https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=Diagnosztika_szimul%C3%A1torokkal_ZH 2026-05-17T02:14:43Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Diagnosztika_szimul%C3%A1torokkal_ZH&diff=193040&oldid=prev 2017-12-05T23:37:16Z

<p>A lap tartalmának cseréje erre: ZH-szimulátor (kvíz): * <a href="/Diagnosztika_szimul%C3%A1torokkal_ZH_-_k%C3%B6nnyebb_k%C3%A9rd%C3%A9sek" title="Diagnosztika szimulátorokkal ZH - könnyebb kérdések">Diagnosztika szimulátorokkal ZH - 1. rész (könnyebb kérdések)</a> * Diag…</p> <a href="https://vik.wiki/index.php?title=Diagnosztika_szimul%C3%A1torokkal_ZH&amp;diff=193040&amp;oldid=193034">Változtatások megtekintése</a>

Kurdi Bogdán Szabolcs https://vik.wiki/index.php?title=Diagnosztika_szimul%C3%A1torokkal_ZH&diff=193034&oldid=prev 2017-12-05T22:51:49Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal |cím=Diagnosztika szimulátorokkal}} == 28) A Cronbach-féle alfa (α) a rel(X) egyik közelítése, amely a következő kifejezéssel adható meg: == {{…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{Kvízoldal |cím=Diagnosztika szimulátorokkal}}<br /> <br /> == 28) A Cronbach-féle alfa (α) a rel(X) egyik közelítése, amely a következő kifejezéssel adható meg: ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # α = (k^2 *cov / var) / ((1+k^2-1)*cov/var), ahol k a tételek száma a skálában, cov a tételek közötti átlagos páronkénti kovariancia, var pedig a tételek átlagos varianciája.<br /> # α = k*cov/var/(1+(k-1)*cov/var), ahol k a mintában szereplő személyek száma, cov a tételek közötti átlagos páronkénti kovariancia, var pedig a tételek mint változók (var=variable) száma.<br /> # α = k*r / (1+(k-1)*r), ahol k a tételek száma a skálában, r pedig a tételek közötti átlagos korrelációs együttható (feltéve, hogy a tételeket egységnyi standard deviációjúakra standardizáltuk).<br /> # α = korr2(X, t), ahol X a skála megfigyelt értéke, t pedig az idő.<br /> <br /> == 29) A Cronbach-féle alfa értéke egyébként azonos körülmények között annál nagyobb, minél ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # nagyobb a teszt érvényessége.<br /> # kevesebb tételből áll a skála.<br /> # kisebb a skála megbízhatósága.<br /> # nagyobb a tételek száma.<br /> <br /> == 30) A Cronbach-féle alfa ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # sohasem érheti el a 0,7 értéket, ha a tételek közötti átlagos korreláció csak 0,2.<br /> # még alacsony, de szignifikáns tételek közötti korrelációk esetén is elérheti a 0,7 értéket.<br /> # a skálába nem illő tételek kihagyásával minden esetben javítható.<br /> # a skálába nem illő tételek kihagyásával akkor javítható, ha a skála nem túlságosan hosszú.<br /> <br /> == 31) A single measure ICC (Intraclass Correlation Coefficient) a rel(X) egy másik közelítése, amely egy korrelációs együttható jellegű leíró statisztika annak jellemzésére, hogy ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # valamely objektumok ugyanazon tulajdonságáról/mennyiségéről egy rögzített egységes skálán adatot szolgáltató különböző személyek adatai időben mennyire stabilak.<br /> # valamely objektumok különböző jellemzőiről adatot szolgáltató személyek csoportjának az adatai mennyire különböznek a személyek között.<br /> # valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport egy tipikus tagja adatainak milyen a megbízhatósága.<br /> # valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport átlagolt adatainak milyen a megbízhatósága.<br /> <br /> == 32) Az average measure ICC (Intraclass Correlation Coefficient) a rel(X) egy ismét másik közelítése, amely egy korrelációs együttható jellegű leíró statisztika annak jellemzésére, hogy ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # valamely objektumok ugyanazon tulajdonságáról/mennyiségéről egy rögzített egységes skálán adatot szolgáltató különböző személyek adatai időben mennyire stabilak.<br /> # valamely objektumok különböző jellemzőiről adatot szolgáltató személyek csoportjának az adatai mennyire különböznek a személyek között.<br /> # valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport egy tipikus tagja adatainak milyen a megbízhatósága.<br /> # valamely objektumok ugyanazon jellemzőjéről egy rögzített egységes skálán adatokat szolgáltató közreműködői csoport átlagolt adatainak milyen a megbízhatósága.<br /> <br /> == 33) Egy ICC és ICCSB elemzésekben alkalmazott adatcsoport ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # valamennyi közreműködő ugyanazon objektumra vonatkozó adatainak az összessége.<br /> # valamennyi közreműködő valamennyi objektumra vonatkozó összes adata.<br /> # valamennyi közreműködő valamennyi objektumra vonatkozó összes adatának az átlaga.<br /> # egy adott közreműködő valamennyi objektumra vonatkozó összes adata.<br /> <br /> == 34) Ha az ICCSB mérőszám alapján egy mindössze k=2 számú közreműködő adatain alapuló megbízhatósági elemzésben csak a konzisztencia teljesül tökéletesen, akkor ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a Pearson-féle korrelációs együttható, az ICCSB(consistency) és az ICCSB(agreement) értéke mind biztosan 1.<br /> # a Pearson-féle korrelációs együttható és az ICCSB(consistency) értéke biztosan 1, de az ICCSB(agreement) értéke egynél kisebb.<br /> # a Pearson-féle korrelációs együttható, az ICCSB(consistency) és az ICCSB(agreement) értéke mind biztosan kisebb egynél.<br /> # a Pearson-féle korrelációs együttható, az ICCSB(consistency) és az ICCSB(agreement) értéke mind biztosan nagyobb egynél.<br /> <br /> == 35) Egy skála érvényességének ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # feltétele, hogy a szimuláció dinamikus legyen.<br /> # magasnak kell lenni ahhoz, hogy a megbízhatósága alacsony legyen.<br /> # nem kell feltétlenül magasnak lenni ahhoz, hogy a skálát jól tudjuk használni.<br /> # elengedhetetlen feltétele a legalább minimálisan elfogadható megbízhatósága.<br /> <br /> == 36) Egy skála kritérium érvényessége (criterion validity) ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # azt fejezi ki, hogy az alany számára mennyire világos, hogy az adott feladat mit mér.<br /> # az adott skála-értékek és a választott kritérium értékei közötti kapcsolat erősségével jellemezhető.<br /> # azt fejezi ki, hogy az adott skála mennyire konzisztens módon mér.<br /> # azonos az ún. konstruktum érvényességgel (construction validity).<br /> <br /> == 37) Az érvényesség alkalmasságvizsgáló munkaszimulátorok esetében ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # azonos az ún. konstruktum érvényességgel (construction validity).<br /> # nem értelmezhető.<br /> # annak a mértéke, hogy az adott konkrét körülmények között (azaz a szimulált és a valódi feladat konkrét jellemzői mellett) milyen szoros a prediktor és a beválási kritérium változók közötti kapcsolat.<br /> # az ún. készség-átvitel (készség-transzfer, skill-transfer) mértéke.<br /> <br /> == 38) Az érvényesség gyakorló munkaszimulátorok esetében ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # azonos az ún. konstruktum érvényességgel (construction validity).<br /> # nem értelmezhető.<br /> # annak a mértéke, hogy az adott konkrét körülmények között (azaz a szimulált és a valódi feladat konkrét jellemzői mellett) milyen szoros a prediktor és a beválási kritérium változók közötti kapcsolat.<br /> # az ún. készség-átvitel (készség-transzfer, skill-transfer) mértéke.<br /> <br /> == 39) Kutatási célú munkaszimulátorok alkalmazása esetében ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a vizsgálatok célja mindig a tesztalanyok alkalmasságának a vizsgálata.<br /> # a vizsgálatok célja mindig a tesztalanyok gyakoroltatása.<br /> # nem feltétlenül a személyeket vizsgálják, a kérdésfeltevéstől függően a személyek maguk is a mérőeszközhöz tartozhatnak.<br /> # az ún. készség-átvitel (skill-transfer) mértékének a meghatározása a cél.<br /> <br /> == 40) A Baltimore Therapeutic Equipment (BTE) Work Simulator ismertetett esettanulmányában a vizsgálatok célja ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a tesztalanyok gyakoroltatása volt.<br /> # a tesztalanyok fejlesztése volt.<br /> # a megbízhatóság és az érvényesség vizsgálata volt az adott konkrét szimulációs körülmények között.<br /> # a mért fiziológiai jellemzők személyenkénti alakulásának az értelmezése volt.<br /> <br /> == 41) A Baltimore Therapeutic Equipment (BTE) Work Simulator ismertetett esettanulmányában ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # az érvényességet az első és a második vizsgálati alkalommal mért fiziológiai és szubjektív jellemzők korrelációs együtthatóival jellemezték.<br /> # a megbízhatóságot az első és a második vizsgálati alkalommal mért fiziológiai és szubjektív jellemzők korrelációs együtthatóival jellemezték.<br /> # a megbízhatóságot a valós és a szimulált vizsgálati helyzetben mért fiziológiai és szubjektív jellemzők korrelációs együtthatóival jellemezték.<br /> # a cél a vizsgálatban részt vett személyek fizikai állóképességének a felmérése volt a cél.<br /> <br /> == 42) Az INTERFACE szoftver-ergonómiai kutató munkaszimulátor alkalmazásakor a cél ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> # a vizsgált szoftver termékek használhatóságának a vizsgálata.<br /> # a tesztalanyok fejlesztése.<br /> # a megbízhatóság és az érvényesség vizsgálata az adott konkrét szimulációs körülmények között.<br /> # a mért fiziológiai jellemzők személyenkénti eltéréseinek az értelmezése.<br /> <br /> == 43) Az ALADIN világítástechnikai kutató munkaszimulátor alkalmazásakor a cél ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # a megbízhatóság és az érvényesség vizsgálata az adott konkrét szimulációs körülmények között.<br /> # a mért fiziológiai jellemzők személyenkénti eltéréseinek az értelmezése.<br /> # a vizsgált világítástechnikai megoldások felhasználókra gyakorolt hatásának a vizsgálata.<br /> # a tesztalanyok fejlesztése.<br /> <br /> == 44) Az előrejelző változók (prediktorok) a személyek olyan jellemzői, amelyek ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # értékét csak a tényleges munkavégzés során – a munkába állítást követően, utólag – állapíthatjuk meg.<br /> # minden esetben fiziológiai jellemzők.<br /> # alapján bizonyos valószínűséggel bejósolható, hogy ezen személyek meg fognak-e felelni egy adott beválási kritériumnak.<br /> # segítségével nyomon követhető a tesztalanyok fejlődése.<br /> <br /> == 45) A beválási kritérium-változók (kritériumok) a személyek olyan jellemzői, amelyek ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # értékét csak munkaszimulátorok segítségével állapíthatjuk meg.<br /> # minden esetben fiziológiai jellemzők.<br /> # alapján bejósolható, hogy ezen személyek milyen valószínűséggel fognak beválni egy adott munkakörben.<br /> # meghatározott értékei szükségesek ahhoz, hogy egy adott munkakört sikeresen betöltsenek.<br /> <br /> == 46) A munkaszimulátorok az ún. „munkaminta-tesztek” (work-sample tests) egyik osztályát alkotják, mivel ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # a személyt egy tetszőleges munkafeladat megoldása közben vizsgálják.<br /> # fiziológiai jellemzőket mérnek.<br /> # személyiség-jellemzőket mérnek.<br /> # a személyt a betöltendő vagy vizsgálandó munkakörből vett (leegyszerűsített és lerövidített, de mégis realisztikusan szimulált) feladat megoldása közben vizsgálják.<br /> <br /> == 47) Az ún. „pályaprofílok” („pályatükrök”) ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # az adott munkatevékenységről való szubjektív vélekedéseket tükrözik.<br /> # a fiziológiai jellemzők alakulását tükrözik.<br /> # közvetlen vagy közvetett módon tartalmazzák az adott munkakörben való beválás kritériumait.<br /> # a személyt a betöltendő vagy vizsgálandó munkakörből vett feladat megoldása közben vizsgálják.<br /> <br /> == 48) Az alkalmasságvizsgálatok kontextusában az előrejelzés egyik lehetséges kimenetele az ún. FN (False Negative) eset, amely azt jelenti, hogy az adott munkakörre ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> # nem vettünk fel olyanokat, akik tényleg nem váltak volna be.<br /> # olyanokat vettünk fel, akik tényleg beválnak.<br /> # nem vettünk fel olyanokat, akik pedig beváltak volna.<br /> # olyanokat vettünk fel, akik nem válnak be.<br /> <br /> == 49) Az alkalmasságvizsgálatok kontextusában az ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> # FN (False Negative) és TN (True Negative) esetek hibák, az FP (False Positive) és TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.<br /> # FN (False Negative), a TN (True Negative) és az FP (False Positive) esetek hibák, a TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.<br /> # FN (False Negative) esetek hibák, az FP (False Positive), a TN (True Negative) és a TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.<br /> # FN (False Negative) és az FP (False Positive) esetek hibák, a TN (True Negative) és a TP (True Positive) esetek pedig helyes találatok.<br /> <br /> == 50) Ha egyetlen beválási kritérium-változó értékére nagyobb számú előrejelző (prediktor) változóból következtethetünk, akkor az a legcélszerűbb eljárás, hogy ==<br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> # a kritérium-változót valamennyi előrejelző változóval külön-külön korreláltatjuk, majd pedig átlagoljuk a korrelációs együtthatók értékeit.<br /> # a prediktorok és a kritérium-változó kapcsolatát alkalmas tanuló algoritmusok (pl. logisztikus regresszió vagy mesterséges neurális hálók) segítségével modellezzük és az így felépített modell alapján az új esetekre a prediktorok alapján becsüljük a kritérium-változó értékét.<br /> # a kritérium-változót valamennyi előrejelző változó átlagával korreláltatjuk, és az így kapott egyetlen korrelációs együttható értékét tekintjük az előrejelző módszer érvényességének.<br /> # a kritérium-változó kapcsolatát az egyes előrejelző változókkal külön-külön grafikusan ábrázoljuk, a kritérium-változó vágási szintje alapján minden egyes grafikonon meghatározzuk az adott prediktor vágási szintjét, majd pedig képezzük azok átlagát.<br /> <br /> ---- &lt;!-- Ez a sor jelöli, hogy vége a kvízkérdéseknek. --&gt;</div>

Kurdi Bogdán Szabolcs