https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=IpariKepfeldolgozasEllenorzo01 2026-04-19T21:28:38Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=IpariKepfeldolgozasEllenorzo01&diff=139341&oldid=prev 2012-10-21T20:37:52Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo01}} __TOC__ == Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés Ellenörző kérdései - 1. hét== ====1. Milyen …”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo01}}<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés Ellenörző kérdései - 1. hét==<br /> <br /> ====1. Milyen tartományban érzékeny az emberi szem? Milyen kölcsönhatások lépnek fel a fény és az objektumok között?====<br /> Az elektromágneses sugárzás 400 és 700 nm közé eső részét érzékeljük.<br /> A fény megváltozik az útjába eső tárgyakkal való kölcsönhatás miatt:<br /> * A fény visszaverődik <br /> * A fény elnyelődik<br /> * A fény elhajlik, szóródik<br /> * A fény megtörik<br /> ====2. Ismertesse az emberi szem felépítését!====<br /> Az emberi szem külső része:<br /> * Sclera: inhártya. <br /> * Pupilla: lyuk. <br /> * Írisz, szivárványhártya: olyan, mint a fényképezőgép blendéje - divatos színekben készül. Az írisznek elegendően sötétnek kell lennie ahhoz, hogy ne verjen vissza túl sok fényt (jusson a szembe is). Az albínóknak pl. emiatt gyenge a látása. <br /> <br /> A szem belső része:<br /> * Szaruhártya: vékony, átlátszó burkolat a szemgolyón. A szem legfontosabb fénytörő/fókuszáló része.<br /> * Szemlencse: fókusztávolsága változtatható a közeli/távoli látáshoz (ld. később). <br /> * Fovea, sárga folt: a retina része, a látómező középső részének felel meg. <br /> * Vakfolt: a retina idegkivezetésre szolgáló része. <br /> * Látóideg<br /> * Csarnok/aqueous humor: folyadékkal (csarnokvízzel) töltött rész a szemlencse előtt. <br /> * Hátsó kamra/vitreous humor: zselés folyadékkal(üvegtest) töltött rész a szemlencse mögött. <br /> <br /> <br /> A látás első lépése az, hogy fény jut a szembe. Ezt a fényt a szaruhártya és a szemlencse fókuszálja a retinára, egy vékony idegszövet rétegre a szem hátsó részén, amely fotoérzékelőket tartalmaz. A fotoérzékelők a fényt ingerekké alakítják, melyek az agyba kerülnek.<br /> <br /> {{InLineImageLink|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo01|1-2_emberi_szem.jpg}}<br /> <br /> ====3. Ismertesse az emberi szem fotoérzékelőinek spektrális érzékenységét és eloszlását a retinán!====<br /> * A pálcikák érzékenyek, a fekete-fehér látást szolgálják<br /> * A csapocskák jó megvilágításnál, a színeket érzékelik, három típusuk létezik <br /> * A csapocskák három típusa különböző spektrális érzékenységgel rendelkezik <br /> * A fotoérzékelők eloszlása a retinán: a fovea szinte csak csapocskákat, a látómező széle dominánsan pálcikákat tartalmaz: <br /> * Ez azt okozza, hogy a látómező közepén jó, a szélein azonban színte megszűnik a színek érzékelése<br /> * Gyenge fényben a perifériás látás az érzékenyebb (a csillagok fényesebbek, ha nem nézünk közvetlenül rájuk)<br /> * Éjjeli állatoknak pálcikára épül a látásuk<br /> <br /> ====4. Ismertesse az emberi látás kontraszt- és síkfrekvencia-függésének sajátosságait!====<br /> * A kontrasztküszöb hirtelen ugrásoknál lokálisan csökken<br /> * Az intenzitásérzékelés függ a környezettől<br /> * Ha f fényességen vizsgáljuk az érzékenységi küszöböt (vagyis, hogy milyen &lt;math&gt; \Delta f &lt;/math&gt;-re lesz már f és &lt;math&gt; f+\Delta f &lt;/math&gt; megkülönböztethető), akkor azt tapasztaljuk, hogy a &lt;math&gt; (\Delta f)/f &lt;/math&gt; arány közel állandó. Ez az arány a Weber-tört.<br /> * Az érzékelhető kontraszt függ a síkfrekvenciától is: ha nagyon magas (sűrűn váltakozó sávok), vagy nagyon alacsony (lassú változások), akkor kevésbé érzékeljük, mint ha közepes lenne. Ez a színérzékelésnél kicsit különbözik: ott alacsony frekvenciás változásokat (hosszú csík, egyik végétől a másikig fokozatosan vált pirosból zöldbe) is könnyen észlelünk.<br /> <br /> ====5. Ismertesse az emberi térérzékelés komponenseit!====<br /> * monokuláris (&amp;#8222;egy szemmel&amp;#8221;)<br /> * binokuláris (&amp;#8222;két szemmel&amp;#8221;)<br /> * extraretinális (nem látványból származó)<br /> <br /> ====6. Ismertesse a monokuláris térérzékelés elemeit!====<br /> * Árnyalás és a kontúrok<br /> * A tárgy mérete<br /> * Légköri torzítások<br /> * Lineáris perspektíva<br /> <br /> ====7. Ismertesse a binokuláris érzékelés alapelvét!====<br /> * Nagy távolságnál a bezárt szög csökken<br /> * A szögkülönbség észlelése is csökken<br /> * Kis távolságkülönbségek észlelése nem lehetséges<br /> * Több lehetséges megfeleltetés, csak egy lehet helyes<br /> <br /> ====8. Ismertesse az extraretinális térérzékelés elemeit!====<br /> * &#039;&#039;Mozgásalapú sztereo:&#039;&#039; Ahogy az objektum elhalad előttünk, vagy mozgatjuk a szemünket, a közeli objektumok képe jobban elmozdul<br /> * A 3D hatások egy másik része azon alapul, hogy a szemünket mozgatjuk ahhoz, hogy az objektumokat szemügyre vegyük.<br /> <br /> A közeledési sebesség:<br /> * Közeledünk az objektumokhoz<br /> * A közelebbiek gyorsabban növekednek<br /> * A távolabbiak lassabban<br /> <br /> ====9. Fényáram, fényerősség, fénysűrűség, megvilágítás mértékegységei. Adja meg ismert jelenségekre a nagyságrendeket is.====<br /> {{InLineImageLink|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo01|1-9_mertekegysegek.jpg}}<br /> {{InLineImageLink|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo01|1-9_tipikus_ertekek_1.jpg}}<br /> {{InLineImageLink|Infoszak|IpariKepfeldolgozasEllenorzo01|1-9_tipikus_ertekek_2.jpg}}<br /> <br /> ====10. CCD érzékelők ,működése, jellemző műszaki adatai====<br /> * Charge Coupled Devices = töltéscsatolt elem<br /> * Félvezető kivitelezésű töltéscsatolású elemek az optikai érzékelők legfontosabb képviselői.<br /> * Úgy sorolvasókban, lapolvasókban mint álló és mozgóképfelvevőkben használatosak.<br /> * A többszínű felvételt stúdiókameráknál három külön érzékelővel, amatőrkameráknál egy színszűrőkkel ellátott, kombinált érzékelővel szokás előállítani.<br /> * Az alapelvet 1970 táján fejlesztették ki a Bell Laboratóriumokban. Olyan eszközöket készítettek, melyek ún. MOS (Metal Oxide Semi-conductor, Fém-Oxid Félvezető) alapú kondenzátorokat használtak föl analóg jelek, különböző nagyságú töltéscsomagok tárolására. Ezekből a kis tárolókból többezer darabot tudtak elhelyezni egy parányi félvezető-lapocskán, s ezeket egy kiolvasó áramkörrel összekötve memóriaegységeket, optikai érzékelőket alkottak. <br /> * CCD chip meretei: 32x32-től az 5192x5192 pixelig (400-1000nm-ig erzekel kb). 15 nm-es, átlagos pixelmérettel számolva a felbontás 66 vonal/mm, ami elmarad néhány, akár 300-400 vonal/mm-es felbontást elérő fotoemulzióktól. Ráadásul a valódi felbontás ennél rosszabb. A kép legkisebb rögzíteni kívánt részleteinek ugyanis legalább két-két pixelre kell esni (Shannon-féle mintavételezési tétel), különben ezek egybemosódhatnak. <br /> <br /> ====11. PSD érzékelők működési elve, jellemző adatai, felhasználási területe====<br /> * PSD detektorok: fogjunk egy hosszú, keskeny téglalap alakú fotodiódát. Ha egy ponton megvilágítjuk, a keltett áram egy része az egyik vége felé, a másik része a másik vége felé fog lefolyni, és a két áram aránya a pont és a két szél közti szakasz ellenállásától, vagyis hosszától függ, így a két áram különbségéből és összegéből a teljes fényerősség és a pont helye is számítható. A módszer két dimenzióban is működik.<br /> * Egy ilyen eszköz felhasználható 3D kamera készítésére (azaz egy felület letapogatására pontszerű fényforrással). <br /> <br /> <br /> -- [[KovacsBalazs|OBrien]] - 2009.06.03.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div>

Unknown user