Elektronika - Kedvcsináló - Laptörténet

Szikszayl: Szikszayl átnevezte a(z) Elektronika kedvcsináló lapot Elektronika - Kedvcsináló lapra átirányítás nélkül

2014-02-25T21:19:50Z

Szikszayl átnevezte a(z) Elektronika kedvcsináló lapot Elektronika - Kedvcsináló lapra átirányítás nélkül

← Régebbi változat		A lap 2014. február 25., 23:19-kori változata
(Nincs különbség)

Szikszayl, 2014. február 25., 21:19-n

2014-02-25T21:19:36Z

← Régebbi változat		A lap 2014. február 25., 23:19-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|Infoalap\|ElektronikaKedvcsinalo}}~~

	{{Vissza\|Elektronika}}		{{Vissza\|Elektronika}}


	==[[SzaMa\|SzaMa]]==		==[[SzaMa\|SzaMa]]==
10. sor:		7. sor:

	==Attis==		==Attis==
			Kerecsen Istvanne tartja, amolyan ismeretterjeszto jelleggel, hogy azert tudjuk, hogy mi folyik a szamitogep belsejeben. Tanultok tranzisztorokat, diodakat, mikroaramkoroket, meg hasonlokat. Volt szakkozepesek elonyben:). A ZH es a vizsga ket reszbol all. Van 10 kiskerdes elmeletbol, meg ket feladat, amihez csak nehany kepletet kell megtanulni, meg a Kirchoff torvenyeket kell hasznalni. Ha van egy kis erzeked a dologhoz, nem olyan veszes.
	Kerecsen Istvanne tartja, amolyan ismeretterjeszto jelleggel, hogy azert
	tudjuk, hogy mi folyik a szamitogep belsejeben. Tanultok tranzisztorokat,
	~~dioakat~~, mikroaramkoroket, meg hasonlokat. Volt szakkozepesek elonyben:). A
	ZH es a vizsga ket reszbol all. Van 10 kiskerdes elmeletbol, meg ket
	feladat, amihez csak nehany kepletet kell megtanulni, meg a Kirchoff
	torvenyeket kell hasznalni. Ha van egy kis erzeked a dologhoz, nem olyan
	veszes.

	==ismeretlen==		==ismeretlen==
			A félév legkönnyebb tárgya (szerintem). Zh meg a vizsga gyakorlatilag ugyanaz. Van egy feladat része, típuspéldák. Órán mutatnak mindenféle diffegyenlet rendszereket, de gyakorlatilag Kirchoff törvények kellenek. A zh feladatok gyakorlatilag úgy néznek ki, hogy összeadsz két számot és elosztod egy harmadikkal. Az elmélet része a zh/vizsga-nak egy teszt. Nincs mese, meg kell tanulni. Nem olyan vészes.
	A félév legkönnyebb tárgya (szerintem). Zh meg a vizsga gyakorlatilag
	ugyanaz. Van egy feladat része, típuspéldák. Órán mutatnak mindenféle
	diffegyenlet rendszereket, de gyakorlatilag Kirchoff törvények kellenek. A
	zh feladatok gyakorlatilag úgy néznek ki, hogy összeadsz két számot és
	elosztod egy harmadikkal.
	Az elmélet része a zh/vizsga-nak egy teszt. Nincs mese, meg kell
	tanulni. Nem olyan vészes.

	-- [[SzaMa\|SzaMa]] - 2005.05.23.<br>		-- [[SzaMa\|SzaMa]] - 2005.05.23.<br>
	-- [[PallosPeter\|Peti]] - 2006.01.15.		-- [[PallosPeter\|Peti]] - 2006.01.15.


	[[Category:Infoalap]]		[[Category:Infoalap]]

Hryghr, 2014. február 15., 14:41-n

2014-02-15T14:41:21Z

← Régebbi változat		A lap 2014. február 15., 16:41-kori változata
1. sor:		1. sor:
	{{GlobalTemplate\|Infoalap\|ElektronikaKedvcsinalo}}		{{GlobalTemplate\|Infoalap\|ElektronikaKedvcsinalo}}

	~~[[ElEktro~~\|~~vissza]]~~		{{Vissza\|Elektronika}}

	~~----~~

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|ElektronikaKedvcsinalo}} vissza ---- ==SzaMa== Érdekes tárgy (hozzám hasonló gimiseknek), végre elmondják, hog…”

2012-10-21T19:55:36Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|ElektronikaKedvcsinalo}} vissza ---- ==SzaMa== Érdekes tárgy (hozzám hasonló gimiseknek), végre elmondják, hog…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|ElektronikaKedvcsinalo}}

[[ElEktro|vissza]]

----

==[[SzaMa|SzaMa]]==
Érdekes tárgy (hozzám hasonló gimiseknek), végre elmondják, hogy mi az a tranzisztor, meg hogy a digitből használt alkatrészek hogy épülnek fel. Az előadások meg a slideok nem a legkiválóbbak, de főleg a végefelé van pár olyan óra, ami a Delta egy adásához hasonlít - ezekre érdemes beülni, bár nem kérik számon. <br/>
Az anyag nagyon lájtos a villanyosokéhoz képest (2000 előtt az infósok is 3 félévben tanulák!), de ez nem azt jelenti, hogy könnyen fog menni. A mi vizsgánk az ő beugrójuknak felel meg. A zh előtti órára érdemes bemenni, amolyan "csodakonzit" tart Ress, ami hasznosabb, mint az egész félév. <br/>
Mindenképp érdemes rágyúrni az elővizsgára.

==Attis==

Kerecsen Istvanne tartja, amolyan ismeretterjeszto jelleggel, hogy azert
tudjuk, hogy mi folyik a szamitogep belsejeben. Tanultok tranzisztorokat,
dioakat, mikroaramkoroket, meg hasonlokat. Volt szakkozepesek elonyben:). A
ZH es a vizsga ket reszbol all. Van 10 kiskerdes elmeletbol, meg ket
feladat, amihez csak nehany kepletet kell megtanulni, meg a Kirchoff
torvenyeket kell hasznalni. Ha van egy kis erzeked a dologhoz, nem olyan
veszes.

==ismeretlen==

A félév legkönnyebb tárgya (szerintem). Zh meg a vizsga gyakorlatilag
ugyanaz. Van egy feladat része, típuspéldák. Órán mutatnak mindenféle
diffegyenlet rendszereket, de gyakorlatilag Kirchoff törvények kellenek. A
zh feladatok gyakorlatilag úgy néznek ki, hogy összeadsz két számot és
elosztod egy harmadikkal.
Az elmélet része a zh/vizsga-nak egy teszt. Nincs mese, meg kell
tanulni. Nem olyan vészes.

-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.05.23.<br>
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.01.15.

[[Category:Infoalap]]