Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaElmelet}} TOC -- Pigen 2010.05.25. ABC rendben van, tartsd úgy légy szíves! -- ==I. Maxwell egyenlet== * http://hu.wikip…”

2012-10-21T19:56:46Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaElmelet}} __TOC__ -- Pigen 2010.05.25. ABC rendben van, tartsd úgy légy szíves! -- ==I. Maxwell egyenlet== * http://hu.wikip…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaElmelet}}

__TOC__
-- Pigen 2010.05.25. ABC rendben van, tartsd úgy légy szíves! --
==I. Maxwell egyenlet==
* http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell-egyenletek
* nálunk az Ampere volt az 1. !!!
==II. Maxwell egyenlet==
* ~Faraday-Lenz-törvény
* A mágneses indukció változása elektromos teret indukál, melynek iránya ellenkező mint az őt létrehozó változás. (A Lenz-törvény és Faraday indukciós törvényének egyesítése)
* Differenciális alak: <math>\nabla \times \mathbf{E} = -\frac{\partial \mathbf{B}} {\partial t}</math>
* Integrális alak: <math>\oint_L \mathbf{E} \cdot d\mathbf{l} = - \ { d \over dt } \int_A \mathbf{B} \cdot d\mathbf{A}</math>
==A dipólussugárzás kvalitatív jellemzése==
* A sugárzó dipólus közelében a tér meglehetősen bonyolult. Az úgynevezett hullámzónában azonban már beáll az állandósult állapot, vagyis hullámként tudjuk kezelni a jelenséget.
* Harmónikus rezgőmozgás esetén: <math> p = q \cdot z_0 \cdot exp(i \omega t) = p_0 \cdot exp(i \omega t) </math>
* gyorsulás: <math> {d^2 z \over dt^2} = {- \omega ^2 z} </math>
* gyorsuló töltés elektromágneses hullámot bocsát ki
==A periódusos rendszer értelmezése független részecske modell segítségével==
* A lényeg, hogy az atom vizsgálatánál ~elhanyagoljuk az elektronok közötti kölcsönhatást (részecskefüggetlen), csak az atommag-elektronok viszonyát nézzük. Meg kell említeni a pauli elvet, a kvantumszámok alakulását és az energiaminimum elvét (Minden a számára elérhető legkisebb energiájú helyre törekszik. (Pl.: az elektronok alapállapotban a maghoz közeli elektronpályákat foglalják el.)).
==A periódusos rendszer független részecske közelítése során adja meg és vezesse le az n főkvantumszámhoz tartozó állapotok számát!==
==_Alfa bomlás, és az alfa bomlás Gamow modellje._==
* Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból. Az alfa-részecske a hélium leggyakoribb izotópjának, a hélium-4 izotópnak az atommagja, rendkívül stabil atommag. Mivel az alfa-részecske két protonból és két neutronból áll, az atommag tömegszáma 4-gyel, rendszáma kettővel csökken alfa-bomlás során.
* Gamow modell: A cikk kiemelte, hogy a hélium és hidrogén jelenlegi szintje az univerzumban (amelyet akkor is és most is 99%-ra becsültek) azokkal a reakciókkal magyarázható, amelyek a „Ősrobbanás” során következtek be. Ez a dolgozat alátámasztotta a ősrobbanás-elméletet, de nem magyarázta meg a héliumnál nehezebb elemek jelenlétét (ezt később Fred Hoyle tette meg).
* via [http://hu.wikipedia.org/wiki/George_Gamow Wikipédia]
==Állapotfüggvény fizikai tartalma.==
* Az állapotfüggvény négyzetének dV térfogati integrálja megadja, hogy a részecske milyen valószínűséggel található meg az adott dV térrészben.
* Az integrál értéke a teljes térre = 1.
* Az állapotfüggvény négyzete tulajdonképpen megtalálási valószínűségsűrűség.
==_Atommag csepp modell_==
* Az atommag sugara <math> R=R_{0}*A^{1/3} </math> méter, ahol <math> R_{0}= 1,2*10^{-15} </math> méter és A a tömegszám. Ebből az atommag sűrűségére ugyanaz az érték adódik, függetlenül attól, hogy milyen atomról van szó (<math> 2*10^{14} kg/m^{3} </math>, azaz 200 millió kg <math> 1 cm^{3}</math> kockában). A nukleon csak a közvetlen szomszédainak a hatását érzékel, mint a vízmolekula a vízben, innen a neve.
* vagy: A tömegszám növekedésével a mag sűrűsége nem változik. Azaz egy mag sűrűsége nem függ a benne lévő nukleonok számától --> Az atommag olyan mint egy vízcsepp.
* vagy.2: Az egyes nukleonok kis szilárd gömbökként viselkednek, a gömbök összekapcsolódása atommaggá hasonló a folyadékcsepp képződéséhez, amely sűrűsége nem függ a csepp méretétől.
==Bohr-féle atommodell, valamint a pályasugár és energia lehetséges értékeinek levezetése.==
* modell alapjai:
1 Az elektron a proton körül körpályán mozog a klasszikus mechanika törvényei szerint.
1 A klasszikus elmélettel szemben az elektronok csak bizonyos megengedett <math>r_n</math> sugarú pályákon mozoghatnak, s ezeken nem sugároznak. Minthogy ezeken a pályákon az <math>E_n</math> energia állandó, az elektron elektron ezeken a pályákon stacionárius állapotban van.
1 A megengedett pályák azok, amelyeken az elektron <math>mrv</math> impulzusnyomatéka a <math>2\pi</math>-vel osztott Planck-állandó egész számú többszöröse.
1 A stacionárius állapotok közötti átmenetek úgy mennek végbe, hogz az elektron "valahogyan" átugrik az egyik állapotból a másikba. Ekkor az atom elektromágneses hullámokat bocsát ki vagy nyel el. A két energiaállapot energiája közti különbség egyenlő a kibocsátott (elnyelt) sugárzás energiakvantumával: <math>hf=E_{v}-E_{k}</math>
* pályasugár: <math>v_n = \frac{\varepsilon_0h^2n^2}{\pi m Z e^2} \quad (n=1,2,\dots)</math>
* energiaállapot és levezetése
** <math>E = K + U</math>
** <math>U = -\left(\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}\right)\frac{(Ze)(e)}{r}</math>
** <math>E = \frac{1}{2}mv^2 - \left(\frac{1}{4\pi\varepsilon_0}\right) \frac{(Ze)(e)}{r}</math>
** energiaállapotok: <math>E_n = -\frac{mZ^2e^4}{8\varepsilon_0^2h^2n^2} \quad (n=1,2,3,\dots)</math>
==A Biot-Savar törvény alkalmazásával számítsa ki egy félkör alakú áramvezető középpontjában a mágneses teret!==
* <math> dH= \frac{Idl \times r}{4\pi*r^{3}} </math>
==Broglie-féle anyaghullám hipotézis.==
* A p impulzusú részecske de Broglie féle hullámhozza:<math>\lambda = \frac{h}{p}</math>
* <math>p = mv</math>
* Minden mikroszkopikus részecskéhez(objektumhoz) hozzárendelhető egy un. anyaghullám
==Compton-effektus, fizikai modellje és a modellt leíró egyenletek.==
* vékony szénlapra irányított monokromatikus röntgensugaraknál megfigyelhető, hogy a különböző szögekbe a szór sugarak más hullámhosszúak
* Compton szerint a beeső foton és az elektron találkozása a biliárdgolyók ütközéséhez hasonló
* Compton eltolódás: <math>\lambda-\lambda_0 = \frac{h}{mc}(1-\cos\theta)</math>
* Compton hullámhossz: <math>\lambda_{c} = \frac{h}{mc} = 0,00243nm</math>
* Egy compton hullámhosszú foton energiája megegyezik az elektron teljes nyugalmi energiájával
==Csúcshatás==
* Kísérlet: Két elektróda között gyertya van. Ha az elektródákra feszültséget kapcsolunk, a gyertyát elfújja az "elektromos szél".
* Oka: Az apró porszemek polarizálódnak, majd a csúcsok felé vándorolnak. A csúcsokkkal érintkezve átvesznek azok töltéséből és taszítóerő lép fel, ami megmozgatja a levegőt.
* Tétel: A villamos térerősség fordítva arányos a fémfelület görbületi sugarával.
* Biz.: Veszünk egy nagy és egy kis sugarú fémgömböt, melyek össze vannak kötve egy vékony vezetékkel. A rendszerre Q töltést viszünk fel. Bebizonyítjuk, hogy a kis fémgömb felületi töltéssűrűsége nagyobb a nagy fémgömb felületi töltéssűrűségénél.
* A két gömb ekvipotenciális felületet alkot. Ebből:
* <math>\frac{1}{4\pi\varepsilon_{0}} \frac{Q_{1}}{R_{1}} = \frac{1}{4\pi\varepsilon_{0}} \frac{Q_{2}}{R_{2}}</math>
* amiből:
* <math>\frac{Q_{1}}{Q_{2}} = \frac{R_{1}}{R_{2}}</math>
* <math>\omega = \frac{Q}{A}</math>-ból:
* <math>\frac{\omega_{1}}{\omega_{2}} = \frac{\frac{Q_{1}}{4\pi R_{1}^{2}}} {\frac{Q_{2}}{4\pi R_{2}^{2}}} = \frac{Q_{1}}{Q_{2}}\frac{R_{2}^{2}}{R_{1}^{2}}</math>
* <math>\frac{Q_{1}}{Q_{2}}</math> helyébe <math>\frac{R_{1}}{R_{2}}</math>-t írva:
* <math>\frac{\omega_{1}}{\omega_{2}} = \frac{R_{2}}{R_{1}}</math>
==Definiálja a foton fogalmát!==
* A foton elektromágneses hullám amely kvázi részecske tulajdonságokkal is rendelkezik.
==Definiálja a kölcsönös indukciós együtthatót==
* <math>I_{1}</math> árama a másik vezetőkör felületén az <math>I_{1}</math> árammal arányos indukciófluxust hoz létre: <math>\Phi_{1}=M_{12}I_{2}</math>, és <math>\Phi_{2}=M_{21}I_{1}</math> ahol <math>M_{21}</math>=<math>M_{12}</math> a kölcsönös indukciós tényező, vagy kölcsönös induktivitás.
==Elektromágneses hullám egyenlet==
* <math>\Delta \vec E-\frac{n^2}{c^2}\frac{\partial^2\vec E}{\partial t^2}=0.</math>
* Levezetése: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hull%C3%A1megyenlet#Hull.C3.A1megyenlet_az_elektrom.C3.A1gnesess.C3.A9gben Wikipédia]
==Elektromágneses hullám polarizációja==
* A transzverzális hullámok lineárisan polarizáltak, ha a hullámmal kapcsolatos rezgések egy, a térben rögzített iránnyal párhuzamosan mennek végbe.
* Az elektromágneses hullám polarizációjának irányát az elektromos térerősség vektorának irányával vesszük azonosnak.
==Elektrosztatika Gauss tétele levezetéssel.==
* A Gauss- tételt a legegyszerűbb úgy levezetni, hogy először azt igazoljuk, hogy csak a zárt térbeli felületen belüli töltésekből származó erővonalak számítanak a körintegrálban (ami a felületen kívül van, az abból induló erővonalak be is lépnek a zárt felületbe, de ki is lépnek, tehát összességében 0 járulékot adnak).
* Második lépésként megmutatjuk, hogy ha a zárt felületen belüli töltéseket diszjunkt képzeletbeli gömbökbe (g) zárjuk, akkor a teljes felületre számított fluxus egyenlő lesz a kis gömbökre számított fluxusok összegével. Egy kis gömbre a fluxus a Coulomb- törvényből számítható: <math> \Phi_{g} = \oint_{g} E dA = \frac{1}{4\pi\varepsilon_0} \frac{q}{r^2} \cdot 4 \pi r^2 = \frac{q}{\varepsilon_0} </math>. Ezt az összes kis gömbre összegezve, a teljes felületre (F) ezt kapjuk: <math> \Phi_{F} = \oint_{F} E dA = \frac{\sum Q}{\varepsilon_0} </math>
==Eltolási áram, mi indokolja a bevezetését. Írja le és elemezze az I Maxwell egyenletet.==
* Nem csak a vezetőben folyó áram létesít mágneses teret, hanem a kondenzátor villamos terének időbeli változása is.
* Eltolási áram: az időben változó villamos térhez tartozik, nem tekinthető közönséges értelemben vett áramnak, de rendelkezik az áram legfontosabb ismertetőjelével, mert mágneses tere van.
* <math>\underline{I_{e}} = A\frac{\partial\underline{D}}{\partial t}</math> (eltolási áram)
* <math>\underline{j_{e}} = \frac{\partial\underline{D}}{\partial t}</math> (eltolási áramsűrűség vektor)
* Az I. Maxwell egyenlet:
* <math>\oint_{g}\underline{H}d\underline{s}=I_{e}+I_{v} = \int_{A}(\underline{j_{e}}+\underline{j_{v}})dA</math> (integrális alak)
* <math>rot\underline{H}=\underline{j_{e}}+\underline{j_{v}} = \underline{j_{v}}+\frac{\partial\underline{D}}{\partial t}</math> (differenciális alak)
==Emissziós színkép.==
* def. : "Gerjesztett atomok által kisugárzott elektromágneses sugárzás hullámhossz szerinti eloszlása."
==Faraday féle indukciós törvény==
* Ha a mágneses mező fluxusa időben változik, akkor elektromos mező keletkezik. A mezőben felvett tetszőleges A felület menti elektromos örvényerősség arányos a felület g határgörbéje által körülfogott <math>\Phi </math> mágneses fluxus változásának sebességével <math> O_E=\frac{-\Delta\Phi}{\Delta t} </math>
=="Fémből lévő üregben a villamostérerősség nulla" levezetése==
==_Fényelektromos hullám és mikrorendszer kölcsönhatása_==
* A tétel így szól: A LASER. Elektromágneses hullám és mikrorendszer kölcsönhatása: foton abszorpció, spontán emisszió, indukált emisszó, termikus egyensúlyi egyenlet, természetes benépesedés és populáció inverzió.
==Fényelektromos jelenség==
* A fotoelektromos hatás (fotoeffektus, fényelektromos jelenség) a küszöbszintnél nagyobb frekvenciájú elektromágneses sugárzás (például látható fény vagy ultraibolya sugárzás) által egy anyag (leginkább fém) felszínéből elektronok kiváltása. Nincs elektronkibocsátás a határfrekvencia alatt, mert a foton nem tud elég energiát biztosítani ahhoz, hogy kilépjenek az atomos kötésből. A kibocsátott elektronokat gyakran fotoelektron néven említik a tankönyvek (ez csak eredetükre utal, minden tulajdonságukban azonosak más elektronokkal).
* Felhasználása: A napelemek és a fényérzékeny diódák (fotodiódák) a fotoelektromos hatás elvén működnek. Ezek elnyelik a fotonokat a fényből és energiát adnak az elektronoknak, elektromos áramot létrehozva.
* via [http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyelektromos_jelens%C3%A9g Wikipédia]
==H atom kvantum állapotai==
==Heisenberg féle határozatlansági törvény ==
* A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egyik alapelve, amely azt állítja, hogy nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem; például nem mérhető meg egyszerre pontosan egy részecske térbeli helye és impulzusa. Továbbá, alsó korlátot ad a mérések szórásának szorzatára.
* Másképp: Eszerint a törvény szerint egy részecske helyzetét és sebességét (ill. impulzusát) egyidejűleg nem lehet pontosan meghatározni.
==_Hidegemisszió._==
* "Egy másik ötlet szerint céljaink elérésében segíthet a kvantummechanikából jól ismert alagúteffektus. Ennek lényege hogy egy részecske nullától nagyobb valószínűséggel átjuthat egy olyan potenciálgáton, amelynek leküzdéséhez egyébként nem rendelkezik elegendő energiával. A valószínűség annál nagyobb, minél keskenyebb és minél alacsonyabb a potenciálgát. Ez a jelenség áll elő akkor is, ha egy fémet nagy elektromos térerősség vesz körül. A fém belsejében található elektronok normál körülmények között nem hagyják el a fémet, mert ebben megakadályozza őket a fém felületénél jelen levő potenciálgát. A fém elektróda csúcsos kiképzése (ami a térerősséget szintén növeli, mert a térerősség fordítottan arányos a görbületi sugárral) nagy külső térerősséggel párosulva azonban annyira lecsökkentheti a kilépési munkát, hogy a fémet elektronok hagyhatják el. Ez a jól ismert hideg emisszió jelensége, ..."
==_Ikerparadoxon_==
* Az ikerparadoxon vagy óraparadoxon egy, a speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség: ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétlenül fogják ugyanazt mutatni. (Ez az idődilatáció jelenségén alapul: a mozgó óra lassabban jár, mint az álló. Az eltérés hétköznapi sebességeknél alig kimutatható, de a fénysebességhez közeledve jelentőssé válik.) Az eltérés az elmélet által pontosan meghatározott, matematikailag ellentmondásmentes és kísérletileg ellenőrzött; ennek ellenére hagyományosan paradoxonnak nevezik, mert a jelenség egy kézenfekvő, de hibás elemzése önellentmondásra vezet.
* Az ikerparadoxon szokásos megfogalmazásában egy ikerpár egyik tagja űrutazásra indul egy távoli csillaghoz egy közel fénysebességgel haladó űrhajóban, ugyanazon az egyenes útvonalon, ugyanazzal a sebességgel haladva oda-vissza, míg a másik a Földön marad. Ha eltekintünk a Föld forgásától és keringésétől, és az indulást és a fékezést illetve megfordulást pillanatszerűnek vesszük, akkor a földön maradt iker nyugalomban van, testvére pedig egyenesvonalú egyenletes mozgást végez a Földtől a távoli csillagig, majd vissza. Az űrhajós iker visszatérésekor azt tapasztalja, hogy míg számára csak rövid idő telt el, testvére megöregedett, esetleg meg is halt.
* via [http://hu.wikipedia.org/wiki/Ikerparadoxon Wikipédia]
==Ismertesse a rubinlézer működési elvét!==
* lézerek működési elve : "Fénnyel, hővel, kémiai reakcióval, elektromos úton…stb. gerjeszteni kell az aktív anyag részecskéit. Miközben a gerjesztett atom visszalép kevésbé gerjesztett állapotába egy fotont bocsát ki. Ha ez a foton egy másik, még magasabb energiájú atomba ütközik, akkor azt egy vele megegyező tulajdonságú foton kibocsátására kényszeríti. A két azonos foton tökéletesen együtt mozogva egy irányban halad tovább. Az aktív anyag végén elhelyezett tükrökkel megoldják, hogy a lézersugár többször végigfusson a közegen és sok-sok millió tökéletesen egyforma foton keletkezzen. Az egyik tükör félig áteresztő, s így az egyik oldalon ki tud lépni a vörös lézerfény."
* villanócsöves, optikai gerjesztés (fénnyel gerjesztik az aktív anyagot)
* aktív közeg többnyire valamilyen kristályos anyag - jelen esetben rubinkristály
* kicsit részletesebben egy szvsz egész használható oldal a témáról: http://madchemist.uw.hu/laser_elmelet.htm
==Két koherens dipólus-sugárzó együttes intenzitás-eloszlása levezetéssel.==
* Remélem ez az, ami ide kell.
* Két dipólus sugárzási tere:
* <math>\psi_{1} = A_{1}e^{i(\omega t-kx+\alpha_{1})} = A_{1}e^{i\varphi_{1}}</math>
* <math>\psi_{2} = A_{2}e^{i(\omega t-kx+\alpha_{2})} = A_{2}e^{i\varphi_{2}}</math>
* Interferencia: (közel) azonos frekvenciájú hullámok szuperpozíciójaként a hullámok erősítik ill. kioltják egymást.
* <math>\psi_{eredo} = A_{e}e^{i\varphi_{e}} = \psi_{1}+\psi_{2} = ?</math>
* <math>\psi_{e}\psi_{e}^{*} = Ae^{2} = (A_{1}e^{i\varphi_{1}} + A_{2}e^{i\varphi_{2}})(A_{1}e^{-i\varphi_{1}} + A_{2}e^{-i\varphi_{2}}) = A_{1}^{2}+A_{2}^{2}+A_{1}A_{2}e^{i(\varphi_{1}-\varphi_{2})}+A_{1}A_{2}e^{-i(\varphi_{1}-\varphi_{2})} = A_{1}^{2}+A_{2}^{2}+2A_{1}A_{2}\cos(\varphi_{1}-\varphi_{2})</math>
* <math>I \thicksim A^{2}</math>
* <math>I_{e} = I_{1} + I_{2} + 2\sqrt{I_{1}I_{2}}\cos(\varphi_{1}-\varphi_{2})</math>
==Kirchoff csomóponti törvénye==
* Bármely pontba befolyó áramerősségek összege egyenlő az onnan kifolyó áramok erősségének összegével.
* <math>\sum I_{be} = \sum I_{ki}</math>
==Mágneses dipólus, dipólnyomaték értéke.==
* Mágneses dipólnyomaték definíció:
* <math>\underline{m} = \mu_{0}I\underline{f}</math>
* Forgatónyomaték:
* <math>\underline{M} = \underline{m}\times\frac{\underline{B}}{\mu_{0}} = \underline{m}\times\underline{H}</math>
* Vagyis az árammal átjárt vezetőhurok a mágneses dipólus.
==Mit nevezünk alagúteffektusnak?==
* Ahogy a hidegemissziónál is szerepel : "lényege hogy egy részecske nullától nagyobb valószínűséggel átjuthat egy olyan potenciálgáton, amelynek leküzdéséhez egyébként nem rendelkezik elegendő energiával. A valószínűség annál nagyobb, minél keskenyebb és minél alacsonyabb a potenciálgát."
* kicsit másképp, talán érthetőbben : "lényege, hogyha egy részecske egy mély potenciálgödörben van, és összenergiája a klasszikus fizika szerint nem elég ahhoz, hogy a gödörből kijusson, akkor a kvantummechanika ezt mégis megengedi. A részecske bizonyos valószínűséggel a "átalagutazhat" a potenciálgáton. Természetesen minél nagyobb a potenciálgát és a részecske energiája közt a különbség, a valószínűség annál kisebb."
==Mondja ki és vezesse le a gerjesztési törvényt!==
* <math>\oint_{g}\underline{H}d\underline{s} = \sum I</math>
* integrális alak: <math> \oint\limits_{g}\underline{H}\mathrm{d}\underline{s} = \int\limits_{A}\underline{j}\mathrm{d}\underline{A} </math>
* differenciális alak: <math> \mathrm{rot}\underline{H} = \underline{j} </math>
==N db azonos, vonal mentén elhelyezkedő sugárzó dipólus eredő intenzitása. Főmaximumok nagysága és iránya.==
<math>$I=I_{0}\frac{\sin^{2}\frac{n\varphi}{2}}{\sin^{2}\frac{\varphi}{2}}$</math>
==_Órák szinkronizálása_==
* Az órák szinkronizálását Einstein nyomán a következõképpen tehetjük meg. Kiválasztunk egy referenciaórát és nullázzuk, majd a többit órát elvisszük a megfelelõ helyre, és beállítjuk rajtuk azt az idõt, amely ahhoz szükséges, hogy a kijelölt referenciaórától a fény eljusson hozzá. (Azaz megmérjük nyugvó etalonnal a két óra távolságát, osztjuk ezt a fénysebességgel, és az így kapott idõt állítjuk be rajta. Ha a referencia óra nem nulláról indul, akkor ezt az idõt is hozzá kell adni a beállítandó idõhöz.) Ha ez megvan, a referenciaórát és ezzel egyidejûleg a fényjelet is elindítjuk. Ha a fényjel elér egy órát, akkor az elkezd járni a beállított idõtõl.
* Forrás: [http://titan.physx.u-szeged.hu/physics/theophys/specrel/texth/Sync_text.html Paczolay Dénes] - Van egy jó kis demóprogram is az oldalon.
==Pauli-elv==
* Egy atomban nem lehet 2 olyan e- amelynek mind a 4 kvantumszáma azonos. (n, l, me, ms)
* Nem lehet két azonos fermion azonos kvantumállapotban szemben a bozonokkal. Adott hőmérsékleten egy energiaszint átlagos betöltöttségét fermionok esetén a Fermi-Dirac-statisztika határozza meg.
* A Pauli-elv felelős az atomhéjak stabilitásáért, s így a kémia létezéséért, vagy a degenerált anyag stabilitásáért extrém nagy nyomás esetén (például neutroncsillag).
* via [http://hu.wikipedia.org/wiki/Pauli-elv Wikipédia]
==_Proton fogalma_==
* definíció... hátha segít : "A proton az atommag pozitív töltésű részecskéje. Jele: p. Az atommag protonokból és neutronokból áll, ezeket közös néven nukleonoknak nevezzük. A hidrogén atommagja csupán egy protonból áll."
==Töltésekre vonatkozó folytonossági egyenlet kimondása.==
* Ebben nagyon nem vagyok biztos, hogy ez kell-e ide. Valaki?
* <math>\underline{j}</math> áramsűrűség zárt felületre vett integrálja az abból időegység alatt távozó töltést adja meg.
* Folytonossági egyenlet integrális alakja:
* <math>\oint_{A}\underline{j}d\underline{A} = - \frac{\partial Q}{\partial t}</math> Q: zárt felületen belüli pillanatnyi töltésmennyiség
==Töltésrendszer elektrosztatikus energiája bizonyítással.==
* Egy meghatározott töltéseloszlás energiája az a munka, amit a töltések adott eloszlásának kialakításához végezni kell.
* <math>W = \frac{1}{2}k\sum_{i=1}^{N}\sum_{j=1,i\neq j}^{N}\frac{Q_{i}Q_{j}}{r_{ij}}</math>
* Biz?: Egy rögzített ponttöltés terében egy újabb ponttöltést helyezünk el.
* <math>-\int_{\infty}^{r_{12}}\frac{kQ_{1}Q_{2}}{r^{2}}dr=\frac{kQ_{1}Q_{2}}{r_{12}}</math> ...
==Vezesse le a párhuzamos rétegzésű dielektrikumok esetén fellépő erőhatást állandó töltésen tartott síkkondenzátor esetén==
* Füstöss L. Fizika II. 56. oldal
* <math> \varepsilon_{1} > \varepsilon_{2} </math>
* <math>\frac{D^{2}}{2\varepsilon}</math> alakban hasonlítható az energiasűrűség
* a nagyobb dielektromos állandójú szigetelőben kisebb az energiasűrűség
* <math> F = -\frac{\Delta W}{\Delta s} = A \frac{D^{2}}{2}\left(\frac{1}{\varepsilon_{2}} - \frac{1}{\varepsilon_{1}}\right) </math>
* bizonyítás:
** helyezzünk fémlapot a két dielektrikum közé, ez nem módosítja az erőteret
** a fémben a töltéssűrűség: <math> \omega = D </math>
** a szigetelőre <math> Q\frac{E}{2} = A \cdot D\frac{E}{2} </math> erő hat
** 1-es és 2-es szigetelőben fellépő erők eredője megegyezik a fent kapott képlettel
==Vezesse le az optikai rács felbontóképességét megadó formulát!==
* Az F felbontóképesség <math>\lambda</math> és <math>\delta\lambda</math> hányadosa. Ez egy n karcolást tartalmazó rács m-en rendű színképében: <math>F=\frac{\lambda}{\delta\lambda}={m\cdot n}</math>
==Villamos térerősség viselkedése különböző dielektrikumok határfelületén levezetéssel.==
* +|1.||||2.-
* +|->||||->-
* +|->||||->-
* +|->||||->-
* <math>E_{1}=\frac{\omega_{t}-\omega_{p1}}{\varepsilon_{0}}=\frac{D}{\varepsilon_{0}\varepsilon_{r1}}</math>
* <math>E_{2}=\frac{\omega_{t}-\omega_{p2}}{\varepsilon_{0}}=\frac{D}{\varepsilon_{0}\varepsilon_{r2}}</math>
* A baloldali szigetelőben kialakuló térerősséget a jobb oldali szigetelő tömb jelenléte nem befolyásolja, mert a párhuzamos síkon ugyanaz a + és - töltés a szigetelőn kívül nem hoz létre erőteret.

[[Category:Infoalap]]

Elmélet - Laptörténet

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaElmelet}} __TOC__ -- Pigen 2010.05.25. ABC rendben van, tartsd úgy légy szíves! -- ==I. Maxwell egyenlet== * http://hu.wikip…”

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaElmelet}} TOC -- Pigen 2010.05.25. ABC rendben van, tartsd úgy légy szíves! -- ==I. Maxwell egyenlet== * http://hu.wikip…”