<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=IpariKepfeldolgozasEllenorzo04</id>
	<title>IpariKepfeldolgozasEllenorzo04 - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=IpariKepfeldolgozasEllenorzo04"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IpariKepfeldolgozasEllenorzo04&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-16T13:33:38Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IpariKepfeldolgozasEllenorzo04&amp;diff=139344&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo04}}  __TOC__  == Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés Ellenörző kérdései - 4. hét==  ====1. Egy- é…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IpariKepfeldolgozasEllenorzo04&amp;diff=139344&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T20:38:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo04}}  __TOC__  == Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés Ellenörző kérdései - 4. hét==  ====1. Egy- é…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo04}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés Ellenörző kérdései - 4. hét==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====1. Egy- és kétváltozós Fourier transzformáció definíciója====&lt;br /&gt;
* Ebből a tárgyból a Jelek és Rendszerek-től eltérő módon írjuk fel a transzformációt: egydimenziós esetben: &amp;lt;math&amp;gt; F(u)=\mathcal{F}\{f(x)\}=\int_{-\infty}^{+\infty}f(x)e^{-2\pi jux}dx &amp;lt;/math&amp;gt; két dimenzióban: &amp;lt;math&amp;gt; F(u, v)=\mathcal{F}\{f(x, y)\}=\int_{-\infty}^{+\infty} \int_{-\infty}^{+\infty} f(x, y)e^{-2\pi jux-2\pi jvy}dxdy &amp;lt;/math&amp;gt; Az inverz transzformációk hasonlóak, de itt nem kell &amp;lt;math&amp;gt; \frac{1}{2\pi} &amp;lt;/math&amp;gt;-s konstanssal szorozni: &amp;lt;math&amp;gt; f(x)=\mathcal{F}^{-1}\{F(u)\}=\int_{-\infty}^{+\infty}F(u)e^{+2\pi jux}du &amp;lt;/math&amp;gt; illetve: &amp;lt;math&amp;gt; f(x, y)=\mathcal{F}^{-1}\{F(u, v)\}=\int_{-\infty}^{+\infty} \int_{-\infty}^{+\infty} F(u, v)e^{+2\pi jux+2\pi jvy}dudv &amp;lt;/math&amp;gt; A változók elnevezése (t és &amp;lt;math&amp;gt; \omega &amp;lt;/math&amp;gt; helyett x és u) azt hangsúlyozza, hogy idő helyett térbeli a jel. Szokás szerint kisbetű a tértartománybeli függvény, nagybetű a frekvenciatartománybeli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2. Képfüggvények matematikai tulajdonságai====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmezési tartománya korlátos (csak véges méretű képet tudunk érzékelni, feldolgozni), értékkészlete korlátos, szakaszonként folytonos. (Órán hangzott el: &amp;quot;az értékkészlete diszkrét, mert az érzékelő által mért energia kvantált&amp;quot;. :)) Ezekből következik, hogy abszolút integrálható, és létezik (kétdimenziós) Fourier-transzformáltja. Ennek gyakran dolgozunk az abszolút értékének négyzetével, a teljesítményspektrummal. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====3. Kétváltozós matematikai mintavételezés leírása====&lt;br /&gt;
A folytonos képfüggvényt először mintavételezzük, majd kvantáljuk, hogy digitálisan tárolhatóvá tegyük. A mintavételezésnél tulajdonképp egy &amp;lt;math&amp;gt; f(x, y)=\sum_{k=-\infty}^{+\infty}\sum_{l=-\infty}^{+\infty} \delta(x-k\Delta x)\delta(y-l\Delta y) &amp;lt;/math&amp;gt; függvénnyel szorozzuk meg a képet (egy rács pontjaiban Dirac-delták máshol 0 - &amp;quot;fakír-ágy&amp;quot; :D). Így a mintavételezett függvény a következő lesz: &amp;lt;math&amp;gt; \sum_{k=-\infty}^{+\infty}\sum_{l=-\infty}^{+\infty} \delta(x-k\Delta x)\delta(y-l\Delta y)f(k\Delta x, l\Delta y) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ha az eredeti képfüggvény sávkorlátos, akkor létezik olyan &amp;lt;math&amp;gt; \Delta x,\; \Delta y &amp;lt;/math&amp;gt;, hogy nem vesztünk információt (a mintavételezett verzióból helyreállítható az eredeti). Mivel a gyakorlatban soha nincs végtelen részletességű képünk (pl. az érzékelő felbontása miatt), illetve adott skála alatti részletek nem is érdekelnek, ezért mindig lehet úgy mintavételezni, hogy nem veszítsünk hasznos információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====4. Optimális kvantálás leírása====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Kvantálás:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a függvény értékkészletét döntési szintekkel tartományokra bontjuk, az egy tartományba eső értékeket egy közös kvantumszinttel jellemezzük. Általában minél több szintet használunk, annál kevesebb információ veszik el, de: az eredeti jel biztosan tartalmaz zajt (általában legalább -40dB), ezért bizonyos határon túl nem nyerünk a szintek számának növelésével. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Adott szint-számhoz tartozó) *optimális kvantálás*: amikor minden kvantálási tartományba a kép ugyanakkora része esik. Ez általában bonyolult, helyette inkább túlkvantálunk (azaz több szintet használunk), egyenlő méretű tartományokkal. Utólag, a túlkvantálás miatti többletinformáció és a hisztogram segítségével közelíthető az optimális kvantálás.&lt;br /&gt;
Ha ismert a kép hisztogramja, és hogy milyen jel-zaj viszonnyal készült, akkor kiszámítható, mennyi bitre érdemes kvantálni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====5. Jellegzetes szűrőfüggvények a tér- és frekvencia tartományban====&lt;br /&gt;
[http://mazsola.iit.uni-miskolc.hu/DATA/segedletek/kepfeld_multm/vargaz/digim-correction.htm#%C3%89lkiemel%C3%A9s%20(%C3%A9les%C3%ADt%C3%A9s) Képfeldolgozás]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alábbi függvények realizálhatók a képtérben és a frekvenciatartományban egyaránt:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{InLineImageLink|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo04|4-5_szurofvek.JPG}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====6. Képtérbeli aluláteresztő szűrés====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;???&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====7. Képtérbeli felüláteresztő szűrés====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;???&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====8. Kombinált szűrő ablakok====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;???&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====9. Medián szűrés elve, alkalmazása====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;medián szűrő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (nemlineáris) hatásos, ha impulzuszajok lépnek fel és meg kell őrizni a kontúrokat&lt;br /&gt;
* pl.: &amp;lt;math&amp;gt;\left[ \begin{array}{cccc} 10 &amp;amp; 20 &amp;amp;  20 \\ 20 &amp;amp; 15 &amp;amp; 20 \\ 20 &amp;amp; 25 &amp;amp; 100\end{array} \right]&amp;lt;/math&amp;gt; =&amp;gt; 10, 15, 20, 20, 20, 20, 20, 25, 100 =&amp;gt; medián: 20&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====10. High-boost szűrő. Szűrő aritmetika.====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* HB = A * eredeti - lowpass = (A-1) * eredeti + eredeti - lowpass = (A-1) * eredeti + highpass&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;1/9*\left[ \begin{array}{cccc} -1 &amp;amp; -1 &amp;amp; -1 \\ -1 &amp;amp; w &amp;amp; -1 \\ -1 &amp;amp; -1 &amp;amp; -1\end{array} \right]&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol &amp;lt;math&amp;gt;w = 9A-1&amp;lt;/math&amp;gt;, &amp;lt;math&amp;gt;A &amp;gt;= 1&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====11. Frekvenciatarománybeli szűrés. Ideális szűrés hatása====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vágási frekvenciát a teljesítményspektrum, illetve a jel energiatartalma alapján definiálhatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hasznos lehet az ilyen, ha a szűrőablakunk amivel szűrni &amp;quot;akarunk&amp;quot;, túl nagy lenne, és így nagyon megnőne a számítási komplexitás. Ilyenkor gyorsíthat a teljesítményspektrumbeli szűrés, mert így a végrehajtandó műveletek: egy &amp;lt;math&amp;gt;FFT&amp;lt;/math&amp;gt;, egy szorzás, majd egy &amp;lt;math&amp;gt;FFT^{-1}&amp;lt;/math&amp;gt;, ami gyorsabb mint a képen a konvolúció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====12. Homomorf szűrés====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;cél:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; az emberi látás logaritmikus karakterisztikájának kiszűrése&lt;br /&gt;
* a szűrő karakterisztikája:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{InLineImageLink|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo04|4-12_homomorf_szures.jpg}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- Main.Estrica - 2009.03.11.&lt;br /&gt;
-- [[KovacsBalazs|OBrien]] - 2009.03.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>