Szikszayl, 2014. augusztus 21., 20:07-n

2014-08-21T20:07:58Z

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 21., 22:07-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|Valaszthato\|HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005}}~~		==A 2005-ös őszi félév kidolgozott kérdései==

	==A 2005-ös őszi félév kidolgozott kérdései:==


	===1. Kiegyezés értékelése, gazdasági és társadalmi következményei, társadalmi struktúra alakulása===		===1. Kiegyezés értékelése, gazdasági és társadalmi következményei, társadalmi struktúra alakulása===
32. sor:		29. sor:
	-’38-’44. okt. 15: a háborúra való felkészülés ill. a háború kiszolgálása.		-’38-’44. okt. 15: a háborúra való felkészülés ill. a háború kiszolgálása.
	-1944. okt. 15: Szálasi puccs: magyar bábállam.		-1944. okt. 15: Szálasi puccs: magyar bábállam.
	Első szakasz: Peigl Gyula vezetésével munkáskormány alakul, mindent visszavon amit Kun Béla ~~kikiálltott~~, Magyarország államformája a köztársaság. Nincs fegyveres haderő, puccsal megbukik a kormány.		Első szakasz: Peigl Gyula vezetésével munkáskormány alakul, mindent visszavon amit Kun Béla kikiáltott, Magyarország államformája a köztársaság. Nincs fegyveres haderő, puccsal megbukik a kormány.
	Második szakasz: Katonai diktatúra bevezetésére való hajlam, gyakori kormányváltások. Dzsentri-katonatiszti hivatali réteg kialakulása. Államforma kérdése, királykérdés. Legitimisták: a Habsburgokat akarják visszahozni. A másik tábor a szabad királyválasztók. Eddig József főherceg nevezte ki a miniszterelnököket.		Második szakasz: Katonai diktatúra bevezetésére való hajlam, gyakori kormányváltások. Dzsentri-katonatiszti hivatali réteg kialakulása. Államforma kérdése, királykérdés. Legitimisták: a Habsburgokat akarják visszahozni. A másik tábor a szabad királyválasztók. Eddig József főherceg nevezte ki a miniszterelnököket.
	1920/1-es törvénycikk meghatározza a kormányzói jogkört + ez tartalmazza a női szavazójogot.		1920/1-es törvénycikk meghatározza a kormányzói jogkört + ez tartalmazza a női szavazójogot.
159. sor:		156. sor:
	Erőszakos kollektivizálás; eszközei és következményei: menekülés a földtől, ellátási nehézségek. Eredmények és ellentmondások a szociális ellátásban, az oktatásban és kultúrában.		Erőszakos kollektivizálás; eszközei és következményei: menekülés a földtől, ellátási nehézségek. Eredmények és ellentmondások a szociális ellátásban, az oktatásban és kultúrában.
	Válságos helyzet a gazdaságban és a politikai életben 1951. A helyzet súlyosbodása 1952-53-ban. Rendkívül rossz termés 1952-ben, a gazdaság túlzott fejlesztése, az életszínvonal nagyarányú csökkenése, katasztrofális közellátás.		Válságos helyzet a gazdaságban és a politikai életben 1951. A helyzet súlyosbodása 1952-53-ban. Rendkívül rossz termés 1952-ben, a gazdaság túlzott fejlesztése, az életszínvonal nagyarányú csökkenése, katasztrofális közellátás.


	[[Category:Valaszthato]]		[[Category:Valaszthato]]

David14: David14 átnevezte a(z) HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005 lapot a következő névre: Helyünk Európában - 2005 tételkidolgozás

2013-02-06T01:29:25Z

David14 átnevezte a(z) HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005 lapot a következő névre: Helyünk Európában - 2005 tételkidolgozás

← Régebbi változat	A lap 2013. február 6., 03:29-kori változata
(Nincs különbség)

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005}} ==A 2005-ös őszi félév kidolgozott kérdései:== ===1. Kiegyezés értékelése, gazdasági é…”

2012-10-22T11:40:05Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005}} ==A 2005-ös őszi félév kidolgozott kérdései:== ===1. Kiegyezés értékelése, gazdasági é…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Valaszthato|HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005}}

==A 2005-ös őszi félév kidolgozott kérdései:==

===1. Kiegyezés értékelése, gazdasági és társadalmi következményei, társadalmi struktúra alakulása===
Szükséges kompromisszum. Bibó István kiegyezési törvények megalkotása: politikai, gazdasági, kvóták. Korcs, eltorzult iparszerkezet; az ipar a mezőgazdasági terményekre épül. Bizonyos iparágak fejlettek a Monarchián belül, ahol M.o. labdába sem rúghat. Pl. cseh-morva textilipar. A Habsburg birodalomnak és Ausztriának főként mezőgazdasági terményekre van szüksége-> külföldi tőke beáramlása az országba. Ennek következtében fejlesztések: vasút, közút, hiszen a romlandó élelmiszerek szállítására nem alkalmas a Duna. M.o.-nak a fejlesztés eredményeképp olyan sűrű vasúthálózata lett, mint Angliának.
Újszerű státusz M.o. számára: birodalmi tag. Végre mi is megmutathatjuk, hogy van helyünk A Monarchiában-> hasznos találmányok magyar emberek által. Magyarország lesz Európa malomipari fellegvára. Bizonyos terhek: mivel a hadsereg közös és a monarchia sok nációt olvaszt magába, ezért a hadseregben a közös vezényleti nyelv a német.

===2. Magyar progresszió, a 20. századi társadalmi, gazdasági kérdései===
3 csoport alakult ki a 20. századra a kiegyezés után. Az agrárkérdés, a földosztás nem megoldott. A polgárosodásnak a demokratikus intézményrendszere hiányzik-> eltorzult polgárosodás.
A 3 csoport: szociáldemokrata, Jászi Oszkár-féle értelmiségi csoport, nemesi csoportosulás (48-asok vagy függetlenek, vezetőjük Károlyi).
A szocdem párt első vezetősége a munkások közül kerül ki. Szakmai és ideológiai felkészültségük imponáló. Marxista, leninista elvek. A földosztás mindennemű elutasítása. Minden évben tervbe van véve az agrárprogram kidolgozása, ám ez mindig elmarad. 1930ra végre elkészül. A párt igazi eredménye, hogy a hatalmon lévőket „véleményezi” a Népszavában és gyűléseiken. Nemzetiségi kérdésekkel nem foglalkoznak, hiszen itt az Internacionálé és hamarosan jön a világforradalom, ahol meg úgyis mindenki egyenlő, stb. A nemzetiségi sajtó életképtelen, mert megjelenik a lap, de nincs kereslet nincs tőkés támogatottság, így elhal minden ilyen jellegű kezdeményezés. A nemzetiségi munkásság ugyanis analfabéta. 1907ben az uralkodó bejelenti, hogy bevezetik a titkos választójogot.
1908ban megjelenik a választójogi tervezet, ami óriási felháborodást kelt. Ekkor a tervezetet még nem hozták nyilvánosságra.
Jászi Oszkár-> Nemzetiségi problémakör vizsgálata. 1916ban ő lesz a nemzetiségi miniszter. Amikor végre hatalmi eszközökkel rendelkezik, akkorra a történelem már eljárt felette.

===3. Károlyi Mihály és az első magyar köztársaság===
Károlyi megjelenése. Arisztokrata család, de nyúlszáj + farkastorok. Gyermekkori indíttatás, hogy az arisztokrata gyerekek csúfolják, a parasztgyerekek között érzi jól magát, akiknek meg meglett mondva, hogy az úrfival játszani kell, nem beszélünk csúnyán vele, stb. Ez adja a Károlyi közelségét és közvetlenségét a nemzetiségiekhez-> nemzetiségi kérdés.
Ifjú korában playboy. Az első választáson, amin indul megbukik mert naiv és tisztességes. Nem vetett be „kampányeszközöket”. Ez után Őszirózsás forradalom, a nép őt akarja uralkodónak. Irány Bécs, az uralkodó ígéretet tesz, hogy kinevezik Károlyit Magyarország élére. Ám ez csúfosan meghiúsul, amikor az uralkodói küldött mást nevez ki („arculcsapás”). Vmi vén trottyot, aki aztán lemond és végül mégiscsak Károlyi lesz az uralkodó, de a Habsburg uralkodó arculcsapását nem bocsátotta meg. Ő írja alá a fegyverszünetet Belgrádban-> az ország nagy részének elcsatolása.

===4. Kun Béla és a magyar diktatúra, agrárkérdés, életbenmaradási koncepció===
Koncepció a tanácsköztársaság életben tartása: Szovjet-Oroszország segítségnyújtása, a világforradalom győzelme.
Megváltozik a nemzetközi helyzet: intervenció a Szovjetunió ellen. A szociális problémák a háború után vezet a balratolódáshoz-> európai majd világforradalom koncepciója.
Kun Bélát meghívják Párizsba a béketárgyalásokra. Magyar Vöröshadsereg visszavezénylése a Felvidékről (ekkoriban munkásokból szerveztek hadsereget a Kisantant fenyegetése miatt, akik elfoglaltak falvakat a Felvidéken. Na ja volt 20 öregasszony a faluban, szóval ellenállás semmi, így könnyű volt ott előre törni). Felszólítják Romániát, hogy vonja vissza csapatait a demarkációs vonal mögé (mert a szőröstalpúak ekkora már betörtek az országba ). A románok azonban még beljebb vonulnak Magyarországon.
A tanácsköztársaság bukása után Kun Béla Bécsbe emigrál a Magyar Kommunista Párt összes írásos dokumentációjával. Ezt azonban elhagyja egy bécsi taxiban. A taxis az iratokat beviszi a bécsi rendőrségre. Ezek alapján lefejezik a magyar baloldalt. Kun Béla a Szovjetunióba menekül, ahol koncepciós perbe fogják és…

===5. 1919. augusztus 1-től '44-'45 fordulópontjáig. Szakaszok feltüntetése, jellemzése (Horthy korszak, Gömbös, Teleki, stb.)===
5 szakaszra oszlik ez az időszak:
-1919. aug. 1-aug. 6: az ellenforradalom időszaka.
-aug. 6-1921 tavasza: Fehérterror.
-’21 tavasza-1938. tavasza: klasszikus szakasz.
-’38-’44. okt. 15: a háborúra való felkészülés ill. a háború kiszolgálása.
-1944. okt. 15: Szálasi puccs: magyar bábállam.
Első szakasz: Peigl Gyula vezetésével munkáskormány alakul, mindent visszavon amit Kun Béla kikiálltott, Magyarország államformája a köztársaság. Nincs fegyveres haderő, puccsal megbukik a kormány.
Második szakasz: Katonai diktatúra bevezetésére való hajlam, gyakori kormányváltások. Dzsentri-katonatiszti hivatali réteg kialakulása. Államforma kérdése, királykérdés. Legitimisták: a Habsburgokat akarják visszahozni. A másik tábor a szabad királyválasztók. Eddig József főherceg nevezte ki a miniszterelnököket.
1920/1-es törvénycikk meghatározza a kormányzói jogkört + ez tartalmazza a női szavazójogot.
Horthy megalapítja a vitézi rendet. Aponyi Albert gróf-> békedelegáció (akik Párizsba mentek).
Ők 3an (Horthy, Aponyi, József) esélyesek a kormányzói posztra. Végül Horthy-t választják meg. Magyarország államformája királyság, de király nélkül.
Magyarországon nem alakul ki a totális fasizmus, mert a különböző jobboldali és egyéb platformok nem kommunikálnak egymással. Felfedezhető néhány jel ami a fasizálódás felé mutat de ezek vitathatóak.
Harmadik szakasz: Bethlen és Gömbös. Bicegő parlamentáris rendszer. Csak a kormánypárt létezik. A Fehérterroros különítmények felszámolása, de talonban tartása. Parlamenti munkabizottságok.
’32ben a világváltság miatt Bethlen lemond és Gömbös lép a helyére. Jobbratolódás. Programjában mindenkinek ígér mindent, de ha ez megvalósul, akkor totális a rendszer. ’38 tavaszán a Darányi által meghirdetett fegyverkezési program. A klasszikus korszak vége.

===6. Bethleni konszolidáció===
-Horthy 1921. április 14-én Bethlen Istvánnak adott kormányalakítási megbízást

a., bel- és külpolitikai viharok közepette kerül a miniszterelnöki székbe
-ekkor kellett megoldani a baranyai térség visszafoglalását (1921 augusztus)
-visszaverni a második királypuccsot (1921 október 20-23.) (budaörsi csata)
-valamint kimondani a Habsburg-ház trónfosztását (1921 november 6.)
-decemberben sor kerülhetett a soproni népszavazásra is (civitas fidelissima)

b., 1922-ben Bethlen hozzálátott belpolitikai elképzeléseinek megvalósításához:
-az ország súlyos válságba került→ népszerűtlen intézkedések sorát kellett
meghozni→ erős kormánypártra volt szükség→ a KNEP és a Kisgazdapárt
egyesítése (1922 február)→ létrejön az Egységes Párt (Bethlen, Nagyatádi és Gömbös)
-kiegyezés a szociáldemokratákkal: Bethlen-Peyer-paktum, 1921 december
pártjuk legálisan működhet, de lemond a fölmunkások, vasutasok és a
közalkalmazottak szervezéséről
-1922-ben rendeleti úton (a parlament megkerülésével!) új (antidemokratikusabb)
választójogi törvényt iktatott be
→csökkentette a választásra jogosultak számát
→vidéken a törvényhatósági városokon kívül visszaállította a dualizmus kori nyílt szavazást
→így biztosította pártja hatalmi pozícióját

c., a gazdaság talpraállítása (szanációs politika):
-a legégetőbb probléma az atomjaira hullott nemzetgazdaság helyreállítása
(a háború és Trianon utáni katasztrofális állapotok megszüntetése)
-1923 tavaszán Bethlen nagyarányú kölcsönért folyamodott a Népszövetséghez
-1924-ben Magyarország 250 millió aranykorona államkölcsönhöz jutott
(20 évre, évi 7%-os kamatra)
-véglegesítették MO jóvátételi összegének volumenjét: 200 millió aranykorona
20 év alatt (1932 nyarán eltörlik)
-1924-ben felállították a Magyar Nemzeti Bankot
→megkapja a bankjegykibocsátás kizárólagos jogát
→inflációs politikát folytattak
→a korona fokozatosan elértéktelenedik
→1926-ban új pénzt vezettek be, a pengőt (teljesen csak 1927-ben veszi át a
korona helyét, váltópénze a fillér)
-az 1920-as évek közepére helyreállt az államháztartás egyensúlya és befejeződött
a gazdasági élet újjászervezése
-felgyorsult a mezőgazdaság gépesítése
-az ország nagyütemű villamosítása (Kandó-féle villanymozdonyok, falvak villanyosítása)
-Magyarország a közepesen fejlett agrár-ipari országok sorába tartozott

d., szociálpolitikai törvények
Vass József népjóléti miniszter intézkedései (lex Vass):
-1927-ben kiszélesítették a kötelező betegbiztosítást (munkásosztály☺)
-1928-ban bevezették a kötelező öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvasági biztosítást
-1928-ban felállították az OTI-t (Országos Társadalombiztosító Intézet)

e., művelődés és kultúrpolitika
-Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minszter (1922-1931)
-a magyarság kulturális és szellemi felemelkedése, magyar kultúrfölény megvalósítása
-1926: népiskolai törvény (3500 új tanterem, tanítói állások, analfabetizmus leszorítása)
- egyetemi központok fejlesztése (Debrecen, Pécs, Szeged)
- kutatások és új intézetek felállításának támogatása
- magyar intézetek felállítása külföldön (Collegium Hungaricum,
Római Magyar Akadémia)

f., ellentétek-feszültségek a nyugalmi időszakban
-1926-ban a kormány hatalmon maradását biztosítandó, Bethlen visszaállította
a parlament felsőházát
- a kormánypárt radikálisabb nézeteket valló tagjai szembefordultak Bethlennel
→1923-ban kiléptek az Egységes Pártból és létrehozták a Nemzeti Függetlenségi Pártot
Fajvédő Párt (Gömbös, Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós)
központisított kormányzati politika, antiszemita nézetekkel átitatva
-a Fajvédő Párt nem tudott széleskörű társadalmi támogatottságot szerezni

g., a Bethlen-korszak külpolitikájának főbb vonalai
- a nyugati hatalmak (elsősorban Anglia) bizalommal fordultak Magyarország felé
-1922-ben Magyarországot felvették a Népszövetségbe
- a 20-as évek közepére enyhült az addig feszült viszony MO és a kisantant között
(barátias viszony kiépítésére való törekvés Jugoszláviával)
- 1925: frankhamisítási botrány (francia-ellenes akció)
- a frankhamisítási ügy ellenére 1927-ben megszűnik MO katonai ellenőrzése
- 1927: kötötte meg Bethlen és Mussolini a magyar-olasz örök barátsági és
együttműködési szerződést
- 1928: magyar-lengyel szerződés létrejötte (Piłsudski marsall támogatta a magyar
revíziós törekvéseket Csehszlovákiával szemben)
- a két világháború közti magyar külpolitika meghatározó törekvése volt a trianoni
békeszerződés megváltoztatása (revíziója)
- a magyar politika meghatározó erői azonban nem elégedtek meg egyfajta részleges
revízióval, hanem az egykori történelmi MO csorbítatlan helyreállítását tűzték ki célul
(nem magyar területek visszacsatolása→irredentizmus)

h., a Bethlen-korszak szellemisége
- keresztény [(katolikus egyház befolyása↔Horthy református)]
- a keresztény nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás, szabadságjogok korlátozott
megadása→ ,,liberális” konzervatizmus
- szegedi gondolat: az ellenforradalmi ideológia alapja: (1919-ben Szegeden szervezkedő
dzsentri, katonatiszti, hivatalnoki körök által képviselt eszmék keveréke)
egyik fő megfogalmazója: Teleki Pál

===7. Ideiglenes kormány, ideiglenes nemzetgyűlés megválasztása 1945ben.===
A Vörös hadsereg nem alakít ki közigazgatást a megszállás után, noha erre nagy igény lenne. Az ország keleti részében a Vörös hadsereg segítségével demokratikus! választások. A nyugati országrész ekkor még német kézen van. Ideiglenes nemzetgyűlés és ideiglenes kormány alakul. Fő feladatuk a fegyverszüneti egyezmény megkötése. Valamint ki kell állítani két hadosztálynyi magyar haderőt a németek ellen. El kell tüntetni a fasizmust Magyarországról. Ekkor közel 1000 fasiszta jellegű szervezet létezik az ország területén, melyek nagy része nincs is nyilvántartásba véve.
A kormányzást egy nagykoalíció végezte, melyben a következő 5 párt képviseltette magát: Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt, Független Kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt. Felállították a népbíróságokat, melybe minden párt delegált tagokat. Nagyon szigorú ítéletek születtek. A ’45ös választásokon a Szocdem és a Komm. Párt fej-fej mellett haladt. A kommunistáknak még több tagra volt szüksége a sikerhez. Ezért a korábbi nyilasokat, akiket súlyos büntetés sújtott volna a népbíróságok előtt, beléptették a Pártba. Tehát ez volt a „büntetésük”, a többit elengedték. A választásokat mindenki megdöbbenésére a Kisgazdapárt nyerte, a Komm és Szocdem párt megközelítőleg ugyanannyi mandátumot szerzett.

===8. '45ös és '47es választások összehasonlítása===
A ’45ös választások szovjet segítséggel bár, de teljesen demokratikus módon zajlottak le. Ekkor jött létre a nagykoalíció 5 párt együttműködésével. A kommunistáknak azonban nem tetszett, hogy a szocdemekkel együtt csak 17-17%-ot sikerült elérni, és a kisgazdák nyerték a választásokat, amikor itt a kommunista Vörös hadsereg. A kommunisták Mindszenty bíborost kiálltják ki bűnbaknak, aki a választás napján egy pásztorlevelet idézett a hívekhez minden templomban. Állítólag a levél egyenlőséget tesz a fasizmus és a kommunizmus között. A nagykoalíció azonban marad, ám az MKP amelyik tárcát kéri, azt megkapja (Vörös hadsereg jelenléte miatt). A kulcsfontosságú pozíciókat elfoglalják a komunisták. 1945 végére a magyar demokrácia meghal.
MKP szalámi taktikája: felaprózzuk az ellenfeleket, így könnyebb elbánni velük.
Nagy Ferenc miniszterelnök köztáraság ellenes összeesküvése, koncepciós per, a fiával zsarolják, ekkor mond le.
Az MKP-nak ’47re sikerül annyira „megtisztítania” a koalíciós partnereket, hogy azok mindenre rábólintanak. Új választások kiírása a „megváltozott” politikai helyzet miatt. Kékcédulás választás: a komcsik a városi munkásokat viszik egyik településről a másikra és egy rakás helyen szavaztatják őket a kékcédulával. Ezzel a módszerrel is csak 2 mandátummal sikerül többet szereznie az MKP-nak. A magyar parlamentből eltűnt az ellenzék. Összeolvad a szocde és a komcsi párt= Magyar Dolgozók Pártja.

===9. Sztálini modell kiépülésének folyamata===
Az 1944. október 15-i események legtorzítottabb interpretálásaira a sztálini típusú totalitárius modell magyarországi kiépülése után került sor. Bár a koncepciós perek rendezői más céllal tervezhették, szimbolikus, hogy Rajk László kivégzésére az első magyarországi totális berendezkedés ötödik évfordulóján került sor. A végletesen monolitikussá váló politikai rendszerben ezzel megtörtént a vélt vagy valós belső riválisokkal való leszámolás.
1949-et követően megváltozott a rendszert alátámasztó, legitimáló ideológia, illetve az ellenségkép. Ennek reprezentatív dokumentuma a Magyar Függetlenségi Népfront 1949-es programja, amely rögzítette: "Döntően megváltoztak a nemzetközi és belső viszonyok... A német fasizmus örökébe az amerikai imperializmus csatlósai léptek."
A Rákosi-féle személyi kultusz kiépítése.
A helyi tanács vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, előkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását, végrehajtja a törvényeket és a felsőbb rendeleteket, irányítja és ellenőrzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket, elősegíti az állami rend és a közvagyon védelmét, oltalmazza a dolgozók jogait, irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkáját, támogatja a dolgozók szövetkezeteit, és intézkedik a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben.

===10. '50es évek problematikája, torzulások a legfőbb jelei a gazdaságban, társadalomban, politikában, kultúrában, első 5 éves terv===
Gazdasági torzulások: államosítás ad-absurdumig, tervgazdálkodás (a 3 éves terv nagyon jó), ’49ben az első 5 éves terv.
Motiváció: hidegháború, sietség, kapkodás, szovjet példa beemelése, önellátó gazdaság, nehézipar (Dunapentele), Termelőszövetkezeti Csoportok (TSZ-ek elődei), beszolgáltatási rendszer, utasítások központilag a mezőgazdaságra.
Egyházi iskolák megszüntetése, „megbízható” oktatási rendszer kialakítása, egyszerű emberek felemelése fontos pozíciókba.
Művészet, irodalom, sajtó: az számít, ami munkára ösztönöz; irodalmi szemét; „csasszuska” rendszer uralta a zenei életet; szocreál.
Információáramlás: Szabad Nép, Néprádió.

Az első 5 éves terv: Erőltetett iparosítás, nehézipar, hadiipar. A foglalkoztatottság növekedése és teljes körűvé válása.
Erőszakos kollektivizálás; eszközei és következményei: menekülés a földtől, ellátási nehézségek. Eredmények és ellentmondások a szociális ellátásban, az oktatásban és kultúrában.
Válságos helyzet a gazdaságban és a politikai életben 1951. A helyzet súlyosbodása 1952-53-ban. Rendkívül rossz termés 1952-ben, a gazdaság túlzott fejlesztése, az életszínvonal nagyarányú csökkenése, katasztrofális közellátás.

[[Category:Valaszthato]]

Helyünk Európában - 2005 tételkidolgozás - Laptörténet

Szikszayl, 2014. augusztus 21., 20:07-n

David14: David14 átnevezte a(z) HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005 lapot a következő névre: Helyünk Európában - 2005 tételkidolgozás

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Valaszthato|HelyunkEuropabanTetelkidolgozas2005}} ==A 2005-ös őszi félév kidolgozott kérdései:== ===1. Kiegyezés értékelése, gazdasági é…”