Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloVizsgaLan}} Előző: SzgHaloVizsgaAdatKapcs Következő: SzgHaloVizsgaHalozAtv ==1. Melyek a lokális hálózatok főbb jell…”

2012-10-21T20:20:55Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloVizsgaLan}} Előző: SzgHaloVizsgaAdatKapcs Következő: SzgHaloVizsgaHalozAtv ==1. Melyek a lokális hálózatok főbb jell…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloVizsgaLan}}

Előző: [[SzgHaloVizsgaAdatKapcs]]
Következő: [[SzgHaloVizsgaHalozAtv]]

==1. Melyek a lokális hálózatok főbb jellemzői?==

* kis áthidalható távolság
* jó minőségű adatátvitel, nagy sebesség( 10-100 Mb/s), Bit Error Rate alacsony (10^-9)
* adatszóró, többszörös elérésű hálózat
* topológiája lehet sín, fa, gyűrű
* csavart érpár vagy koaxkábel

alá-fölé rendelt/egyenrangú viszony, centralizáció / azonos jogok- mindenki hozzáfér(broadcast), ugyanakkor versengés a közegért.

==2. Melyek a LAN architektúra jellegzetességei?==
Az adatkapcsolati réteg két alrétegből áll:

* MAC (Medium Access Controll) réteg felel a közeg hozzáférés szabályozásáért
* LLC (Logical Link Controll) garantálja a megbízhatóságot, a magasabb szintekkel való kommunikációt.

{| border="1"
|H ||- -|| H
|-
|LLC ||-LLC -|| LLC
|-
|MAC ||-ALOHA/CSMA-CD-|| MAC
|-
|Fizikai ||- -|| Fizikai
|}

==3. Milyen statikus és dinamikus csatorna elérési módokat ismer?==

előre meghatározott(determinisztikus) szabályok szerint fér hozzá az állomás a közeghez:
* statikus: előre kiosztott hozzáférési lehetőségek
** FDMA frekvencia osztás szerint
** TDMA időosztásos hozzáférés - időszelet áll a rendelkezésére

* dinamikus: igény szerinti kiosztás:
** token passing
** helyfoglalásos
** egyéb véletlenszerűek

==4. Mi jellemzi a véletlen hozzáférést, mi a determinisztikus hozzáférést?==

véletlen: ha az állomás forgalmazni szeretne nincs visszatartó erő:
* ALOHA
* CSMA
* CSMA/CD
osztott: mindig csak egy egységnek van joga forgalmazni, és ez körbejár
* token passing
központosított: egy kitüntetett állomás engedélyezi a többinek az adást

==5. Ismertesse az egyszerű ALOHA és a réselt ALOHA hozzáférési eljárást!==
Az ALOHA protokollnál mindenki adhat anélkül, hogy ellenőrizné a vonalat, és mindenki visszajelzést kap, ha ütközés volt (többen adtak egyszerre).
* egyszerű ALOHA: A véletlen hozzáférés miatt ütközési esemény lép fel, ha két csomag egyidejűleg ugyanazon az alapsávú csatornán találkozik: részleges ütközés estén egy új állomás kezd forgalmazni miközben már egy csomag úton volt a csatornán. Teljes ütközésről beszélünk, ha két állomás pontosan egy időpillanatban kezdi meg a csomag küldését.
* réselt ALOHA: központi óra segítségével ütemezzük a terminálokat, minden állomás csak az időrés elején kezdhet el adni. Csak teljes ütközés fordulhat elő, illetve sikeres átvitel.

==6. Ismertesse a nem-perzisztens, az 1-perzisztens és a p-perzisztens CSMA hozzáférési eljárásokat!==

A CSMA protokoll család része: belehallgat a vonalba mielőtt adni kezdene:

* nem perzisztens (udvarias): időzítést indít, ha belehallgatott és csomagot talált a vonalon, ha lejárt újra belehallgat.
* 1 perzisztens: folyamatosan figyeli az erőforrást és amint üres lesz a csatorna egyből forgalmazni kezd.
* p perzisztens: Ebben az esetben, amikor a vonal szabaddá válik, akkor C állomás p valószínűséggel kezd el, illetve 1-p valószínűséggel nem kezd el forgalmazni (azaz ?t-vel elhalasztja kérelmét).

==7. Ismertesse a CSMA/CD MAC protokollt (keretszerkezet, minimális keretméret, pad mező szerepe, eljárás, működési állapotok, késleltetések beállítása, résidő, kábelezési kérdések, alkalmazhatósága)!==

Ennél a protokollnál az ütközés detektálható az állomások számára, minden állomásba be van építve egy olyan áramkör, amely az általa feltett jel és a vonali jel teljesítményét (vagy a logikai szintek különbözőségét) figyeli. Amennyiben a vonali teljesítmény nagyobb, mint az általa feltett, az ütközést jelent. Amikor az A és a B állomás által generált 2 jel egyszerre kerül a vonalra, ezt mindkét állomás áramköre jelzi, így az ütközött forgalmazás megszakad, mindkét adó beszünteti a működését. A CSMA-val ellentétben itt az A és B állomás is tudja, hogy nem sikerült elküldeni a felhasználónak az adatot. A és B állomások beállítanak saját maguknak egy dt késleltetést, majd a késleltetés letelte után újra megpróbálják elküldeni az adatot. Az állomások által választott dt késleltetéseknek különbözőnek kell lenniük az újabb ütközések elkerülése végett [ exponenciális back-off (visszatartás) algoritmusa ]. Nagy forgalom esetén nő az ütközések valószínűsége, csökken a rendszer átbocsátó képessége. Így a hálózat működése lehetetlenné válhat.

*CSMA/CD keretszerkezet*:

{| border="1"
|Előhang||SD||DA||SA||LC||DATA||PAD||FCS
|}
az előhangban "10" ismétlés zajlik legalább 7 byte-on keresztül. Az SD lezárja az előhangot egy '11' bitekkel. SA a küldő, DA a célállomás címét (MAC address) jelöli, ha a 47. bit 0 egyedi ha 1 akkor csoportos, a 48. bit pedig a helyi (1) vagy a globális (0) címet fogja jelenteni. Az LC mező szolgál az adatmező hosszának közlésére. 
Az adatmező legfeljebb 1500, legalább 46 byte, ha nincs elég átküldésre váró adat: kitölti a PAD-dal. Az FCS által védett mezők: csak a "DA,SA,LC,DATA,PAD". 

A állomás akkor lehet biztos benne, hogy kerete ütközés nélkül átért a vonalon, ha a visszaérkező keret ugyanaz, mint amit küldött. Legyen a vonal távolságának megtételéhez szükséges idő: T. Akkora keretet kell generálni, hogy kitöltse a 2T-t. 10Mbps-es Ethernet esetén, 200 000 km/s jelterjedést, és 2.5 km-es vonalat (ami 5 darab 500 m-es szegmensből áll, vonali ismétlőkkel) számítva ez kb. 25 µs. A biztonsági időt is beleszámítva ez kb. 50 µs. Ezzel a minimális kerethossz 61 byte-ra jön ki, amit 64 byte-ra egészítünk ki. Így a '''keret minimális hossza''' 64 byte. Ha nincs ennyi felhasználói adat, és ezért a keret hossza nem éri el a 64 byte-ot, akkor az adatmező végére töltelék biteket (PAD) kell generálni.
*A PAD szerepe*: ha a küldendő adat mérete nem éri el a minimális 46byte-ot automatikusan kitölti a keretet a PAD-dal, melyet a vevő majd leválaszt a fogadáskor. 
*A protokoll állapotai*: tétlen (nincs forgalmazás), adás (egyetlen állomás forgalmaz), versengés (a vonal megszerzése) 
*késleltetés*: n db ütközés esetén dT=random(0,n) *résidő (51,2 µs) 
*Kábelezés*: vastag Ethernet kábel (10Base5) 10Mb/s 500m, vékony Ethernet kábel(10BAse2) lsd. 4.13. ábra KÉK könyv. 
*Alkalmazhatóság*: Alacsony kihasználtság esetén kevés ütközés van, ezért jók a véletlen hozzáférésű protokollok. Magas kihasználtság mellett az ütközések túl gyakorivá válnak, ilyenkor egy determinisztikus protokoll jobban teljesít.

==8. Fast Ethernet, Gigabit Ethernet származtatása a normál Ethernet protokollból.==
 '''Szerintem ez bullshit''' -- [[SzaMa|SzaMa]] - 2006.01.16.
* fast Ethernet: megtartja a régi keretformátumokat, interfészeket és lejárási szabványokat. A bitidőt 100 ms- ról 10ns-ra csökkenti, 10BaseT kábelezés, 3as kategóriás UTP séma, név: 100 BaseT4 4db sodrott érpár. Összekötés elosztókkal és kapcsolókkal.
* gigabites Ethernet: kompatibilis (nyugtázatlan datagram, egyes/többesküldés, 48 bites címzési séma), pont-pont elrendezés - nincs versengés duplex esetben. A félduplex megoldás pazarló ezért csak a kompatibilitást szolgálja használni csak ritkán szokták. Lézerfény mint adattovábbító eszköz, új kódolási lejárás, 10 bites kódszavak:
** nem lehet négynél több azonos bit egymás mellett egy kódszóban
** legfeljebb 60% azonos bit egy kódszóban
Elősegítik a szinkronizálást, átlagosan az egyesek száma megegyezik a nullákkal.

* 51,2 μs résidő => minimális keretméret: 512 bit (64 bájt)
* 10 Mbit/s normál Ethernet esetén 2500 m hosszú a vonal, a bitidő: 0,1 μs
* 100 Mbit/s Fast Ethernet esetén 250 m hosszú a vonal, a bitidő: 0,01 μs
* 1000 Mbit/s Gigabit Ethernet esetén a vonal 25 m lenne, de ez nem értelmes táv, a bitidő 1 ns. A kb. 200 m távolság eléréséhez a minimális keretméretet kell 8-szorosára növelni az alábbi megoldások közül valamelyikkel:
** vagy ki kell terjeszteni a keretméretet töltelékbitek berakásával, hogy elérjék a 8-szor hosszabb minimális keretméretet
** vagy keretlöketeket kell előállítani (egyszerre 8-at összefogni, és ezeket egyszerre a hálózatra tenni).
==9. Milyen versengéses ütközés nélküli protokollokat ismer?==

* '''bittérkép''' (helyfoglalásos): N időrésből áll az ütközés megelőzési periódus, ha az i. állomás küldeni szeretne akkor az i. időrésben egy 1es bittel jelzi a szándékát, ezután a számsorrend szerint kapnak engedélyt a küldésre.
* *bináris visszaszámlálás*: minden állomás rendelkezik egy binárisan kódol állomás címmel, ezek azonos hosszúak. Bitenként versenyeztetik a címeket, pl: 0010 0100 1001 1010 versenye: 1 körben 0 0 1 1, az első kettő kiesik bentmarad a másik kettő. 2. kör: 0 0 mindkettő továbbjut a 3.körbe: 0 1 tehát a negyedik állomás fog a csatornán forgalmazni.

==10. Milyen korlátozott versengéses protokollokat ismer?==

Az aszimmetrikus protokoll ötvözi a versenyhelyzet és az ütközésmentes protokollok jó tulajdonságait: kis terhelés esetén versenyhelyzetet teremt, nagy terhelés esetén viszont ütközésmentesen engedi csak forgalmazni az állomásokat.
Adaptív fabejárás (Capetanakis)

* '''HyperChannel protokoll''' minden állomást prioritási osztályba soroljuk. Egy csomag elküldését követő időt szeletekre bontjuk, a 0. időszelet a válaszadás lehetőségét biztosítja a vevő félnek. Ha a legutóbbi üzenetre nem kíván válaszolni a vevő az i. prioritási osztályba tartozó állomások kapják meg a következő i. időrést. Ha elérik az utolsó prioritási osztályt és ők sem kívánnak forgalmazni egy ún. POD üzenettel újrakezdődik az ütemezés. Ezáltal gyakorlatban előfordulhat, hogy két állomás egymásközt teljesen lefoglalja a vonalat. (Ez '''NEM''' a CSMA /CA Collosion avoidance)
* '''Vezérlőjel átadás''' (Token passing): az állomásokat sorbakötjük egy tokenútvonal szerint és akihez eljut a token az megkezdheti a csatorna használatát. Minden állomásnak rendelkezésre áll egy ún. THT (token holding time), melynek lejárta után tovább kell adnia a tokent, ezáltal a token körbejárásának is maximalizálva van az ideje: n állomás esetén n*THT=TRT (Token Rotating Time). Mindez nem időosztásos vezérlést jelent, ugyanis küldendő adat nélkül illetve az elküldött adat befejezése után az állomások azonnal továbbadják a tokent.

==11. Ismertesse a Hyperchannel protokoll lényegét!==

lsd 10.
==12. A WLAN-okban milyen csatorna hozzáférési módokat ismer? Ismertesse ezek lényegét!==

* '''Distributed Coordination Function''' (DCF): CSMA/CA (CSMA with Collision Avoidance) alapján adás előtt belehallgat a közegbe, ha nincs forgalom adni kezd, ütközéskor kettes exponenciális várakozásba kezd. Virtuális csatornaérzékelés: a küldő ad egy RTS (Request to Send) keretet, ami (csakúgy, mint a CTS) tartalmazza a forgalmazandó adat hosszát. A fogadó visszaküld egy CTS-t (Clear to Send) ha kész fogadni. Ha bármelyik másik állomás észleli a CTS és RTS keretek bármelyikét, beállít magának egy NAV-t (Network Allocation Vector) és amíg a NAV tart addig nem próbálkozik az adatküldéssel.

* '''Point Coordination Function''' (PCF): A bázisállomás időnként körbe kérdezi a többi állomást, hogy akarnak-e adatot forgalmazni.

A két elérési mód meg kell, hogy férjen egymás mellett. Ezt a superframe-ek biztosítják, melyek egy DCF és egy PCF frame-et tartalmaznak egymás után
==13. Ismertesse a CSMA/CA protokollt (keretszerkezet, négyutú HS, késleltetések, többszörös keret küldés)==

Carrier Sense Multiple Access with Collosion Avoidance
Ezt a wireless lanok alkalmazzák, azért nem mindenki látja az egész területet, és fontos, hogy mindenki csöndben maradjon akkor is, ha egy másik pár kézfogásból csak részleteket hallott.

A mac keret vezérlő mezője ki van egészítve (rts, cts, ack, újrapróba, wep, a protokoll verziószáma stb.), +2 cím van (a forrással és a céllal összeköttetésben lévő bázisállomás, tehát összesen 4 cím) mazochisták nézzék meg a kék könyv 338. oldalán

* Fizikai szintű támogatás
** megméri, hogy ad-e más
** ha nem, IFS (interframe space) várakozás után adni kezd
** a más ad, Back Off Time-ig vár, kettes exponenciális visszalépés algoritmusa, véletlenszerű.
** ütközés esetén (azaz nincs válasz időben) újra küld
* MAC szintű ütközéselkerülés
** (IFS elteltével) RTS-t küld (request to send)
*** erre a kívülállók blokkolják magukat: Network Allocation Vector
** címzett (IFS elteltével) CTS-t válaszol (crear to send)
*** erre a kívülállók blokkolják magukat, ha még eddig nem tették: Network Allocation Vector
** (IFS elteltével) forrás elküldi az adatot
** (IFS elteltével) címzett nyugtát küld
*** NAV véget ér

==14. Milyen determinisztikus hozzáférésen alapuló MAC protokollokat ismer? Ismertesse ezek lényegét!==

lsd. 9.

==15. Ismertesse az LLC szolgáltatás és protokoll szerepét (keretszerkezet, mezők, funkciók)!==

A LAN architektúra második rétege, feladata a hibakezelés, a forgalom szabályozás és a duplex működés biztosítása.
* hibajavításhoz folytonos ARQ-t (GoBackN, szelektív ismétlés)-t használ.
* forgalom szabályozást csúszóablakokkal oldja meg.
Keretszerkezete:

{| border="1"
|DSAP||SSAP||vezérlés||adat
|}
a címzett SAP címe, feladó SAP, HDLC keretszerkezet I/S/U fajtájú keretek (lsd. I/27).Nem tartalmaz semmilyen utalást a keret elejére és végére. Ennek magyarázata az, hogy ez be fog ágyazódni a MAC keretébe, ami tartalmazza a keret elejére és végére utaló jelet.

-- [[AdamO|adamo]] - 2005.12.29. -- [[HamorTamasKristof|HAMU]] - 2006.01.02.

[[Category:Infoalap]]

Ellenőrző kérdések a Lokális hálózatok témaköréből - Laptörténet

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHaloVizsgaLan}} Előző: SzgHaloVizsgaAdatKapcs Következő: SzgHaloVizsgaHalozAtv ==1. Melyek a lokális hálózatok főbb jell…”