Kiskoza, 2013. szeptember 21., 11:07-n

2013-09-21T11:07:56Z

← Régebbi változat		A lap 2013. szeptember 21., 13:07-kori változata
50. sor:		50. sor:

	-- [[RynkiewiczAdam\|Tsiga]] - 2012.05.16.		-- [[RynkiewiczAdam\|Tsiga]] - 2012.05.16.


	~~[[Category:Main]]~~

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Main|KoopKerdesekOssz04}} '''perceptron tanítás 3 tényezővel: alfa1=10; alfa2=0.1; alfa3=-3; melyiket választaná? És Adaline esetében? Ha egyi…”

2012-10-22T10:34:41Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Main|KoopKerdesekOssz04}} '''perceptron tanítás 3 tényezővel: alfa1=10; alfa2=0.1; alfa3=-3; melyiket választaná? És Adaline esetében? Ha egyi…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Main|KoopKerdesekOssz04}}

'''perceptron tanítás 3 tényezővel: alfa1=10; alfa2=0.1; alfa3=-3; melyiket választaná? És Adaline esetében? Ha egyik sem helyes javasoljon új tényezőt, és indokolja is meg!'''

'''Egy RBF-nél súlyok helyett FIR szűrők vannak, adja meg 1 FIR szűrő együtthatóinak módosító összefüggését!'''

'''Implikációt meg lehet-e tanítani perceptronnak, adaline-nak?'''

* Megoldás van a docxben, csak át kell másolni

'''Rosenblatt perceptronokból lehet-e MLP-t építeni, ha igen, hogyan, ha nem, miért nem?'''

* A szignum függvény nem deriválható, de ha lecseréljük szigmoidra, akkor máris deriválható, így hazsnálható a Back-Propagation, vagyis akkor építhető belőle MLP.

'''R = ((0.5 0) (0 0.2)) esetén az LMS eljárás konvergens-e? Vázlatosan rajzolja fel a kritériumfelület szintvonalait!'''

'''Milyen modellosztályok esetén használható fokszámbecslése a Lipschitz index? Lipschitz index definíciója (Lq^(N) = ...) meg volt adva - értelmezze, magyarázza meg az egyes betűk jelentését!'''

'''Mi a momentum eljárás és milyen esetben alkalmazható sikerrel?'''

* A momentum módszer olyan heurisztikus eljárás, ahol az egyes lépésekben a súlymódosítás meghatározása két részből áll. Először a gradiens módszernek megfelelően meghatározunk egy súly módosító értéket, azonban nem ezzel végezzük el a korrekciót, hanem még figyelembe vesszük az előző módosítás hatását is. A súlymódosítás ennek megfelelően:

<math> \delta w ( k + 1 ) = \mu ( - \triangledown ( k ) ) + \eta \delta w ( k ) </math>

ahol <math> \eta </math> az ún. momentum együttható, amelynek értéke 0 és 1 közötti kell legye (gyakori választás a 0.8 körüli érték).
* A momentum módszer különösen kedvező, ha a hibafelületen keskeny völgy húzódik végig, és a momentumtag nélkül a megoldás felé ezen völgy környezetében túl sok iteráció megtételével haladnánk, és MLP-nél alkalmazható. A módszer alkalmazásával lényegében azonos hibahatár elérése kevesebb számítással, kevesebb idő alatt.

'''Mi a momentum módszer, milyen célból alkalmazzák, és mely hálótípusoknál alkalmazható? Minden ismert hálótípusra adja meg és indokolja is meg a választ!'''

'''Van egy MLP hálózatunk. A nagy (vastag szaggatott) nyíllal bejelölt súly módosító összefüggéseit határozza meg, ha backprop eljárást alkalmaz.'''

* Ehhez sincs kép...

'''Oszályozási feladatra akarunk LS Szupport Vektor Gépet használni. Fogalmazza meg a kritériumfüggvényt és a Lagrange egyenletet. Milyen alapgondolatot használ az eljárás, hogy a Lagrange egyenletből a másodlagos egyenlethez eljussunk? Mi lesz a másodlagos egyenlet?'''

* Szkennelt megoldás a docxben

'''Van 10000 50 dimenziós adata, illetve 100 10000 dimenziós adata, melyekkel tanuló hálót akar konstruálni. Két lehetőség közül választhat: MLP-t vagy SVM-et alkalmaz. Az adott esetekben milyen szempontokat venne figyelembe, és mit választana? Részletesen indokolja meg a választást.'''

* Az első esetre MLP-t használnék, mert sok a tanító pont a dimenziókhoz képset is (bár nem tudom 50 dimenzióhoz mi számít soknak igazán), jól meg lehet tanítani a hálót meg minősíteni is. A másodikra MLP-t nem alkalmaznék, mert nagyon kevés a pont a dimenziószámhoz képest, és szinte biztos a túl/sehogysem tanulás.
* A másodikra használnék SVM-et, mivel a kevés pont, sok dimenzió miatt elég valószínű, hogy meg tudja találni a nemlineáris elválasztó-egyenest, amivel az operál (állítólag). Hogy az elsőre használnék-e SVM-et.. talán a sok tanítópont miatt a kernelmátrix (ami kell a QP-hoz) nagyon nagy lenne, akkor már inkább az MLP.

'''Adja meg röviden a [[BackPropagation]] Through Time (BPTT) eljárás működését! Milyen hálónál alkalmazható, és mik az előnyei, illetve hátrányai az eljárásnak?'''

'''Mutassa meg, hogy az EXOR probléma megoldható egy olyan RBF hálózattal, melynek két Gauss rejtett neuronja van, ahol a bázisfüggvények középpontjai [0 0] és [1 1]'''

'''Batch-tanítás'''
* Minden pontra kiszámoljuk a szükséges módosításokat, de nem hajtjuk végre, majd átlagoljuk a módosításokat és egy lépésben hajtjuk végre a végén.->lokális minimumok lesznek->pontonkénti tanulásnál direkt zajt adunk hozzá ezek elkerülésére.
Súlyok kezdeti értéke: úgy kell indítani, hogy minden neuron a meredek részben legyen

-- [[RynkiewiczAdam|Tsiga]] - 2012.05.16.

[[Category:Main]]

KoopKerdesekOssz04 - Laptörténet

Kiskoza, 2013. szeptember 21., 11:07-n

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Main|KoopKerdesekOssz04}} '''perceptron tanítás 3 tényezővel: alfa1=10; alfa2=0.1; alfa3=-3; melyiket választaná? És Adaline esetében? Ha egyi…”