Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz - Laptörténet

Magyar Tamás: Visszavontam Magyar Tamás (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 194083)

2018-06-01T12:47:41Z

Visszavontam Magyar Tamás (vita | szerkesztései) szerkesztését (oldid: 194083)

Változtatások megtekintése

Magyar Tamás: Eltávolította a lap teljes tartalmát

2018-06-01T12:44:59Z

Eltávolította a lap teljes tartalmát

Változtatások megtekintése

Demeter Deli Kristóf, 2017. április 11., 11:53-n

2017-04-11T11:53:09Z

← Régebbi változat		A lap 2017. április 11., 13:53-kori változata
288. sor:		288. sor:
	== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==		== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==

	{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}		{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
	# -sal körülbelül megegyezik.		# -sal körülbelül megegyezik.
	# -t jelentősen meghaladja.		# -t jelentősen meghaladja.
304. sor:		304. sor:
	== Egy pénzügyi döntésnél ... ==		== Egy pénzügyi döntésnél ... ==

	{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}		{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
	# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.		# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.
	# a lehetséges kimenetek sosem ismertek.		# a lehetséges kimenetek sosem ismertek.

Erdélyi Dávid, 2016. április 6., 01:19-n

2016-04-06T01:19:18Z

Változtatások megtekintése

Erdélyi Dávid, 2016. április 6., 00:09-n

2016-04-06T00:09:09Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 6., 02:09-kori változata
213. sor:		213. sor:
	# <math>+{S^2 \over 2}</math>		# <math>+{S^2 \over 2}</math>
	# <math>-{S^2 \over 2}</math>		# <math>-{S^2 \over 2}</math>

			== A reál kamatláb ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# pontosan a nominál kamatláb és az infláció különbsége.
			# pontosan a nominál kamatláb és az infláció összege.
			# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció összege.
			# jó közelítéssel a nominál kamatláb és az infláció különbsége.

			== A kiemelkedően nagy volumenű (top 10%) ajánlatok által okozott árelmozdulás az átlagos árelmozdulás ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# -sal körülbelül megegyezik.
			# -t jelentősen meghaladja.
			# -hoz képest jelentősen alacsonyabb.
			# -nál jelentősen nagyobb és kisebb is lehet, de csak nagyon ritkán van az átlagoshoz közel.

			== Bizonytalan pénzügyi helyzet az, amikor ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# a kimenetek ismertek, de azok valószínűségei nem.
			# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
			# mind a kimenetek, mind azok valószínűségei ismertek.
			# a kimenetek nem ismertek, de azok valószínűségei igen.

			== Egy pénzügyi döntésnél ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# még ha ismertek is a kimenetek, ezek valószínűségeit nehéz becsülni, hiszen a jövőbeli viselkedés és a múltbeli viselkedés között semmi sem biztosítja a kapcsolatot.
			# a lehetséges kimenetek sosem ismertek.
			# mindig kockázatos helyzettel állunk szemben, melyet - jobb híján - bizonytalan helyzetként modellezünk.
			# a kimenetek mindig ismertek, a valószínűségek pedig a múltbéli adatokból jól becsülhetők.

			== A közömbösségi görbéket a ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
			# a szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
			# a béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
			# a szórás - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.
			# a béta - várható hasznosság koordináta rendszerben értelmezzük.

			== A portfólió szórása a diverzifikáció hatására annál inkább csökken, ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# minél nagyobb az elemek közötti korreláció.
			# minél kevesebb elemű a portfólió.
			# minél kisebb az elemek közötti korreláció.
			# minél kockázatosabbak a portfólió elemei.

			== A közömbösségi görbéken jobb haladva ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# az egyén számára egyre kívánatosabb befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam nő.
			# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a hozam szórása nő.
			# az egyén számára egyre kevésbé kívánatos befektetések találhatóak, hiszen a várható hozam csökken.
			# egyik fenti sem igaz.

			== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# bár sok befektető van, a legnagyobbak befolyásolhatják az árakat.
			# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
			# az informáltság tökéletes.
			# tranzakciós költségek vannak, de csak ritkán jelentősek.

			== A homogén várakozások hipotézise ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# következik a teljes informáltságból.
			# azt eredményezi, hogy mindenki szerint ugyanott vannak a részvények a szórás - várató hozam koordináta rendszerben.
			# azt jelenti, hogy mindenki a piaci portfóliót tartja.
			# több a teljes informáltságnál, azt jelenti, hogy a befektetők azt információkból különböző következtetéseket vonhatnak le.

			== A Sharpe-modellben a teljes kockázat ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# diverzifikálható és egyedi kockázatra oszlik.
			# szisztematikus és piaci kockázatra oszlik.
			# egyedi és piaci kockázatra oszlik.
			# egyik fenti állítás sem helyes.

			== A tőkepiaci egyenest a ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
			# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
			# variancia - várható hozam hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
			# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
			# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.

			== A tőkepiaci egyenes a tojáshéjat ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# a hatékony portfóliónál érinti.
			# a piaci portfóliónál érinti.
			# a kockázatmentes befektetésnek megfelelő pontban érinti.
			# metszi.

			== Az értékpapírpiaci egyenest a ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# béta - szórás koordináta rendszerben értelmezzük.
			# béta - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
			# variancia - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.
			# szórás - várható hozam koordináta rendszerben értelmezzük.

			== A béták egy-egy befektetési lehetőség esetén ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# nagyon változékonyak, napról napra más értékeket mérhetünk ki.
			# teljesen állandóak és pontosan mérhetőek.
			# annyira változékonyak, hogy nem is mérhetőek.
			# bár nem állandóak, de időben stabilak, csak viszonylag lassan változnak.

Erdélyi Dávid: /* Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:…

2016-04-05T23:30:39Z

/* Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája:…

← Régebbi változat		A lap 2016. április 6., 01:30-kori változata
206. sor:		206. sor:
	# arbitrazsőrök		# arbitrazsőrök

	== Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: <math>P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}</math>, ahol I 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, S pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==		== Vegyük a kötési árra a következő egyszerű modellt: <math>P_t = P_t^* + I_t {S \over 2}</math>, ahol <math>I_t</math> változó 50% valószínűséggel +1, 50% valószínűséggel -1 értéket vesz fel, <math>S</math> pedig a bid-ask spread. Ekkor a két egymást követő hozam kovarianciája: ==

	{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}		{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
	# <math>+{S^2 \over 4}<\math>		# <math>+{S^2 \over 4}</math>
	# <math>-{S^2 \over 4}<\math>		# <math>-{S^2 \over 4}</math>
	# <math>+{S^2 \over 2}<\math>		# <math>+{S^2 \over 2}</math>
	# <math>-{S^2 \over 2}<\math>		# <math>-{S^2 \over 2}</math>

Erdélyi Dávid, 2016. április 5., 23:28-n

2016-04-05T23:28:53Z

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 # az ask ár.
 # a spread.
 # a tick.
@@ 165. sor: / 173. sor: @@
 # stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.
 # folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.

Erdélyi Dávid, 2016. április 5., 22:53-n

2016-04-05T22:53:28Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 6., 00:53-kori változata
109. sor:		109. sor:
	# a portfólió elemei szórásainak minimuma.		# a portfólió elemei szórásainak minimuma.
	# zérus.		# zérus.

			== Két k=1 korrelációjú elemből összeállított portfóliók a szórás-várható hozam koordináta rendszerben ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# a kockázatmentes befektetés és a két elem által kifeszített háromszögön belül találhatóak.
			# a két elemet összekötő szakaszon találhatóak.
			# a két elem között húzódó, az őket összekötő szakasznál magasabban lévő görbén találhatóak.
			# egyetlen pontban találhatóak, hiszen a teljesen korrelált elemek is azonos pontban vannak.

			== A Sharpe-féle modell tőkepiacra vonatkozó feltételezése, hogy ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
			# sok befektető van akik árelfogadóak.
			# az adóknak komoly hatása van a befektetők preferenciáira.
			# az informáltság nem teljesen tökéletes.
			# tranzakciós költségek vannak, de nem jelentősek.

			== Sharpe modelljében ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# kockázatmentes befektetésre van, hitelfelvételre nincs lehetőség.
			# kockázatmentes befektetésre nincs, de hitelfelvételre van lehetőség.
			# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség, de ezek kamata különbözik (a különbözet a banki haszon).
			# kockázatmentes befektetésre és hitelfelvételre is van lehetőség és ezek kamata megegyezik.

			== Sharpe modelljében ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# minden befektető azonos portfóliót tart.
			# minden befektető portfóliójának kockázatos része azonos, ez a piaci portfólió.
			# a befektetők különböző portfóliókat tarthatnak.
			# egyik fenti sem igaz.

			== Sharpe modelljében a teljes kockázat ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# nem szisztematikus és egyedi kockázatra oszlik.
			# nem diverzifikálható és piaci kockázatra oszlik.
			# szisztematikus és diverzifikálható kockázatra oszlik.
			# egyik fenti sem helyes.

			== Az értékpapírpiaci egyenesen található ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# minden hatékony portfólió.
			# a piaci portfólió.
			# az Apple részvény.
			# az a, b és c válaszok mindegyike igaz.

			== A béták ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# folyamatosan és jelentősen változnak és csak nehezen mérhetőek.
			# stabilak, de csak nehezen mérhetőek.
			# stabilak, és a múltbeli hozamokból jól mérhetőek.
			# folyamatosan és jelentősen változnak, de legalább jól mérhetőek.

Erdélyi Dávid, 2016. április 5., 22:19-n

2016-04-05T22:19:37Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 6., 00:19-kori változata
74. sor:		74. sor:
	{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}		{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
	# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.		# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
	# ~~mint~~ a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.		# mind a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.
	# a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.		# a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.
	# a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.		# a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.
89. sor:		89. sor:

	{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}		{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
	# növekedő,		# növekedő.
	# vízszintes.		# vízszintes.
	# csökkenő,		# csökkenő.
	# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.		# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.

	== Markowitz modelljének nem volt ~~feltételezée.~~ ==		== Markowitz modelljének nem volt feltételezése: ==

	{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}		{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
102. sor:		102. sor:
	# a homogén várakozások.		# a homogén várakozások.

	== A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) ~~korreláltság~~ esetén: ==		== A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltsága esetén: ==

	{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}		{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
108. sor:		108. sor:
	# a portfólió elemei szórásainak maximuma.		# a portfólió elemei szórásainak maximuma.
	# a portfólió elemei szórásainak minimuma.		# a portfólió elemei szórásainak minimuma.
	# ~~Zérus! )~~		# zérus.

Erdélyi Dávid, 2016. április 5., 17:58-n

2016-04-05T17:58:23Z

← Régebbi változat		A lap 2016. április 5., 19:58-kori változata
13. sor:		13. sor:
	# azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).		# azt az árat, amelyen eladni kíván (a piaci ajánlattal eladható mennyiséget a tőzsde szabályozza, így azt nem kell megadni).
	# az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.		# az eladni kívánt mennyiséget. Az ajánlat a könyvben már jelentévő vételi ajánlatok által meghatározott áron teljesül.

			== A tőzsdén a legmagasabb árú vételi limit ajánlat ára ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
			# a bid ár.
			# az ask ár.
			# a spread.
			# a tick.

			== A specialisták sosem felelnek ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# a piac fair működéséért.
			# egyes részvények likviditásáért (árjegyzés).
			# az átláthatóságért.
			# a részvények kibocsátásáért.

			== A határidő kötés esetén ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
			# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
			# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy az akkor érvényes piaci áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
			# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, később kialkudott mennyiséget egy fix későbbi időpontban elcserélnek.
			# az eladó és a vevő megegyeznek abban, hogy adott áron, adott árúból, adott mennyiséget egy fix későbbi időpontban a vevő megvehet (de nem kötelezően megvesz).

			== A Flash Crash-t az utólagos vizsgálat szerint beindító nagy eladási ajánlatot a következő algoritmussal hajtották végre: ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
			# Az algoritmus mindig az előző perces átlagár és forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
			# Az algoritmus mindig az előző perces forgalom alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.
			# Az algoritmus mindig az előző perces volatilitás alapján döntött a következő percben eladandó mennyiségről.

			== A bid-ask bounce jelenség lényege, hogy ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
			# az ár a középár körül ide-oda ugrál aszerint, hogy épp a vevő vagy az eladó fizet az azonnaliságért.
			# az ár növekszik, de eközben hol az ask, hol a bid oldalon történik kötés.
			# az ár csökken, de eközben hol az ask, hl a bid oldalon történik kötés.
			# a tőzsde a likviditás fenntartása érdekében 50%-50% valószínűséggel az ask és a bid oldalon szimulál.

			== A tranzakciókat teljes részletességgel tartalmazó adatsorokra jellemző ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=3\|pontozás=+}}
			# az időben egyenletes eloszlás.
			# a folytonos árak.
			# hogy a nap elején és a végén több gyakoribbak a kötések, mint a nap közepén.
			# hogy egy másodpercen belül legfeljebb egy tranzakció történik.

			== Egy vállalkozás gazdasági profitja adott évben ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# az összes bevétel, mínusz a pénzbeli kiadások.
			# tartalmazza a befektetett tőke költségét is.
			# tartalmazza a tulajdonos munkabérét.
			# egyik fenti sem igaz.

			== Kockázatos pénzügyi helyzet az, amikor ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# sem a kimenetek, sem azok valószínűségei nem ismertek.
			# mint a kimenetek, mint azok valószínűségei ismertek.
			# a kimenetek nem ismertek, de ezek valószínűségeit ismerjük.
			# a kimenetek ismertek de ezek valószínűségei nem.

			== A hasznosságfüggvény deriváltja ... ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# csökkenő ütemben csökken, de sosem válik negatívvá.
			# csökkenő ütemben csökken, és negatívvá is válhat (telítődés).
			# állandó.
			# csökkenő ütemben, nő.

			== A közömbösségi görbék alapja kockázat semleges egyének esetén: ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=2\|pontozás=+}}
			# növekedő,
			# vízszintes.
			# csökkenő,
			# változó, bármelyik lehet az egyéntől függően.

			== Markowitz modelljének nem volt feltételezée. ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=4\|pontozás=+}}
			# a racionális befektetők.
			# a kockázatkerülés.
			# a hasznosságmaximalizálás.
			# a homogén várakozások.

			== A portfólió hozamának szórása az elemek teljes (=1) korreláltság esetén: ==

			{{kvízkérdés\|típus=egy\|válasz=1\|pontozás=+}}
			# a portfólió elemei szórásainak súlyozott átlaga.
			# a portfólió elemei szórásainak maximuma.
			# a portfólió elemei szórásainak minimuma.
			# Zérus! )