Paróczi Gergő: /* Igaz-Hamis */

2015-05-28T22:42:27Z

Igaz-Hamis

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20090605}} ==Igaz-Hamis== 1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le. 1 A …”

2012-10-21T19:56:32Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20090605}} ==Igaz-Hamis== 1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le. 1 A …”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20090605}}

==Igaz-Hamis==

1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.
1 A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.
1 A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.
1 A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.
1 A hologram készítésének elvét Gábor Dénes - magyar származású Nobel-díjas fizikus dolgozta ki elektron nyaláb(??)
1 A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.
1 Az atommag átmérője néhány Angström.
1 A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.
1 A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.
1 Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.
1 A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.
1 A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.
1 Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.
1 Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.
1 A mágneses térerősség különböző anyagok határfelületére vett tangenciális komponense folytonosan meg(??????) (????)ramok vannak.

1 Igaz
2 Hamis
3 Igaz
4 Hamis
5 Igaz
6 Igaz
7 Hamis
8 Hamis
9 Igaz
10 Igaz
11 Igaz
12 Hamis
13 Igaz
14 Hamis
15 Igaz

==Feladatok==

===1) Határozzuk meg a 0,12 Vs/m2 indukciójú homogén mágneses erőteret előállító elektromágnes 400 cm3 térfogatú belsejében tárolt mágneses energiát!===

Mágneses tér energia sűrűsége:
<math>
u_b=\frac{1}{2}HB=\frac{1}{2\mu_0}B^2=\frac{1}{2 \cdot 4\pi \cdot 10^{-7}} \cdot 0.12^2=5729.57 \frac{J}{m^3}
</math>

Energia:
<math>
E=u_b \cdot V = 5729.57 \cdot 4 \cdot 10^{-4} = 2.2918 J
</math>

===2) Egy elektron 1000V potenciálkülönbséggel felgyorsítunk és sebességére merőleges homogén mágneses térbe irányítunk. A mágneses tér erőssége 947,5 A/m. Határozzuk meg a pálya görbületi sugarát! ===

Az elektron mozgási energiája a következőképpen számítható ki: <math>\frac{1}{2}m_{e}v^2=q_{e}U</math>

Így az elektron sebessége:
<math>
v=\sqrt{\frac{2q_{e}U}{m_{e}}} \approx 1,87\cdot10^7 \frac{m}{s}
</math>

Az elektron voltaképpen körpályán mozog, a pályájának görbületi sugarát pedig az
<math>
r=\frac{m_{e}v_{e}}{q_{e}B}=\frac{m_{e}\sqrt{\frac{2q_{e}U}{m_{e}}}}{q_{e}\mu_{0}H}\approx 9 cm
</math>
képlettel határozhatjuk meg.

(<math>m_{e}=9,1\cdot10^{-31} kg;\quad \left| q_{e} \right| = 1,6\cdot10^{-19} C</math>)

===3) Egy 10 cm sugarú réz korong másodpercenként 20 fordulatot tesz a síkjára merőleges homogén mágneses erőtérben. Ha a középpontja és a széle között az indukált elektromotor erő 3,14 mV, mekkora a mágneses erőtér erőssége?===

<math>
3,14\cdot10^{-3} = \int_{0}^{R} vBdr = \int_{0}^{R} rwBdr = \frac{R^{2}wB}{2} = \frac{R^{2}2\pi f B}{2} = B \cdot(0,1m)^2\cdot \pi \cdot20 \frac{1}{s} \Rightarrow H = 3980,89 \frac{A}{m}
</math>

===4) 2 cm sugarú kör alakú vezetőt a síkjára merőleges 0,2Vs/m2 indukciójú mágneses erőtérbe helyezünk. A körvezető ellenállása 1Ω. Mekkora töltésmennyiség áramlik át a körevezetőn, ha azt 90°-kal elfordítjuk?===

<math>\phi_2 = 0</math>, mivel akkor a vezető párhuzamos lesz az indukcióra.

<math>
Q=\int Idt=\int_{(1)}^{(2)} \frac{U_{e}}{R}dt=-\int_{(1)}^{(2)} \frac{d\phi}{dt}\frac{1}{R}dt=-\frac{1}{R}\int_{(1)}^{(2)}d\phi=-\frac{1}{R}[\phi]_{(1)}^{(2)}= \frac{\phi_1 - \phi_2}{R} =
</math>

<math>
= \frac{BA}{R} - 0 = \frac{0,2\cdot0,02^2\pi}{1} = 2,51\cdot10^{-4} C
</math>

<math>(I=\frac{dQ}{dt};\quad I=\frac{U_{e}}{R};\quad U_{e}=\frac{d\phi}{dt};\quad \phi=\int Bda)</math>

===5) Egy adótorony 100km távolságra sugároz 126kW teljesítménnyel veszteségmentes terjedést feltételezve, mekkora lesz a teljesítménysűrűség? - Lehetséges válaszok: <math>10^{-3}\frac{W}{m^2}; 10^{-6}\frac{W}{m^2}; 10^{-3}\frac{W}{m^9}; 1\frac{W}{m^2}</math>===

<math> r = 100 km ; P = 126 kW ; S = ?</math>

A terjedés minden irányban azonos intenzitással történik, a teljesítményt gömbfelületre számoljuk.

<math>S = \frac{P}{A}= \frac{P}{4 \pi \cdot r^2}= \frac{126 000}{4 \pi \cdot (100 000)^2}= 1.0026 \cdot 10^-6 \frac{W}{m^2}</math>

===6) 9 cm sugarú homorú tükör elé 1,8 cm távolságban egy 1 cm magas tárgyat helyezünk. A tárgy képe: a tükör előtt vagy mögött, illetve valós vagy látszólagos lesz-e? (Minden válasznak része volt, hogy a képtáv 3 cm, illetve a kép magassága 1,67 cm.)===

<math>r = 9 cm; t = 1,8 cm </math>

A fókusztávolság kiszámítható: <math> f = \frac{r}{2} = 4.5 cm </math>

A tárgy a fókuszpont és a tükör között helyezkedik el => Látszólagos kép keletkezik a tükör mögött [http://www.freeweb.hu/hmika/Fizika/Html/HomorTuk.htm ezen] oldal szerint.

===7) Radioaktív izotóp kezdeti aktivitása (bomlási sebessége) 5 mCi, 48 óra múlva az észlelt aktivitás 4 mCi. Határozzuk meg az izotóp felezési idejét!===

Tudjuk, hogy <math> N = N_0\cdot e^{-(\ln 2 / T_{1/2})t} </math> és hogy <math> \frac{dN}{dt} = \big( \frac{dN}{dt} \big)_0\cdot e^{-(\ln 2 / T_{1/2})t} </math>

Vezessük be a kezdeti aktivitásra a <math>(dN/dt)_0 = A_0 </math> jelölést <math> \Rightarrow A = A_0\cdot e^{-(\ln 2 / T_{1/2})t} </math>

Ezekből:

<math>
T_{1/2} = \frac{(\ln 2)t}{\ln \big(\frac{A}{A_0}\big)} = \frac{(\ln 2)48h}{\ln\frac{5mCi}{4mCi}} = 149h
</math>

===8) Az 1 g tömegű részecske 1 mm/s sebességgel mozog. Számítsuk ki a részecskéhez rendelt de Broglie-hullám hullámhosszát!===

<math>
p = \frac{h}{\lambda} \Rightarrow mv = 0,001\cdot0,001 Ns \Rightarrow \lambda = \frac{6,6\cdot10^{-34}}{10^{-6}} = 6,6\cdot10^{-28} m
</math>

==Elméleti feladatok==
1 Pozitron bomlás

<math> \beta </math> bomlás: proton neutronná alakul át, közben pozitzont és elektron neutrínót bocsájt ki

1 Csepp modell

Alapötlet (1936): a maganyag hasonlít a folyadékra, mert a nukleáris kölcsönhatás és a Van der Waals kölcsönhatás hasonló jellegű.
Minden atommagnak ugyanaz a sűrűsége (mint ahogy a folyadékcseppnek sem függ a sűrűsége a méretétől).
-
A többletenergia miatt a csepp gyorsan változtatja alakját, váltakozva lapos, ill megnyúlt formát vesz fel. Amikor a csepp már annyira megnyúlik, hogy „nyak” alakulhat ki rajta, akkor az elektrosztatikus taszítás következtében az atommag promptneutronok kibocsátásával két egyenlőtlen töredékre hasad.

1 Rubin lézer

Egy gerjesztett állapotú atom, ha elhalad mellette egy foton, az egy h*f energiájú fotont fog emmitálni, amely azonos polaritású, és azonos irányú az eredeti fotonhoz képest, ezzel beindítva a láncreakciót. Az alacsonyabb szinten lévő atomok viszont elnyelik a fotonokat, és újra gerjesztett állapotba kerülnek. Fenn kell tartani a gerjesztett állapotot, pl intenzív fénypulzálással. Gerjeszteni pulzáló rubinlézerrel lehet. (Egy cső egyik végén tükör van, a másik részén féláteresztő tükör, közötte található a gerjesztett rubin)

1 Speciális relativitás elméletben órák szinkronizálása

Nem szinkronizálhatjuk az órákat oly módon, hogy azonos pontból egyszerre elindítjuk, majd a helyükre visszük őket, mert az idődiletáció miatt elveszthetik szinkronitásukat. Szinkronizáláshoz Einstein azt javasolja, hogy a fénysebesség állandóságát kell használni. Miután az órákat a megfelelő helyen elhelyeztük, egy villanólámpa – az órák között középen – felvillan és jeleket küld a két irányba. A fényjeleknek ugyanakkora időre van szükségük az egyenlő utak megtételére. Az órákat úgy kell beállítani, hogy a fényjelek beérkezésekor ugyanazt az időt mutassák.

1 Első Maxwell egyenlet (mágneses tér, és áram kapcsolata)

Ez tulajdonképpen a gerjesztési törvény Maxwell által kiegészített változata. (Ő találta ki az eltolási áram fogalmát, és így teljessé tette a gerjesztési törvényt.)

Differenciális alak:

<math>
rot \underline{H} = \underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t}
</math>

Szavakkal megfogalmazva: A mágneses térerősség rotációja megegyezik a vezetési áramsűrűség és az eltolási áramsűrűség összegével. Megjegyzés: az eltolási áramsűrűség az az eltolási vektor idő szerinti deriváltja.

Integrális alak:

<math>
\oint_{g} \underline{H} ds = \int\limits_A \left(\underline{j}_v + \frac{{\partial}\underline{D}}{{\partial}t} \right)\mathrm{d}A
</math>

Szavakkal: A mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja megegyezik a zárt görbe fölé feszített A felületen átmenő áramok előjeles összegével, vagyis az áramsűrűség felületre vett integráljával. Az áramsűrűség az eltolási áramsűrűség és a vezetési áramsűrűség összege.

Az egész lényege: Az elektromos áram mágneses teret gerjeszt maga körül. Ebből következik, hogy ha van áram, akkor van mágneses tér is. Viszont áram esetében a vezetési áram és az eltolási áram összege sohasem nulla, mivel együtt a kettő egy zárt áramkört alkot. Más szóval: ahol van vezetési áram, ott nincs eltolási áram, és ahol eltolási áram van, ott pedig vezetési nincs. Azaz a generált mágneses tér rotációja sohasem lesz 0, tehát a mágneses tér örvényes lesz.

1 Atomreaktor működése (*csak kiegészítő kérdés, plusz pontokért)

-- [[PatoImre|E-my]] - 2009.06.09.
-- [[TothTamas|Tommey]] - 2009.06.18.
-- [[kir21384id|VelinszkyLaci]] - 2009.06.18.
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.24.

Maxwell-egyenletet kijavítottam. Nem az 1. volt felírva (ami a mágneses tér és áram kapcsolatát írja le), hanem a 4., azaz a Gauss-tétel, ami az eltolási vektor forrásáról szól.

-- [[JuhaszGyula|Gyuszi999]] - 2011.06.01.

[[Category:Infoalap]]

← Régebbi változat		A lap 2015. május 29., 00:42-kori változata
4. sor:		4. sor:
	==Igaz-Hamis==		==Igaz-Hamis==

	1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.		1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le.
	1 A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.		2 A kvantummechanikai állapotfüggvény abszolút értéke mérhető fizikai mennyiség.
	1 A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.		3 A Compton effektus jó közelítéssel modellezhető úgy, mint egy foton és egy nyugvó elektron ütközése.
	1 A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.		4 A speciális relativitáselmélet szerint a fizikai törvényeknek minden vonatkozási rendszerben ugyanaz az alakjuk.
	1 A hologram készítésének elvét Gábor Dénes - magyar származású Nobel-díjas fizikus dolgozta ki elektron nyaláb(??)		5 A hologram készítésének elvét Gábor Dénes - magyar származású Nobel-díjas fizikus dolgozta ki elektron nyaláb(??)
	1 A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.		6 A speciális relativitáselmélet szerint nincs abszolút idő.
	1 Az atommag átmérője néhány Angström.		7 Az atommag átmérője néhány Angström.
	1 A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.		8 A cseppmodell szerint a magátmérő arányos a tömegszám négyzetgyökével.
	1 A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.		9 A Geiger-Müller számlálóban a mért sugárzás gázt ionizál, a gázt nagyfeszültségre kapcsolva elektromos lavina jön létre.
	1 Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.		10 Az egy nukleonra eső kötési energia He esetén nagyobb, mint H esetén.
	1 A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.		11 A mellék-kvantumszám kettes értéke a d alhéjnak felel meg.
	1 A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.		12 A dioptria a centiméterben mért fókusztávolság reciproka.
	1 Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.		13 Nagyító esetén a szögnagyítás jó közelítéssel (25cm/f+1); f: a nagyító fókusztávolsága.
	1 Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.		14 Az indukált villamos tér erővonalai önmagukban záródnak, ezért konzervatív erőtérnek tekinthető.
	1 A mágneses térerősség különböző anyagok határfelületére vett tangenciális komponense folytonosan meg(??????) (????)ramok vannak.		15 A mágneses térerősség különböző anyagok határfelületére vett tangenciális komponense folytonosan meg(??????) (????)ramok vannak.

	1 <b>Igaz</b>		1 <b>Igaz</b>

Fizika2 Vizsga 2009.06.05. - Laptörténet

Paróczi Gergő: /* Igaz-Hamis */

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|Fizika2Vizsga20090605}} ==Igaz-Hamis== 1 A rezgő villamos dipólus tere a távolság négyzetével fordított arányban cseng le. 1 A …”