Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|VargaZH20080429}} Fizika2 2. ZH 2008-04-29
1. Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely …”

2012-10-21T20:25:07Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|VargaZH20080429}} Fizika2 2. ZH 2008-04-29 1. Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely …”

Új lap
{{GlobalTemplate|Infoalap|VargaZH20080429}}

Fizika2 2. ZH 2008-04-29

 1. Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely pillanatban ugyanakkora.
 Igaz
 
 2. Az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közeg határáról 90°-os szögben verődik vissza.
 Hamis, az egyik közegben haladó fény nagyobb törésmutatójú közg határáról PI fázisugrással verődik vissza.
 
 3. Fresnel diffrakció esetén mind a fényforrás, mind az ernyő közel vannak az apertúrához.
 Igaz
 
 4. Hologram esetén a referencia és a tárgyhullám interferenciája lép fel a filmen.
 Igaz (?)
 
 5. Definíció szerint a fény polarizációjának irányát a mágneses tér irányával vettük azonosnak.
 Hamis, a polarizált fény irányát az elektromos térerősség vektorának irányával vesszük azonosnak.
 
 6. A Brewster szög esetén a tört és a visszavert fénysugarak 45°-os szöget zárnak be.
 Hamis, a két sugár 90°-os szöget zár be.
 
 7. A Maxwell egyenletek a Galilei transzformációra invariánsak.
 Hamis
 
 8. A foton impulzusa a Planck állandó és a hullámhossz szorzata.
 Hamis, P(f) = h / LAMBDA (azaz, a Planck állandó és a hullámhossz hányadosa).
 
 9. A speciális relativitáselmélet alapján találhatunk az egyik inercia rendszerhez olyan másik inercia rendszert, ahol az ok-okozat sorrendje felcserélődik.
 Hamis?
 
 10. Az általános relativitáselmélet értelmében egy adott test súlyos és tehetetlen tömegének hányadosa állandó.
 Igaz
 
 
=Feladatok:=
==1. Kétréses kísérletben 486 nm hullámhosszúságú fényt használunk és a rések távolsága 0,6 mm, az ernyő 2 m-re van a réstől. Mekkora a szomszédos fényes csíkok közötti távolság? (könyv 913.old.)==
# '''1,62 mm'''
# 2,62 mm
# 3,62 mm
# 4,62 mm
# egyik sem

----

<math>\lambda = 486 nm</math>

<math>d = 0,6 mm = 6 \cdot 10^{-4} m</math>

<math>l = 2 m</math>

<math>dy = ?</math>

----

<math>m \cdot \lambda = d \cdot \frac{y}{l} \Rightarrow y = \frac{l}{d} \cdot m \cdot \lambda</math>

<math>dy = y(m + 1) - y(m) = \frac{l}{d} \cdot \lambda \cdot ((m + 1) - m) = \frac{2 m}{6 * 10^{-4} m} \cdot 486 nm \cdot 1 = 162 \cdot 10^{-4}nm</math>

==2. Mekkora az optikai rács rácsállandója, ha 589,6 nm hullámhosszúságú fény második elhajlási maximumát 43° 15’ szög alatt adja?==
# 0,72 x 10-4 cm
# '''1,72 x 10-4 cm'''
# 2,72 x 10-4 cm
# 3,72 x 10-4 cm
# egyik sem

----

<math>\lambda = 589,6 nm</math>

<math>m = 2</math>

<math>\alpha = 43^\circ15' = 43,25^\circ</math>

<math>d = ?</math>

----

<math>d \cdot \sin\alpha = m \cdot \lambda</math>

<math>\Rightarrow d = \frac{m \cdot \lambda}{\sin\alpha} = \frac{2 \cdot 589,6 nm}{\sin 43,25^\circ} = \frac{2 \cdot 589,6}{0,685} = 1721,4598 nm</math>

==3. Határozzuk meg annak a színképvonalnak a hullámhosszát amely a rács által a harmadrendű színképben adott képe összeesik a 4861 Å hullámhosszú vonalnak a negyedrendű színképben keletkező képével! (342)==
# 3861 Å
# '''6481 Å'''
# 3481 Å
# 5841 Å
# egyik sem

----

<math>\lambda_1 = ?</math>

<math>m_1 = 3</math>

<math>\lambda_2 = 4861 \AA{}</math>

<math>m_2 = 4</math>

----

d = áll. és <math>\alpha</math> = áll.

<math>d \cdot \sin\alpha = m_1 * \lambda_1</math>

<math>d \cdot \sin\alpha = m_2 * \lambda_2</math>

<math>\Rightarrow m_1 \cdot \lambda_1 = m_2 \cdot \lambda_2 \Rightarrow \lambda_1 = \lambda_2 \cdot \frac{m_2}{m_1} = 4861 \AA{} \cdot \frac{4}{3} = 6481,33 \AA{}</math>

==4. Tegyük fel, hogy a rés 3*10-4 m szélességű és sárgászöld 500 nm hullámhosszúságú fénnyel van megvilágítva. Határozzuk meg milyen széles a centrális maximuma a réstől 2 m távol lévő ernyőn! (könyv 935.old.)==
# 3,67 mm
# 4,67 mm
# 5,67 mm
# '''6,67 mm'''
# egyik sem

----

<math>d =3 \cdot 10^{-4} m</math>

<math>\lambda = 500 nm = 5 \cdot 10^{-7} m</math>

<math>l = 2 m</math>

<math>m = 1</math>

<math>x = ?</math>

----

<math>d \cdot \sin\alpha = m \cdot \lambda \Rightarrow \sin\alpha = \frac{m \cdot \lambda}{d} = \frac{1 \cdot 5 \cdot 10^{-7} m}{3 \cdot 10^{-4} m} = 1,66 \cdot 10^{-3} \Rightarrow \alpha = 0,916^\circ</math>

Kis szögek esetén <math>\tan\alpha \approx \sin\alpha</math>

<math>\tan\alpha = \frac{\frac{x}{2}}{l} \approx \sin\alpha = \frac{\frac{x}{2}}{l} \Rightarrow x = 2 \cdot l \cdot \sin\alpha = 2 \cdot 2 m \cdot 1,66 \cdot 10^{-3} = 6,64 \cdot 10^{-3} m</math>

==5. Az Na-gőzlámpa sárga fényt bocsát ki, amely két hullámhossznak felel meg: 589 és 589,59 nm-esek. Legalább hány résből kell állnia annak a rácsnak, amely első rendben felbontja ezt az Na-dublettet? (könyv 946.old.)==
# 10
# 100
# '''1000'''
# 10000
# egyik sem

----

<math>\lambda_1 = 589 nm</math>

<math>\lambda_2 = 589,59 nm</math>

<math>m = 1</math>

----

<math>F = \frac{\lambda_1}{\delta\lambda} = \frac{589 nm}{0,59 nm} = 998,3</math>

<math>F = m \cdot n \Rightarrow n = \frac{F}{m} = \frac{998,3}{1} = 998,3</math>

==6. Melyik szögben beeső fény verődik vissza a vízfelszínről tökéletesen polarizáltan (n=1,33)? (könyv 963.old.)==
# 44°
# '''53,1°'''
# 33,4°
# 56,2°
# egyik sem

----

n = 1,33

----

<math>\tan\alpha = \frac{n_{viz}}{n_{levego}} = 1,33 \Rightarrow \alpha = 53,06^\circ</math>

==7. Mekkora annak a kalcitlemeznek a minimális vastagsága, amely a sárga 589,3 nm hullámhosszra nézve λ/2-es lemez? Az o- és e-sugarak számára a törésmutatók rendre 1,6584 és 1,4864. (könyv 968.old.)==
# 1,71 * 10-7 m
# *1,71 * 10-6 m*
# 1,71 * 10-5 m
# 1,71 * 10-4 m
# egyik sem

----

<math>\frac{\lambda}{2}=dn_o-dn_e \Rightarrow d=\frac{\lambda}{2}\cdot\frac{1}{n_o-n_e}=\frac{589,3 \cdot 10^{-9}m}{2 \cdot (1,6584-1,4864)}=1,7 \cdot 10^{-6}m</math>

==8. Tegyük fel, hogy két csillag egymással ellentétes irányba 0,7c illetve 0,8c sebességgel távolodik a Földtől. Adja meg a két csillag egymáshoz viszonyított sebességét! (könyv 995.old.)==
# 1,5c
# 1c
# 0,86c
# '''0,96c'''
# egyik sem

----

v1 = 0,7c

v2 = -0,8c

----

<math>v_F = -0,7c</math>

<math>|v| = \left|\frac{(v_2 + v_F)}{1 + \frac{v_F}{c^2} \cdot v_2}\right| = \left|\frac{-0,8c + -0,7c}{1 + \frac{-0,7c}{c^2} \cdot -0,8c}\right| = \left|\frac{-1,5c}{1,56}\right| = 0,96c</math>

==9. Adjuk meg a mozgási energia értékét egy 0,6c sebességű elektron esetére!==
# 0,128 meV
# '''0,128 MeV'''
# 0,128 GeV
# 1,28 GeV
# egyik sem

----

<math> m = 9,1 \cdot 10^{-31} kg </math>

<math> c = 3 \cdot 10^{8} m/s </math>

----

<math> K = (\frac{m \cdot c^2}{ \sqrt {1 - \frac{v^2}{c^2}} } ) - m \cdot c^2 = ( \frac{9,1 \cdot 10^{-31} kg \cdot 9 \cdot 10^{16} m/s}{\sqrt{1-0,36}} ) - 9,1 \cdot 10^{-31} kg \cdot 9 \cdot 10^{16} m/s </math>

<math> = 102,375 \cdot 10^{-15} J - 81,9 \cdot 10^{-15} J = 2,0475 \cdot 10^{-14} J = 1,279 \cdot 10^{5} eV </math>

A helyes válasz: b. 0,128 MeV

-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2009.06.20. + '''B. Szabi'''

==10. Egyedülálló rézgömböt 0,2 mikrométer hullámhosszú monokromatikus fénnyel világítunk meg. Mekkora maximális potenciálra töltődik fel a rézgömb fotoelektron kilépése révén? A réz kilépési munkája 4,47 eV. (414)==
# 1,25 eV
# 2,33 eV
# 2,54 eV
# '''1,73 eV'''
# egyik sem

----

<math>\lambda = 0,2 \mu m</math>

<math>W_{ki} = 4,47 eV</math>

<math>U_{max} = ?</math>

----

<math>E(f) = h \cdot f = h \cdot \frac{c}{\lambda} = W_{ki} + \frac{1}{2}mv^2 = W_{ki} + U \cdot Q = W_{ki} + U_{max}</math>

<math>\Rightarrow U_{max} = h \frac{c}{\lambda} - W_{ki} = 6,6 \cdot 10^{-34} Js \cdot \frac{3 \cdot 10^8 \frac{m}{s}}{0,2 \cdot 10^{-6} m} - 4,47 eV =</math>
<math>= 9,9 \cdot 10^{-19} J - 4,47 eV = \frac{9,9 \cdot 10^{-19}}{1,6 * 10^{-19}} eV - 4,47 eV = 6,1875 eV - 4,47 eV = 1,717 eV</math>

A feladatokat begépelte Varga Kitti.

-- [[VargaNikolett|csacsiga]] - 2008.05.15.

Képleteket {{LaTeX}}-el megformáztam, HTML formázást Wikire cseréltem, 7. feladat megoldását begépeltem

-- [[VeresSzentkiralyiAndras|dnet]] - 2008.05.27.

[[Category:Infoalap]]

Elméleti kérdések - Igaz/hamis - Laptörténet

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|VargaZH20080429}} Fizika2 2. ZH 2008-04-29 1. Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely …”

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|VargaZH20080429}} Fizika2 2. ZH 2008-04-29
1. Két hullám koherens, ha hullámhosszuk egyenlő és a fáziskülönbségük bármely …”