes már otthon kiszámolni a skalártényezőt ami a két mennyiség között teremt kapcsolatot. Tehát valami <math>H=const \cdot I</math>, illetve <math>\mu_0 = const_2 \cdot Z</math>.

	A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)		A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)

Matbal92: /* Házihoz segítség */

2013-10-27T15:23:23Z

Házihoz segítség

← Régebbi változat		A lap 2013. október 27., 17:23-kori változata
20. sor:		20. sor:
	'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.		'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.

	'''1.9''' feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~~~10cm~~, ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pif a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um "		'''1.9''' feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10mm(javítva), ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pif a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um "

	== Beugró kérdések kidolgozása ==		== Beugró kérdések kidolgozása ==