Fizika 1 vizsga, 2008.01.16. - Laptörténet

Nagy Marcell: Visszavontam Nagy Marcell (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 192296)

2017-07-12T12:27:06Z

Visszavontam Nagy Marcell (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 192296)

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 14:27-kori változata
98. sor:		98. sor:

	* A számolós feladatok nagy részének megoldása:		* A számolós feladatok nagy részének megoldása:
	[[~~Media~~:fizika1i_vizsga-2007-01-16_mego.jpg]]		[[File:fizika1i_vizsga-2007-01-16_mego.jpg]]

	-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>		-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>

Nagy Marcell: autoedit: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

2017-07-12T11:54:56Z

autoedit: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 13:54-kori változata
98. sor:		98. sor:

	* A számolós feladatok nagy részének megoldása:		* A számolós feladatok nagy részének megoldása:
	[[~~File~~:fizika1i_vizsga-2007-01-16_mego.jpg]]		[[Media:fizika1i_vizsga-2007-01-16_mego.jpg]]

	-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>		-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>

Szikszayl, 2013. augusztus 24., 14:17-n

2013-08-24T14:17:11Z

← Régebbi változat		A lap 2013. augusztus 24., 16:17-kori változata
102. sor:		102. sor:
	-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>		-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>
	-- [[Lord_Viktor\|Lord Viktor]] - 2013.01.24.		-- [[Lord_Viktor\|Lord Viktor]] - 2013.01.24.

			[[Kategória:Infoalap]]

Lordviktor: /* Megoldás */

2013-01-24T08:55:07Z

Megoldás

@@ 96. sor: / 96. sor: @@
   B  D  A  C  C  A  B  D
 </pre>
 * A számolós feladatok nagy részének megoldása:

Lordviktor: /* Megoldás */

2013-01-24T08:54:16Z

Megoldás

← Régebbi változat		A lap 2013. január 24., 10:54-kori változata
109. sor:		109. sor:
	ΔS = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/>		ΔS = nRln(V<sub>2</sub>/V<sub>1</sub>) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K <br/>

	-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.		* A számolós feladatok nagy részének megoldása:
	* A számolós feladatok nagy részének megoldása.: <br />		[[File:fizika1i_vizsga-2007-01-16_mego.jpg]]
	~~{{InLineImageLink~~\|~~Infoalap\|Fizika1Vizsga20080116\|2008~~.01.16.~~megoldas.jpg}}~~
			-- [[SzivakAndras\|flyerz]] - 2008.01.18.<br/>
			-- [[Lord_Viktor\|Lord Viktor]] - 2013.01.24.

Lordviktor, 2013. január 24., 08:49-n

2013-01-24T08:49:57Z

Változtatások megtekintése

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}} ==Kifejtős kérdések== max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér 1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközé…”

2012-10-21T19:55:55Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}} ==Kifejtős kérdések== max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér 1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközé…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116}}

==Kifejtős kérdések==
max. 15 pont minden kérdés 3 pontot ér

1 Mondja ki a tömegpontrendszerek tömegközéppont-tételét!
2 Vezesse le a Doppler hatás frekvencia képleteit!
3 Ideális gázok esetén vezesse le az adiabatikus folyamatokra jellemző <math>pV^\kappa</math> összefüggést!
4 Mondja ki az elektrosztatika Gauss tételét!
5 Adja meg és vezesse le a ponttöltés rendszer elektrosztatikus energiáját!

==Igaz-hamis kérdések==
max. 15 pont, jó: 1p, rossz: -1p

1 A sebességnek soha sincs a pályára merőleges komponense, de a gyorsulásnak lehet.
2 Ha egydimenziós mozgásnál a gyorsulás csökken, akkor a sebesség is mindig csökken.
3 A körmozgás szögsebesség-vektora mindig merőleges egy adott pont ezen körmozgásából származó sebességére.
4 A ferde hajítás vizsgálható a vízszintes és függőleges komponensek időbeli változásaként.
5 A Földön a testre ható Coriolis erő, akkor a maximális, ha a Föld szögsebesség vektora és a test Földön mért sebessége párhuzamosak.
6 Longitudinális hullám esetén a hullámfrontok síkok.
7 A munkatétel nem érvényes, ha az erők között súrlódási erők is vannak.
8 A levegőhöz képest nyugvó megfigyelő a mellette elhaladó mentőautó szirénájának hangját mélyülőnek hallja.
9 Merev test perdülete állandó, ha a ráható erők eredő fogatónyomatéka nulla.
10 Vékony lemez esetén (lemezre merőleges tengelyeket tekintve), párhuzamos tengelyek közül mindig a tömegközépponton átmenő tengelyhez tartozó tehetetlenségi nyomaték a legkisebb.
11 A Carnot-féle körfolyamat két adiabatikus, és két izochor folyamatot tartalmaz.
12 Az entrópia állapotfüggvény, azaz független attól, hogy reverzibilis vagy irreverzibilis változással jutott a gáz adott állapotába.
13 Az elektrosztatikában a potenciál és a térerősség egyaránt nulla fémek felületén.
14 Kondenzátorok energiája egyenesen arányos a rajtuk lévő feszültséggel.
15 A termodinamika első főtétele az energia megmaradás legáltalánosabb formája.

===Megoldás===
official
<pre>
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
I H I I H I H I I I H H ? H I
</pre>
10. szerintem igaz.
10. Steiner-tétel miatt biztos igaz (m*d^2 nem negatív).

==Feladatok==
A feladatsor az egyik tavalyi volt, kivéve a 2. feladatot és hogy a válaszok sorrendje változott. Csak a második feladatot írtam át a mostanira
A tavalyi feladatsorért köszönet [[EgerIstvanTamas|Egeristi]]-nek!
max. 20 pont, jó: 2,5p

# Egy tömegpont egyenes vonalú mozgást végez az x tengely mentén. Mozgását az alábbi függvénnyel írhatjuk le: x = -1 + 3t2 - 2t3. Mekkora a tömegpont átlagsebessége a t = 0 s indulástól az első megállásig tekintve?
<pre>A: 9 m/s B: 1 m/s C: 3 m/s D: 5 m/s E: egyik sem</pre>
# Hány mól 1 m3 normál állapotú kriptongáz?
<pre>A: ? B:23 C: ? D: 45 E: egyik sem</pre>
# Egy m1 = 3 kg tömegű test rugalmatlanul ütközik egy m2 = 7 kg tömegű testtel. Határozzuk meg, hány százaléka vész el együttes kinetikus energiájuknak az ütközés során, ha az m2 tömegű test az ütközés előtt nyugalomban volt.
<pre>A: 70% B: 59,5% C: 53,2% D: 24,5% E: egyik sem</pre>
# Az északi sarkon egyenesen megcélzott vízszintes irányú lövést adunk le egy 500 m-re lévő tárgyra, a lövedék sebessége 500 m/s. Milyen irányba és milyen eltéréssel csapódik be a lövedék a cél mellé - ha első közelítésben feltételezzük, hogy a lövedék rövid röpte alatt nem hagyja el a vízszintes síkot, és a rá ható eltérítő erő állandónak vehető?
<pre>A: balra 0,036 m B: jobbra 0,056 m C: jobbra 0,036 m D: jobbra 0,016 m E: egyik sem</pre>
# 100 kPa nyomású és 200 m3 térfogatú levegőt (2 atomos!) állandó térfogaton melegítünk amíg 300 kPa lesz a nyomása. Mennyivel változott meg a gáz belső energiája?
<pre>A: 103 J B: 102 J C: 108 J D: 106 J E: egyik sem</pre>
# Egy mólnyi ideális gáz izoterm módon 104 Pa-ról 10 Pa-ra terjed ki. Mennyi az entrópia megváltozása?
<pre>A: 57 J/K B: 255 J/K C: 6523 J/K D: 606 J/K E: egyik sem</pre>
Megoldás (nem 100%): 
n = 1 mol 
p1 = 104 
p2 = 10 
(p1/p2)(V1/V2)=(n1/n2)(T1/T2) 
(n1/n2) = 1 (mivel nem változik a gáz mennyisége) 
(T1/T2) = 1 (mivel izoterm folyamat, nem változik a gáz hőmérséklete) 
(p1/p2)(V1/V2) = (104 / 10) (V1/V2) = 1 
(V1/V2) = 1/1000 
ΔS = nRln(V2/V1) = 1 mól * R * ln 1000 = 1 mól * 8,315 J/(mol K) * 6,9 = 57,4 J/K 
# Mekkora munkát kell végeznünk ha egy 6·10-9 C töltést egy 10-7 C töltés kezdeti terében a kezdeti 15 cm-es távolságból 5 cm távolságra viszünk közelebb?
<pre>A: 2,4·10-4 J B: 7,2·10-5 J C: 1,2·10-5 J D: 9,6·10-7 J E: egyik sem</pre>
# Egymástól 40 cm-re lévő végtelen kiterjedésű párhuzamos síkok felületi töltéssűrűsége 3·10-9 C/m2 és 7·10-9 C/m2. Mekkora a síkok közötti potenciálkülönbség abszolút értéke?
<pre>A: 4,2 V B: 22,6 V C: 67,8 V D: 90,4 V E: egyik sem</pre>

===Megoldás===
non-official
<pre>
1 2 3 4 5 6 7 8
B D A C C A B D
</pre>

-- [[SzivakAndras|flyerz]] - 2008.01.18.

-- [[PeteR|P]] - 2009.01.07. - igaz-hamis 10. indoklás
* A számolós feladatok nagy részének megoldása.: 
{{InLineImageLink|Infoalap|Fizika1Vizsga20080116|2008.01.16.megoldas.jpg}}

[[Category:Infoalap]]