Digitális technika 1 - HT partíciók - Laptörténet

Szikszayl, 2014. március 13., 13:57-n

2014-03-13T13:57:24Z

← Régebbi változat		A lap 2014. március 13., 15:57-kori változata
149. sor:		149. sor:
	\|}		\|}

	[[~~Category~~:~~Villanyalap~~]]		[[Kategória:Villamosmérnök]]

David14: /* 3. feladat: */

2014-01-19T04:08:21Z

3. feladat:

← Régebbi változat		A lap 2014. január 19., 06:08-kori változata
113. sor:		113. sor:
	:Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.		:Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.

	=== 3. ~~feladat~~: ===		=== 3. Feladat: ===

	*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:		*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:

David14, 2014. január 19., 04:08-n

2014-01-19T04:08:01Z

← Régebbi változat		A lap 2014. január 19., 06:08-kori változata
1. sor:		1. sor:
	Ezen az oldalon a [[Digitális technika 1]] című tárgyhoz kapcsolódó, HT partíciókkal kapcsolatos ~~példák vannak~~ összegyűjtve.		{{vissza\|Digitális technika 1}}

			Ezen az oldalon a [[Digitális technika 1]] című tárgyhoz kapcsolódó, HT partíciókkal kapcsolatos néhány példa van összegyűjtve és kidolgozva.

	'''''Bővítsétek és szerkesszétek!'''''		'''''Bővítsétek és szerkesszétek!'''''

	__TOC__		<div class="noautonum">__TOC__</div>

	~~== HT partíciók - első példa ==~~		== Feladatkitűzés: ==

	=== Feladatkitűzés: ===

	Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája		Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
48. sor:		48. sor:
	# Töltse ki a kódolt állapottáblát		# Töltse ki a kódolt állapottáblát

	=== Megoldás: ===		== Megoldás: ==

	==== 1. Feladat: ====		=== 1. Feladat: ===

	*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van		*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
	**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>		**Minden állapot külön blokkban, azaz esetünkben: <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
	**Minden állapot egy blokkban: ~~esetünkben~~ <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />		**Minden állapot egy blokkban, esetünkben: <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
	*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:		*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
	*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)		*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
67. sor:		67. sor:
	#Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.		#Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.

	==== 2. Feladat: ====		=== 2. Feladat: ===

	*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>.		*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> \left(2^2 = 4\right) </math>.
	*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma		*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
	*Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:		*Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
	{\|class="wikitable"		:{\|class="wikitable"
	! width="25%"\|'''HT'''		! width="25%"\|'''HT'''
	! width="10%"\|'''B'''		! width="10%"\|'''B'''
88. sor:		88. sor:
	\| style="text-align:center"\|3		\| style="text-align:center"\|3
	\|}		\|}
	Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.		:Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
	*Kódolás:		*Kódolás:
	{\|class="wikitable"		:{\|class="wikitable"
	! width="50%"\|		! width="50%"\|
	! width="25%"\|'''y1'''		! width="25%"\|'''y1'''
111. sor:		111. sor:
	\| style="text-align:center"\|1		\| style="text-align:center"\|1
	\|}		\|}
	Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.		:Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.

	==== 3. feladat: ====		=== 3. feladat: ===

	*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:		*Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat:

	{\|class="wikitable"		:{\|class="wikitable"
	! width="25%"\|'''y \ X1X2'''		! width="25%"\|'''y \ X1X2'''
	! width="10%"\|'''00'''		! width="10%"\|'''00'''

David14: /* 2. Feladat: */

2013-01-29T22:56:56Z

2. Feladat:

← Régebbi változat		A lap 2013. január 30., 00:56-kori változata
91. sor:		91. sor:
	*Kódolás:		*Kódolás:
	{\|class="wikitable"		{\|class="wikitable"
	! width="5%"\|		! width="50%"\|
	! width="6%"\|'''y1'''		! width="25%"\|'''y1'''
	! width="6%"\|'''y2'''		! width="25%"\|'''y2'''
	\|-		\|-
	! '''A'''		! '''A'''

David14, 2013. január 25., 15:02-n

2013-01-25T15:02:16Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 17:02-kori változata
1. sor:		1. sor:
	== HT partíciók - ~~egy példán keresztül~~ ==		Ezen az oldalon a [[Digitális technika 1]] című tárgyhoz kapcsolódó, HT partíciókkal kapcsolatos példák vannak összegyűjtve.

			'''''Bővítsétek és szerkesszétek!'''''

			__TOC__

			== HT partíciók - első példa ==

	=== Feladatkitűzés: ===		=== Feladatkitűzés: ===

David14, 2013. január 25., 14:58-n

2013-01-25T14:58:31Z

@@ 44. sor: / 44. sor: @@
 === Megoldás: ===
 ==== 1. Feladat: ====
 *A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
 **Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
@@ 59. sor: / 60. sor: @@
 *#**CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
 *#*Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
 ==== 2. Feladat: ====
 *Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>.
 *Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil	 \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
@@ 78. sor: / 81. sor: @@
 | style="text-align:center"|3
 | style="text-align:center"|3
-|} Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
+|}
 *Kódolás:
-		  |* *||*y1*||*y2*
+{|class="wikitable"
 |}
-		  |*A*||0||0
+Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
 |}
 [[Category:Villanyalap]]

David14, 2013. január 25., 14:50-n

2013-01-25T14:50:11Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 16:50-kori változata
44. sor:		44. sor:
	=== Megoldás: ===		=== Megoldás: ===

	~~# '''~~Feladat:~~'''~~		==== 1. Feladat: ====
	#*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van		*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
	#**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>		**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
	#**Minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />		**Minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
	#*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:		*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
	#*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)		*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
	##AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.		#AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
	#*#Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)		*#Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
	##AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.		#AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
	#*#Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)		*#Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
	##BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:		#BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
	##*BC egy csoportba tartozik -> OK		#*BC egy csoportba tartozik -> OK
	##*BD is egy csoportba tartozik -> OK		#*BD is egy csoportba tartozik -> OK
	##*CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK		#*CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
	##Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.		#Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
	2.		==== 2. Feladat: ====
	Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).		*Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk <math> (2^2 = 4) </math>.
	Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. A az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, B pedig a blokkok száma		*Azt, hogy egy adott HT partíció szerinti kódoláshoz hány szekunder változóra van szükség, a következő összefüggés határozza meg: <math> p = \lceil\log_{2}B\rceil + \lceil\log_{2}A\rceil </math>, ahol <math>\lceil \rceil</math> jelölés az értéknek a legközelebbi egész számra történő felkerekítésére utal. '''A''' az egy blokkban előforduló állapotok legnagyobb száma, '''B''' pedig a blokkok száma
	Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:		*Nézzük meg p értékét a nem triviális partícióinkra:
	\|HT\|\|B\|\|A\|\|p		{\|class="wikitable"
	\|}		! width="25%"\|'''HT'''
	\|<math>\prod_{3}</math>\|\|2\|\|2\|\|2		! width="10%"\|'''B'''
	\|}		! width="10%"\|'''A'''
	\|<math>\prod_{4}</math>\|\|2\|\|3\|\|3		! width="10%"\|'''p'''
	\|}		\|-
	Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.		! '''<math>\prod_{3}</math>'''
	~~kódolás~~:		\| style="text-align:center"\|2
			\| style="text-align:center"\|2
			\| style="text-align:center"\|2
			\|-
			! '''<math>\prod_{4}</math>'''
			\| style="text-align:center"\|2
			\| style="text-align:center"\|3
			\| style="text-align:center"\|3
			\|} Tehát <math>\prod_{3}</math> minimális.
			*Kódolás:
	\|* \|\|y1\|\|y2*		\|* \|\|y1\|\|y2*
	\|}		\|}

David14: /* HT partíciók - egy példán keresztül */

2013-01-25T13:44:40Z

HT partíciók - egy példán keresztül

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 15:44-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája		Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája

	{\| ~~border~~="1"		{\|class="wikitable"
	\|y \ X1X2 \|\| '''00''' \|\| '''01''' \|\| '''11''' \|\| '''10'''		! width="25%"\|'''y \ X1X2'''
			! width="10%"\|'''00'''
			! width="10%"\|'''01'''
			! width="10%"\|'''11'''
			! width="10%"\|'''10'''
	\|-		\|-
	\| A \|\| C 1 \|\| C 1 \|\| A 1 \|\| D 1		! '''A'''
			\| style="text-align:center"\|C 1
			\| style="text-align:center"\|C 1
			\| style="text-align:center"\|A 1
			\| style="text-align:center"\|D 1
	\|-		\|-
	\| B \|\| B 1 \|\| A 1 \|\| A 1 \|\| C 1		! '''B'''
			\| style="text-align:center"\|B 1
			\| style="text-align:center"\|A 1
			\| style="text-align:center"\|A 1
			\| style="text-align:center"\|C 1
	\|-		\|-
	\| C \|\| C 0 \|\| A 0 \|\| A 0 \|\| B 0		! '''C'''
			\| style="text-align:center"\|C 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|B 0
	\|-		\|-
	\| D \|\| D 0 \|\| A 0 \|\| A 0 \|\| C 0		! '''D'''
			\| style="text-align:center"\|D 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|C 0
	\|}		\|}

David14, 2013. január 25., 13:30-n

2013-01-25T13:30:03Z

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 15:30-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~-- [[GyurjanIstvan\|ANewsEE]] - 2008.12.03.~~		== HT partíciók - egy példán keresztül ==
	==HT partíciók - egy példán keresztül==
			=== Feladatkitűzés: ===

	Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája		Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája
20. sor:		21. sor:
	# Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!		# Kódolja a hálózatot a minimális számú szekunder változót igénylő triviálistól eltérő partícióval, és jelölje meg, hogy melyik változó lesz önfüggő!
	# Töltse ki a kódolt állapottáblát		# Töltse ki a kódolt állapottáblát
	====Megoldás====
	1.		=== Megoldás: ===
	A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
	~~minden~~ állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>		# '''Feladat:'''
	~~minden~~ állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />		#*A triviális HT partíciók: 2 ilyen van
	Keressünk 2 triviálistól eltérőt:		#**Minden állapot külön blokkban: azaz esetünkben <math> \prod_{1} (A)(B)(C)(D) </math>
	~~vizsgáljuk~~ meg például a következő partíciót: (AB)(CD)		#**Minden állapot egy blokkban: esetünkben <math> \prod_{2} (ABCD) </math><br />
	AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba - hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD -, így (AB)(CD) nem HT partíció.		#*Keressünk 2 triviálistól eltérőt:
	~~vizsgáljuk~~ meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)		#*#Vizsgáljuk meg például a következő partíciót: (AB)(CD)
	AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.		##AB egy csoportba tartozásának feltétele: BC, AC, DC egy csoportba tartozása. Mivel ezek nem tartoznak azonos csoportba (hiszen a mostani 2 csoportunk AB és CD), így (AB)(CD) nem HT partíció.
	az algoritmus tehát, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)		#*#Vizsgáljuk meg ezután a következő partíciót: (AC)(BD)
	BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:		##AC egy csoportba tartozásának feltétele BD egy csoportba tartozása, BD pedig egy csoportba tartozik. Tehát <math> \prod_{3} (AC)(BD) </math> HT partíció.
	BC egy csoportba tartozik -> OK		#*#Az algoritmus tehát az, hogy minden lehetséges csoportosításra megvizsgáljuk, hogy az HT partíció-e. Most azonban csak 2-t kell keresnünk. Jelen esetben például jó lesz a következő csoportosítás: (BCD)(A)
	BD is egy csoportba tartozik -> OK		##BCD egy csoportba tartozik, ha a benne lévő állapotok közül bármelyik 2 egy csoportba tartozik. Vegyük sorba:
	CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz. -> OK		##*BC egy csoportba tartozik -> OK
	Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.		##*BD is egy csoportba tartozik -> OK
			##*CD egy csoportba tartozik, ha BC egy csoportba tartozik, ami igaz -> OK
			##Láthatjuk, hogy BC, BD, CD mind a BCD csoportba vannak, tehát <math> \prod_{4} (BCD)(A) </math> is HT partíció.
	2.		2.
	Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).		Mivel 4 állapotunk van, ezért minimum 2 szekunder változóra van szükségünk(<math> 2^2 = 4 </math>).
58. sor:		61. sor:
	\|D\|\|1\|\|1		\|D\|\|1\|\|1
	\|}		\|}
	Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját(ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.		Így Y1 lesz önfüggő, azaz <math>Y1={f}(X1,X2,y1)</math> és <math>Y2={f}(X1,X2,y1,y2)</math>. Ami jól látszik, ha felrajzoljuk Y1 és Y2 Karnaugh tábláját (ügyelve a peremezésre) és abból felírjuk a logikai függvényüket.
	Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.		Ezek után a kódolt állapottábla kitöltése gyerekjáték, csak be kell másolni az állapotok betűi helyére a nekik megfelelő kódokat.
	\|y1y2 \ X1X2 \|\| '''00''' \|\| '''01''' \|\| '''11''' \|\| '''10'''		\|y1y2 \ X1X2 \|\| '''00''' \|\| '''01''' \|\| '''11''' \|\| '''10'''

David14: David14 átnevezte a(z) Htpart lapot a következő névre: Digitális technika 1 - HT partíciók: Pontos cím

2013-01-25T13:06:27Z

David14 átnevezte a(z) Htpart lapot a következő névre: Digitális technika 1 - HT partíciók: Pontos cím

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 15:06-kori változata
(Nincs különbség)

← Régebbi változat		A lap 2013. január 25., 15:44-kori változata
5. sor:		5. sor:
	Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája		Adott egy '''szinkron''' sorrendi hálózat állapottáblája

	{\| ~~border~~="1"		{\|class="wikitable"
	\|y \ X1X2 \|\| '''00''' \|\| '''01''' \|\| '''11''' \|\| '''10'''		! width="25%"\|'''y \ X1X2'''
			! width="10%"\|'''00'''
			! width="10%"\|'''01'''
			! width="10%"\|'''11'''
			! width="10%"\|'''10'''
	\|-		\|-
	\| A \|\| C 1 \|\| C 1 \|\| A 1 \|\| D 1		! '''A'''
			\| style="text-align:center"\|C 1
			\| style="text-align:center"\|C 1
			\| style="text-align:center"\|A 1
			\| style="text-align:center"\|D 1
	\|-		\|-
	\| B \|\| B 1 \|\| A 1 \|\| A 1 \|\| C 1		! '''B'''
			\| style="text-align:center"\|B 1
			\| style="text-align:center"\|A 1
			\| style="text-align:center"\|A 1
			\| style="text-align:center"\|C 1
	\|-		\|-
	\| C \|\| C 0 \|\| A 0 \|\| A 0 \|\| B 0		! '''C'''
			\| style="text-align:center"\|C 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|B 0
	\|-		\|-
	\| D \|\| D 0 \|\| A 0 \|\| A 0 \|\| C 0		! '''D'''
			\| style="text-align:center"\|D 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|A 0
			\| style="text-align:center"\|C 0
	\|}		\|}