Szikszayl, 2014. augusztus 24., 17:25-n

2014-08-24T17:25:15Z

← Régebbi változat		A lap 2014. augusztus 24., 19:25-kori változata
1. sor:		1. sor:
	~~{{GlobalTemplate\|Infoalap\|BeagyRendVizsga20060607}}~~

	==1. feladat==		==1. feladat==
	# <b>Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt</b> (3 pont)?		# <b>Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt</b> (3 pont)?
102. sor:		100. sor:
	-- [[MatthewLakat]] - 2006.06.08.		-- [[MatthewLakat]] - 2006.06.08.
	-- [[MatyasZsoltLevente\|habib]] - 2008.06.04.		-- [[MatyasZsoltLevente\|habib]] - 2008.06.04.


	[[Category:Infoalap]]		[[Category:Infoalap]]

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20060607}} ==1. feladat== # Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt (3 pon…”

2012-10-21T19:53:42Z

Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20060607}} ==1. feladat== # Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt (3 pon…”

Új lap

{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20060607}}

==1. feladat==
# Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt (3 pont)?
## Egzakt: Mutat egy ütemezést is.
## Ha a szükséges teszt nem teljesül, akkor nem lehet ütemezni.
## Ha az elégséges teszt teljesül, akkor biztosan lehet ütemezni.
# Adjon meg szükséges ütemezhetőségi tesztet periodikus taszkok esetére (1 pont)?
** <=Kihasználtásgi tényező processzorok száma
# Ha a "rate monotonic" ütemezési algoritmust használjuk, hogyan fogalmazható meg elégséges ütemezhetőségi teszt (2 pont)?
** Kihasználtsági tényező <math> <= n(2^{1/n}-1)</math> nem bizti, de jobbat nem találtunk
# Ugyanezzel az algoritmussal mikor érhető el 100%-os processzor kihasználtsági tényező?
** Ha a periódusok a legkisebb periódus egész számú többszörösei.

==2. feladat==
* 2.1 Ismertesse pszeudo-kód segítségével az "Intervallumok metszése" algoritmust (3 pont) Ne feledkezzen meg az egyes konstansok és változók tartalmának, ill. fogalmának definiálásáról!

Legalább minden <math>\tau</math> időközönként

do

* <math>\forall j\not= i</math> REQUEST<math>[C_j(t), E_j(t)]</math>;
* <math>\forall j\not= i</math> RECIEVE<math>[C_j(t), E_j(t)]</math>;
* <math>\forall j\not= i \mathcal{L}_j(t) \rightarrow [C_j(t) - E_j(t)]</math>;
* <math>\forall j\not= i \mathcal{R}_j(t) \rightarrow[C_j(t) + E_j(t)] + (1+\delta_i)\mu_j^i</math>;
* <math>\mathcal{L} = \max\limits_{\forall j}\mathcal{L}_j(t)</math>
* <math>\mathcal{R} = \min\limits_{\forall j}\mathcal{R}_j(t)</math>
* <math>\alpha = \mathcal{L}</math>
* <math>\beta = \mathcal{R}</math>

* if (<math>\alpha < \beta</math>)
** then
*** <math>\varepsilon_i = \frac{1}{2} [\beta - \alpha]</math>
*** <math>C_i(t) = \frac{1}{2} [\alpha + \beta]</math>
*** <math>\varrho_i = \frac{1}{2} [\beta - \alpha]</math>
** else
*** ignore them all
endo

* 2.2 Mekkora a kommunikációs igénye ezeknek az algoritmusoknak (1 pont)?
** 2*(n-1)*n (mert mindenki (n csomópont) küld n-1 üzenetet, majd arra jön n-1 válasz), tehát O(n2)
==3. feladat==
Egy lineáris, diszkrét idejű, dinamikus rendszer (A=diag[1‚-1] C=[0.1‚ O.1]) megfigyelésére alkalmas eljárást tervezünk. (A: állapotátmenet mátrix, C: megfigyelési mátrix). Hogyan kell megválasztani az eljárás szabad paramétereit, ha véges beállási időt szeretnénk (3 pont)?

==4. feladat==
Milyen szabályokat alkalmazunk, ha aperiodikus és sporadikus, hard real-time és szoft real-time taszkokat egyaránt ütemeznünk kell (2 pont)?
* Minden task legyen ütemezhető az átlagos érkezési és végrehajtási idők figyelembevételével.
* Minden HRT taszk legyen ütemezhető a worstcase érkezési és worstcase végrehajtási idővel.
Megoldások:
* Szerverrel: HRT taszkok futnak az ő időszeletükben, a többi a maradékban.
* Kettős prioritással: A HRT addig van alacsony prioritáson, amíg nem közeledik a határideje, majd magas prioritásra vált és lefut.

==5. feladat==
Mi a lényeges különbség mintavételezés (sampiing) és lekérdezés (polling) között (1 pont)? Milyen veszélyekkel jár a megszakítás (1 pont)?
* Mintavételezésnél egy külső hardver eszköz írja az érzékelő adatát az ő memóriájába, amely értéket a belső memóriába másolunk. (Ez a memória a számítógép befolyásolási tartományán kívül helyezkedik el).
* Polling-nál a közvetlenül a fő memóriába írjuk az érzekelő értékét. Így hiba esetén a az érték elveszhet.
* Megszakítás: felépítése olyan mint a lekérdezésé: a számítógép befolyásolási tartományán kívüli eszköz befolyásolja a számítógépet; veszélyes, kevésbé robusztus, mint akár a lekérdezés; tranziens hibák (pl. nagyáramú fogyasztó be-kikapcsolása következtében) váratlan processzor terhelést okozhatnak, ami veszélyeztetheti a határidő betartását.
==6. feladat==
Ismertesse röviden a [[TinyOS]] modulok felépítését! Mit definiál és mit implementál a modul? (2 pont)
* Definiálja a használt és szolgáltatott interfészeket és implementálja a szolgáltatott kommandokat és a felhasznált eseményeket.

==7. feladat==
* Ismertesse a Taszk kezelés szabályait +TinyOS operációs rendszerben (1 pont)!
* Ismertesse az ütemező működését (1 pont)!
* Történik - e kontextus váltás az ütemezőben (1 pont)?
** HW esemény megszakíthat Task-ot, másik Task nem.
* Mi a fő oka a primitív taszk megvalósításnak (1 pont)?
** Nem kell kontextus váltás és szinkronizációs primitív.
* Mikor kell mindenképpen taszkokat használnunk és mik az un. splitáphase műveletek? (1 pont)
** Közös erőforrásokat használó kódnál, mert így megoldható a kizárás. (???)
** Split-phase: 1. fázisa kérés (command), a 2. fázisa egy válasz, eredmény (event)

==8. feladat==
* Ismertesse a Ptolemy rendszer folytonos idejű rendszerek modellezésére használt jelfolyam gráf alapú számítási modelljét (grafikus forma is) (1 pont).
* Hogyan modellezi a valóságot, hogyan történik a szimuláció végrehajtása (1 pont)?

==9. feladat==
* Ismertesse a gradiens alapú routing (GBR) működését (2 pont)!
** 3 fázis: Kérés, gradiens számítás, adatszolgáltatás
* Milyen alkalmazásokban használható eredményesen? (1 pont)
** Sok-egy kommunikáció (pl adatgyűjtés)
* Hogyan lehet az algoritmust módosítani, hogy figyelembe vegye a csomópontok energiatartalékát? (1 pont)
** A kevés energiájú node megnöveli a saját gradiensét, így a kommunikáció elkerüli.

==10. feladat==
* Ismertesse a tranziens hardver hibák utáni helyreállítás tanult technikáit!
* Adja meg egy rövid indoklással, hogy melyik esetén szükséges leginkább a pontos hibadetektálás (2 pont)?

==11. feladat==
Hasonlítsa össze a funkcionális és strukturális modul tesztelési módszert a következő szempontok szerint:
* Mi a célja a tesztelésnek (1 pont)?
* Milyen információt használunk fel a tesztek tervezése során (1 pont)?
* Hogyan mérhető (mérhető-e) a tesztelés alapossága (1 pont)?

==12. feladat==
Egy forróvíztároló hőmérsékletét kétféle érzékelővel mérik. Az egyes érzékelők p1 illetve p2 valószínűséggel hajlamosak a meghibásodásra, ekkor az irreális +200C hőmérsékletet mutatják. Ezt vezérlőegység egy hihetőségvizsgálat lefuttatásával ellenőrzi. A p1 hibavalószínűségű érzékelő az elsődleges, a másikhoz csak ennek hibája esetén fordul a vezérlő A hihetőségvizsgálat hibás érzékelő esetén mindig jelzi a hibát, de egy belső programozói hiba miatt pe valószínűséggel hibátlan érzékelő esetén is hibát jelez.
* Rajzolja fel a hőmérsékletméréshez tartozó eseményfát! A kiindulás az elsődleges érzékelő beolvasása, a bekövetkező események pedig az egyes érzékelők illetve a hihetőségvizsgálat hibája a fenti működésnek megfelelően (2 pont).
* Jelölje be azokat a forgatókönyveket, ahol nem sikeres a hőmérsékletmérés, és becsülje meg ezek valószínűségét a fenti paraméterek felhasználásával (3 pont)!

-- [[WiKing]] - 2006.06.08.
-- [[MatthewLakat]] - 2006.06.08.
-- [[MatyasZsoltLevente|habib]] - 2008.06.04.

[[Category:Infoalap]]

BeagyRendVizsga20060607 - Laptörténet

Szikszayl, 2014. augusztus 24., 17:25-n

Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20060607}} ==1. feladat== # Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt (3 pon…”