<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_-_Ellen%C5%91rz%C3%A9stechnika</id>
	<title>Ellenőrző kérdések - Ellenőrzéstechnika - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_-_Ellen%C5%91rz%C3%A9stechnika"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_-_Ellen%C5%91rz%C3%A9stechnika&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-26T21:42:37Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_-_Ellen%C5%91rz%C3%A9stechnika&amp;diff=137021&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendEllTechnika}}   Felhasznált irodalom: [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimm3244/jegyzet/2006/majzik_vazlat2006.pdf majzik_vazl…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek_-_Ellen%C5%91rz%C3%A9stechnika&amp;diff=137021&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T19:53:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendEllTechnika}}   Felhasznált irodalom: [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimm3244/jegyzet/2006/majzik_vazlat2006.pdf majzik_vazl…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendEllTechnika}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felhasznált irodalom: [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimm3244/jegyzet/2006/majzik_vazlat2006.pdf majzik_vazlat2006.pdf előadásvázlat]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NYOMTATHATÓ:&lt;br /&gt;
[http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&amp;amp;tmp_page=&amp;amp;doc_id=12262 [[InfoSite]] - pdf]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a szolgáltatásbiztonság, mik ennek a jellemzői?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Meghatározza, hogy milyen biztonsággal képes ellátni feladatait a rendszer. Igazoltan, azaz elemzésekkel, mérésekkel bizonyítottan, meg lehet bízni a szolgáltatásban, hogy a tőle elvárt követelményeket kielégíti. Jellemzői:&lt;br /&gt;
* megbízhatóság&lt;br /&gt;
* rendelkezésre állás&lt;br /&gt;
* biztonság&lt;br /&gt;
* bizalmasság&lt;br /&gt;
* integritás&lt;br /&gt;
* karbantarthatóság &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mik a szolgáltatásbiztonság befolyásoló tényezői?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
* hibajelenség: a specifikációnak nem megfelelő szolgáltatás&lt;br /&gt;
* hiba: hibajelenséghez vezető rendszerállapot&lt;br /&gt;
* meghibásodás: a hiba feltételezett oka&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan lesz a meghibásodásból hibajelenség?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Hatásláncot alkotnak: Meghibásodás -&amp;gt; Hiba -&amp;gt; Hibajelenség&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen eszközök ismeretesek a szolgáltatásbiztonság növelésére?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
* megelőzés &lt;br /&gt;
* megszüntetés&lt;br /&gt;
* hibatűrés&lt;br /&gt;
* előrejelzés&lt;br /&gt;
==2. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a verifikáció és a validáció?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Verifikáció&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (igazolás)  &amp;#039;&amp;#039;&amp;quot;Jól tervezem-e a rendszer?&amp;quot;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
** formális verifikáció&lt;br /&gt;
** statikus analízis&lt;br /&gt;
** tesztelés&lt;br /&gt;
** szimuláció&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Validáció&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; (érvényesítés) &amp;#039;&amp;#039;&amp;quot;Jó rendszert terveztem?&amp;quot;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
** validációs tesztelés: prototípus alapján&lt;br /&gt;
** szimuláció valós környezetben, mérések&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen tipikus ellenőrzési technikák vannak a szoftver fejlesztési folyamat egyes fázisaiban?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
* Specifikálás - statikus analízis&lt;br /&gt;
* Architektúra tervezés - veszély és kockázati analízis&lt;br /&gt;
* Modulok tervezése - statikus analízis&lt;br /&gt;
* Modulok megvalósítása - kódolási szabványok&lt;br /&gt;
* Modul verifikáció - tesztelés (monitorozás)&lt;br /&gt;
* Modul integrálás - integrációs tesztelés&lt;br /&gt;
* Rendszer verifikáció - rendszertesztelés&lt;br /&gt;
* Rendszer validáció - validációs tesztelés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a statikus átvizsgálás célja és módszere?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Célja a hiányosságok felderítése, módszere a sorról sorra történő átolvasás, automatizálható, például a C nyelv esetén a =lint= program használható. &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen szervezeti rend szerint valósul ez meg?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
?? szerző - átvizsgáló - teszttervező - moderátor ??&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi az ellenőrző listák használatának előnye illetve veszélye?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A tipikus hibák esetén a detektálást megkönnyíti, azonban a teljessége nem garantálható, hamis biztonságérzetet adhat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen szempontjai vannak a specifikáció teljesség és ellentmondás-mentesség ellenőrzésének?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Állapotdefiníció teljessége&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  kezdőállapot biztonságos + a belső modell aktualizálása&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bemenetek teljessége&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; minden bemenetre van reakció, a bemenet helyességének ellenőrzése, megszakítások gyakorisága megfelelő&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;kimenetek teljessége&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hihetőség vizsgálat, fel nem használt kimenetek, környezet túlterhelésének elkerülése&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;kimenet és bemenet kapcsolata&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hatások ellenőrzése érzékelőkkel, stabilitás &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;állapotátmenetek teljessége&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; elérhető állapotok, visszafordítható állapotátmenetek, veszélyes állapotból kivezető átmenet (ne ragadjon be), biztonságos-&amp;gt;veszélyes állapotátmenet teljes felügyelete, katasztrofális állapot nem elérhető&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ember-gép interfész teljessége&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kimenő események frissítése és időbelisége megfelelő legyen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mikor nevezünk egy rendszert biztonságkritikusnak?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A specifikáció nem teljesítése balesethez, káresethez vezethet.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit jelent a baleset, veszély, kockázat fogalma?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;baleset&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Nem kívánatos, be nem tervezett kár, veszteség&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;veszély&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; olyan állapot mely adott környezeti feltételek mellett balesethez vezet. &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;kockázat&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; veszély szintje + időtartama + baleset valószínűsége&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit tartalmaz a kockázati mátrix, hogyan jelenik meg ebben a védelmi szint?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A veszély analízis során &lt;br /&gt;
* a &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;veszély szint&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; lehet katasztrofális, kritikus mérsékelt és elhanyagolható&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;bekövetkezési gyakoriság&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; lehet gyakori, valószínű, esetenkénti ritka, valószínűtlen és lehetetlen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kockázati mátrix oszlopait a veszélyszint adja, sorait pedig a gyakoriság. A mátrixon belül a védelmi szint egy terület, mely minden szinthez egy még elfogadható gyakoriságot rendel. Lásd &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;ÁBRA&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; .&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mik a kockázatcsökkentés általános módszerei? Mondjon ezekre egy-egy példát!&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* veszély kiküszöbölés: helyettesítés (kevésbé veszélyes eszközök), egyszerűsítés (determinisztikus struktúra), szétcsatolás (moduláris felépítés, jogosultság kezelés)&lt;br /&gt;
* veszély csökkentés: vezérelhetőség, határolók, hiba minimalizálás&lt;br /&gt;
* veszély kézbentartás: időtartam csökkentése, elszigetelés&lt;br /&gt;
* kár csökkentés: menekülési, riadó terv&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan konstruálható egy hibafa?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Kiindulva egy rendszerszintű veszélyből (fentről lefelé haladó analízis) a közbenső eseményeket logikai AND/OR kapuk kötik össze, a fa leveleiben tovább nem vizsgált események vagy elsődleges események találhatók. Ezen kívül találhatunk még hiba/veszély nélküli normál eseményeket jelképező csomópontokat illetve összetett események bekövetkezéséhez szükséges feltételeket jelképező szimbólumokat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen elemei lehetnek a hibafának, mi ezek grafikus jelölése?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
	 {{InLineImageLink|Infoalap|BeagyRendEllTechnika|hibafa.PNG}}&lt;br /&gt;
* téglalap&lt;br /&gt;
* kör &lt;br /&gt;
* rombusz &lt;br /&gt;
* házikó :)&lt;br /&gt;
* ellipszis&lt;br /&gt;
* AND/OR kapu &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit jelent a kvalitatív analízis egy hibafa esetén?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A hibafa redukcióját, a közbenső események feloldását. &lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan ismerhető fel az egyszeres hibapont (SPOF)?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Önmagában is elég a rendszerszintű veszély kialakulásához, tehát a fa gyökéreméhez kizárólag OR kapukkal is el lehet jutni hozzá... ~gondolom szebben is meg lehet fogalmazni...&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan végezzük a rendszerszintű veszély valószínűségének kiszámítását?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A levélelemtől a gyökérig vezető úton az egyes események szorzata(AND) és összege(OR), feltéve, ha független eseményekről van szó.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a hibafa legfőbb hátránya?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Egy esemény több vágatban is szerepelhet, a hibák korrelálhatnak, hanyagul kezeli az időbeli hibaszekvenciákat.&lt;br /&gt;
Vágat: Egy AND kapuval összefogott elsődleges események&lt;br /&gt;
Minimális vágathalmaz: Nem redukálható tovább&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit ad meg egy eseményfa?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Baleset forgatókönyvek vizsgálata az egyes gyökér-levél utak valószínűsége, elágazásokat az eseményeket bekövetkezései alkotják.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen elemekből épül fel?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
események bekövetkezése szerint ágazik el. Gyökérben a kiváltó esemény levelekben az összesített valószínűség.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan számíthatók az egyes forgatókönyvek (eseményszekvenciák) valószínűségei?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A gyökér-levél út mentén összeszorzódnak a P_{i} alakú valószínűségek, ugyanekkor az 1-P_{i} alakok nem játszanak szerepet. &lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi az ok-hatás analízis?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Az eseményfa és a hibafa összekapcsolása, minden kritikus eseményhez külön diagrammot épít.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan számíthatók ki az egyes forgatókönyvek (eseményszekvenciák) valószínűségei?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A nem teljesülő események valószínűségei jelentkeznek az alsó &amp;quot;leveleken&amp;quot;.&lt;br /&gt;
==6. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit jelent a funkcionális tesztelés?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A rendszer funkciói ismertek, a belső felépítése nem (fekete doboz), a teszt a specifikált funkciók meglétére irányul. &lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen módszerekkel generálhatunk funkcionális teszteket?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* ekvivalencia particionálás&lt;br /&gt;
* határérték analízis&lt;br /&gt;
* ok-hatás analízis&lt;br /&gt;
* a módszerek együttes alkalmazása&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi az ekvivalencia particionálás alapötlete?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Kezeljük egységesen azon bemenő adatokat, melyek ugyanazon hibát fedik le. Célunk, hogy minden így alkotott ekvivalencia osztályból egyetlen teszt futtatása elegendő legyen.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan célszerű meghatározni a teszteket érvénytelen ekvivalencia osztályok esetén?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Érvényes esetben egy teszt minél több osztályt fedjen le. Ezzel szemben az érvénytelen osztályok esetén minden osztályhoz külön teszt kell (egymás hatását ki ne oltsák)&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan lehet teszteket generálni határérték analízissel?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A bemeneti és kimeneti tartomány alsó és felső határára generál tesztesetet, a határértékeknél 2-3 teszteset a tartomány közepén külön egy. Ezáltal egyetlen tartományhoz 5-7 tesztesetet generál.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi az ok-hatás analízis alapötlete?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A bemeneti feltételek kombinációját vizsgálja, ok: bemeneti ekvivalencia osztály, hatás: kimeneti ekvivalencia osztály. Ezekből egy bool-gráfot alkotunk.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen esetekben alkalmazható?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
?? AND/OR kapcsolatok illetve tiltó kombinációk esetén ??&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mikor érdemes véletlen teszteket alkalmazni?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Hatékonyság szempontjából a tesztelés végső fázisában célszerű alkalmazni, hiszen hibafedése elég kicsi, előnye viszont az alacsony számítási idény.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen teszteket célszerű előbb elvégezni a tesztelési folyamatban?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A várhatóan nagyobb hibafedésű teszteket célszerű először végrehajtani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen információra alapoznak a strukturális tesztek?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A vezérlési szerkezet ismeretét feltételezzük, minden ágát meg kellene vizsgálnia (ha lenne hozzá kapacitás)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen teszt minőségi mértékszámok rendelhetők a strukturális tesztekhez?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* utasítás lefedettség&lt;br /&gt;
* döntési ág lefedettség&lt;br /&gt;
* feltétel lefedettség&lt;br /&gt;
* út lefedettség&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi az utasítás, döntési ág, feltétel, és útvonal fedettség definíciója?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* tesztelés során végrehajtott utasítások száma/összes utasítás száma&lt;br /&gt;
* tesztelés során végrehajtott döntési ágak száma/összes lehetséges döntési ág száma&lt;br /&gt;
* feltételekben a tesztelt bemeneti kombinációk száma/feltételekben az összes bemeneti kombinációk száma&lt;br /&gt;
* bejárt független utak száma/összes független út száma&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Miért nem elég a 100% utasításfedettség egy modul alapos teszteléséhez?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
mert nem veszi figyelembe a kihagyási feltételeket.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan állapítható meg egy vezérlési gráfban a független utak maximális száma?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
E(Élek száma) - N(pontok száma a vezérlési gráfban) + 2&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen nehézségek adódnak a független utak tesztelésekor?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
a független utak halmaza nem egyedi, nem minden út bejárható, ciklikus működés korlátozása, a belső változók beállítása érzékeny lehet.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a regressziós tesztelés?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Egy modul változtatása utána teszteseteket újra le kell futtatni, hiszen nem tudhatjuk, hogy a változtatásoknak milyen hatásai lettek. ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Regresszi%C3%B3s_tesztel%C3%A9s Wikipedia - Regressziós tesztelés]) -- [[PaleszA|Pálesz]] - 2007.06.04.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi jellemző a modulok izolációs tesztelésére? Mi a teszt végrehajtó és a teszt csonk szerepe?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A modulokat egyenként, elszigetelten tesztelik, ehhez egy tesztvégrehajtót(a vezérlés és megfigyelés biztosítója) és egy teszt csonkot (hívott modul egyszerű helyettesítése). Integrációt nem biztosít, módosítás esetén egyetlen modult kell újratesztelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi az integrációs tesztelés célja?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A kapcsolódási interfészek tesztelése kerül sorra, hiszen annak ellenére a rendszer hibás lehet, hogy minden modul egyébként hibamentes.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen tesztelési stratégiákat ismer integrációs teszteléshez?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Az együttműködés tesztelése során vagy egyenként összerakjuk a modulokat, vagy az ún. &amp;quot;Big bang&amp;quot; megközelítéssel egyszerre mindenkit integrálni a rendszerbe. Előbbi esetben a Top-down és a bottom-up tesztelés a jellemző. &lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Miért nem célszerű a &amp;quot;big bang&amp;quot; tesztelés nagyobb rendszerek esetén?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Nagy a hibavalószínűség nagy rendszereknél, a hiba okát ebben az esetben nehéz lokalizálni.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a különbség a felülről lefelé és az alulról felfelé történő integrációs tesztelés között a teszt	csonkok és végrehajtók használata, valamint a modul módosítás hatásainak szempontjából?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Top-down&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; új modult csak a már tesztelt &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hívó&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; modulokból tesztelhetők. A később tesztelendő &amp;quot;alsó&amp;quot; modulok helyettesítésre csonkok szükségesek. Módosítás esetén csak az alatta lévők tesztelését módosítja.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Bottom-up&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; a már letesztelt modulokat használhatja hívásra, a modult meghívó tesztvégrehajtó szükséges. Módosítás esetén csak a fölötte lévő később tesztelt modulok változása lehet szükséges.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan végezhető a futtató rendszerrel való integráció tesztelése?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Három lépésben:&lt;br /&gt;
# az alkalmazás modulok integrációja felülről lefelé - a futtató rendszer szintjéig&lt;br /&gt;
# a futtató rendszer alulról felfelé történő tesztelése&lt;br /&gt;
# az alkalmazás és a futtató rendszer integrációja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a rendszertesztelés célja? Milyen rendszertesztelési technikákat ismer?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A rendszerszintű specifikáció teljesítésének ellenőrzése.&lt;br /&gt;
A rendszer szolgáltatásait, használhatóságát, biztonságosságát, teljesítményét, megbízhatóságát teszteli. Külön kitér a a stressztűrésre(löket), a dokumentáltságra, és a konfiguráció helyességére. &lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a validációs tesztelés célja?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A valóságos környezet &amp;#039;&amp;#039;hatásainak&amp;#039;&amp;#039; tesztelése, váratlan eseményekre való reagálás, kis valószínűségű események, túl-/alulterhelés vizsgálata.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Miben különbözik ez a rendszerteszteléstől?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
?Rendszertesztelésnél a környezet egy modellel van szimulálva, validációnál meg a valós környezetben vizsgálódunk?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a monitorozás célja?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Futásidőbeli információk gyűjtése, az előírások teljesítésének ellenőrzése, a teljesítmény valós környezetben vizsgálható, biztonsági ellenőrzés.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mik az alapműveletei?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
* Felműszerezés - az információ hozzáférhetőségét biztosítja&lt;br /&gt;
** SW - a kódban külön utasítások  &lt;br /&gt;
** HW -  rendszerbusz, processzor közvetlen letapogatása&lt;br /&gt;
* Triggerelés - az információ szűrése&lt;br /&gt;
** SW - ugyancsak extra utasítások&lt;br /&gt;
** HW - busz forgalom figyelése&lt;br /&gt;
* Regisztrálás - a beszerzett információ tárolása&lt;br /&gt;
** SW - naplózás&lt;br /&gt;
** HW - jel-mintavételezés&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan végezhető el a felműszerezés, a triggerelés és az információ tárolás?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
lásd előbb...&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mik az alapproblémák a monitorozás során, és hogyan kezelhetők ezek (beavatkozás, szemantikai hézag, globális információk szerzése)?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;beavatkozás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; során a rendszer erőforrásait használjuk, ezáltal megváltoztatjuk a rendszer viselkedését: megváltoznak az időviszonyok az eseménysorrend. Ennek elkerülésére érdemesebb HW monitorozást alkalmazni, illetve a időzítéseket korrigálni, esetleg a monitorozó kód benthagyása a végleges rendszerben.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Szemantikai hézag&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; elkerülése érdekében a számunkra érdekes információk kinyerése komoly feladat HW-es tesztelésnél.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Globális jellemzők&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; meghatározása a lokálisan gyűjtött információkból komoly nehézségekbe ütközhet.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit jelent a szoftver, hardver és hibrid monitorozás (milyen megoldások vannak a felműszerezésre, triggerelésre, regisztrálásra)?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szoftver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; monitorozás esetében a megfigyelt rendszerbe építjük bele a megfigyelő kódot, felműszerezés alatt a trigger utasítások beszúrása lehet kézi (külön figyelmet érdemlő eseményekkor) illetve automatikus (eseményosztályok vizsgálata). A Trigger utasítások javasolt helye a kernel (ütemezés megfigyelhető, alkalmazás független) vagy az alkalmazás (magasabb absztrakció érhető el)&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hardver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; monitorozás során viszont lényegében a megfigyelt rendszertől teljesen függetlenül tudunk információt gyűjteni és feldolgozni, ez alkalmassá teszi szigorú RealTime rendszerek esetén az alkalmazhatóságát. &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hibrid&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; monitorozás ötvözi a két technika előnyeit, minimális beavatkozással kíván a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítani.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Melyik megoldásnak mi az előnye?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szoftver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; könnyen implementálható, rugalmas&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hardver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; nem avatkozik be &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hibrid&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;  minimális beavatkozás, rugalmas&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen hibakeresési technikákat támogathatnak az egyes fejlesztői rendszerek?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* végrehajtási időkorlátok (time-out)&lt;br /&gt;
* kommunikációs hibák (üzenet-vesztés/többszörözés)&lt;br /&gt;
* szinkronizációs hiba (globális szinkronizáció, kiéheztetés&lt;br /&gt;
* ütemezési hibák (nagy késleltetés)&lt;br /&gt;
* holtpont helyzetek (folyamat, üzenet, erőforrás)&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan jeleníthetők meg egy elosztott rendszerben a rendszerszintű monitorozott jellemzők (milyen a felépítésük)?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;processz együttműködési gráf&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szülő-gyermek folyamatok nyomkövetése, függőleges tengelyen az idő, a folyamatok születése, futása, várakozási ideje, és terminálása figyelhető meg.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;processz státusz gráf&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; fa alakban a szülő-gyermek kapcsolatok és futási állapotuk.&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szemafor allokációs mátrix&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; szemaforok és processzek kapcsolata  &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;üzenet-szekvencia diagram&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; időben ábrázolja a küldés, fogadás eseményeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mi a hibatűrés alapfeladata?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Az ellenőrzés után fennmaradó zavarok időleges hardverhibák, tesztelésből kimaradt szoftver hibák/komplex interakciók ellenére a hibatűrésnek garantálni kell a szolgáltatást hiba esetén is, ez autonóm hibakezeléssel, beavatkozással garantálható.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan jelenik meg a redundancia egy rendszerben?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hardver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; többlet erőforrások biztosítása, már eleve a rendszerbe beleépítve vagy hiba esetén bekapcsolódó tartalék HW&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szoftver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; kiegészítő szoftvermodulok&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;információ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hibajavító kódolás&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;idő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ismételt végrehajtás, hibakezelés többletideje&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen jellegzetes hibákra készülhetünk fel a hibatűrés technikáival? Milyen ezeknek a hibáknak a tipikus előfordulási aránya?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
HW tervezési (&amp;lt;1%), állandósult működési(10%), időleges működési hibák(70-80%), illetve szoftver tervezési (10-20%) hibák.&lt;br /&gt;
==13. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen technikákat javasol állandósult hardver működési hibák kezelésére?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* Kettőzés - diagnosztikai támogatás + átkapcsolás&lt;br /&gt;
* TMR (Triple-modular redundancy) -  szavazás (kritikus elem a szavazó)&lt;br /&gt;
* NMR (N-modular redundancy) - többségi szavazás, MTFF ?? &lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen szinten valósulhat meg egy hardverben a többszörözés (mondjon példákat is)?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* számítógép (Szerver) szint - lazán csatolt, pl. &amp;#039;&amp;#039;SUN HA cluster&amp;#039;&amp;#039; / &amp;#039;&amp;#039;HA Linux&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* kártya szint - futás idejű átkonfigurálás, pl. &amp;#039;&amp;#039;compctPCI&amp;#039;&amp;#039; / &amp;#039;&amp;#039;HDD&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
* alkatrész szint - szorosan csatolt, pl. &amp;#039;&amp;#039;TMR&amp;#039;&amp;#039; / &amp;#039;&amp;#039;önellenőrző áramkör&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
==14. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen technikákat javasol szoftver tervezési hibák kezelésére?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Az állandósult hibáknál az ismételt végrehajtás nem segít, ezért a redundáns modulok eltérő tervezést igényelnek, azonos specifikációjú variánsok beépítése szükséges.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mit értünk variánsok alatt?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Eltérő algoritmussal, adatstruktúrával rendelkeznek. Más fejlesztői környezetet, programnyelvet érdemes használni. A fejlesztési fázist elszigetelten végrehajtani. &lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen módszerek ismeretesek a variánsok végrehajtásának koordinálására?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
N-verziós programozás, javító blokkok&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan működik az N-verziós programozás (NVP) technika?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Aktív redundanciát biztosít, ugyanazon bemenettel indítja el a variánsokat és szavazással döntik el a kimenetet.	  &amp;lt;br&amp;gt;  {{InLineImageLink|Infoalap|BeagyRendEllTechnika|NVP.PNG}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan működik a javító blokkok (RB) technikája?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Passzív redundanciát biztosít, csak hiba esetén aktiválódik a variánsok elfogadhatósági ellenőrzése, hiba esetén kerül végrehajtásra a tartalék variáns.  &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{InLineImageLink|Infoalap|BeagyRendEllTechnika|JB.PNG}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Miért szükséges állapotmentés az RB végrehajtása során?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
Az éppen aktuálisan futtatandó variánst tárolja (ha már az első két redundánst megvizsgáltuk és mindkettő megbukott az elfogadhatósági ellenőrzésen, akkor a következő variánst kell futtatni - vagy hibajelzést adni, ha elfogytak az indítható variánsok)&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hasonlítsa össze az NVP és az RB technikát a hibadetektálás módja, a tolerálható hibák száma, a hibakezelés módja és a legrosszabb esetben érvényes végrehajtási idő szempontjából!&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|*tulajdonság*||*NVP*||*RB*&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|hibadetektálás&amp;lt;br&amp;gt;módja||szavazással,relatív||elfogadhatósággal, abszolút&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|tolerálható&amp;lt;br&amp;gt;hibák #||N/2-1||N-1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|hibakezelés&amp;lt;br&amp;gt;módja||maszkolás||helyreállítás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|legrosszabb&amp;lt;br&amp;gt;végrehajtási idő||leglassabb variáns/timeout||hibák számától függ&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen fázisai (feladatai) vannak az időleges hardver működési hibák kezelésének?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* hibadetektálás&lt;br /&gt;
* hibahatások felismerése&lt;br /&gt;
* helyreállítás&lt;br /&gt;
* meghibásodás (hibaok) kezelése&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen alkalmazásfüggetlen hibadetektálási technikákat ismer?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
operációs rendszer szintjén: illegális utasítások felismerése, védelmi szintek&lt;br /&gt;
//alkalmazásfüggő: időzítés ellenőrzése, visszahelyettesítés az algoritmusba, hihetőségvizsgálat&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan mérhető fel a hibahatások terjedése?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
A detektálás ideje alatt a hibák terjedhetnek, ennek behatárolása az interakciók követésével érhető el: a bemenetek ellenőrzése, naplózás, atomi jellegű műveletek használata.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen technikákat ismer a hiba utáni helyreállításra?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
előrelépő helyreállítás (előre figyelembe vett hibák esetén használható - a hiba és a hatás függvénye szerint veszi fel az új állapotot) és visszalépő helyreállítás(korábban hibamentes állapot visszaállítása, független a hibától, állapotmentés szükséges) minden ábrázolható állapottérben.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hasonlítsa össze az előrelépő és a visszalépő helyreállítást a hibaazonosítás megkívánt pontossága, a hibaállapot javításának módszere és a megvalósítás alapfeltétele szempontjából! Melyik helyreállítási technika kedvezőbb szigorúan valósidejű rendszerekben?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|*tulajdonság*||*előrelépő*||*visszalépő*&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|hibaazonosítás megkívánt pontossága|| a hiba és hibahatás függvénye dönt || minimális - független a hibától &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|hibaállapot javításának módszere|| hiba és hibahatás kezelése || visszatérés hibamentes állapotba  &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|megvalósítás alapfeltétele|| előre ismert hiba || állapotmentés &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
==16. Kérdés==&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Mondjon példákat az információ és az idő redundanciára!&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;információ&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; hibajavító kódolás &amp;#039;&amp;#039;Hamming kód, Reed-Solomon&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;idő&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; utasítás újrapróbálás (retry)&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hasonlítsa össze a tanult hibatűrő technikák tipikus időigényét!&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| TMR ||&amp;lt;|| NVP ||&amp;lt;|| javító blokkok&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|hibajavító kód||&amp;lt;||állapotmentés+helyreállítás||&amp;lt;||elosztott állapot mentés+helyreállítás&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|újrapróbálás ||&amp;lt;|| újratöltés ||&amp;lt;|| újraindítás&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Milyen költségtényezők befolyásolják egy hibatűrő technika kidolgozását?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
kialakítási költség + üzemeltetési költség&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Hogyan tesztelhető a hibatűrés?&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; &amp;lt;br&amp;gt; &lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;szoftver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; állapot megváltoztatása, regiszterek manipulálása&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hardver&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; meghibásodás létrehozása - buszjel kényszerítés, nehézion besugárzás&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;hibrid&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ??&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[AdamO|adamo]] - 2006.06.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>