Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok - Laptörténet

Nagy Marcell: autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

2017-07-12T14:15:09Z

autoedit v2: fájlhivatkozások egységesítése, az új közvetlenül az adott fájlra mutat

← Régebbi változat		A lap 2017. július 12., 16:15-kori változata
919. sor:		919. sor:

	===B08. A kényszerrezgés amplitúdó-frekvencia függvényének a grafikonja.===		===B08. A kényszerrezgés amplitúdó-frekvencia függvényének a grafikonja.===
	[[~~Fájl~~:Fizika1 segédlet Forced Vibration Response.jpg\|1000px]]		[[File:Fizika1 segédlet Forced Vibration Response.jpg\|1000px]]

	===B09. A kényszerrezgés fáziskésés-frekvencia függvényének a grafikonja.===		===B09. A kényszerrezgés fáziskésés-frekvencia függvényének a grafikonja.===
925. sor:		925. sor:

	===B10. A rugalmas anyagok "feszültség-megnyúlás" diagramja.===		===B10. A rugalmas anyagok "feszültség-megnyúlás" diagramja.===
	[[~~Fájl~~:Fizika1 segédlet ábra1.jpg]]		[[File:Fizika1 segédlet ábra1.jpg]]

	===B11. A "húzó-" és a "nyírófeszültség" definíciója.===		===B11. A "húzó-" és a "nyírófeszültség" definíciója.===

Szikszayl, 2014. március 13., 16:16-n

2014-03-13T16:16:24Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 13., 18:16-kori változata
1 555. sor:		1 555. sor:


	[[~~Category~~:~~Villanyalap~~]]		[[Kategória:Villamosmérnök]]

David14, 2014. január 18., 14:52-n

2014-01-18T14:52:02Z

← Régebbi változat		A lap 2014. január 18., 16:52-kori változata
1. sor:		1. sor:
			{{vissza\|Fizika 1}}

	Ez az oldal a [[Fizika 1]] tárgyhoz kapcsolódó elméleti kérdések-válaszok gyűjteménye! A ''Hudson-Nelson'' könyv fejezeteinek a végén található ellenőrző kérdések közül azok vannak itt, amiket az előadók megoldásra javasoltak.		Ez az oldal a [[Fizika 1]] tárgyhoz kapcsolódó elméleti kérdések-válaszok gyűjteménye! A ''Hudson-Nelson'' könyv fejezeteinek a végén található ellenőrző kérdések közül azok vannak itt, amiket az előadók megoldásra javasoltak.

8. sor:		10. sor:
	A ZH-kon és a vizsgákon lényegében ezen ismeretek számonkérése történik. A vizsga harmadik része 5 db. szöveges kifejtést igénylő kérdést tartalmaz, amelyek a ebből kérdésgyűjteményből valók.		A ZH-kon és a vizsgákon lényegében ezen ismeretek számonkérése történik. A vizsga harmadik része 5 db. szöveges kifejtést igénylő kérdést tartalmaz, amelyek a ebből kérdésgyűjteményből valók.

	__TOC__		<div class="noautonum">__TOC__</div>

David14: /* !A02. Az impulzusmomentum tétele (kiterjedt) testek mozgása esetén. */

2013-01-23T18:24:16Z

!A02. Az impulzusmomentum tétele (kiterjedt) testek mozgása esetén.

← Régebbi változat		A lap 2013. január 23., 20:24-kori változata
736. sor:		736. sor:
	<math> \sum F_{kiterjedt} = \frac{dP}{dt} = M a_{tkp} </math>		<math> \sum F_{kiterjedt} = \frac{dP}{dt} = M a_{tkp} </math>

	===!A02. Az impulzusmomentum tétele (kiterjedt) testek mozgása esetén.===		===A02. Az impulzusmomentum tétele (kiterjedt) testek mozgása esetén.===
	Egy test tömegközéppontra vett impulzusmomentumának változási sebessége egyenlő a tömegközéppontra vett külső forgatónyomatékok erdőjével, még akkor is, ha a test tömegközéppontja - a gyorsulást is beleértve - elmozdul.		Egy test tömegközéppontra vett impulzusmomentumának változási sebessége egyenlő a tömegközéppontra vett külső forgatónyomatékok erdőjével, még akkor is, ha a test tömegközéppontja - a gyorsulást is beleértve - elmozdul.

David14: /* XXIII. Fejezet */

2013-01-23T18:23:47Z

XXIII. Fejezet

← Régebbi változat		A lap 2013. január 23., 20:23-kori változata
1 486. sor:		1 486. sor:
	==XXIII. Fejezet==		==XXIII. Fejezet==

			===A01. Az entropia definíciója (a Carnot körfolyamat alapján).===

	===~~==!!~~A01. Az entropia definíciója (a Carnot körfolyamat alapján).=====
	Az entrópia a rendszer átalakító képességének a mértéke. Azaz adott hőmérséklet eléréséhez mekkora hőt kell betáplálni. Az alábbi megállapítások mind csak reverzibilis folyamatokra érvényesek!!		Az entrópia a rendszer átalakító képességének a mértéke. Azaz adott hőmérséklet eléréséhez mekkora hőt kell betáplálni. Az alábbi megállapítások mind csak reverzibilis folyamatokra érvényesek!!
	<math> S = \frac{Q}{T}</math>		<math> S = \frac{Q}{T}</math>
1 498. sor:		1 496. sor:
	<math> \oint_1^2 \frac{dQ}{T} = 0 </math>		<math> \oint_1^2 \frac{dQ}{T} = 0 </math>

	===~~==!!~~A02. Az entropia mint állapotfüggvény.=====		===A02. Az entropia mint állapotfüggvény.===
	Az entrópia csak a rendszer állapotától függ, így alkalmas a rendszer állapotának jellemzésére -> állapotfv.		Az entrópia csak a rendszer állapotától függ, így alkalmas a rendszer állapotának jellemzésére -> állapotfv.

	===~~==!!~~B01. Az entropia megváltozása (ideális gáz) "szabad tágulása" esetén. =====		===B01. Az entropia megváltozása (ideális gáz) "szabad tágulása" esetén. ===
	<math> \Delta S = nR ln\frac{V_{vegso}}{V_{kezdeti}}</math>		<math> \Delta S = nR ln\frac{V_{vegso}}{V_{kezdeti}}</math>

	===~~==!!~~B02. Az entropia megváltozása fázisátalakulás (pl. jég olvadása) során. =====		===B02. Az entropia megváltozása fázisátalakulás (pl. jég olvadása) során. ===
	A hőmérséklet állandó marad az egész folyamat során: T = 0°C = 273K. <br>		A hőmérséklet állandó marad az egész folyamat során: T = 0°C = 273K. <br>
	A hőátvitel a jég-víz fázisátmenetnek köszönhető. A folyamat reverzibilis. <br>		A hőátvitel a jég-víz fázisátmenetnek köszönhető. A folyamat reverzibilis. <br>
1 511. sor:		1 509. sor:
	<math> \Delta S = \frac{Q}{T} = \frac{3,34m}{273} \frac{J}{K} </math>		<math> \Delta S = \frac{Q}{T} = \frac{3,34m}{273} \frac{J}{K} </math>

			===B03 Az entropia változása "kalorimetriás" folyamat esetén (pl.: forró vasat hideg vízbe mártunk).===
	===~~==!!~~B03 Az entropia változása "kalorimetriás" folyamat esetén (pl.: forró vasat hideg vízbe mártunk).=====
	Hudson-Nelson 551. oldal 23-2 példa <br>		Hudson-Nelson 551. oldal 23-2 példa <br>
	Egy <math> m_2 </math> tömegű <math> c_2 </math> fajhőjű <math> T_2 </math> hőmérsékletű, forró követ <math> m_1 </math> tömegű, <math> c_1 </math> fajhőjű <math> T_1 </math> hőmérsékletű hideg vízbe dobunk <math> T_2 > T_1 </math> .<br>		Egy <math> m_2 </math> tömegű <math> c_2 </math> fajhőjű <math> T_2 </math> hőmérsékletű, forró követ <math> m_1 </math> tömegű, <math> c_1 </math> fajhőjű <math> T_1 </math> hőmérsékletű hideg vízbe dobunk <math> T_2 > T_1 </math> .<br>
1 529. sor:		1 526. sor:
	<math> T_1 < T_v < T_2 </math>, ezért a pozitív tag nagysága mindig nagyobb, ami mindig '''entrópianövekedést''' eredményez.		<math> T_1 < T_v < T_2 </math>, ezért a pozitív tag nagysága mindig nagyobb, ami mindig '''entrópianövekedést''' eredményez.

			===B04. Az enropia változása egyszerű hővezetés esetén.===


	===~~==!!~~B04. Az enropia változása egyszerű hővezetés esetén.=====
	Hudson-Nelson 551.oldal 23-3 példa		Hudson-Nelson 551.oldal 23-3 példa

	===~~==!!~~B05. A termodinamikai valószínűség.=====		===B05. A termodinamikai valószínűség.===
	W = V1/V2		W = V1/V2

	===~~==!!~~B06. Az entropia mikroszkópikus definíciója (a Boltzmann formula).=====		===B06. Az entropia mikroszkópikus definíciója (a Boltzmann formula).===
	S = klnW		S = klnW

	===~~==!!~~B07. A termodinamika második főtétele és az entropia.=====		===B07. A termodinamika második főtétele és az entropia.===
	Minden természetes (irrevezibilis) folyamatra: <math> \Delta S >0 </math> <br>		Minden természetes (irrevezibilis) folyamatra: <math> \Delta S >0 </math> <br>
	Csak reverzibilis folyamatokra: <math> \Delta S_{univerzum} = 0 </math>		Csak reverzibilis folyamatokra: <math> \Delta S_{univerzum} = 0 </math>

	===~~==!!~~B08. Az entropia és az információ kapcsolata.=====		===B08. Az entropia és az információ kapcsolata.===
	Az információ (I) alapvető definíciója: <math> I = -ln W </math> <br>		Az információ (I) alapvető definíciója: <math> I = -ln W </math> <br>
	W annak a valószínűsége, hogy bizonyos üzenetet kitalálunk, mielőtt megkapjuk. <br>		W annak a valószínűsége, hogy bizonyos üzenetet kitalálunk, mielőtt megkapjuk. <br>
1 553. sor:		1 547. sor:
	Az információ megfelel a negatív entrópiának.		Az információ megfelel a negatív entrópiának.

			===B09. Az "örökmozgók".===
	===~~==!!~~B09. Az "örökmozgók".=====
	Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit, ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől és a belső energiája is állandó szinten marad. A termodinamika kétféle örökmozgót különböztet meg		Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit, ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől és a belső energiája is állandó szinten marad. A termodinamika kétféle örökmozgót különböztet meg
	# az elsőfajú örökmozgó olyan gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát fölvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb, mint 100%. Az energiamegmaradás törvénye (a termodinamika első főtétele) alapján ilyen gépet nem lehet készíteni.		# az elsőfajú örökmozgó olyan gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát fölvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb, mint 100%. Az energiamegmaradás törvénye (a termodinamika első főtétele) alapján ilyen gépet nem lehet készíteni.
	# a másodfajú örökmozgó olyan gép, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül munkavégzésre tudja fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka pontosan 100%. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet nem lehet készíteni. Egy ilyen gép például az óceánok hőenergiáját tudná hasznosítani.		# a másodfajú örökmozgó olyan gép, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül munkavégzésre tudja fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka pontosan 100%. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet nem lehet készíteni. Egy ilyen gép például az óceánok hőenergiáját tudná hasznosítani.

	~~----~~

	'''A villamosságtan első fejezeteihez tartozó ellenőrző kérdések és válaszok a [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Villanyalap/EllenorzoKerdesek2 Fizika 2 tárgynál] találhatóak!''' -- [[KondorMate\|MAKond]] - 2011.01.15.

	~~----~~

	~~-- [[OverLord\|SzelPeter]] - 2008.05.28.-tól 2008.06.04-ig II.-tól a XXIII. témakörig kb.~~

	~~-- [[SoresPeterMark\|Silivrian]] - 2008.06.01.~~

	~~-- [[KondorMate\|MAKond]] - 2010.06.12.~~


	[[Category:Villanyalap]]		[[Category:Villanyalap]]

David14: /* B05. A Stirling-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon. */

2013-01-23T18:21:06Z

B05. A Stirling-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.

← Régebbi változat		A lap 2013. január 23., 20:21-kori változata
1 474. sor:		1 474. sor:

	===B05. A Stirling-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.===		===B05. A Stirling-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.===
	[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Stirling-motor]] Itt adiabaták helyett izotermák vannak!		[http://hu.wikipedia.org/wiki/Stirling-motor Stirling-motor] Itt adiabaták helyett izotermák vannak!
	~~http://www.globalcooling.com/images/pvdiag.jpg~~

	===B06. A Carnot-féle (hatásfok)tétel.===		===B06. A Carnot-féle (hatásfok)tétel.===

David14: /* XXII. Fejezet */

2013-01-23T18:20:01Z

XXII. Fejezet

David14: /* A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele. */

2013-01-23T18:17:08Z

A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele.

← Régebbi változat		A lap 2013. január 23., 20:17-kori változata
1 353. sor:		1 353. sor:

	===A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele.===		===A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele.===
	'''belső energia:'''		'''belső energia:''' atomok és molekulák véletlenszerű mozgásának energiája
	atomok és molekulák véletlenszerű mozgásának energiája

	'''A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE'''		'''A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE'''
	[A belső energia megváltozása] = [A rendszerrel közölt hő] + [A rendszer által a környezeten végzett munka]		[A belső energia megváltozása] = [A rendszerrel közölt hő] + [A rendszer által a környezeten végzett munka]
	<math> \Delta E_b = Q + W </math>
			<math> \Delta E_b = Q + W </math>

	Q pozitív, ha hőt közlünk a rendszerrel <br>		Q pozitív, ha hőt közlünk a rendszerrel <br>

David14: /* XXI. Fejezet */

2013-01-23T18:15:11Z

XXI. Fejezet

David14: /* XX. Fejezet */

2013-01-23T18:11:31Z

XX. Fejezet

← Régebbi változat		A lap 2013. január 23., 20:11-kori változata
1 299. sor:		1 299. sor:
	==XX. Fejezet==		==XX. Fejezet==

			===A01. Az ideális gáz állapotegyenlete.===

	===~~==!!~~A01. Az ideális gáz állapotegyenlete.=====
	pV = nRT		pV = nRT
	pV = [[NkT]]		pV = NkT

	===~~==!!~~A02. A molnyi mennyiség definíciója.=====		===A02. A molnyi mennyiség definíciója.===
	<math> \approx 6*10^{23} </math> db részecske.		<math> \approx 6*10^{23} </math> db részecske.

1 312. sor:		1 310. sor:
	Egy mól: Bármely anyagból az a mennyiség, ami ugyanannyi elemi részecskét tartalmaz, mint ahány atom található 0,012 kg 12-es C izotrópban.		Egy mól: Bármely anyagból az a mennyiség, ami ugyanannyi elemi részecskét tartalmaz, mint ahány atom található 0,012 kg 12-es C izotrópban.

	===~~==!!~~A03. Az ideális gáz kinetikus modellje.=====		===A03. Az ideális gáz kinetikus modellje.===
	# A gáz nagyszámú azonos tömegpontból áll		# A gáz nagyszámú azonos tömegpontból áll
	# A részecskék különböző sebességű, véletlen szerű mozgást végeznek, tökéletesen rugalmasan ütköznek egymással és a fallal		# A részecskék különböző sebességű, véletlen szerű mozgást végeznek, tökéletesen rugalmasan ütköznek egymással és a fallal
	# Az ütközések során semmilyen más erő nem hat, csak ütközés kölcsönhatásából származó, valamint az ütközés elhanyagolható ideig tart		# Az ütközések során semmilyen más erő nem hat, csak ütközés kölcsönhatásából származó, valamint az ütközés elhanyagolható ideig tart

	===~~==!!~~A04. Az átlagos kinetikus energia és a hőmérséklet (egyatomos) ideális gáz estén.=====		===A04. Az átlagos kinetikus energia és a hőmérséklet (egyatomos) ideális gáz estén.===
	<math> \frac{3}{2}kT = \frac{1}{2}m \overline{v}^2 </math>		<math> \frac{3}{2}kT = \frac{1}{2}m \overline{v}^2 </math>

	===~~==!!~~A05. A Maxwell-féle sebességeloszlás "diagramja".=====		===A05. A Maxwell-féle sebességeloszlás "diagramja".===
	http://en.wikipedia.org/wiki/Image:MaxwellBoltzmann-en.svg		http://en.wikipedia.org/wiki/Image:MaxwellBoltzmann-en.svg

			===B01. Cseppfolyósítható gázok p(V) diagramja és a kritikus pont fogalma.===

	===~~==!!~~B01. Cseppfolyósítható gázok p(V) diagramja és a kritikus pont fogalma.=====
	http://web.mit.edu/16.unified/www/FALL/thermodynamics/notes/fig6VaporDomePV_web.jpg		http://web.mit.edu/16.unified/www/FALL/thermodynamics/notes/fig6VaporDomePV_web.jpg

1 331. sor:		1 327. sor:
	A kritikus pont felett nem lehet különbséget tenni a folyadék és a gőz állapot között, mivel e pontban a gőz sűrűsége eléri a vele egyensúlyban lévő folyadékfázis sűrűségét.		A kritikus pont felett nem lehet különbséget tenni a folyadék és a gőz állapot között, mivel e pontban a gőz sűrűsége eléri a vele egyensúlyban lévő folyadékfázis sűrűségét.

	===~~==!!~~B02. A p(T) fázisdiagram és a hármaspont fogalma.=====		===B02. A p(T) fázisdiagram és a hármaspont fogalma.===
	Ahol a három szín találkozik az a hármas pont :)		Ahol a három szín találkozik az a hármas pont :)
	http://www.rfcafe.com/references/general/images/p-t_rfcafe.gif		http://www.rfcafe.com/references/general/images/p-t_rfcafe.gif

	===~~==!!~~B03. Az ideális gáz állapotegyenletének a levezetése a kinetikus modell alapján.=====		===B03. Az ideális gáz állapotegyenletének a levezetése a kinetikus modell alapján.===

	===~~==!!~~B04. A "négyzetes középhőmérséklet" fogalma.=====		===B04. A "négyzetes középhőmérséklet" fogalma.===

	===~~==!!~~B05. A "legvalószínűbb sebesség" fogalma és értéke "T" hőmérsékletű ideális gáz esetén.. =====		===B05. A "legvalószínűbb sebesség" fogalma és értéke "T" hőmérsékletű ideális gáz esetén.. ===

	===~~==!!~~B06. A parciális nyomás fogalma. =====		===B06. A parciális nyomás fogalma. ===
	A parciális nyomás egy résznyomás, amit akkor fejtene ki a gázelegy adott B komponense, ha az egyedül töltené ki a rendelkezésre álló teljes térfogatot. A B komponens részesedése a rendszer össznyomásából. A komponensek parciális nyomásának összege adja a rendszer össznyomását (Dalton-törvény).		A parciális nyomás egy résznyomás, amit akkor fejtene ki a gázelegy adott B komponense, ha az egyedül töltené ki a rendelkezésre álló teljes térfogatot. A B komponens részesedése a rendszer össznyomásából. A komponensek parciális nyomásának összege adja a rendszer össznyomását (Dalton-törvény).

	===~~==!!~~B07. A Maxwell-féle sebességeloszlás matematikai alakja (Tk: 20C-43 feladat)=====		===B07. A Maxwell-féle sebességeloszlás matematikai alakja (Tk: 20C-43 feladat)===
	<math>D(v)\,dv = \left ( \frac {m}{2 \pi k T} \right) ^{3/2} 4 \pi v^2 e^{-mv^2/(2kT)}\, dv </math>		<math>D(v)\,dv = \left ( \frac {m}{2 \pi k T} \right) ^{3/2} 4 \pi v^2 e^{-mv^2/(2kT)}\, dv </math>



	~~--------------~~

	==XXI. Fejezet==		==XXI. Fejezet==

← Régebbi változat		A lap 2013. január 23., 20:20-kori változata
1 432. sor:		1 432. sor:
	==XXII. Fejezet==		==XXII. Fejezet==

			===A01. A termodinamika második főtételének Kelvin-Planck féle megfogalmazása.===

	===~~==!!~~A01. A termodinamika második főtételének Kelvin-Planck féle megfogalmazása.=====
	Lehetetlen olyan periódikusan működő gépet készíteni, ami 100%os hatásfokkal alakít át termikus energiát munkává		Lehetetlen olyan periódikusan működő gépet készíteni, ami 100%os hatásfokkal alakít át termikus energiát munkává

	===~~==!!~~A02. A termodinamika második főtételének Clausius-féle megfogalmazása.=====		===A02. A termodinamika második főtételének Clausius-féle megfogalmazása.===
	Lehetetlen olyan periodikusan működőgépet készíteni, ami termikus energiát a hideg testről forró testre visz át anélkül, hogy a környezet munkát végezne rajta.		Lehetetlen olyan periodikusan működőgépet készíteni, ami termikus energiát a hideg testről forró testre visz át anélkül, hogy a környezet munkát végezne rajta.

	vagy: a Hő spontán csak a melegebről megy a hideg felé.		vagy: a Hő spontán csak a melegebről megy a hideg felé.

	===~~==!!~~A03. A Carnot körfolyamat és ábrázolása (p,V) diagrammon.=====		===A03. A Carnot körfolyamat és ábrázolása (p,V) diagrammon.===
	http://www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/Images/carnot.gif		http://www.grc.nasa.gov/WWW/K-12/airplane/Images/carnot.gif

	===~~==!!~~A04. A hőerőgép hatásfoka=====		===A04. A hőerőgép hatásfoka===
	Q2 a betáplált hőmérséklet, Q1 pedig amit működése során kényszerszerűen lead		Q2 a betáplált hőmérséklet, Q1 pedig amit működése során kényszerszerűen lead
	<math> \eta = \frac{Q_2 - Q_1}{Q_2}</math>		<math> \eta = \frac{Q_2 - Q_1}{Q_2}</math>

	===~~==!!~~A05. A Carnot körfolyamat hatásfoka=====		===A05. A Carnot körfolyamat hatásfoka===
	A könyvben meghatározott elv szerint T2>T1		A könyvben meghatározott elv szerint T2>T1
	<math> \eta = \frac{T_2 - T_1}{T_2}</math>		<math> \eta = \frac{T_2 - T_1}{T_2}</math>

	===~~==!!~~A06. A termodinamika harmadik főtétel és az abszolút zérus hőmérséklet.=====		===A06. A termodinamika harmadik főtétel és az abszolút zérus hőmérséklet.===
	Lehetetlen egy test hőmérsékletét véges számú lépésben ábszolót zérusra csökkenteni.		Lehetetlen egy test hőmérsékletét véges számú lépésben ábszolót zérusra csökkenteni.

			===B01. A hűtőgép és a "teljesítménytényezője".===

	===~~==!!~~B01. A hűtőgép és a "teljesítménytényezője".=====
	Carnot körfolyamat megfordítva<br />		Carnot körfolyamat megfordítva<br />
	A könyvben meghatározott elv szerint T2>T1		A könyvben meghatározott elv szerint T2>T1
	<math> \epsilon = \frac{T_1}{T_2 - T_1}</math>		<math> \epsilon = \frac{T_1}{T_2 - T_1}</math>

	===~~==!!~~B02. A hőszivattyú és a "teljesítménytényezője".=====		===B02. A hőszivattyú és a "teljesítménytényezője".===
	Carnot körfolyamat megfordítva<br />		Carnot körfolyamat megfordítva<br />
	A könyvben meghatározott elv szerint T2>T1		A könyvben meghatározott elv szerint T2>T1
1 469. sor:		1 465. sor:
	<math> \epsilon = \frac{T_2}{T_2 - T_1}</math>		<math> \epsilon = \frac{T_2}{T_2 - T_1}</math>

	===~~==!!~~B03. Az Otto-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.=====		===B03. Az Otto-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.===
	[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Otto-motor]]		[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Otto-motor]]
	http://www.qrg.northwestern.edu/thermo/design-library/otto/Otto-Pv-diagram.gif		http://www.qrg.northwestern.edu/thermo/design-library/otto/Otto-Pv-diagram.gif

	===~~==!!~~B04. A Diesel-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.=====		===B04. A Diesel-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.===
	[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dízelmotor]]		[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Dízelmotor]]
	http://www.qrg.northwestern.edu/thermo/design-library/diesel/Diesel-Pv-diagram.gif		http://www.qrg.northwestern.edu/thermo/design-library/diesel/Diesel-Pv-diagram.gif

	===~~==!!~~B05. A Stirling-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.=====		===B05. A Stirling-körfolyamat definíciója és ábrázolása (p,V) diagrammon.===
	[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Stirling-motor]] Itt adiabaták helyett izotermák vannak!		[[http://hu.wikipedia.org/wiki/Stirling-motor]] Itt adiabaták helyett izotermák vannak!
	http://www.globalcooling.com/images/pvdiag.jpg		http://www.globalcooling.com/images/pvdiag.jpg

	===~~==!!~~B06. A Carnot-féle (hatásfok)tétel.=====		===B06. A Carnot-féle (hatásfok)tétel.===
	A Carnot körfolyamat a legjobb hatásfokot biztosítja minden olyan lehetséges hőerőgép közül, amely két megadott hőmérséklet között működik.		A Carnot körfolyamat a legjobb hatásfokot biztosítja minden olyan lehetséges hőerőgép közül, amely két megadott hőmérséklet között működik.

	===~~==!!~~B07. Az abszolút hőmérsékleti skála.=====		===B07. Az abszolút hőmérsékleti skála.===
	ld. XIX B06.		ld. XIX B06.

	<math> T=(273,16K)(\frac{Q}{Q_{h.p.}}) </math>		<math> T=(273,16K)(\frac{Q}{Q_{h.p.}}) </math>


	~~--------------~~

	==XXIII. Fejezet==		==XXIII. Fejezet==

← Régebbi változat		A lap 2013. január 23., 20:15-kori változata
1 345. sor:		1 345. sor:
	==XXI. Fejezet==		==XXI. Fejezet==

			===A01. A termodinamikai rendszer fogalma és a termodinamika nulladik főtétele.===

	===~~==!!~~A01. A termodinamikai rendszer fogalma és a termodinamika nulladik főtétele.=====
	A termodinamikai rendszer az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer szerint elhatárolt része. Az elhatárolás történhet egy valóságos fallal vagy egy látszólagos, képzelt elhatároló felülettel.		A termodinamikai rendszer az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer szerint elhatárolt része. Az elhatárolás történhet egy valóságos fallal vagy egy látszólagos, képzelt elhatároló felülettel.

1 354. sor:		1 352. sor:
	Két rendszer mindegyike termikus egyensúlyban van egy harmadikkal akkor a két rendszer egymással is termikus egyensúlyban van.		Két rendszer mindegyike termikus egyensúlyban van egy harmadikkal akkor a két rendszer egymással is termikus egyensúlyban van.

	===~~==!!~~A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele.=====		===A02. A belső energia fogalma és a termodinamika első főtétele.===
	'''belső energia:'''		'''belső energia:'''
	atomok és molekulák véletlenszerű mozgásának energiája		atomok és molekulák véletlenszerű mozgásának energiája

	'''A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE''' ~~<br>~~		'''A TERMODINAMIKA ELSŐ FŐTÉTELE'''
	[A belső energia megváltozása] = [A rendszerrel közölt hő] + [A rendszer által a környezeten végzett munka] ~~<br>~~		[A belső energia megváltozása] = [A rendszerrel közölt hő] + [A rendszer által a környezeten végzett munka]
	<math> \Delta E_b = Q + W </math>		<math> \Delta E_b = Q + W </math>

1 366. sor:		1 364. sor:
	ΔU pozitív, ha a belső energia növekszik (ΔEb = Uv-Uk, Uv>Uk) <br>		ΔU pozitív, ha a belső energia növekszik (ΔEb = Uv-Uk, Uv>Uk) <br>

	===~~==!!~~A03. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma.=====		===A03. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma.===
	visszafordítható, visszafordíthatatlan		visszafordítható, visszafordíthatatlan

1 373. sor:		1 371. sor:
	'''Irreverzibilisnek''' vagy meg '''nem fordíthatónak''' nevezünk egy olyan folyamatot , melynek lefolytatása után a rendszert eredeti állapotába nem tudjuk úgy visszavinni , hogy a rendszerben vagy környezetében ne jöjjön létre az eredeti állapothoz képest változás		'''Irreverzibilisnek''' vagy meg '''nem fordíthatónak''' nevezünk egy olyan folyamatot , melynek lefolytatása után a rendszert eredeti állapotába nem tudjuk úgy visszavinni , hogy a rendszerben vagy környezetében ne jöjjön létre az eredeti állapothoz képest változás

	===~~==!!~~A04. Az ideális gáz moláris hőkapacitása ("molhő").=====		===A04. Az ideális gáz moláris hőkapacitása ("molhő").===

	===~~==!!~~A05. Az adiabatikus állapotváltozás fogalma.=====		===A05. Az adiabatikus állapotváltozás fogalma.===
	Q = 0		Q = 0

	===~~==!!~~A06. Egyatomos ideális gáz átlagos energiája.=====		===A06. Egyatomos ideális gáz átlagos energiája.===
	3/2 [[NkT]]		3/2 NkT



	===~~==!!~~B01. Az izochor állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====		===B01. Az izochor állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
	V = áll -> W = 0, <math> \Delta E_b = Q = c_v m \Delta T = C_v n \Delta T </math>		V = áll -> W = 0, <math> \Delta E_b = Q = c_v m \Delta T = C_v n \Delta T </math>

	===~~==!!~~B02. Az izobár állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====		===B02. Az izobár állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
	p = áll -> W = p<math>\Delta V</math>, <math>\Delta E_b = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />		p = áll -> W = p<math>\Delta V</math>, <math>\Delta E_b = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />
	<math> c_v m \Delta T = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />		<math> c_v m \Delta T = Q-W = c_p m \Delta T - p\Delta V </math> <br />
1 392. sor:		1 388. sor:
	<math> C_p - C_v = R </math> (Rober Mayer egyenlet)		<math> C_p - C_v = R </math> (Rober Mayer egyenlet)

	===~~==!!~~B03. Az izoterm állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====		===B03. Az izoterm állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
	T = áll -> pV = áll; --> <math> p = nRT\frac{1}{V} </math> <br />		T = áll -> pV = áll; --> <math> p = nRT\frac{1}{V} </math> <br />
	<math> W = \int_{v_1}^{v_2} p(V) dV = \int_{v_1}^{v_2} nRT\frac{1}{V} dV = nRT [lnV]_{v_1}^{v_2} </math><br />		<math> W = \int_{v_1}^{v_2} p(V) dV = \int_{v_1}^{v_2} nRT\frac{1}{V} dV = nRT [lnV]_{v_1}^{v_2} </math><br />
	<math> \displaystyle{W = nRT ln\frac{V_2}{V_1}} </math>		<math> \displaystyle{W = nRT ln\frac{V_2}{V_1}} </math>

	===~~==!!~~B04. Ideális gáz adiabatikus állapotváltozása és ábrázolása (p,V) diagrammon.~~.==~~===		===B04. Ideális gáz adiabatikus állapotváltozása és ábrázolása (p,V) diagrammon.===
	http://sciaga.onet.pl/_i/Fizykasciaga/adiabata_izoterma.jpg		http://sciaga.onet.pl/_i/Fizykasciaga/adiabata_izoterma.jpg

	===~~==!!~~B05. Az adiabatikus állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.=====		===B05. Az adiabatikus állapotváltozás és () számítása ideális gáz esetén.===
	Q = 0;		Q = 0;
	<math> \Delta E_b = -W </math>		<math> \Delta E_b = -W </math>
1 419. sor:		1 415. sor:
	<math> Tp^{\frac{1-\kappa}{\kappa}} = all. </math>		<math> Tp^{\frac{1-\kappa}{\kappa}} = all. </math>

	===~~==!!~~B06. A (termodinamikai) szabadságfok fogalma.=====		===B06. A (termodinamikai) szabadságfok fogalma.===
	Az energiatárolás független lehetőségeinek a számát.		Az energiatárolás független lehetőségeinek a számát.

	===~~==!!~~B07. Az ekvipartíció tétele.=====		===B07. Az ekvipartíció tétele.===

	Egyensúly esetén minden termodinamikai szabadságfokra azonos energia jut, részecskénként.		Egyensúly esetén minden termodinamikai szabadságfokra azonos energia jut, részecskénként.
	<math> \frac{\varepsilon}{f}=\frac{1}{2}kT</math>		<math> \frac{\varepsilon}{f}=\frac{1}{2}kT</math>

	===~~==!!~~B08. A hidrogén CV (moláris hőkapacitásának) változása a hőmérséklet függvényében (rajz és magyarázat). =====		===B08. A hidrogén CV (moláris hőkapacitásának) változása a hőmérséklet függvényében (rajz és magyarázat). ===

	Hudson-Nelson 523.oldal		Hudson-Nelson 523.oldal

	===~~==!!~~B09. A Dulong-Petit szabály.=====		===B09. A Dulong-Petit szabály.===
	<math> C_v = 3R </math>		<math> C_v = 3R </math>


	~~--------------~~

	==XXII. Fejezet==		==XXII. Fejezet==