<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_az_Alkalmaz%C3%A1si_r%C3%A9teg_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9b%C5%91l</id>
	<title>Ellenőrző kérdések az Alkalmazási réteg témaköréből - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_az_Alkalmaz%C3%A1si_r%C3%A9teg_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9b%C5%91l"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_az_Alkalmaz%C3%A1si_r%C3%A9teg_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9b%C5%91l&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-13T02:32:15Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_az_Alkalmaz%C3%A1si_r%C3%A9teg_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9b%C5%91l&amp;diff=180379&amp;oldid=prev</id>
		<title>Kiskoza, 2014. április 17., 09:27-n</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_az_Alkalmaz%C3%A1si_r%C3%A9teg_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9b%C5%91l&amp;diff=180379&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2014-04-17T09:27:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;hu&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Régebbi változat&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;A lap 2014. április 17., 11:27-kori változata&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l142&quot;&gt;142. sor:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;142. sor:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|helyi név ||(/pub/Infoalap/SzgHalok/SzgHaloZhArch.pdf)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|helyi név ||(/pub/Infoalap/SzgHalok/SzgHaloZhArch.pdf)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;|}&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;  = &lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;http://wiki.sch.bme.hu/pub/&lt;/del&gt;Infoalap&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;/&lt;/del&gt;SzgHalok&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;/&lt;/del&gt;SzgHaloZhArch.pdf  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;  = &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;{{InLineFileLink|&lt;/ins&gt;Infoalap&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|&lt;/ins&gt;SzgHalok&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;|&lt;/ins&gt;SzgHaloZhArch.pdf&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;}} &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* HTML: weboldalakat leíró nyelv szöveg ábra, hivatkozás táblázat, szkript, dinamikus tartalom, stílus lapokk, űrlapok.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* HTML: weboldalakat leíró nyelv szöveg ábra, hivatkozás táblázat, szkript, dinamikus tartalom, stílus lapokk, űrlapok.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* HTTP: általános átviteli protokoll ASCII kérés - MIME válasz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;* HTTP: általános átviteli protokoll ASCII kérés - MIME válasz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key my_wiki:diff:1.41:old-138529:rev-180379:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Kiskoza</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_az_Alkalmaz%C3%A1si_r%C3%A9teg_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9b%C5%91l&amp;diff=138529&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloVizsgaAlkalmaz}}  Előző: SzgHaloVizsgaMegjelen Kezdd előről: SzgHalok __TOC__   ==1.	Mi az alkalmazási réteg feladata? Mi…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_az_Alkalmaz%C3%A1si_r%C3%A9teg_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%A9b%C5%91l&amp;diff=138529&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T20:20:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloVizsgaAlkalmaz}}  Előző: &lt;a href=&quot;/SzgHaloVizsgaMegjelen&quot; class=&quot;mw-redirect&quot; title=&quot;SzgHaloVizsgaMegjelen&quot;&gt;SzgHaloVizsgaMegjelen&lt;/a&gt; Kezdd előről: &lt;a href=&quot;/SzgHalok&quot; class=&quot;mw-redirect&quot; title=&quot;SzgHalok&quot;&gt;SzgHalok&lt;/a&gt; __TOC__   ==1.	Mi az alkalmazási réteg feladata? Mi…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloVizsgaAlkalmaz}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előző: [[SzgHaloVizsgaMegjelen]]&lt;br /&gt;
Kezdd előről: [[SzgHalok]]&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.	Mi az alkalmazási réteg feladata? Milyen szolgáltatásokat nyújt?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A felhasználó részére tényleges munkát ő végzi. Kihasználva az alatta lévő rétegek megbízható szállítási szolgálatát. Névkezelést, e-mailezést, www-t és multimédiás szolgáltatásokat nyújt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2.	Melyek az ismertebb TCP/IP alkalmazási protokollok? Milyen feladatok megvalósítását támogatják?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* SNMP - Simple Network Management Protocol, egyszerű hálózatfelügyeleti protokoll&lt;br /&gt;
* SMTP - Simple Mail Transfer Protocol, egyszerű levéltovábbító protokoll&lt;br /&gt;
* POP3 - Post Office Protocol version 3, postahivatal protokoll, 3. verzió&lt;br /&gt;
* IMAP - [[INternet]] Message Acces Protocol, internetes levélelérési protokoll&lt;br /&gt;
* HTTP - [[HyperText]] Transfer Protocol, hypertext átviteli protokoll&lt;br /&gt;
* NNTP - Network News Transfer Protocol, hálózati hírcsoport átviteli protokoll&lt;br /&gt;
* WAP  - Wireless Application Protocol, vezeték nélküli alkalmazási protokoll&lt;br /&gt;
* WDP  - Wireless Datagramm Protocol, vezeték nélküli datagramm protokoll &lt;br /&gt;
* FTP  - File Transfer, buta, titkosítatlan fájlátvitel&lt;br /&gt;
* Telnet - terminalszerű bejelentkezés, ugyancsak buta titkosítatlan. Helyette édremes ssh-t használni (Secure Shell)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3.	Ismertesse a TCP/IP alapú alkalmazási protokollok kliens és szerver oldali rendszertechnikai modelljét!==&lt;br /&gt;
Mindkét oldalon megtalálható a teljes TCP/IP protokoll hierarchiának megfelelő funkcionális elemek. A TCP réteg elérési pontjaira (TSAP-k vagy socketek) csatlakoznak az alkalmazási réteg funkcionális elemei, mint SMTP szerver/kliens, Telnet szerver/kliens, WWW szerver/kliens, stb. Ezek kapcsolatot tartanak az operációs rendszerrel és az &amp;#039;&amp;#039;alkalmazási folyamatokkal&amp;#039;&amp;#039; (webböngésző, parancssor a kliens oldalon; adatbázisrendszer, fájlrendszer a szerver oldalon). Az &amp;#039;&amp;#039;alkalmazási folyamatok&amp;#039;&amp;#039; közt zajlik a virtuális kommunikáció, amelyeket a hivatkozási modell rétegei közvetítenek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4.	Ismertesse a rendszer modell alapján azt, hogyan lehet egy terminálról egy távoli alkalmazási folyamatot futtatni a Telnet protokoll alkalmazásával!==&lt;br /&gt;
A kliens gép operációs rendszere által biztosított módon (pl. parancssor ablak segítségével) tart kapcsolatot a felhasználó a kliens gép alkalmazási rétegében helyet foglaló Telnet klienssel. Ez a szerver gép azonos rétegében elhelyezkedő Telnet szerverrel tart kapcsolatot a Telnet protokollja szerint. A kommunikáció azonban nem közvetlenül, hanem a mindkét gépen megtalálható TCP/IP protokollhierarchián keresztül zajlik. A Telnet kliens és a szerver a szállítási réteg SAP-jára csatlakoznak, az információ pedig onnan az alacsonyabb rétegekbe áramlik, míg végül fizikailag átvitelre nem kerül, és a másik oldalon el nem jut ismét a TSAP-hoz. A felhasználó megfelelő utasításai hatására a Telnet szerver megkérheti a szerver gép operációs rendszerét, hogy indítson el egy adott alkalmazási folyamatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(A telnet szerver igazából egy shell, aminek a standard inputja és outputja egy tcp socketre van irányítva, a kliens pedig gyakorlatilag a begépelt karaktereket kiküldi a socketre, és a beérkezőket pedig kirakja a képernyőre. A netcat.exe és cmd.exe programok használatával bármely windowson lehet &amp;quot;telnet servert&amp;quot; üzembe helyezni :P)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5.	A rendszer modell alapján ismertesse, hogyan lehet egy távoli fájlkezelő rendszer szolgálatait igénybe venni az FTP protokoll alkalmazásával! Hogyan történik több klienstől érkező kérések lekezelése?==&lt;br /&gt;
A kliens gép operációs rendszere által biztosított módon (pl. parancssor ablak segítségével) tart kapcsolatot a felhasználó a kliens gép alkalmazási rétegében helyet foglaló FTP klienssel. Ez a szerver gép azonos rétegében elhelyezkedő FTP szerverrel tart kapcsolatot az FTP protokollja szerint. A kommunikáció azonban nem közvetlenül, hanem a mindkét gépen megtalálható TCP/IP protokollhierarchián keresztül zajlik. Az FTP kliens és a szerver a szállítási réteg SAP-jára csatlakoznak, az információ pedig onnan az alacsonyabb rétegekbe áramlik, míg végül fizikailag átvitelre nem kerül, és a másik oldalon el nem jut ismét a TSAP-hoz. Az FTP kliens kérése hatására az FTP szerver létrehoz egy külön folyamatot, amely csak ezzel a felhasználóval foglalkozik (több felhasználó is csatlakozhat, mindegyik külön folyamatot kap), az pedig az operációs rendszer által biztosított keretek közt használja a szerver gép helyi fájlrendszerét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden felhasználó a 21-es portra csatlakozik (kivétel, ha máshol szolgáltatunk), más-más socketet kapnak (abba ugyebár beleszámít a kliens ip-je és portja).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Érdemes megjegyezni, hogy az ftp server a fájlok átviteléhez a kliens gép egy portján próbál socketet megnyitni, tehát a töltés külön socketben megy (és a server-kliens szerep is &amp;quot;megfordul&amp;quot;). A NAT miatt ez nem lehetséges, ekkor passzív módba kell állni, azaz az eredeti socketen kell küldeni az adatokat, ekkor nem lehet tallózni az adott kapcsolatot használva.)&lt;br /&gt;
(Az ftp tallózás része nagyon hasonlít a telnethez, ezt érdemes kipróbálni az ftp.exe programmal, majd a netcat.exe-vel)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6.	Hogyan modellezhető a TCP/IP alapú elektronikus levelező rendszer!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felhasználó ügynök (user agent) teszi lehetővé a beérkezett üzenetek olvasását és küldését, az üzenet továbbító ügynök (massage transfer agent) a feladótól jutattja el a címzettig.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Funkciói: szerkesztés (composition), továbbítás(transfer) visszajelzés (reporting), megjelenítés (displaying), elrendezés (disposition). Extra: (átirányítás, levelezési lista, autoválasz)&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;felépítése: fejrész + törzs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ábra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|Küldő|| --SMTP--&amp;gt; ||NET|| --&amp;gt; ||szolgáltató (message transfer agent)&amp;lt;br&amp;gt;--&amp;gt; POP3 kiszolgáló|| --POP3-&amp;gt; ||fogadó (user agent)&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7.	A levelező rendszer milyen ügynököket használ? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* message transfer agent&lt;br /&gt;
* user agent: email küldése / fogadása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8.	A felhasználói ügynök milyen feladatokat lát el a levél továbbbítása előtt?==&lt;br /&gt;
==9.	E-levelek létrehozásához milyen üzenetformátumok használhatók?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* RFC 822: ASCII támogatás, továbbításhoz szükséges fejrészmezők(to,cc,bcc,from,sender,received, return-path), üzenetfejrész (date, reply-to,message-id, in-reply-to, references, keywords, subject)&lt;br /&gt;
* MIME, az előzőtovábbfejlesztése, strúktúra az ASCII-t kiegészítő elemeknek, fejrész( MIME-version,content-description,content-id, content-transfer-encoding,content-type)&lt;br /&gt;
* X.400, senki sem használja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10.	Mi az SMTP protokoll szerepe? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 25-ös port használatával e-levél démon, postafiókba másolja a beérkezett leveleket. Szerver üdvözli, kliens megmondja kitől-kinek megy, ha létezik a címzett a szerver elfogadja. levélcsere után TCP kapcsolat lebomlik:&lt;br /&gt;
* HELO&lt;br /&gt;
* MAIL FROM&lt;br /&gt;
* DATA&lt;br /&gt;
* QUIT&lt;br /&gt;
négy betűs kódszavak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11.	A helyi levélkezelő rendszer (felhasználói ügynök) milyen protokollokat használ a levelek végső kézbesítésére?==&lt;br /&gt;
* Ha a helyi gépen van SMTP szerver, akkor nem kell végső kézbesítés, de ez ritka&lt;br /&gt;
* POP3: a levélkezelő elkéri a távoli postafióktól a leveleket, azokat helyben őrzi meg, a postafiókból letörlődnek, vagy ott maradnak&lt;br /&gt;
* IMAP: a távoli postafiókban tárolódnak mindvégig a levelek, a helyi levélkezelőből menedzselni lehet a postafiókot (pl. a levelek rendszerezését megoldani)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12.	Ismertesse, milyen hálózat-felügyeleti feladatokat kell ellátni egy hálózat-felügyelő rendszernek!==&lt;br /&gt;
A következőket kell figyelni, kezelni:&lt;br /&gt;
* Hatékonyság: adatforgalom, teljesítmény, kihasználtság, késleltetés, kapacitás&lt;br /&gt;
* Hibák és rendkívüli események&lt;br /&gt;
* Konfiguráció: kapcsolatok épsége, működőképessége, NRT&lt;br /&gt;
* Biztonság: betörési kísérletek naplózása&lt;br /&gt;
* Felhasználók azonosítása, fiókkezelés (accounting)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13.	Hogyan modellezhető egy, az SNMP protokollt használó TCP/IP alapú hálózat-felügyelő rendszer! ==&lt;br /&gt;
Kliens-szerver modell, a hálózati elemekben (routerek, kapcsolók, hidak) elhelyezett szerver folyamatok (ügynökök) megszólíthatóak, lekérdezhetőek a felhasználó által működtetett kliens folyamatból, amely a kapott adatokból egy MIB (Management Information Base) adatbázist épít fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14.	Ismertesse a körzetnév kialakításának koncepcióját, megoldását, a körzetnévhez kapcsolódó erőforrások nyilvántartását és keresését!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hierarchikus névkiosztási séma, elsődleges körzetek (domain) - fa szerkezet: alkörzetek. Az egyetlen szerver túlterheltségének elkerülését több egymást nem fedő zónára van osztva a DNS- névtér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15.	Ismertesse egy IP cím megszerzésének folyamatát egy helyi körzetnév szerver és egy távoli körzetnév szerver elérésével rekurzív lekérdezés alkalmazásával! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsődleges körzettől kérdezi az információt, ez a gyermekétől kérdezi egészen amíg el  nem jut a helyi névtérhez és a pontos adatot tőle kapja meg. ez az ún. Rekurzív lekérdezés módszere.&lt;br /&gt;
pl.: wiki.sch.bme.hu --&amp;gt; IPjére van szüksége a mail.google.com -nak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|mail.google.com||--(1)-}&amp;lt;br&amp;gt;{--(8)--||google.com||--(2)-}&amp;lt;br&amp;gt;{--(7)--||bme.hu||--(3)-}&amp;lt;br&amp;gt;{--(6)--||sch.bme.hu||--(4)--}&amp;lt;br&amp;gt;{--(5)--||wiki.sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==16.	Miért van szükség körzetnév zónákra? Mit neveznek hiteles bejegyzésnek? Miért van ennek különleges szerepe?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
hiteles bejegyzés: közvetlenül a szervertől kapott név-ip megfeleltetés, bizots hogy aktuális érték nem úgy mint a gyorsítótárakban található, mely esetleg idejemúlt lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==17.	Ismertesse a Világháló (Web) felépítését és működési elvét!==&lt;br /&gt;
Különböző gépek, különböző portokon szolgáltatásokat nyújtanak. Egy erőforrást egyértelműen azonosít egy url, ez alapján a megfelelő szolgáltatáshoz lehet kapcsolódni, és azt haszánlni. Az urlből az ip cím kinyeréséhez szükség van a dns szolgáltatásra.&lt;br /&gt;
==18.	Írja le a Világháló ügyfél (kliens) oldali működését!==&lt;br /&gt;
* url-ből kinyeri a host nevét, dns szolgáltatással visszafejti ip címmé.&lt;br /&gt;
* url-ből kinyeri a port számát (alapból 80)&lt;br /&gt;
* socket létrehozása, kapcsolódás&lt;br /&gt;
* http kérés elküldése (get vagy post, url, böngésző információk, cookiek)&lt;br /&gt;
* kapott adatok megjelenítése (+cookiek mentése, redirect esetén másik lap kérése stb.)&lt;br /&gt;
==19.	Írja le a Világháló szerver oldali működését!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
böngésző - URL feldolgozás, dns lekérés - ipcím - tcp kapcsolat a 80-as porttal:&lt;br /&gt;
* TCP összekötés létrehozása&lt;br /&gt;
* (azonosítás, jogosultság kérdése - ügyfél/weboldal)&lt;br /&gt;
* (gyorsítótár lekérdezése)&lt;br /&gt;
* háttértáron keresi az állományt&lt;br /&gt;
* (MIME típus)&lt;br /&gt;
* az ügyfél megkapja az állományt&lt;br /&gt;
* naplózás&lt;br /&gt;
* TCP bontás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==20.	Ismertesse a rendszer modell alapján, hogyan tud egy kliens egy távoli web-szervert elérni a TCP/IP hálózati architektúra protokolljainak felhasználásával!==&lt;br /&gt;
==21.	Mi az URL szerepe? Mi a HTML szerepe? Mi a HTTP szerepe?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* URL (Uniform Resource Locator) - egységes erőforrás meghatározó. Három részből áll:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|protokoll|| (http, fpt, nntp, gopher, mailto, telnet) &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|DNS név ||(wiki.sch.bme.hu) &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|helyi név ||(/pub/Infoalap/SzgHalok/SzgHaloZhArch.pdf)&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
 = http://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoalap/SzgHalok/SzgHaloZhArch.pdf &lt;br /&gt;
* HTML: weboldalakat leíró nyelv szöveg ábra, hivatkozás táblázat, szkript, dinamikus tartalom, stílus lapokk, űrlapok.&lt;br /&gt;
* HTTP: általános átviteli protokoll ASCII kérés - MIME válasz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|*eljárás*||*leírás*&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|GET||kérés egy weboldal olvasására&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|HEAD||kérés egy weboldal fejrészének olvasására&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|PUT||kérés egy weboldal tárolására&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|POST||egy megnevezett erőforráshoz való hozzáfűzés&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|DELETE||weboldal eltávolítása&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|TRACE||bejövő kérés visszaküldése&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|CONNECT||fenntartva későbbi használatra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|OPTTIONS||bizonyos opciók lekérdezése&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==22.	Hogyan lehet különböző típusú összetartozó dokumentumokat (hypermedia) letölteni TCP/IP kapcsolaton keresztül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[AdamO|adamo]] - 2005.12.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>