Nagy Marcell: autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

2017-07-12T14:15:02Z

autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 16:15-kori változata
57. sor:		57. sor:
	'''Adja meg egy légmagos és egy vasmagos tekercs modelljét! Ismertesse a modell paramétereit és azok fizikai hátterét!'''		'''Adja meg egy légmagos és egy vasmagos tekercs modelljét! Ismertesse a modell paramétereit és azok fizikai hátterét!'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép22.bmp]]		[[File:Labor1 kép22.bmp]]

	{\| border="1"		{\| border="1"
97. sor:		97. sor:
	'''Adott az alábbi logikai hálózat. A hálózatot 10kHz-es négyszögjellel gerjesztjük.'''		'''Adott az alábbi logikai hálózat. A hálózatot 10kHz-es négyszögjellel gerjesztjük.'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép23.gif]]		[[File:Labor1 kép23.gif]]

	'''a) Rajzolja fel a gerjesztőjel és a "mérőpont 1"-en mérhető jel hullámformáját!'''		'''a) Rajzolja fel a gerjesztőjel és a "mérőpont 1"-en mérhető jel hullámformáját!'''

Szikszayl, 2014. március 13., 17:57-n

2014-03-13T17:57:48Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 13., 19:57-kori változata
140. sor:		140. sor:


	[[~~Category~~:~~Villanyalap~~]]		[[Kategória:Villamosmérnök]]

David14, 2013. február 7., 23:18-n

2013-02-07T23:18:21Z

Változtatások megtekintése

David14: David14 átnevezte a(z) Labor 1. 2009 ZH-k lapot a következő névre: Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások

2013-02-07T23:06:57Z

David14 átnevezte a(z) Labor 1. 2009 ZH-k lapot a következő névre: Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások

← Régebbi változat		A lap 2013. február 8., 01:06-kori változata
(Nincs különbség)

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2009ZH}} ==Labor 1. 2009. ZH== ==Labor 1. 2009. PótZH== ====1. Egy $50 \Omega$ kimeneti ellenállású generátor …”

2012-10-22T11:56:28Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2009ZH}} ==Labor 1. 2009. ZH== ==Labor 1. 2009. PótZH== ====1. Egy <math> 50 \Omega </math> kimeneti ellenállású generátor …”

Új lap

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2009ZH}}

==Labor 1. 2009. ZH==

==Labor 1. 2009. PótZH==

====1. Egy <math> 50 \Omega </math> kimeneti ellenállású generátor üresjárási feszültségének effektív értéke <math> U_g=5V </math>. A jelalak szinuszos, a jel frekvenciája <math> f = 1kHz </math>. A generátor jelét egy <math> l = 0,5m </math> hosszú, <math>Z_0=50 \Omega </math> hullámimpedanciájú kábellel digitális feszültségmérőre vezetjük.====

* Rajzolja fel a mérési elrendezés modelljét! Mekkora a feszültségmérőre kerülő jel csúcstól csúcsig (<math> U_{pp} </math>) értéke?

<math>u(t,l)=U_g \cdot \frac{Z_g}{Z_0+Z_g} \cdot (1+r_l)[1(t-T)+r_l \cdot r_g \cdot 1(t-3T)+(r_l \cdot r_g)^2 \cdot 1(t-5T)+\ldots{}]</math> Ezt csak azért írom ide, mert meglehet oldani ezzel is, ezt vettük elektronika2ből.
Másképpen: kis vezetékeknél (a hullámhosszhoz képest) a bemeneti impedancia meg fog egyezni a vezeték végén lévő terheléssel (jelen esetben szakadás ,mert a volt mérőnek nagyon nagy a bementi impedanciája) ill. a mért feszültségek mindkét helyen közel (nagyon pici különbség)egyformák,
így <math> U=5 \cdot \frac{Z_be}{Z_g+Z_be}=5V</math>. Mivel ez effektív érték így az <math>U_{pp}=5 \cdot \sqrt{2} \cdot 2</math>.

* A jelet a fenti kábellel egy <math> R_{be} </math> = <math> 50 \Omega </math> bemeneti ellenállású eszközre vezetjük. Rajzolja fel ismét a mérési elrendezés modelljét és adja meg a bemenetre kerülő jel <math> U_{pp} </math> értékét!

Ugyanaz mint az elsőrésznél, csak <math>Z_{be} = 50 \Omega </math> , tehát <math> U=5 \cdot \frac{Z_be}{Z_g+Z_be}=2,5V</math>. Így az <math>U_{pp}=2,5 \cdot \sqrt{2} \cdot 2</math>.

====2. <math>Z_0=50 \Omega</math> hullámimpedanciájú <math> l=100m </math> hosszúságú kábelt hajtunk meg egy <math>50 \Omega</math> impedanciájú impulzusgenerátorral. Az elektromágneses hullám terjedési sebessége a kábelen előzetes mérések alapján <math> v = 2*10^8 m/s </math>. A kábelt szakadással "zárjuk le".====

* Mekkora lehet az impulzus maximális szélesség, hogy a kábel bemenetén ne lapolódjon át az eredeti és a reflektált impulzus?

Szakadással zárjuk le, <math> \gamma = 1, T_k=\frac{l}{v} = 5*10^{-7}s = 0,5\mu s </math>, tehát 1 <math>\mu</math>s telik el míg a jel eljut a bemenettől a lezárásig és onnan visszaér a bemenethez, tehát ez a maximális impulzusszélesség is.

* Mekkora lehet az impulzus maximális szélessége akkor, ha rövidzárral zárjuk le a kábelt?

Rövidzárral zárjuk le, <math> \gamma = -1 </math>

A <math>T_k</math> nem változik tehát a végeredmény ugyanaz, 1 <math>\mu</math>s.

====3. Adott egy 10kHz frekvenciájú periodikus jel. Alapharmonikusának amplitúdója 2V, 10. felharmonikusának amplitúdója 10mV (a többi harmonikus elhanyagolható). A jelet a frekvenciatartományban FFT segítségével vizsgáljuk. A mintavételezés koherens.====

* Hány dB különbséget mérünk a két harmonikus amplitúdója között?

<math> 20\lg \frac{2}{10 * 10^{-3}}= 46dB </math>

* Hozzávetőlegesen hány dB lesz a különbség a két amplitúdó között, ha a jelet transzformáció előtt egy elsőfokú, 100Hz törésponti frekvenciájú aluláteresztő szűrőre vezetjük? Rajzolja be különábrába minőségileg helyesen a szűrő amplitúdókarakterisztikáját, valamint a jel spektrumát!

Az aluláteresztő szűrő a törésponti frekvenciája után 20dB-lel csökkenti az amplitúdót dekádonként.

{| border="1"
|100Hz || 0 dB ||
|-
|1kHz|| -20 dB ||
|-
|10kHz||-40 dB || azaz az alapharmonikus amplitúdója -40dB-lel csökken ami két nagyságrend, tehát 0,02V az alapharmonikus
|-
|100kHz || -60 dB || a 10. felharmonikus három nagyságrenddel csökken (-60dB), ami így <math>10 \mu</math>V lesz
|}

Az arány:
<math> 20\lg \frac{0.02}{10 * 10^{-6}}= 66 dB </math>

Megjegyzés: úgy is lehet gondolkozni, hogy az alapharmonikust 40dB-lel csökkenti, a felharmonikust 60dB-lel, tehát a kettő közötti különbség 20dB-lel nő, azaz a 46dB+20dB=66dB

====4. Adja meg egy légmagos és egy vasmagos tekercs modelljét! Ismertesse a modell paramétereit és azok fizikai hátterét!====

<br />
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2009ZH|2009_PZH_4.gif}}

{| border="1"
| <math> L_0 </math> || egyenáramon értelmezett induktivitás
|-
| <math> G_e </math> || rézvezetőben örvényáram okozta veszteség
|-
| <math> C </math> || menetek közötti kapacitás
|-
| <math> G </math> || kapacitás dielektrikumában keletkező dielektromos veszteség
|-
| <math> R_S </math> || soros rézellenállás
|}

<math> L=\frac{L_0}{1-{\omega}^2L_0 C} </math>

Méréstechnika példatár: 7.17 feladat megoldása (172.oldal). Van egy párhuzamosan Rv és L és ezzel sorban egy Rs.

{| border="1"
| <math> R_v </math> || vasveszteség
|-
| <math> L </math> || induktivitás
|-
| <math> R_S </math> || soros rézellenállás
|}

====5. Párhuzamos RC-tag in-circuit vizsgálatát végezzük. R = <math> 10k \Omega </math> +-1%, C = 100nF +- 1%. Mekkora legyen a mérési frekvencia és az impedanciamérő mérési bizonytalansága?====

<math> R_e = R \times \frac{1}{\omega C} </math>
<math> Tipp: \omega = \frac{1}{RC} = 1000 \frac{rad}{s} </math>

====6. Adott az alábbi logikai hálózat. A hálózatot 10kHz-es négyszögjellel gerjesztjük.====

<br /> {{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2009ZH|2009_PZH.gif}}

* ''Rajzolja fel a gerjesztőjel és a "mérőpont 1"-en mérhető jel hullámformáját!''

Elvileg késleltet két inverterkésleltetési időnyit, a jelalakot a kondi megváltoztatja, mert a négyszögjel végtelen sok szinusz összege, és a kondenzátor végtelen frekvencián rövidzárként viselkedik, tehát egy "szűrő". Így a nagyfrekvenciás komponensek nem jelennek meg, nem lesz annyira négyszöges.

* ''Hogyan befolyásolja a kondenzátor a "mérőpont 2"-n mérhető felfutási időt (rise time)?''

Bár a kondi elrontja a négyszögjelet, emiatt a komparálási feszültséget később éri el a felfutó ill. lefutó él, így megnő a késleltetés. Ugyanakkor az inverterek a kondi után a négyszögjelet visszaállítják. A felfutási idő nem növekszik a mérőpont2-n (hála az invertereknek), csak késni fog, mert később éri el a komparálási feszültséget a jel.

* ''Hogyan befolyásolja a kondenzátor a "mérőpont 2"-n az egész hálózatra mérhető jelterjedési időt (propagation time)?''

lásd előbbi

====7. Rajzolja fel a földelt emitteres bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!====

Itt megtalálható: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Villanyalap/LaborI2008ZH

====8. Egy 4 bites egyenlőség komparátor egyik 4 bites bemenetére (A3-A0) egy 4 bites számláló van kapcsolva, a másik 4 bites bemenetére (B3-B0) 1000. A számláló 1MHz órajellel működik. A komparátor egyenlőség kimenetén hazárd jelenik meg, amelynek hossza 80...100ns. Röviden írja le, hogyan állapítaná meg logikai analizátor segítségével, hogy a számláló mely állapotátmeneténél van hazárd! A logikai analizátor mintavevő órajelének maximális frekvenciája 100MHz (T=10ns) és ennek 2-vel osztottjai állíthatók be.====

A mintavételi idő legyen kisebb mint 80ns az a lényeg, pl. 70ns jó lenne, de csak <math>10 \cdot n </math>, (ahol n=1,2,4,8,16...) állítható be, így 40ns.
A számláló mintavételi ideje 1<math>\mu </math> s.
A vizsgálathoz egy összetett triggerfeltétel kell, három egymásutáni állapot legyen: 010 és 0110.

====9. Ismertesse a párhuzamos port SPP és EPP módjai közötti fontosabb különbségeket! Melyik mód biztosít gyorsabb adatátviteli sebességet?====

* Az '''SPP''' módhoz '''egyetlen 8 bites kimeneti adatregiszter''' tartozik. Az '''EPP''' módhoz egy '''8 bites címregiszter és a lehetséges 256 egyedileg címezhető adat regiszter''' ből csak az első 4 címhez tartozik egy-egy írható/olvasható 8 bites adatregiszter.
* A párhuzamos port '''SPP''' üzemmódjában '''csak adatkivitel''' történik, '''nincs cím''' információ. Ekkor a kijelző formátuma ” dd”, ahol a ” ” két szóköz a felső két kijelző számjegy kikapcsolt állapotára utal, míg a ”dd” a kiküldött adat byte hexadecimális értéke az alsó két számjegyen. A párhuzamos port '''EPP''' üzemmódjában '''adat és cím kivitel ill. beolvasás''' is történhet. Ha az utolsó EPP ciklus cím átvitel volt, akkor a kijelző képe ”aa ”, ahol az ”aa” a kiküldött/beolvasott cím byte hexadecimális értéke a felső számjegyeken, míg a ” ” két szóköz az alsó két kijelző számjegy kikapcsolt állapotára utal.
* '''EPP''' biztosít '''gyorsabb''' adatátvitelt.

====10. Adott egy speciális kódolású, 6-os számlálót megvalósító sorrendi hálózat, amelynek 4 kimenete van (Q0, Q1, Q2,Q3). A számláló ciklikusan a következő sorozatot adja ki: 1100, 0001, 0010, 0101, 0111, 0011, 1100, ... A hálózatról egy ''hagyományos oszcilloszkóp'' segítségével kell eldönteni, hogy megfelelően működik-e. Röviden írja le hogyan végezné el a mérést!====

Tudni kéne, hogy hány csatornás az oszcilloszkóp, mert pl. 4 csatornásra simán csak rátesszük az egyes kimeneteket 1-1 csatornára, és leellenőrizzük az értékeket.
Ha 2 csatornás (mint ahogy a laborokban is), akkor 2 teljes ciklust ellenőrzünk végig. Elsőnél pl. a számláló alsó két bitjét tesszük az oszcilloszkóp bemeneteire és feljegyezzük az értékeket, a második ciklusban pedig a felső két bit kimenetét nézzük, így a második ciklus végére meglesznek az állapotkódok.

-- [[MolnarGabika|GAbika]] - 2010.12.08.

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások - Laptörténet

Nagy Marcell: autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

Szikszayl, 2014. március 13., 17:57-n

David14, 2013. február 7., 23:18-n

David14: David14 átnevezte a(z) Labor 1. 2009 ZH-k lapot a következő névre: Laboratórium 1 - 2009 őszi ZH megoldások

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2009ZH}} ==Labor 1. 2009. ZH== ==Labor 1. 2009. PótZH== ====1. Egy 50 \Omega kimeneti ellenállású generátor …”

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2009ZH}} ==Labor 1. 2009. ZH== ==Labor 1. 2009. PótZH== ====1. Egy $50 \Omega$ kimeneti ellenállású generátor …”