Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások - Laptörténet

Nagy Marcell: autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

2017-07-12T13:36:30Z

autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 15:36-kori változata
34. sor:		34. sor:
	A fázisszög az alábbi képlettel határozható meg: <math> \varphi = 360^{\circ} \frac{\Delta t}{T} </math>		A fázisszög az alábbi képlettel határozható meg: <math> \varphi = 360^{\circ} \frac{\Delta t}{T} </math>

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép10.gif]]		[[File:Labor1 kép10.gif]]

	'''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?'''		'''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?'''
48. sor:		48. sor:
	*Szinusz jel spektruma:		*Szinusz jel spektruma:

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép11.gif]]		[[File:Labor1 kép11.gif]]

	*Háromszögjel időfüggvénye és spektruma:		*Háromszögjel időfüggvénye és spektruma:
62. sor:		62. sor:
	Négyvezetékes mérés jelentősége: Kis impedanciák esetén a hozzávezetési és kontaktellenállásokat hatástalanítandó, a négykapcsú mérési elrendezés indokolt, ha összemérhető a mérendő ellenállás értéke a hozzávezetések ellenállásával.		Négyvezetékes mérés jelentősége: Kis impedanciák esetén a hozzávezetési és kontaktellenállásokat hatástalanítandó, a négykapcsú mérési elrendezés indokolt, ha összemérhető a mérendő ellenállás értéke a hozzávezetések ellenállásával.

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép13.gif]]		[[File:Labor1 kép13.gif]]

	=== 5. Feladat ===		=== 5. Feladat ===
68. sor:		68. sor:
	'''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és szoros csatolás esetén?'''		'''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és szoros csatolás esetén?'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép14.gif]]		[[File:Labor1 kép14.gif]]

	{\| border="1"		{\| border="1"
94. sor:		94. sor:
	'''A flip-flop adatbemenetére jutó jelet egy inverteren keresztül vezetjük keresztül az alábbi ábrán látható módon.'''		'''A flip-flop adatbemenetére jutó jelet egy inverteren keresztül vezetjük keresztül az alábbi ábrán látható módon.'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép15.gif]]		[[File:Labor1 kép15.gif]]

	'''Az inverter jelterjedési késleltetései:'''		'''Az inverter jelterjedési késleltetései:'''
122. sor:		122. sor:
	'''Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!'''		'''Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép16.gif]]		[[File:Labor1 kép16.gif]]

	* <math> g_{b'c} = \frac{1}{r_c}- \mu g_{b'e} </math>		* <math> g_{b'c} = \frac{1}{r_c}- \mu g_{b'e} </math>
202. sor:		202. sor:
	A lüktető egyenáram frekvenciája a váltóáram duplája.		A lüktető egyenáram frekvenciája a váltóáram duplája.

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép17.gif]]		[[File:Labor1 kép17.gif]]

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép18.gif]]		[[File:Labor1 kép18.gif]]

	=== 2. Feladat ===		=== 2. Feladat ===
224. sor:		224. sor:
	'''Három és ötvezetékes mérés. Milyen esetekben fontos az ötvezetékes?'''		'''Három és ötvezetékes mérés. Milyen esetekben fontos az ötvezetékes?'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép19.gif]]		[[File:Labor1 kép19.gif]]

	Hárompólus négykapcsú mérésénél ötvezetékes mérést kell használnunk, <math> Z_1, Z_2 </math> impedanciák áramát G pontba tereljük.		Hárompólus négykapcsú mérésénél ötvezetékes mérést kell használnunk, <math> Z_1, Z_2 </math> impedanciák áramát G pontba tereljük.
248. sor:		248. sor:
	*'''Ábrázolja a gerjesztő jel és az inverter arra adott válaszának időfüggvényét egy ábrán. Ne feledkezzen meg az _y_ tengely (feszültség) helyes skálázásáról!'''		*'''Ábrázolja a gerjesztő jel és az inverter arra adott válaszának időfüggvényét egy ábrán. Ne feledkezzen meg az _y_ tengely (feszültség) helyes skálázásáról!'''

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép20.gif]]		[[File:Labor1 kép20.gif]]

	A mérésen 0V alapszintű 5 <math>V_pp</math> nagyságú kb. 350Hz-es jellel kellett vizsgálni XY üzemmódban (mindképpen pozitív feszültség kell, hiszen a TTL áramkörök a negatív feszültséget levágják)		A mérésen 0V alapszintű 5 <math>V_pp</math> nagyságú kb. 350Hz-es jellel kellett vizsgálni XY üzemmódban (mindképpen pozitív feszültség kell, hiszen a TTL áramkörök a negatív feszültséget levágják)

	[[~~Fájl~~:Labor1 kép21.gif]]		[[File:Labor1 kép21.gif]]

	=== 7. Feladat ===		=== 7. Feladat ===

Kosdi Dávid: /* 5. Feladat */

2015-12-01T14:04:53Z

5. Feladat

← Régebbi változat		A lap 2015. december 1., 16:04-kori változata
66. sor:		66. sor:
	=== 5. Feladat ===		=== 5. Feladat ===

	'''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és ~~soros~~ csatolás esetén?'''		'''Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és szoros csatolás esetén?'''

	[[Fájl:Labor1 kép14.gif]]		[[Fájl:Labor1 kép14.gif]]
80. sor:		80. sor:
	\|}		\|}

	~~Sorosnál~~ a főmező reaktancia nagyságrendekkel nagyobb, mint a szórt lazánál pedig fordítva.		Szorosnál a főmező reaktancia nagyságrendekkel nagyobb, mint a szórt, lazánál pedig fordítva.

	=== 6. Feladat ===		=== 6. Feladat ===

Szikszayl, 2014. március 13., 17:57-n

2014-03-13T17:57:43Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 13., 19:57-kori változata
294. sor:		294. sor:
	'''Hogyan tesztelne le egy FPGA-ban megvalósított, viszonylag kevés állípotú szinkron sorrendi hálózatot, ha a logikai analizátor áll rendelkezésre és az FPGA-ban még sok erőforrás van kihasználatlanul (bőven van hely további hardver megvalósításához)?'''		'''Hogyan tesztelne le egy FPGA-ban megvalósított, viszonylag kevés állípotú szinkron sorrendi hálózatot, ha a logikai analizátor áll rendelkezésre és az FPGA-ban még sok erőforrás van kihasználatlanul (bőven van hely további hardver megvalósításához)?'''

	[[~~Category~~:~~Villanyalap~~]]		[[Kategória:Villamosmérnök]]

Mp9k1: hibajavítás javaslat

2013-12-05T23:22:36Z

hibajavítás javaslat

← Régebbi változat		A lap 2013. december 6., 01:22-kori változata
38. sor:		38. sor:
	'''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?'''		'''c) A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?'''

	A mérés előnye, hogy nem függ a pontosság az oszcilloszkóp időalapjának pontosságától. Legrosszabb esetben ( ''worst case'' ) a hiba: 1%, mivel az erősítéshiba nem változtatja meg a nullátmeneteket.		A mérés előnye, hogy nem függ a pontosság az oszcilloszkóp időalapjának pontosságától. Legrosszabb esetben ( ''worst case'' ) a hiba: 1%, mivel az erősítéshiba nem változtatja meg a nullátmeneteket. [Hibás?]

			Másik lehetséges megoldás: két leolvasás történik, <math> \Delta t</math> és T bizonytalansága egyaránt 1%. A worst case összegzésnél a tényezők szerinti parciális deriválás és súlyozás után kijön, hogy a relatív hibához a kitevőjük (1 és -1) abszolút értékével járulnak hozzá, azaz '''2% lesz a bizonytalanság'''.--[[Szerkesztő:Mp9k1\|Mp9k1]] ([[Szerkesztővita:Mp9k1\|vita]]) 2013. december 5., 23:22 (UTC)

	=== 3. Feladat ===		=== 3. Feladat ===

Mp9k1: idevágó táblázat linkelve

2013-12-05T23:10:27Z

idevágó táblázat linkelve

← Régebbi változat		A lap 2013. december 6., 01:10-kori változata
19. sor:		19. sor:
	''Nem biztos, hogy helyes ez a megoldás!''		''Nem biztos, hogy helyes ez a megoldás!''
	Effektív és csúcsérték mérő fel volt cserélve, javítva.		Effektív és csúcsérték mérő fel volt cserélve, javítva.

			[http://bme.ysolt.net/4_felev/Merestechnika/Peceli_jegyzet/mt-ea-6.pdf Műszerek leírása (3. oldali táblázat)]

	=== 2. Feladat ===		=== 2. Feladat ===

User18407: 1. feladatban fel volt cserélve az effektív és csúcsérték mérő mért értéke.

2013-12-05T18:49:31Z

1. feladatban fel volt cserélve az effektív és csúcsérték mérő mért értéke.

← Régebbi változat		A lap 2013. december 5., 20:49-kori változata
10. sor:		10. sor:
	\|'''Mérőműszer''' \|\| '''Mért érték''' \|\| '''Kijelzett érték'''		\|'''Mérőműszer''' \|\| '''Mért érték''' \|\| '''Kijelzett érték'''
	\|-		\|-
	\|'''Effektív érték mérő''' \|\| <math> 10 V </math> \|\| <math> ~~\frac{~~10~~}{\sqrt{2}}~~ V </math>		\|'''Effektív érték mérő''' \|\| <math> 10 V </math> \|\| <math> 10 V </math>
	\|-		\|-
	\|'''Csúcsértékmérő''' \|\| <math> 10 V </math> \|\| <math> 10 V </math>		\|'''Csúcsértékmérő''' \|\| <math> 10 V </math> \|\| <math> \frac{10}{\sqrt{2}} V </math>
	\|-		\|-
	\|'''Abszolút középértékmérő''' \|\| <math> 10 V </math> \|\| <math> 10* \frac{\pi}{2\sqrt{2}} V </math>		\|'''Abszolút középértékmérő''' \|\| <math> 10 V </math> \|\| <math> 10* \frac{\pi}{2\sqrt{2}} V </math>
18. sor:		18. sor:

	''Nem biztos, hogy helyes ez a megoldás!''		''Nem biztos, hogy helyes ez a megoldás!''
			Effektív és csúcsérték mérő fel volt cserélve, javítva.

	=== 2. Feladat ===		=== 2. Feladat ===

David14, 2013. február 7., 23:04-n

2013-02-07T23:04:40Z

Változtatások megtekintése

David14, 2013. február 7., 22:47-n

2013-02-07T22:47:40Z

Változtatások megtekintése

David14: David14 átnevezte a(z) Labor 1. 2008 ZH-k lapot a következő névre: Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások

2013-02-07T22:13:54Z

David14 átnevezte a(z) Labor 1. 2008 ZH-k lapot a következő névre: Laboratórium 1 - 2008 őszi ZH megoldások

← Régebbi változat	A lap 2013. február 8., 00:13-kori változata
(Nincs különbség)

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2008ZH}} ==Labor 1. - 2008. ZH megoldással== ====1. _Egy 10V csúcsértékű, 1kHz frekvenciájú szimmetrikus négyszögjelet m…”

2012-10-22T11:56:20Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2008ZH}} ==Labor 1. - 2008. ZH megoldással== ====1. _Egy 10V csúcsértékű, 1kHz frekvenciájú szimmetrikus négyszögjelet m…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI2008ZH}}

==Labor 1. - 2008. ZH megoldással==

====1. _Egy 10V csúcsértékű, 1kHz frekvenciájú szimmetrikus négyszögjelet mérünk az alábbi műszerekkel, mekkora értéket mutatnak?_====

Mindegyik sinusos jelet feltételez, és mindegyik effektív értéket jelez ki
| mérőműszer || mért érték || kijelzett érték||
|}
|effektív érték mérő || 10V || 10V || =>??? nem <math> \frac{10}{\sqrt{2}} </math>?
|}
|csúcsértékmérő || 10V || <math> \frac{10}{\sqrt{2}} </math> || =>??? nem 10V?
|}
|abszolút középértékmérő || 10V || szorozva a szinusz formatényezőjével:10* <math>\frac{\pi}{2\sqrt{2}} </math> ||
|}

//Később szerkesztendő:

A helyes megoldást lásd itt:

http://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=1&ved=0CBsQFjAA&url=http%3A%2F%2Fbme.ysolt.net%2F4_felev%2FMerestechnika%2FPeceli_jegyzet%2Fmt-ea-6.pdf&ei=ptbbTreANJDMswah8NHuBQ&usg=AFQjCNHkpOANWKUFTzEAL8ymVXXoym_lJA

-- [[IhaszDavid|Dave]] - 2011.12.04.//

====2. _Azonos frekvenciájú szinuszos jelek közötti fázisszöget mérünk oszcilloszkóppal időeltolódás és periódusidő alapján_====

** ''Mérési elrendezés''
A két jelet az oszcilloszkóp két különböző csatornájára tesszük. Mindkét jelen megkeresünk egy azonos fázishelyzetnek megfelelő értéket, célszerű a nullátmenetet választani. Ezek távolsága adja meg az időtengelyen a késleltetést, ami <math> \Delta t</math>. A _T_ periódusidő meghatározható bármelyik jel két egymás utáni azonos irányű nullátmenete alapján.
** ''Rajzolja fel a mért jelalakokat, jelölje be rajta a mért mennyiségeket, és adja meg a fázisszög származtatási összefüggését!''
A fázisszög az alábbi képlettel határozható meg:
<math> \varphi = 360^{\circ} \frac{\Delta t}{T} </math>
 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|ZH_2008_2b.gif}}
** ''A periódusidőt és a fázistolást ugyanazzal az időalappal mérjük. A leolvasási bizonytalanság 1%, az időalap-generátor erősítéshibája 0,5% és a függőleges erősítő erősítőhibája 0,5%. Mekkora a fázisszögmérés relatív hibája legrosszabb esetben?''

A mérés előnye, hogy nem függ a pontosság az oszcilloszkóp időalapjának pontosságától.
Legrosszabb esetben ( ''worst case'' ) a hiba: 1%, mivel az erősítéshiba nem változtatja meg a nullátmeneteket.

====3. _Adja meg az ideális szinuszjel és szimmetrikus háromszögjel amplitúdóspektrumát! A spektrumokat jellegre helyes ábrán szemléltesse!_====

* Szinusz jel spektruma: 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|ZH_2008_3.gif}}

* Háromszögjel időfüggvénye és spektruma: 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|ZH_2008_3b.gif}}

** Megjegyzés: spektrum meghatározása: <math> a_n = \frac{4A}{n^2 {\pi}^2} \sin \left| \frac{n \pi}{2} \right| </math>

====4. _Rajzolja föl a kettő- illetve a négyvezetékes impedanciamérést! Milyen esetekben fontos a négyvezetékes elrendezés?_====

* Négyvezetékes mérés jelentősége:
Kis impedanciák esetén a hozzávezetési és kontaktellenállásokat hatástalanítandó, a négykapcsú mérési elrendezés indokolt. (ha összemérhető a mérendő ellenállás értéke a hozzávezetések ellenállásával)

 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|ZH_20084.gif}}

====5. _Rajzolja fel egy 2:1 áttételű transzformátor modelljét! Ismertesse a modell fizikai jelentését! Hogyan viszonyulnak egymáshoz a modellparaméterek laza és soros csatolás esetén?_====

 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|ZH_2008_5.gif}}

| <math> U_1 </math> || primer feszültség ||
|}
| <math> U_2 </math> || szekunder feszültség ||
|}
| <math> Z_1, Z_2 </math> || primer, szekunder oldali szórási impedanciák || valós komponens: rézellenállás, képzetes komponens: szórási induktivitás
|}
| <math> Z_0 </math> || mágnesező impedancia || <math> L_0 </math> mágnesező impedanciából és <math> R_0 </math> vasveszteségi ellenállásból áll
|}

Sorosnál a főmező reaktancia nagyságrendekkel nagyobb, mint a szórt lazánál pedig fordítva.

====6. _Egy D flip-flopot a következő gyári adatok jellemeznek_====

{| border="1"
| setup time || <math> t_{su,max} </math> || 10 ns
|-
| hold time || <math> t_{h,max} </math> || 5 ns
|}

A flip-flop adatbemenetére jutó jelet egy inverteren keresztül vezetjük keresztül az alábbi ábrán látható módon.

 {{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|ZH_2008_6.gif}}

Az inverter jelterjedési késleltetései:

{| border="1"
| || min || max
|-
| <math> t_{LH} </math> || 3ns || 5ns
|-
| <math> t_{HL} </math> || 2ns || 4ns
|}

'''Adja meg a worst case setup időt erre a módosított flip-flopra!'''

'''Megoldás:''' sztem 15 ns a setup worst case-ben

<math> t_{su}' = t_{su} - min(t_{LH}) + max(t_{LH},t_{HL}) </math>

<math> t_h' = t_h + max(t_{LH}) - min(t_{LH},t_{HL}) </math>

Itt a '-s tagok a módosított ff paraméterei.
Az első korrekciós tag az órajel késleltetésének a hatása, ezért kell csak a <math> t_{LH} </math> sorból venni a min/max értékeket (táblázat első sora).
A második korrekciós tag az adat késleltetésének eredménye, így a <math> t_{LH} </math> és <math> t_{HL} </math> sorokat is figyelembe kell venni (tehát az egész táblázatot).

Amikor egy korrekciós taggal növeljük az eredményt, akkor maximim kell, amikor csökkentjük, akkor minimum kell, így lesz a végeredmény maximális, tehát worst-case eredmény".

====7. _Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor 5 elemes helyettesítőképét! Adja meg a helyettesítőkép elemeit a tranzisztor fizikai paramétereivel!_====

{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|ZH_2008_7.gif}}

* <math> g_{b'c} = \frac{1}{r_c}- \mu g_{b'e} </math>
* <math> g_{ce} = \frac{ \mu }{r_e} </math>
* <math> r_e = \frac{U_t}{I_C} </math>
* <math> g_{b'e} = \frac{1}{r_e( \beta +1)} </math>
* <math> g_m = \frac{ I_c }{ U_t } </math>

====8. _Egy törölhető 6-os számláló (<math> Q_2 \dots Q_0, Cl, CLK </math>) a katalógus alapján maximálisan 30MHz-es órajellel működtethető. Meg kell határoznunk, hogy egy konkrét példánynak mekkora a maximális működési frekvenciája. Rendelkezésre áll egy változtatható frekvenciájú (1Hz...200MHz) generátor és egy logikai analizátor. A számláló bemeneteire tetszőleges konstans logikai értéket kapcsolhat (kapcsolók segítségével). Röviden írja le, hogy miként oldaná meg a feladatot!_====

A logikai analizátor adat bemeneteire csatlakoztatjuk a számláló kimeneteit. Állapotanalízis üzemmódot állítunk be, a számláló órajele a mintavevő órajel. A végállapotot (111) állítjuk be leállási feltételként. 30MHz-től növekvő frekvenciákon ellenőrizzük, hogy a számláló egymást követő állapotai megfelelnek-e a bináris számláló működésének. A legalacsonyabb olyan frekvencia ahol még igen a maximális működési frekvencia.

A ''Clear'' -re triggerelünk és az analízist az fogja indítani, hogy töröljük az értékeket.

====9. _Hasonlítsa össze a párhuzamos port mérésben vizsgált két üzemmódjának (SPP és EPP) paramétereit az alábbi kategóriák szerint! Amennyiben egy állítás az adott üzemmódra nézve igaz "+", ha hamis akkor "-" jellel jelölje!_====

{| border="1"
|Tulajdonság||SPP||EPP|| Magyarázat ( '''ez nem volt feladat''' )
|-
|Kétirányú adatátvitel|| - || + ||Az SPP módban csak kimenő irányú adatátvitel történik, EPP módban lehetséges a cím és adat kivitel mellett ezen paraméterek visszaolvasása is.
|-
|Nincs címzési lehetőség|| + || - || Az SPP módhoz egyetlen 8 bites kimeneti adatregiszter tartozik. Az EPP módhoz egy 8 bites címregiszter és a lehetséges 256 egyedileg címezhető adat regiszterből csak az első 4 címhez tartozik egy-egy írható/olvasható 8 bites adatregiszter.
|-
|Nagy sebesség|| ||?+?||
|-
|Átvitelszinkronizáció lehetősége||?+?|| ||
|-
|Szoftveres átvitelvezérlés a PC-ben||+|| ||
|}

====10. _Adjon meg egy olyan tesztvektor-sorozatot az alábbi állapottáblával megadott, egyetlen X bemenettel rendelkező automatához, amely leteszteli az összes állapotátmenetét. A mellékelt táblázatban azt is tüntesse fel, hogy adott bemenetre milyen állapotba kerül az automata! Az automata a RESET jelre az A állapotba kerül._====

{| border="1"
|X||0||1
|-
|A||B\0||B\0
|-
|B||C\1||A\1
|-
|C||C\1||A\0
|}

átmenetek:
A -> B
B -> C,A
C -> C,A

{| border="1"
|RESET|| 1 || 0 || 0 || 0 || 1 || 0 || 0 || 0
|-
|X|| - || 0 || 1 || 1 || 0 || 0 || 1 || 1
|-
|állapot|| A || B || A || B || C || C || A || B
|}

==Labor 1. - 2008 pótZH==

====1. _Graetz típusú egyenirányító_====
* jelölje a váltakozó áramú bemenetet és az egyenáramú kimenetet, jelölje a polaritást is
* rajzolja fel a kimeneten megjelenő jel alakját abban az esetben, ha a bemenetre <math> f_0 </math> frekvenciájú szinuszos feszültséget kapcsolunk

A transzfer karakterisztika segítségével megrajzolható, hogy milyen a kimenet.

* adja meg az egyenirányított jel váltakozó komponensének frekvenciáját

A lüktető egyenáram frekvenciája a váltóáram duplája.

 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|PZH_2008_1.gif}}

 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|Graetz.gif}}

====2. Ugyanaz mint az előzőben (azonos frekvenciájú szinuszos...)====

====3. Adja meg a szimmetrikus négyszögjel amplitúdóspektrumát! Hogyan változik a spektrum, ha a szimmetria megsérül (az előjelváltás nem pontosan félperiódusonként következik be)? A spektrumot jellegre helyes ábrán szemléltesse====

A spektrum: <math>f_0</math> frekvenciájú négyszögjel összetevői <math> n \cdot f_0 </math> frekvenciákon vannak, ahol <math> n </math> páratlan szám. Az egyes összetevők amplitúdói a frekvencia növekedtével <math> \frac{1}{x} </math> szerint csökkennek.

Az alapfrekvencia páratlanszámú többszörösein jelennek meg összetevők csökkenő amplitúdóval, azaz _f_ frekvenciájú négyszögjelnek lesz összetevője <math> f, 3f, 5f, 7f ... </math> frekvenciákon, ez a végtelenig tart elméletileg. (ugyanis a négyszögjel végtelen sok ilyen szinuszból állítható elő tökéletesen)

Ha nem szimmetrikus a négyszögjel, akkor megjelennek a páros számú többszörösei is az alapharmonikusnak.

====4. Három és ötvezetékes mérés. Milyen esetekben fontos az ötvezetékes?====

 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|PZH_2008_4.gif}}

Hárompólus négykapcsú mérésénél ötvezetékes mérést kell használnunk, <math> Z_1, Z_2 </math> impedanciák áramát G pontba tereljük.

====5. Egy 600 <math> \Omega </math> -os forrást TELECOM transzformátor segítségével 600 <math> \Omega </math> -os terheléshez illesztünk. A transzformátor primer és szekunder ellenállása 25,3 <math> \Omega </math>. Számítsa ki a transzformátor áttételét!====

<math> R_b = R_1 + n^{2}R2 + n^{2}R_t </math>

ahol
<math> R_b </math> - generátor belső ellenállása
<math> R_1, R_2 </math> - tekercsek DC ellenállása
<math> R_t </math> - terhelő ellenállás
<math> n </math> - menetszám áttétel n = <math> \frac{N_{primer}}{N_{szekunder}} </math>

<math> n=\sqrt{\frac{R_b - R_1}{R_2 + R_t}}=0.95 </math>

====6. TTL inverter transzfer karakterisztikájának mérés:====
* rajzolja fel a mérési elrendezést
* határozza meg milyen gerjesztést alkalmazna
* ábrázolja a gerjesztő jel és az inverter arra adott válaszának időfüggvényét egy ábrán. Ne feledkezzen meg az _y_ tengely (feszültség) helyes skálázásáról!

 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|PZH_2008_6.gif}}

* a mérésen 0V alapszintű 5<math>V_pp</math> nagyságú kb. 350Hz-es jellel kellett vizsgálni XY üzemmódban (mindképpen pozitív feszültség kell, hiszen a TTL áramkörök a negatív feszültséget levágják)

 
{{InLineImageLink|Villanyalap|LaborI2008ZH|PZH_2008_6b.gif}}

====7. Rajzolja fel a bipoláris tranzisztor ''h21'' paraméterének mérésére szolgáló mérési összeállítást! Röviden ismertesse a mérés lépéseit!====

<math> h_{21} = \frac{\Delta I_c}{\Delta I_B} | U_{CE}=konstans </math>

Közös emitteres kapcsolás, áramgenerátorosan meghajtjuk a bázis felől (feszgenerátor, és a bemeneti ellenálláshoz képest sokkal nagyobb ellenállás) és UCE=állandó az a kimeneti ellenálláshoz képest rövidzár (gyakorlatilag árammérő-vel kell lezárni). <math> I_B, I_C </math> értékéből számítható.

Itt van elrendezés: https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Villanyalap/LaborI2006ZH

====8. Egy ciklikusan működő állapotgép 2MHz-es órajellel működik. Az állapotgép 3 bites állapotai: 100, 010, 001. A többi kód nem fordulhat elő. Logikai analizátorral hogyan ellenőrizné, hogy nem lép hibás kódú állapotba a hálózat?====

A logikai analizátor adat bemeneteire csatlakoztatjuk a számláló kimeneteit. Állapotanalízis üzemmódot állítunk be, a számláló órajele a mintavevő órajel. 2MHz-en ellenőrizzük, hogy a számláló állapotai megfelelnek-e az állapotgép működésének.

====9. Neptun kód átvitele 2 Stopbittel.====

* Neptun kód: 6 karakter
* 1 karakter átvitele: 1 start bit + 8 adatbit(maga a karakter) + 2 stop bit (paritás nem volt megadva az +1 bit lenne még.)
* Tehát 1 karakter átvitele 11bit küldésével történik, innen 6 karakter = 66 bit

{| border="1"
|4-féle átviteli sebesség(gondolom)||számolás||neptun kód átviteléhez szükséges idő:
|-
|19200 bps ||66/19200|| 0.00343 sec
|-
|38400 bps ||66/38400|| 0.00171 sec
|-
|57600 bps ||66/57600|| 0.00114 sec
|-
|115200 bps ||66/115200|| 0.00057 sec
|}

====10. Hogyan tesztelne le egy FPGA-ban megvalósított, viszonylag kevés állípotú szinkron sorrendi hálózatot, ha a logikai analizátor áll rendelkezésre és az FPGA-ban még sok erőforrás van kihasználatlanul (bőven van hely további hardver megvalósításához)?====

-- [[MolnarGabika|GAbika]] - 2010.12.08.

[[Category:Villanyalap]]