<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Elektronika_t%C3%ADpusfeladatok</id>
	<title>Elektronika típusfeladatok - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Elektronika_t%C3%ADpusfeladatok"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_t%C3%ADpusfeladatok&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-01T09:25:58Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_t%C3%ADpusfeladatok&amp;diff=137162&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|ElEktroTipusfeladatok}}   ==Műveleti erősítők==  Tudni kell, hogy az ideális műveleti erősítő feszültségerősítése végtelen, bem…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_t%C3%ADpusfeladatok&amp;diff=137162&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T19:55:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|ElEktroTipusfeladatok}}   ==Műveleti erősítők==  Tudni kell, hogy az ideális műveleti erősítő feszültségerősítése végtelen, bem…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|ElEktroTipusfeladatok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Műveleti erősítők==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tudni kell, hogy az ideális műveleti erősítő feszültségerősítése végtelen, bemeneti ellenállása végtelen, kimeneti ellenállása 0 (szeretik kérdezni). A műveleti erősítős feladatok elég egyszerűek. Két alapkapcsolás létezik (már amit kérdeznek :)), pozitív és negatív erősítésű. A különbség csak az, hogy hogyan csatolunk vissza a az erősítő *-* bemenetére (a *+* bemenetre sosem történik visszacsatolás).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Pozitív erősítésű kapcsolás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ||&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| %ATTACHURL%/erosito_pozitiv.png || Ebben az esetben a *+* bemenetre kötjük a bemeneti feszültséget, a kimenetet pedig a kapcsoláson látható módon csatoljuk vissza. Az erősítést az alábbi módon számolhatjuk: &amp;lt;math&amp;gt;A=\frac{U_{ki}}{U_{be}}=\frac{R_1+R_2}{R_1}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Negatív erősítésű kapcsolás&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; ||&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| %ATTACHURL%/erosito_negativ.png || Itt a *+* a földön van és a bemeneti feszültség &amp;lt;math&amp;gt;R_1&amp;lt;/math&amp;gt; ellenálláson keresztül *-* bemenetre kerül, a visszacsatolással együtt. Mivel &amp;lt;math&amp;gt; \frac{U_{be}}{R_1} + \frac{U_{be}}{R_2} = 0&amp;lt;/math&amp;gt;, ezért &amp;lt;math&amp;gt;U_{ki}=-U_{be}\frac{R_2}{R_1}&amp;lt;/math&amp;gt;, azaz &amp;lt;math&amp;gt;A= - \frac{R_2}{R_1}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Természetesen &amp;lt;math&amp;gt;R_1&amp;lt;/math&amp;gt;-el és &amp;lt;math&amp;gt;R_2&amp;lt;/math&amp;gt;-vel szabadon lehet játszani (sorba, avagy párhuzamosan kapcsolni), így lehet kihozni mindenféle trükkös erősítéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* *Példa (2007.01.22 &amp;#039;B&amp;#039;)*:&lt;br /&gt;
Adott egy műveleti erősítő és négy darab &amp;lt;math&amp;gt;10 \Omega&amp;lt;/math&amp;gt;-os ellenállás. Az &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;összes&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; alkatrész felhasználásával valósítson meg olyan kapcsolásokat, melyek erősítése &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;a)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 2x, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;b)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; -4x, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;c)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 4x, &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;d)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; -1,5x.&amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
*&amp;#039;A&amp;#039; csoport*: &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;a)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; -1x &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;b)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 5x &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;c)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; -3x &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;d)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 2.5x&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Utóbbihoz az első 3:&lt;br /&gt;
&amp;lt;PRE&amp;gt;&lt;br /&gt;
a)&lt;br /&gt;
Fázisfordító erősítőt csinálsz, és az alapkapcsolás mind2 ellenállását helyettesíted 2 db ellenállással,&lt;br /&gt;
és így &amp;lt;math&amp;gt; A = -\frac{2R}{2R}= -1 &amp;lt;/math&amp;gt;-et kapsz.&lt;br /&gt;
b)&lt;br /&gt;
A feladatmegoldón az egyik erősítős példánál pont ennyi volt az erősítés, és szintén 4 egyforma ellenállás volt.&lt;br /&gt;
Emlékeztetőül: fázist nem fordító erősítő kell, a visszacsatolásban az ellenállások vmi ilyesmi elrendezésével:&lt;br /&gt;
 _ _&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
c)&lt;br /&gt;
Szintén fázisfordító erősítős megoldás, csak most a visszacsatoló ágba 3 ellenállást teszel. &amp;lt;math&amp;gt; A = -\frac{3R}{R}= -3 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
d)&lt;br /&gt;
Erre már nemtom mit rajzoltam.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/PRE&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[MonostoriDenes|Delon]] - 2007.04.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Dióda és kapcsolásai==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Zener dióda és kapcsolásai==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 * Zener diódás vizsgafeladat: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 UZL= 4,7 V&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 UD= 0,7 V&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 rd elhanyagolható &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 {{InLineImageLink|Infoalap|ElEktroTipusfeladatok|2006_12_18_1.JPG}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a., U_out = ? &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
b., I = (U_in - U_ZL)/R &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[BoriszTimea|btimi]] - 2007.01.28.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Sima és Zener dióda sorosan==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 {{InLineImageLink|Infoalap|ElEktroTipusfeladatok|simazener.jpg}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;PRE&amp;gt;&lt;br /&gt;
a,&lt;br /&gt;
 5.4 V alatt  Uout = Uin&lt;br /&gt;
 5.4 V felett Uout = 5.4V&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b,&lt;br /&gt;
 I = U/R = (Uin - Ud - Uzl) / R&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 0.1 = (Uin - 4.7 - 0.7) / 200&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 Uin = 25.4 V&lt;br /&gt;
&amp;lt;/PRE&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Bipoláris tranzisztor==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;Példa (2006.06.xx)&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| %ATTACHURL%/bip_tranzisztor_dupla.png  || Az ábrán látható kapcsolás &amp;quot;duplán&amp;quot; erősít, hiszen a bemenetre csatlakozó tranzisztor kollektorárama lesz a másik tranzisztor bázisárama, tehát az eredő áramok ennek megfelelően alakulnak. &amp;lt;math&amp;gt; B&amp;#039; = \frac{I&amp;#039;_c}{I&amp;#039;_b} = \frac{BI_b + B(B+1)I_b}{I_b} = B^2 + 2B &amp;lt;/math&amp;gt;. &amp;lt;math&amp;gt;B = 100&amp;lt;/math&amp;gt; esetén &amp;lt;math&amp;gt;B&amp;#039;=10200&amp;lt;/math&amp;gt;. &lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==MOS tranzisztor==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==JFET 1.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* n vezetéses JFET: &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 {{InLineImageLink|Infoalap|ElEktroTipusfeladatok|2006_12_18_2.JPG}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PorohnavecJozsef|Ping-Win]] - 2007.01.22.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Már régen volt, de most találtam meg a vizsgán használt piszkozatomat, és aszem pont ez a feladat volt nekem is. Azért remélem jót írok (vizsgán jót írtam, csak az 5,1 k-s ellenállásra nem emléxek).&lt;br /&gt;
&amp;lt;PRE&amp;gt;&lt;br /&gt;
a)&lt;br /&gt;
Először is van a jól ismert képlet JFET-hez: &amp;lt;math&amp;gt; I_{D} = I_{DSS} (1 - \frac{U_{GS}}{V_{P}})^2 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezután a &amp;quot;lenti&amp;quot; körre: &amp;lt;math&amp;gt; 0 = U_{GS} + 2,2I_{D} &amp;lt;/math&amp;gt;  Ebből &amp;lt;math&amp;gt; U_{GS} = -2,2I_{D} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
Behelyettesítünk és számolunk (ezt hadd ne írjam végig...): &amp;lt;math&amp;gt; I_{D} = 12 (1 - \frac{2,2}{3}I_{D})^2 &amp;lt;/math&amp;gt; =&amp;gt; &amp;lt;math&amp;gt; 0 = 6,48I_{D}^2 - 18,64I_{D} + 12 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ennek két gyöke lesz:&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt; I_{D1}=1,9 mA &amp;lt;/math&amp;gt; =&amp;gt; &amp;lt;math&amp;gt; U_{GS}=-4,18 V &amp;lt;/math&amp;gt;  Ez most nekünk nem jó, mert &amp;lt;math&amp;gt; V_{p} &amp;lt;/math&amp;gt; alatt van.&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt; I_{D2}=0,98 mA &amp;lt;/math&amp;gt; =&amp;gt; &amp;lt;math&amp;gt; U_{GS}=-2,16 V &amp;lt;/math&amp;gt; Na ez lesz a jó.&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; U_{DS}&amp;lt;/math&amp;gt;-hez pedig ezt írjuk fel: &amp;lt;math&amp;gt; 12 = U_{DS} + 2,2I_{D} &amp;lt;/math&amp;gt;.  Ezt sem számolom most ki.&lt;br /&gt;
b) és c) Ezeket már csak a feladatlapra írtam fel. De innen ki tudjátok találni, az a) rész volt a neheze.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/PRE&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[MonostoriDenes|Delon]] - 2007.04.24.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==JFET 2.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
%ATTACHURL%/jfet.JPG&lt;br /&gt;
Udd=15V&lt;br /&gt;
Tranzisztor adatai: Vp=-4V, Idss=4mA&lt;br /&gt;
R=?, hogy JFET 1mA legyen?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>